Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-08 / 211. szám
1990. szeptember 8., szombat o „Lyukas lábosba mérik a levest” !l szociálpolitika nem egyenlő a szegénypolitikával Kuratórium dönt a megyei alapítványról A szociálpolitikával foglalkozók már régóta tudják, hogy az emberek szociális gondjait nem képesek az állami költségvetésből megoldani. Számítanak a társadalmi szervezetek, az egyházak, a magánemberek támogatására. Egyre több külföldi és hazai karitatív szervezej kapcsolódik a szociális segi- tőhálózathoz, de mintha lyukas lábosba mérnék a levest, olyan telhetetlenül nyeli, nyelné a szociálpolitika a pénzt, az emberi jószándékot. Leegyszerűsítve a helyzetet, hiába több a segítő, a segítség, nem elég, mert tízezrével szaporodik a magányos, rászoruló ember, nő a szegénység ... A MAGÄNVÁLLALKOZÓ NEM LESZ GAZDAG, LEGFELJEBB ADÓKEDVEZMÉNYT KAP Az egészségügy és szociálpolitika ágazata is teret biztosít a magánvállalkozóknak. Tény, hogy így sem tolakodnak, hiszen ebből meggazdagodni nemigen lehet. (Legfeljebb adókedvezményt biztosítanak a fenntartónak.) Jó, ha egy-egy intézmény — a jelenlegi feltételek mellett — önmagát képes ellátni. Egy tavaly nyilvánosságra hozott kormányrendelet bármely magán- és jogi személy számára biztosítja az egészségügyi és szociális szolgáltatás, intézménykialakítás lehetőségét. (A közegészségügyi és járványügyi hálózat feladatkörére magánintézmény nem vállalkozhat, mert az állami monopólium.) Magánvállalkozó például magán szociális otthont kialakíthat. Megyénkben nem sokan • próbálkoztak eddig ilyesmivel, örülhetünk egyházi kezdeményezéseknek, Kaszaperén alakulóban van egy magánotthon, s a Pan- tacoop Kisszövetkezet Fília- alapítványa segítségével Békéscsaba külterületén nyitott szeretetotthont. Ezek létesítésének feltételeit — meglehetősen szigorú elvárásokkal — ugyancsak rendelet rögzíti. Az állami felügyelet, a megyei tanács szociális és egészségügyi osztálya — minden ellenkező híreszteléssel szemben — nem gátolja a magán-szeretetotthonok kialakítását, nem ragaszkodik mereven a rendelet előírásaihoz. Sőt munkatársai tanácsot, szakmai útmutatást nyújtanak a nem kis feladatra vállalkozóknak. Az engedélyt végső soron nekik kell megadniuk, a szakmai felügyeletet biztosítaniuk. Magányosan .. 1 Fotó: Veress Erzsi VALAKINEK A GARANCIÁKAT IS BIZTOSÍTANI KELL — A gondozottaknak és a betegeknek ma még nincs szervezett érdekvédelme — tájékoztatott a megyei főorvos, dr. Rácz- László. — Ezt mi érezzük kötelességünknek. Gondolják csak el, hogy az idős embernek akkor is biztonságot kell nyújtani, ha magánotthonba kerül. Mert mi történik, ha felszámolja a saját otthonát, a külső kapcsolatait, mindene a magánotthoné lesz, és egyszer csak valamiért a vállalkozás tönkremegy. Ki gondoskodik róla tovább?- Az állam? Jogi garanciákat kell megfogalmazni a vállalkozók és a szolgáltatást igénybe vevők között. Felelősségbiztosítást kell kötni az idősek javára, betegség és baleset idejére. A szociális otthonok bevált szervezeti szabályzatát a magánvállalkozásnál is tanácsos alkalmazni, a különféle szakhatóságok (Köjál, tűzoltóság) engedélye nélkül nem lehet működtetni. Tessék elhinni, bízunk az emberiességben, a jószándékban, de az ellátás, a gondozás felelőssége nem csekély dolog! Ezeknek a magánotthonoknak be kell illeszkedniük a szociális hálózat egészébe. Ha az idős ember ugyanis megbetegszik, az állami egészségügy állami intézményben gyógyítja. Ha netán kialakul az időskori elmezavar, előfordulhat, hogy csak állami otthonban tudják tovább gondozni. örülünk, ha minél többen vállalkoznak humánszolgáltatásra, de csak tiszta rendszerben, tiszta versenyhelyzetben, teljes garanciával! Az engedélyt megadjuk, ha mindez együtt van, nem szólunk abba sem, milyen anyagi feltételekkel fogadják a lakókat, gondozzák otthon az időseket, étkeztetik a rászorulókat. Mindez a két fél megegyezésén múlik. Tudjuk, az állami otthon elsősorban az idős ember testi szükségleteiről tud gondoskodni. Az egyházi otthonokat egyszerűség és biztonság jellemzi, de a lelki gondozást is vállalják. A magánotthonban a kettő együttesét lehet és kell biztosítani, esetenként kitűnő tárgyi feltételek között. NYOLCVANHÁROM- MILLIÓ FORINT VAGY A TELJES ÖSSZEOMLÁS? A szociális ágazat anyagi helyzetéről nem sok jót hallhattunk. A Népjóléti Minisztérium a jövőben pályázati rendszerben nyújt némi segítséget. Az idén megyénkből 45 pályázatot küldtek Budapestre, közülük mindössze hét kap valamennyi forintot. (Tavasz óta azonban még ezek az elnyert pénzek sem érkeztek megyénkbe.) Hogy mi lesz a többi pályázóval, ki tudja? A megyei tanács szociális és egészségügyi osztálya 1990. augusztus 21-i keltezésű ’levelében kért a minisztériumtól 83 millió forint póttámogatást, hogy a helyi tanácsok legégetőbb szociális szükségleteit kielégíthessék. Ide tartoznak a minimális létbiztonságot jelentő rendszeres és eseti szociális segélyek, a közgyógyellátás költségei, a mozgássérültek üzemanyag-támogatása, az ápolási díjak, a nevelési segélyek, a gyermekintézmények étkezési térítési díj- kedvezményei, a tanszer- és taneszközellátás költségei. A kérelem szerint a pénz juttatása esetén is maradnak komoly gondok, de ha a megye nem kapja meg a többletigényét, akkor a szociális ellátórendszer összeomolhat. A hamarosan leköszönő tanács útjára indít egy szociális alapítványt, amelynek céljait márciusban megfogalmazták már. Különféle ügyészi huzavonákat követően végre a szeptember 20-ai tanácsülés szentesítheti az alapítványt és kinevezheti A kezeléséről döntő kuratórium tagjait. A javaslatok alapján nagyrészt együtt a jelöltek neve, de még öt köztiszteletben álló, alkalmas embert várnak a kuratóriumba. Erre az állampolgárok, a pártok és társadalmi szerve-, zetek még javaslatot tehetnek az egészségügyi osztályon. Az alapítvány rend* szerbe foglalja a segítőkész-1 séget, az adományokat, amellyel támogathatják a hátrányos helyzetűeket, a szociális beruházásokat, fejlesztéseket és új módszereket. Bede Zsóka Miért marad el a bécsi kötvénykibocsátás? Nincs valós alapja annak a Die Presse-ben megjelent feltételezésnek, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank szeptember 17-ére tervezett schilling-kötvény kibocsátását azért halasztja el a Länderbank, mert a magyar jegybank bonitását illető kételyek kaptak hangot Ausztriában. Az MTI érdeklődésére Sándor Béla, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője pénteken délelőtt elmondta: a Die Presse pénteki számában már megjelent a helyreigazítás, amelyben maga a Länderbank adja tudtul, hogy semmiféle kételye nincs az MNB fizetőképességét illetően. A Magyar Nemzeti Bank egyébként hosszabb szünet után indul piaci akciósorozattal, amelynek előkészítésekor párhuzamos tárgyalások folytak és folynak DM-, yen- és ATS-kötvény kibocsátásáról, sőt, nincs kizárva, hogy az év végén ECU- kötvény kibocsátására is sor kerül. Az MNB elképzelése kezdettől az volt, hogy a legkedvezőbb sajtó-, illetve szakmai visszhangot kiváltó akcióval indítja a sorozatot. Mivel a nagymarosi kártérítési ügy kapcsán a Län- derbankkal egyetértésben úgy ítélték, hogy a bécsi üzleti körök hangulata most nem a legmegfelelőbb a kibocsátáshoz, az akciót — kizárólag ebből a megfontolásból — közös megegyezéssel későbbre halasztották. A feltételezések, találgatások talán azért kaptak szárnyra, mert az osztrák sajtó már az előkészületek alatt hírt adott a készülő kibocsátásról. Nyugati cégek érdeklődnek a magyar szénhidrogénkészlet iránt A bányászati törvény és a koncessziós törvény várhatóan a jövő év elején kerül az Országgyűlés napirendjére, s ezután Magyarország nemzetközi versenytárgyalást ír majd ki a szénhidrogénkincs kutatására és termelésére — tájékoztatta az MTI munkatársát Szabó György, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt bányászati vezérigazgató-helyettese. A szakember elmondta- hogy szinte valamennyi nagy amerikai céggel (többek között az Occidental Petróleummal, az Amoco-val, a Mobillal, az Exxonnal) folyamatos kapcsolatban vannak, ugyanis rendkívül nagy az érdeklődés a magyar olaj" és gázkészlettel kapcsolatos koncessziós jogok megszerzése iránt. Felmérések szerint a Magyarország területe alatt lévő szénhidrogén 70 százalékát tárták fel eddig ( a tévedés lehetősége plusz-mínusz 10 százalék), s a még nem „megkutatott” meny- nyiség értéke 15 milliárd dollárra tehető. Ez már elég jelentős tétel ahhoz, hogy felkeltse a nyugati cégek érdeklődését. (Az OKGT-nél elsősorban arra alapozzák az optimista becsléseket, hogy a magyar kutatás technikai színvonala az elmúlt évtizedekben nagymértékben elmaradt a nemzetközitől. így a korábban COCOM-1 istán szerepelt számítógépek alkalmazásával végzendő kutatások talán a vártnál is jobb eredményt hoznak majd.) Az sem elhanyagolható szempont, hogy a magyarországi gazdasági háttér jóval stabilabb, mint például a szovjet. Ugyanakkor a szakemberek sürgetik a törvényalkotókat, hogy mielőbb készítsék elő a szükséges szabályozást, ugyanis a nyugati cégek régiókban gondolkodnak, s már most érezhető, hogy megindult a verseny a kelet-európai országok között a külföldi vállalkozók fogadásáért. A kutatási és termelési jog értékesítése nem jelenti azt, hogy az olaj vagy a földgáz a kitermelőé lesz, hiszen az ásványi kincs mindig az adott ország tulajdona marad, ugyanakkor elképzelhető, hogy a kitermelésért cserébe a koncesz- sziós jog birtokosa is részesül az olajkincsből. Az OKGT becslése szerint ez a fajta konstrukció mindenképpen előnyös lenne hazánk számára. OMÉK-díjat kapott a vegyes főzelék „Bravo” nektár és „Happy day” a konzervgyártól Az OMÉK B pavilonjában eldugva egy szolid vitrin jelezte a Békéscsabai Hűtőipari Vállalat termékeit. A minden külcsínt nélkülöző puritán kiállításon a figyelmetlen szemlélődő talán át is siklott. Pedig a bemutató terület mögötti fogadótérben szokatlan üzleti pezsgés volt. Az előtérben külföldi és magyar üzletemberek tárgyaltak, és hétfőre tervezték a MIRELITÉ Külkereskedelmi Rt. tagvállalatai vezetőinek szakmai tapasztalatcseréjét is. A Hűtöház újabb sikereket vallhat magának. A gyorsfagyasztott 500 grammos alföldi vegyes főzelék OMÉK-díjban részesült. És várhatóan nagy sikerre számíthatnak egy új termékkel is a hazai piacon. Erre vonatkozóan kértem bővebb tájékoztatást Mihalik Katalin kereskedelmi osztályvezetőtől. — A díjazott termékünk nem teljesen új viszont kifejezetten új a csabai parasztreggeli és a gombás ételek családja. Az előbbi ételféleség az üzletekben már kapható is. A gomba- specialitás a csomagolóanyag hiánya miatt várat magára. De a kiállításon bemutatunk egv teljesen új mirelit hal mintaszállítmányt is, amelyet a velünk üzleti kapcsolatban álló svéd cég küldött. —• Ezek szerint a hűtőháznak nemcsak export, de import termékei is lesznek? — Ez még bizonytalan. Egy svéd megrendelő részére nagy mennyiségben mirelit zöldspárgát exportálunk. És ő szeretné az üzleti kapcsolatot oly módon is bővíteni, hogy svéd halalapanyagból Magyarországon a mintadarabhoz hasonló gyártmányt állítsunk élő. A nyers halhús .behozatalára szerződést még nem kötöttünk. Visszatérve az exportra, zöldspárgából tervezzük a piacot bővíteni, de ennek egy komoly akadálya van. Hiába bírná az üzem kapacitással, ha nincs elegendő alapanyag. Ugyanis a zöldspárga a vetés után csak a harmadik évben terem. Egyébként még cukorborsót, ceruzababot, hagymát különböző vágási méretben exportálunk szinte a világ ösz- szes országába. — Az áremelkedések után a belföldi piacon vannak-e értékesítési problémáik? — Sajnos, mivel 1400 vagon terméket exportálunk külföldre, belföldre alig marad hűtött élelmiszer. így az árrendezés a termékek iránti keresletet nem vetette vissza. — A piac meghódítására milyen további terveik vannak? — Elsősorban szeretnénk, ha belföldre is jutna elegendő termék és ezek ára az inllációhoz képest elfogadható maradjon. Azonban még nem tudjuk, hogy az aszály és a csomagolóanyagok beszerzése hogyan fogja jövőre termékeink árát befolyásolni. A minőséget megtartva kívánjuk termékeink körét bővíteni, hiszen tudjuk, hogy a gyorsfagyasztott élelmiszer könnyen elkészíthető. Ezzel nagy segítséget adunk a háziasszonyoknak és elősegítjük az egészséges táplálkozást is. A gyorsfagyasztott áru tartósítószert nem tartalmaz és felengedés után a vitaminok szinte teljes mértékben megmaradnak. * * * Zsúfolt a napja a Békéscsabai Konzervgyár képviselőjének, Horváth Cézáné kereskedelmi osztályvezetőnek is. Felfokozott ritmusban folyik a tárgyalás és sok a látogató. A külön tárgyalóban egy percre sem maradtunk egyedül. — Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az OMÉK történetében először van önálló standunk. Eddig a svédek, jugoszlávok, hollandok és izraeliek érdeklődtek, holnap a hollandokat várjuk — magyarázta. — Milyen áruféleségeket állítottak ki? — A teljes belföldi és export repertoárt bemutattuk. Így konzerveket, főzelékfajtákat, savanyúságot, kecsapot. valamint dobozos és üveges ivóleveket. De ki ne felejtsem a tésztatermékeket, különböző méretű 2-4 tojásos és tojás nélküli, továbbá fehérjedús leves- és körettésztákat. — A palettán melyek az új termékek? — Sajnos sok új most nincs. Kooperációs gyártással készítjük egy osztrák cég két ivóié családját. A Bravo nektár és a happy day dzsúz vitaminos és natúr kivitelben készül. Eddig a fővárosban és a Balaton partján terítettük háromszáz tonna mennyiségben. — A fürkésző külföldi üzletkötőkről következtetve jelentős az exportjuk is. — Majdnem minden áruból exportálunk. Talán az ivólevekből jut kevesebb külföldre. — A jövő útja megkívánja-e a termékszerkezet-váltást? — Radikális változásokat nem tervezünk, hiszen az már koráhban bekövetkezett. A kukorica-, paradicsomtöltő, almasűrítmény- gyártó berendezés új rekonstrukció. Ügy véljük, ezzel a korszerűsítéssel képesek leszünk helytállni a piacon. Persze csak rugalmasan alkalmazkodva a körülményekhez. Gera Mária Az ivóleveket eddig a Balatonhoz és Budapestre szállították Fotó: Veress Erzsi
