Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-11 / 213. szám

BÉKÉS MEGYEI II HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG .990. SZEPTEMBER 11., KEDD POLITIKAI NAPILAP Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 2T3. SZÁM Zsíros Géza elállt önálló indítványa napirendre tűzésétől é Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka Szabad György elnökletével hétfőn reggel megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka. A törvényhozó testület 2 naposra tervezett plenáris tanácskozásának napirendjén több olyan oont is szerepel, amelyeket a korábbi ülésszakok program­jára is felvettek, azonban idő hiányában nem tárgyalhatták meg. ' Zsíros Géza (FKGP) a ter­mőföld. tulajdonjogi rende­zésének egyes kérdéseiről nyújtott be törvényjavasla­tot önálló indítványként, ám elállt tervezetének napirend­re tűzésétől, bízván abban, hogy a kormány mihama­rabb a ház elé terjeszti a földdel kapcsolatos törvény- javaslatát. A törvényhozás felvette napirendjére Eörsi Mátyás és Fodor Tamás (SZDSZ) házszabály-módosító indít­ványát, amelynek lényege, hogy a gépi szavazást a ha­gyományos, kézfelemeléssel történő voksolás kísérje. A napirenden szereplő elő­terjesztésekre áttérve az Or­szággyűlés elsőként a tár­sadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról ha­tározott. A részletes vitában az egyes módosító indítvá­nyok nyomán paragrafusról paragrafusra áttekintett jogszabálytervezetet egészé­ben nagy szótöbbséggel, 251 szavazattal, 3 ellenében 9 tartózkodás mellett hagyta jóvá a törvényhozás. Az újonnan elfogadott tör­vény intézkedik arról, hogy kártalanítás nélkül megszű­nik a társadalmi szerveze­teknek az állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó ke­zelői joga. E jog ezentúl a Pénzügyminisztérium Zá­rolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményét illeti meg. A kezelői jogot az úgynevezett használati jog váltja fel. A törvény erről úgy intézkedik, hogy a tár­sadalmi szervezeteket in­gyenes használati jog illeti meg azokra az ingatlanok­ra, amelyekre vonatkozó ke­zelői jog e törvény folytán szűnt meg. A törvény elő­írást tartalmaz a használati jog időtartamára vonatkozó­an is. Ügy fogalmaz, hogy egy külön törvényben meg­állapított határidőig illeti meg a használati jog a tár­sadalmi szervezeteket Kü­lön törvény jelöli majd ki azt a szervezetet, amely az ingatlanok használatáról szerződést köt a társadalmi szervezetekkel. Fontos ga­ranciális elem az is, hogy a törvényben biztosított használati jog alapján az ingatlan használata nem en­gedhető át másnak. Ezzel együtt a kezelői jog megszű­nése nem érinti harmadik személynek a törvény ha­tályba lépésekor az érintett ingatlanakra fennálló jogait Módosító indítvány nyomán született a határozat, misze­rint az ingatlanak hasznosí­tásából származó bevételek á Társadalombiztosítási Ala­pot illetik meg. Sokszor és sokan beszél­tek arról, követelték a Par­lament falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a vagyoná-. ról. A tavaly "novemberi népszavazás óta politikai kampányok és a legkülön­bözőbb jellegű törvényhozá­si viták is felszínre hozták ezt a témát, míg végül — sok más fontos törvényja­vaslatot megelőzve — a kor­mány, bővítve az elszámol- tatandók körét, figyelemmel a témakörben sokasodó in­terpellációkra is, törvényja- •vaslatként beterjesztette a plénum elé. A képviselőház hétfőn végre pontot tett e — úgy­mond a nép nevében meg­fogalmazott — követelések végére: számos módosítást figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötő­dő egyes társadalmi szerve­zeteik vagyonának elszámo­lásáról szóló törvényjavas­latot. Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szö­vetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ és az Üttörős^övetség, a HNF, a nőtanács utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT-neik, a MEASZ-nak és az MHSZ- nek, illetve utódszervezete­iknek el kell számolniuk in­gatlanaikról, az 50 ezer fo­rintot meghaladó beszerzési értékű felszereléseikről, be­rendezéseikről, védett műal­kotásaikról, a saját maguk alapította vagy részvételük­kel működő gazdálkodó szer­vezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és banlkszámlákrólA Az elszá­molás kiindulási dátuma 1949. január 1. A végül is nagy szavazat- többséggel elfogadott tör­vény szerint a kormány az elszámolások alapján 1991. január 31-ig javaslatot tesz az Országgyűlésnek a szük­séges intézkedések megtéte­lére. Az ülésnap utolsó napi­rendi pontjaként a megüre­sedett bizottsági helyeket töl­tötték be, ezekre a kor­mánykoalíció három pártja tett javaslatot. Három kivételével elkeltek a megyei lapok Ipartestületek szövetsége alakul a Kiosz helyett Jó eredménnyel zárult az MSZMP megyei napilapjai­nak értékesítésére kiírt pá­lyázat. A vevőkről és a vé­telárakról hétfőn Máté László, a párt kincstárnoka adott tájékoztatást. Ez alkalommal nyolc új­ság talált új gazdára, továb­bi három esetében pedig szeptember 12-ig meghosz- szabbították a pályázatot. (Korábban már beszámol­tunk róla, hogy az utóbbiak megvételére jelentkezők nem fizették ki az előírt 10 millió forint kauciót.) A vevők oszti német és angol cé­gek, s valamennyien lehető­vé teszik, hogy a szerkesztő­ségek dolgozói is — 20 és 49 százalék közötti — részese­dést szerezzenek lapjukban. A serződések aláírása után az MSZP összesen 398,6 mil­lió forinthoz jut. (Ez az ösz- szeg 46 százalékkal maga­sabb, mint amennyit a pá­lyázók a tárgyalások kezde­tén kínáltak a megyei orgá­numokért.) Ismeretes a párt szándéka: a lapokért kapott pénzt a közjó javára aján­lották fel. Máté László el­mondta, hogy az MSZP el­nöksége a parlamenti pár­tokkal együtt keresi a meg­felelő közérdekű célt. Nem szeretném, ha a költségveté­si kalapba kerülne ez a pénz — fejtegette a kincs­tárnok —, inkább a munka- nélkülieket, a beteg gyere­keket, vagy a kisnyugdíja­sokat kellene segíteni belő­le. Bízom abban, hogy a leg­főbb ügyész úr — a törvé­nyeknek megfelelően —sem­milyen plusz vizsgálatot nem rendel el a lapok eladása ügyében — válaszolt Máté László egy kérdésre. Beszá­molt arról, hogy pénteken le­velet kapott a főügyész he­lyettesétől, melyben az a pá­lyázattal kapcsolatban kért tájékoztatást. A kérésnek még aznap eleget is tettek. Bármifajta állami beleszólás a tűzzel való játszadozás lenne, az aláírt megállapo­dások utólagos módosítása elriaszthatja a külföldi be­fektetőket — érvelt a kincs­tárnok. Az iparosok, az egyéni és társas vállalkozók Is a teljes­körű piacgazdaság, a magántulajdon követelményeinek meg­felelő szövetséget kívánnak létrehozni a Kiosz helyett — erről a hétfőn Budapesten megkezdett alakuló közgyűlésen volt szó, ahol az új érdekvédelmi szervezet alapszabálya (vi­tájára is sor került l Többféle név szerepel a javaslatok között, így az Ipartes­tületek Országos Szövetsége (Iposz) megjelölésen túl Iparo­sok és Vállalkozók Szövetsége (ÍVSZ) is. Az új szövetséget csak szeptember végén, a közgyűlés második munkanapján alakítják meg. Ezt kővetően — állást foglalva a vagyon fel­osztásáról — a Kiosz Is megtartja önmagát feloszlató orszá­gos küldöttgyűlését. Egy bizottság már régóta foglalkozik azzal, hogy az alapszervezetek, ipartestületek között miként osszák el a Kiosz vagyonát. Ez a vagyonfelosztó bizottság az említett Kiosz országos küldöttgyűlésnek tesz javaslatot. Az új szövetség céljairól elhangzott; a vállalkozókat tá­mogató és segítő bank létrehozására, vállalkozásbarát adó-, hitel- és vámviszonyok megteremtésére törekednek. Fellép­nek azért, hogy az iparosok, vállalkozók érdekeinek jobban megfelelő komplex biztosítási rendszert vezessenek be ha­zánkban. Elengedhetetlennek tartják, hogy a munkáltatókat tömörítő érdekképviseleti szervezetek jogállását törvények szabályozzák. Rögzítse az alkotmány a magánvállalkozás, a magántulajdon elismerését — javasolják a programtervezet­ben. N Hosszas vita volt arról, hogy milyen nevet válasszon az új szövetség, végül nagy szavazati többséggel az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) változat mellett döntöttek. Meg­tárgyalták, hogy a helyhatósági választásokon miként vehet­nének részt minél hatékonyabban az iparosok. Egy kis tcrefere Fotó: veress Erzsi Megszűnik a berlini magyar nagykövetség Jelenleg 39 magyar diplwnata teljesít szolgálatot a két német államban, s számuk várhatóan az újraegyesítés után sem változik — közölte az MTI kérdésére Herman János külügyi szóvivő. Elmondta, hogy amíg Bonn marad a fő­város, addig ott lesz a magyar nagykövetség, s Berlinben annak kirendeltsége működik majd. Egyébként, mint isme­retes, Magyarországot már hónapok óta egy nagykövet kép­viseli a még két német államban. Várhatóan már nem lesz hosszú életű a nyugat-berlini magyar főkonzulátus, amely akkor szűnik meg, amikor a nagyhatalmak lemondanak a városban meglevő különleges jogaikról. A fókonzulátus ugyanis az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Bri- tannia katonai misszióihoz akkreditálva működik. „Egyelőre értetlenül állunk...” Sör helyett erős lúg a starováros üvegben — Világos, sárgásbarna színű folyadék. Síkos tapin­tású és zavaros, üledékes. Mi az? — tehetnénk fel a hét eleje egyik aktuális találós kérdését, amelyre sökan bi­zonyára már tudják is a vá­laszt: Starovar-sör. Bár eddig csupán egyet­len ilyen üvegre bukkantak még — pontosabban ilyenbe kóstolt bele szombaton reg­gel Kevermesen egy vásárló —, az ügyet korántsem sza­bad elintézni egy kézlegyin­téssel. Annál is inkább, mert Szentesi György, az állat­egészségügyi, élelmiszer-el­lenőrző állomás megyei la­boratóriumának vezetője szerint nemcsak a fenti jel­R rendőrség közleménye Az augusztus 18-án Csehszlovákiából érke­zett 800 rekesz Starovár sörből Hódmezővásár­helyre, Orosházára, Gá­dorosra, Tótkomlósra, Battonyára, Csanádpa- lotára és Kevermesre szállítottak. Mint ismert, a kevermesi 111-es szá­mú ABC-ben eladott sö­rök közül az egyik üveg­ben tömény mosólúg volt. Ez a folyadék a szervezetbe jutva halált is okozhat, ezért kérik, hogy figyeljenek a fenti sör fogyasztásakor. zőkkel minősíthető az omi­nózus csehszlovák sör, ha­nem azt is az analizálás után készült jegyzőkönyvbe diktálta tegnap, hogy ez a Starovar isöridegen anyagú, úgynevezett ph-értéke 12,45 (érdemes tudni, hogy 14-es értéknél nincs lúgosabb anyag!), a nátriumhidroxid- tartalma pedig 23,2 gramm literenként, amit úgy minő­sített a szakember, hogy „fantasztikus mennyiség”. Egyértelműen mérgezett anyagról van szó tehát, s en­nék megfelelően tetteik in­tézkedéseket tegnap a Kőbá­nyai Sörgyár orosházi tele­pén, illetve a tótkomlósi raktárban. Ellenőrizték azo­kat a rekeszben szállított és tárolt söröket, melyeket au­gusztus 8-án dáitumoztak, vagyis akkor, mint a mér­gezett üvégűt. Üjabbat sze­rencsére nem találtaik a le­rakatnál. \ — Értetlenül állunk az eset előtt — mondta Markó János kirendeltségvezető. — Egyelőre tippünk sincs na­gyon arra, hogy miként ke­rülhetett erősen lúgos sör abba az egyetlen palackba. Olyan már történt, hogy megdézsmálták a vasúti ko­csikat, de erről értesítettek bennünket, tehát tudtunk volna arról, hogy valami történt útközben a szállít­mánnyal. Egyébként nem a Déliker a forgalmazó, hanem a Monimpexen keresztül a Kőbányai Sörgyár. Az egészségügyi szakem­berekkel párhuzamosain a rendőrség is folytatja a vizs­gálatot. F. L Isépy Tamás igazságügyi államtitkár szót kér

Next

/
Oldalképek
Tartalom