Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-05 / 208. szám
1990. szeptember 5, szerda Rajta erdő rajtra ÉpSI a délvidéki öntözőrendszer Mezőhegyesen és a környező településeken közel egy éve foglalkoztatja a lakosságot a Rajta erdőben megépítendő 20 hektáros víztározó, amely fontos láncszemként épül be az apátfalva-mezőhegyesi komplex öntözőrendszerbe. Erről tartottak sajtótájékoztatót hétfőn délelőtt Mezőhegyesen, a cukorgyári klubban az összes érdekelt fél részvételével. A beruházás előzményei: 1988-ban a mezőhegyest kombinát javaslatára a Békés és a Csongrád megyei tanács, az Atikövizig, a Dél- Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat (Orosháza), a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat (Hódmezővásárhely), és a kombinát szakemberei tárgyalásokat folytattak az Apátfalva-Me- zőhegyesi öntözőrendszer megvalósításáról. A Mező- hegyesi Kombinát a beruházás-megalapozására az Atikövizig tervezésében tanulmánytervet készített, amelyet az érdekeltek 1988. augusztusában a vízellátó főművekre vonatkozóan elfogadtak. További egyeztetéseket- követően megállapodtak a finanszírozás tervezetében is, amelyet a MÉM és a KVM illetékesei is jóváhagytak. A társulati főcsatorna közcélú meliorációs beruházásként indult és főműként, célcsoportos pénzeszközökből fejeződik be. A beruházás végleges műszaki átadását 1992-re tervezik. Az öntözőrendszer érdekeltjei (Apátfalva, Makó, Magvarcsanád, Kövegy, Csanádpalota, Pitvaros termelőszövetkezetei és a mezőhegyes! kombinát) a kiépítést követően jogosultak a megállapodás szerinti öntöző- és ipari víz igénybevételére. Tízezer hektár vízhez jut A sajtótájékoztató bevezetőjében dr. Pálfai Imre az Atikövizig osztályvezetője és Tasnádi Gábor a Csongrád Megyei Tanács főmunkatársa a következőket mondta: — Csongrád és Békés megye jó adottságú mezőgazdasági területein az utóbbi tíz évben nagy gondot jelentett az aszály. A Békés- csanádi löszhát messzi esik a folyóktól. és magas területen fekszik. Ezért különleges megoldásokat kíván az öntözővíz idehozatala, amely komoly műszaki követelményekkel és pénzügyi háttérrel párosul. Trianon óta a Marosból nyerhető víz lehetősége megszűnt, és csak a mezőhegyesi cukorgyár A békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat FELVÉTELRE KERES SZÁLLÍTÁSI ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezni: Lengyel Sándor osztályvezetőnél 4&/fm«£g, lehet a Kálai Éva úti telepen. Telefon: 22-022. HÁZHOZ szállítva MEGRENDELHETŐ Békés megye területén: darabos mész 340,— Ft—390,— Ft/q, cement (zsákos) 380,— Ft—420,— Ft/q, szén: kocka, darabos 250,— Ft—300,— Ft/q. Érdeklődni: FUVÁLL gmk, (66) 26-984. bír Romániával meghatározott mennyiségű ipari vízre megállapodást. Szerencsésnek mondható, hogy Apát- falvánál elkezdték a Cservölgyi öntözőrendszer kiépítését. Az ehhez való csatlakozás a továbbfejlesztést, kiterjesztést jelenti, amely 3 fő elemből áll: nagy öntözőcsatorna Apátfalvától Mezőhegyesig (40 km), szivattyútelepek sora és 3 tározó (kövegyi 97 ha, pitva- rosi 73 Ija, mezőhegyesi 20 ha) megépítése. A rendszer a Marosból kapja a vizet, ami megbízható. A legszárazabb időben is 2,5 köbméter víz emelhető ki percenként. Ez az öntözőrendszer Csongrád megye DK-i és Békés megye DNY-i részére terjed ki, és mintegy 10 ezer hektárnyi terület öntözését teszi lehetővé. — Régóta folyik a vita az öntözés szükségességéről, miközben a gazdálkodás színvonalának növekedésével a valóságos igény évről évre növekszik. Cél, hogy a befektetett pénz minél gyorsabban és minél nagyobb területen megtérüljön. Két oldalról indulva építkeznek a főcsatorna alsó és felső szakaszán, egymás felé haladva. Mezőhegyesen például a romániai víz hasznosítását segítve épült meg a Rajta erdői tározó. Jelenleg az első ütem befejeződött, és 2100 hektárt tudnak öntözni. Ez idáig 120 millió forint, és hátra van még. a 2. ütem 144 millió várható költséggel. A 3. ütem 1993—94-re várható, amikor befejezik az addig félüzemmel működő rendszert. Bár a költségek időközben a tervezettnek duplájára emelkedtek, az mindenképp kétségtelen, hogy a két térségben ez a rendszer infrastrukturális alapot biztosít, és a mezőhegyesi cukorgyár vízellátását is megoldja. Sőt, a későbbiekben másod-, illetve harmadlagos hasznosítási célok is szóba jöhetnek. Üdülésről majd később A Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a megyében 180 ezer hektáron egyáltalán nincs öntözőcsatorna, és azon a szakaszon, ahol az öntözőrendszer megépül, sok magángazdálkodó is érdekeltté válik. A beruházások leglényegesebb részét, a fő- vízkivevő telepet már átadták, és a pitvarosi átemelőig megépült a hálózat. A mezőhegyesieket és a környező települések lakosságát elsősorban az itt épült táAzonnali belépéssel FELVESZÜNK szakképzett GAZKÉSZÜLÉK- ÉS GÁZVEZETÉK- SZERELŐKET. Kiemelt bérezés közvetlen teljesítmény- elszámolásban. Jelentkezni lehet: GELKA, Békéscsaba, Gyóni Géza u. 9. Tel.: 21-609. A Békéscsabai Konzervgyár FELVÉTELRE KERES: közgazdasági végzettséggel és gyakorlattal rendelkező KÖNYVELŐKET. Jelentkezni a személyzeti és oktatási osztályon lehet. ’90 OMÉK '90 OMÉK ’90 legszebb lova” címet kész rozó foglalkoztatja, amelyről el kell mondanunk, hogy még tartanak az üzemelési próbák, a talaj most isza- posodik el, és a technikai javítások folynak. Az élővíz-csatornába leengedett vizet a helyi téeszek hasznosították. Az üdülési centrummal kapcsolatos kérdé seket egyelőre el kell vetni, mert a rendszer elsősorban gazdasági célra épült. Ezt a gondolatot egyébként — bár a lakosság részéről több jelzés érkezett — Miskucza Péter, a kombinát igazgatóhelyettese is megerősítette. A második ütem megvalósítása körül kialakult vitában, felvetésekben (föld- tulajdon kérdése, pénzügyi fedezet hiányosságai, környezetvédelmi alap, a szerződéskötések biztonsága), a Földművelésügyi Minisztérium részéről dr. Kocsondi Csabáné, a Környezetvédelmi Minisztérium részéről dr. Szilárd György mondott néhány biztató gondolatot. Lesznek rázós kérdések is — A beruházás olyan komplex munka, amire kevés példa akad az országban. Pozitív a taggazdaságok hozzáállása és a résztvevők szervező munkája. Senki sem vitatja, hogy az öntözés szükséges, és bár kényszerű kompromisszumok árán — ami feltehetően még több is lesz —, ma már látjuk, hogy meg lehet birkózni a feladatokkal. Ami még nem tisztázott, az az, hogy ki üzemelteti és milyen formában, valamint néhány homályos pont akad a pénzügyi kondíciókban, a gazdálkodói rácsatlakozás garanciáiban és a földtulajdon kérdéseiben. Mindenesetre a kezdeményezők, építettők nem jártak el helytelenül, mert a társulati fejlesztések egyik módja is ez. A gazdaságosság területén az állami törvények kialakulásával, feltehetően a „rázós” kérdésekre is választ kapunk. Nagyon fontos a tározók elsődleges szerepének a hang- súlyozása — állapították meg —, mindenképp a tényleges vízpótlást kell, hogy elősegítsék. Mivel a sajtótájékoztató sok-sok kérdéskörben foglalkozott a komplex beruházással, így a részletkérdésekre — konkrétan a Békés megyei rész kiépítésére és a Rajta erdői tározóra — a műszaki átadást követően részletesen visszatérünk. H. M. Villanyszerelőipari Vállalat, Budapest, VII. kér., Síp u. 23. Békés megyei részlege FELVÉTELT HIRDET VILLANYSZERELŐI munkakörbe, az Orosházi Üveggyár munkahelyre. Jelentkezni lehet: Szakács László vezető szerelőnél. FELAJÁNLJUK megvételre, újszerű állapotban levő PLOCKMATIC—80 típusú, svéd gyártmányú, A/4-rőI A/5-re hajtogató TŰZŐGÉPÜNKET. Érdeklődni lehet: BÉKÉSCSABA, Luther u. 5/B. Telefon: (66) 27-188 I OMÉK ’90 OMÉK Elnyerték a „kiállítás A gyártók és a termelők által felkínált, egymással vetélkedő termékek gazdasága már-már a szabadverseny irányába mutat. Hogy a reform szellemű agrár gazdaságpolitikában a Békés megyei vállalkozók hol foglalnak helyet, néhány mezőgazdasági nagyüzem kiállítása alapján adunk tudósítást lapunk e heti hasábjain. Az OMÉK B pavilonjában a farmerképző tanfolyam helyisége mellett az egyik legtradícionálisabb magyar nagyüzem a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát állított ki. A jól tervezett bemutatóterülét elsősorban a szervezet múltbeli eredményeit ismertette. Hatalmas táblákon szarvas- marhák, sportlovak, biosertések. Mellettük jól megfértek a jelen új produktumai is, hűtő-párásító berendezések, ventillátorok és a gabonavetőmagvak. A csávázott gabonavetőmagvak előállítása és a speciális védelemmel ellátott, csávázott kukorica-vetőmagvak terén a kombinát négy OMÉK-díjat nyert. A kifüggesztett szűkszavú tájékoztatón felül bővebb információt kértem Tóth Andrástól, a vetőmag-termesztési ágázat igazgatóhelyettesétől. — A növénytermesztés területén részesültek-e még valamilyen díjazásban? Ügy tudom, cukorrépa-termesztéssel és -feldolgozással is foglalkoznak. — Vetőmag-előállításra, étkezésre, takarmányozás céljára 1200 hektáron termesztünk cukorrépát. Erre vonatkozóan a 24-es épületben látható a kiállítótermünk. Rangot jelent a nagyüzem részére, hogy az OMÉK szervezői ránk bízták a cukorrépa-termesztés teljes bemuHogy a magyar mezőgazdasági termelők köre a jövőben differenciálódik, arra több külföldi cég is felkészült. Legalábbis a kiállítók jelentős része az 1-2 hektáros minigazdaságtól az 1000 —2000 hektáros vállalkozókig bezárólag .kínálja gépeit, berendezéseit, technológiáit az érdeklődőknek. Számtalan kis- és középkategóriás traktor látható. Főleg a nyugateurópai neves cégek hozták el termékeiket, de megtalálhatóak a tengerentúlról a mini, japán gépcsodák és például a közkedvelt John Deere traktorok 50—80 lóerős változatai is. A legszélesebb traktorskálával azonban kétségtelenül az osztrák Steyr—Daimler— Puch AG jelentkezett, amely a szomszédos ország egyik legnagyobb gyára. Az ismert konszern megcélozta a magyar piacot. Már csak azért is, mivel 1864-ben alatatását. Ez az ágazat jól menő terület, ezért a csávázott cukorrépa-vetőmagot csakúgy, mint a hibridkukoricavetőmagot, exportáljuk is. — A kiállított anyag alapján a kombinát nemcsak mezőgazdasággal, hanem ipari termékek előállításával is foglalkozik. — Egy angol céggel kooperációban az állattartó telepekre ventillátorokat, hűDí.jnyertes vetőmagvak tő-párásító berendezéseket gyártunk. Ez utóbbiból Egyiptomba 12 millió forint értékben exportáltunk. A jövő útja mindenképp az ipari fejlesztés lesz. A kiállítás tartama alatt tárgyalásokat folytattunk az angol céggel a ventillátor részegységeinek szállítására. — A mezőgazdasági kombinát jelentős eredményeket ért el az állattenyésztés területén is, úgy tudom, a jelenlegi kiállításon több díjban részesültek. pították, még az Osztrák- Magyar Monarchia idején. S mint Zeilinger úr, az Steyr—' Hungária társaság ügyvezető igazgatója utalt rá sajtótájékoztatójában: a közös örökség, a hajdani Steyr-trakto- rofc jó hírneve egyfajta előnyt jelenthet számukra a magyar piacon. A hajdani cég ma már 14 milliárd dollár értékű termékforgalmat bonyolít le évente, melynek 70 százaléka export. Alkalmazottainak létszáma megközelíti a 10 ezret. A traktorgyártás mel-* lett, amely évente 10 ezer darab, számtalan más termék is legördül a konszern gyárainak futószalagáról Néhány érdekesség: vadász- fegyverek, különböző hajtól művek, többek között a híres amerikai Cryzler, a Koch Mercedes és a Fiat gyárak számára. Terveik szerint olyan piaci stratégiát próbálnak meg— A pályázatra benevezett 12 darab Holstein, keresztezett szarvasmarha és magyar tarka tehén nyolc díjban részesült. A nónius és sportló kancák négy díjat nyertek, de amelyiknek legjobban örülünk, az a „kiállítás legszebb lova” díj volt Ezt egy csődör sportlovunk nyerte. A hétfő délutáni galoppversenyen az ugrásban jeleskedő egyik sportlovunk pedig miniszteri díjat kapott. — A szabad verseny kialakulásával a mezőgazda- sági kombinát hogyan képzeli el a jövőt? — Privatizációra még nem gondolunk, de a mezőgazda- sági termékek feldolgozottsági fokát szeretnénk emelni. Ehhez természetesen ipari háttér kell. kialakításához pedig tőke szükséges. Érdekeink érvényesítésére keressük a legmegfelelőbb megoldásokat. Gera Mária valósítani Magyarországon, amely nem merül ki a termékeladásban, hanem megfelelő hazai kooperációs partner segítségével folyamatos alkatrészellátással és szervizhálózattal párosulna az ország jelentősebb pontjain. Ugyanakkor ez jelentene egyfajta kereskedelmi hálózatot is, amely az osztrák—magyar mezőgazdasági kapcsolatok kiindulópontja lehet. A Steyr-traktorok 5 fő gyártmánycsoportba sorolhatók, vannak az úgynevezett kompakt típusok, melyekre az alacsony súlypont és a széles nyomtáv jellemző, s elsősorban a hegyvidéki területek művelésére alkalmas. A speciál típusokra jellemző a keskeny nyomtáv, s elsősorban a különböző gyümölcs- és szőlőkultúrákban tesz jó szolgálatot. A nagy teljesítményű traktorok — 15 LE, 40—45.LE, 60—75 LE, 80—90 LE, 180—200 LE — mindkét oldalán kardán- lehajtás található, illetve elöl, hátul hárompontos felfüggesztés. A legtöbbnél az optimális fogyasztást és a megfelelő teljesítményleadást elektronikus vezérlő- rendszerek garantálják. A Steyr cég a változatos teljesítményű erőgépekhea hazai és külföldi munkagépeket is ajánl, azokat, amelyek a leggazdaságosabban üzemeltethetők. A munka- gépgyqrtó cégekkel, így többek között a Herceghalmi Kísérleti Gazdasággal szoros kereskedelmi kapcsolatban állnak, s amennyiben a vevő kéri, úgy a munkagépek beszerzésében is értékes tanácsokat adnak. Steyr-traktorok minden változatban Kötő: Veress Krzsl II Steyr a nosztalgiára is épít * Fotó: Veress Erzsi R. G.
