Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-04 / 207. szám

199t. szeptember 4-, kedd o Negyvenegy év után ismét Péter András-alapítvány Tegnap délelőtt Szeghal­mon, a Péter András Gim­názium tornatermében Vaszkó Tamás igazgató az iskola történetében a 65. tanévet nyitotta meg, ezen részt vett — első alkalom­mal — Nagy József, hely­béli katolikus esperes és Er­dei István református lel­kész. Mint azt az igazgató el­mondta, a négyszáz diákból 31 iratkozott be református és 11 katolikus hitoktatásra, az elsősök jelentkezése még most is tart. A diákok az ünnepségen több új tanárral is megisrriferkedhettek, köz­tük angol, német és francia szakosokkal is. Vaszkó Ta­más kifejtette, ha még egy angol szakost fogadhatná­nak, teljesen megoldottnak- tekinthetnék a nyelvokta­tást. Az újonnan érkező első­sök megtudhatták, hogy Pé­ter András, az iskola alapí­tó-névadója 1909-ben vég­rendeletében ezerötszáz ka-1 teszteri hold földet adomá­nyozott a református egy­háznak. hogy annak hoza- dékából iskolát alapítsanak Szeghalmon. A végakarat csak 1926-ban teljesült, ugyanis ekkor nyitotta meg kapuit a Péter András Gim­názium. Az egyházi birtokot 1945 májusában szétosztot­ták, csupán száz hold ma­radt meg az iskola fenntar­tására, végül 1949-ben ezt is államosították. Ezek elhangzása után Gyá- nyi Gyula, a Szeghalmi Ál­lami Gazdaság megbízott igazgatója felhatalmazásából Vaszkó Tamás bejelentette, mivel a hagyatékból 929 ka- teszteri hold a gazdaság ke­zelésébe került, és a gazda­ság vezetősége Péter András szellemi örökösének tekinti magát, ezért szeptember 1- jétől a gimnázium javára 570 ezer forintos alapítványt tet­tek. Ennek felhasználásáról a református egyház, az ön- kormányzat, a gazdaság és a gimnázium képviselőiből álló kuratórium fog dönteni. Mivel a hagyaték másik részén a Szeghalmi Fehér Lajos Termelőszövetkezet gazdálkodik, ezért a tanév­nyitó .végeztével telefonon Fehér László elnököt keres­tük meg. Arról érdeklőd­tünk, vajon csatlakoznak-e az új Péter András-algpít- ványhoZ. — Természetesen, ugyanis a hagyatékból 541 kateszteri hold került hozzánk. A te­rületet a földosztás után a tagok hozták be a szövetke­zetbe. A csatlakozás idejéről és mikéntjéről a vezetőség fog dönteni — hallottuk Fe­hér László biztató válaszát. —ml— A Szovjetunió kevesebbet szállft Több mint 100 millió dollár olajvásárlásra Várhatóan több mint 100 millió dolláros kiadást je­lent az ország számára az a szovjet bejelentés, miszerint tovább csökkentik a kőolaj­szállításokat Magyarország­ra. Antal Lajos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kereskedelmi igazgatója — aki részt vett az elmúlt hé­ten Varsóban tartott egyez­tető tárgyaláson — az MTI kérdésére elmondta, hogy a szovjetek a harmadik ne­gyedévre már korábban be­jelentett 30 százalékos csök­kentést újabb 4 százalékkal meetoldották. Így az összes­ségében esedékes 1,620 mil­lió tonna helyett csak 1,068 millió tonna kőolaj érkezik ebben az időszakban Ma­gyarországra. Az utolsó ne­gyedévre pedig 1,224 millió tonna nyersanyag szállítását helyezték kilátásba, ami csak 18,9 százalékkal kevesebb az akkor esedékesnél. Mindez azt jelenti, hogy az idén a szerződésben fog­lalt 6,48 millió tonna kőolaj helyett csak 5,092 millió ton­na szállítása várható, ami az éves mennyiségnek csak 78,6 százaléka. Egyébként hason­ló mértékben csökkentette a Szovjetunió a csehszlovák, a lengyel és az NDK-ba irá­nyuló nyersanyagexportját is. Külön gondot jelent, hogy a Szovjetunióból akadozik a motorbenzin- és a gázolaj­szállítás is. Szeptemberben például egyáltalán nem is ér­kezik motorbenzin. Az idén az OKGT a kieső szovjet szállítások pótlására már az év eleién vásárolt 208 ezer tonna kőolajat 30 millió dol­lárért. nemrég pedig 243 ezer tonnát mintegy 60 mil­lió dollárért. A tröszt olajügyi szakem­berei most végzik a számí­tásokat, hogy még mekkora mennyiségű kőolajat kell vá­sárolni a szabadpiacon ah­hoz, hogy ne legyen fenn­akadás az energiaellátásban. Az előzetes számítások sze­rint a beszerzéshez még leg­alább 100 millió dollárra lesz szükség. Uj korszak a megyei vadászszövetségben A Békés Megyei Vadász­szövetség életében lezárult egy korszak a hét végén. A vadásztársaságok küldöttei új vezetőséget, elnökséget vá­lasztottak.1 Csatári Béla, a korábbi elnök előzőleg beje­lentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a tisztet, így a jelölőbizottság a nevét már nem is vette számítás­ba javaslata elkészítésekor. A volt elnök meleg szavak­kal köszönte meg mindazok munkáját, akikkel az elmúlt 24 évben együtt dolgozott, és segítették a megye vadgaz­dálkodását, vadászatát. Az új elnökségnek pedig kíván­ta, hogy jussanak többre elődeiknél, őrizzék meg mindazt, ami érték, de ha szükséges, bátran változtas­sanak, tegyenek meg min­dent a fejlődésért. A jelölőbizottság listáját több névvel egészítették ki a küldöttek, majd a szava­zásra került sor. Az ered­ményt dr. Fekete Mihály is­mertette. Elnök dr. Csorna Antal lett, elnökhelyettes Hrabovszki János. Elnöksé­gi tagok: Gál Imre, Kovács György, Lovász Sándor és Páskai Sándor. A szakmai elnökhelyettesi, megyei fő­vadászi tisztet az alapsza­bály értelmében pályázattal kell betölteni. Az új elnök­ség felhatalmazást kapott a pályázat kiírására és elbírá­lására is. Seregély István egri érsek a Püspöki Kar elnöke Heves szópárbaj a Parlamentben Ki leltet polgármester? A magyar püspökkari kon­ferencia szeptember 3-án tartott rendkívüli ülésén a Szentszék által újonnan jó­váhagyott statútuma értel­mében a konferencia elnö­kévé választotta dr. Seregély István egri érseket, alelnö- kévé pedig Gyulay Endre szeged—Csanádi megyéspüs­pököt. A konferencia há­romtagú állandó bizottságá­nak rajtuk kívül tagja dr. A Szocialista Párt Buda­pesti Tanácsa megdöbbenés­sel értesült a revíziós gondo­latot szimbolizáló szobor­együttes helyreállításának tervéről, mivel a régi emlék­mű által reprezentált eszmék irányította cselekvés a II. világháború éveiben hazán­kat nemzeti tragédiába so-, dorta. Hamis az a beállítás, hogy ezek a szoboralakok „csak” a trianoni drámára utaltak, mert irredenta üze­netük volt. Amint az lenne a mai helyreállításuk is, a Mus­solini idézettel és Horthy es­küre emelt kezével. Ez utób­biakat úgymond, merőben csak a* „hagyományőrzés” kedvéért állítanák vissza. Ezekből a hagyományokból a XX. század végére nem ké­rünk! Ez az aktus nemcsak a kor­mány politikai hitelét ásná alá, nemcsak súlyosan ter­helné a szomszéd országok­kal való viszonyunkat és ár­tana a magyar kisebbségek helyzetének, de akadályokat gördítene elénk az Európába Paskai László bíboros, esz­tergomi érsek. Az új statútum életbe lé­pése előtt a konferencia min­denkori elnöke az esztergomi érsek volt, akadályoztatása esetén a kalocsai, annak akadályoztatása esetén pedig az egri érsek. A zsinat után a Szentszék mindenütt a meghatározott időre válasz­tott elnöki intézményt szor­galmazza és már a legtöbb országban a püspökkari sta­tútum így is rendelkezik. vezető utunkon is- A német— francia megbékélés példája is igazolja, hogy nem a reak­ciós nosztalgiák ápolása, ha­nem a múlt tisztázása és a megbékélés vezethet a hatá­rok fokozatos megszünteté­séhez, a népek kölcsönös megértéséhez. Az egységes Európa gon­dolatával ellentétes elképze­lések — bárhonnan indulja­nak is ki — csak régiónk balkanizálódását eredmé­nyezhetik, s ennek kára be­láthatatlan. Felelős magyar politikai erő — s a Magyar Szocialista Párt is ezek közé számítja magát — nem nyugodhat be­le abba, hogy országunkról olyan látszat keletkezzék, mintha Köztársaságunk a Horthy-rendszer újabb vál­tozata lenne. Ezért tiltako­zunk e felelőtlen és elhamar­kodott elképzelés ellen. A Magyar Szocialista Párt Budapesti Tanácsa nevében: Szabó Lajos Mátyás, elnök (Folytatás az I. oldalról) az ellenzék között a polgár- mesteri tisztség összeférhe­tetlenségi listája kapcsán. Az ellenzék továbbra is ragasz­kodik ahhoz, hogy képvise­lők is betölthessék e funk­ciót. A kérdésnek egy távo­labbra mutató jogi vonatko­zása is van, nevezetesen: mi­lyen szavazati aránnyal hoz­zon határozatot a Parla­ment a törvénytervezet ügyében. A plénum döntött: módo­sítással elfogadta az önkor­mányzati választások pénz­ügyi szükségleteire vonatko­zó országgyűlési határoza­tot. Kisebb bonyodalmat oko­zott a szavazás előtt, hogy a több hasonló, lényegében azonos tartalmú módosító javaslat közül melyiket ve­gyék figyelembe. Az elfogadott határozat szerint a kormány az ön- kormányzati választásokra két részletben több mintfél- milliárd forintot bocsát a Belügyminisztérium rendel­kezésére — utólagos elszá­molási kötelezettséggel. Eb­ből az összegből fedezhetik egyebek között a tiszteletdí- jagat. a túlmunka költségeit, a nyilvántartások elkészíté­sét az értesítők kiküldését a helyi hirdetmények és pla­kátok költségeit, a szavazó­körök élelmezési kiadásait, az információs rendszer mű­ködtetéséhez szükséges ősz- szeget. a hírösszeköttetés költségeit. A Parlament harmadik na­pirendi pontként tárgyalta a kormányzati munkamegosz­tás megváltozásával össze­függő egyes törvények mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatot. A jogszabálycsomag lényege, hogy a gördüléke­nyebb, hatékonyabb kor­mányzati munka érdekében „újraosztotta” számos mi­nisztérium feladat- és ha­táskörét. Az általános vitára az volt jellemző, hogy az egyes frakciók a miniszté­riumok feladatainak körvo­nalazásában tiszteletben tar­tották a kormány autonó­miáját. Az ellenzéki körök is úgy vélekedtek, hogy a minisztériumok közötti munkamegosztás szabályozá­sa elsősorban a kormányra tartozik, az ő feladata és fe­lelőssége munkarendjének, szervezeti felépítésének ki­alakítása. Az oktatásról szóló tör­vény módosítása kapcsán a Parlament jóváhagyta Vár- konyi István (MDF) indít­ványát. miszerint a szakkö­zépiskolában. a szakmun­kásképző iskolában, vala­mint a szakiskolában folyó szakmai oktatás tekintetében a központi irányítást a mun­kaügyi miniszter látja el, a képzés szakiránya szerint il­letékes. valamint a képzés­ben érdekelt miniszterrel együttműködve. Az iskola- rendszeren kívüli szakmai oktatásban a törvény a köz­ponti ágazati irányítást a munkaügyi miniszter ható­körébe utalta a képzés szak­iránya szerint illetékes, va­lamint a képzésben érdekelt miniszterek, továbbá a mun­kavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervek be­vonásával. A jóváhagyott módosító indítványokkal egyetemben a törvényhozás 174 szavazattal 35 ellenében, 47 tartózkodás mellett jóvá­hagyta a törvényjavaslat egészét. Az Országgyűlés 16 óra után néhány perccel befe­jezte rendes ülésszakának első munkanapját A Parla­ment ma várhatóan a pol­gármesteri tisztség ellátásá­nak egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vi­tájával folytatja munkáját A jogszabály-tervezettel kap­csolatban benyújtott módo­sító indítványok ügyében Il­letékes bizottságok tegnap, az esti órákban foglaltak ál­lást. Tiltakozás a trianoni emlékmű visszaállítása ellen Első nap az elsőben Megkezdte tevékenységét a Nemzetbiztonsági Hivatal panaszirodája A Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalá­nak panaszirodája megkezd­te tevékenységét. Az ügyfél- szolgálat hétfőn, szerdán és pénteken 9-től 12 óráig, ked­den és csütörtökön 13-tól 16 óráig működik. A panasziro­da helye: Budapest V., Mar­kó u. 8. Levélcím: Buda­pest V., Néphadsereg u. 9— 11.. illetve 1391 Budapest, pf.: 217. Telefonszám: 13-10- 902. Kedves vendégek Mezőgyánban Nagy Sándortól, a Mező- gyáni Általános Iskola igaz­gatójától kaptuk a tájékoz­tatást, hogy kedves vendé­geket fogadtak tegnap este Mezőgyánban. Romániából, Magyarhermányból és Kis­baconéból — Benedek Elek szülőfalujából — ötvenötén érkeztek látogatóba itteni kollégáik meghívására, több­ségükben pedagógusok. A meghívás az itteni iskola öt­lete volt, az utazással járó szervező munkát a magyar- hermányi iskola igazgatója vállalta magára. A vendégsereget mezőgyá- ni családok látják vendégül, ők gondoskodnak arról, hogy kellemes, élményekben gaz­dag hetet töltsenek náluk kollégáik. Szerdán este ün­nepélyes műsoros est lesz, napközben szabadidős prog­ramok a sportpályán. Pén­teken Budapestre látogatnak a vendégek, majd valószínű­leg vasárnap reggel utaznak haza. (Folytatás az 1. oldalról) — Szerintem a vallásos nevelés semmiképpen nem árthat. Arra számítok, hogy így majd komolyabban ve­szi az iskolát, s remélem, jó kislány lesz ... Azt hiszem, a vallás segít a szülőknek is a nevelésben ... Tóth Ferencné, Tóth Zoli­ka édesanyja mindehhez még hozzátette: — Én úgy látom, a vallá­sos emberek közül még nem halt ki a szeretet, egymás megbecsülése. Szeretném, ha a fiam ilyen környezetben nőne fel, ilyen emberek kö­zött. Ai első eligazító óra során azt is megtudhattuk, hogy az osztályban tanító pedagó­gusok is vallásos emberek, akik a legfontosabbnak a szülőkkel való együttműkö­dést, együtt nevelést tartják. Pap Jánosné így fogalma­zott: — Nem biztos, hogy ros­kadozó könyvespolcokkal, vagyis pusztán anyagiakkal megadunk mindent gyerme­keinknek. örömteli, derűs családi légkörből jöjjenek a kicsinyek, amit itt az iskolá­ban tovább tudnak majd su­gározni! Ez a legtöbb, ami­ben a szülők nekünk, peda­gógusoknak segíteni tudnak. Az osztályfőnök meleg be­vezetője és Kiss Ella gitár- köszöntője után a már ilyen­kor megszokott hétköznapi eligazítások következtek: a könyvek, füzetek beborítása könyvjelző, kézalátét, szám­tartó, tomazsák... és ezer­féle más dolog, amelyeket észben kell tartani. Persze ezt a házi feladatot egyelőre még az édesanyák és -apák kapják, akik ezúttal iskolába indításból vizsgáznak. Csak­hogy ez esetben a tét sokkal nagyobb, mint bármilyen más vizsga esetén. Itt a gye­rek kudarca a legrosszabb osztályzat. M. M. „Haza akarok menni!”... Pillanatkép az első szünetből „...és még csak tíz óra van!” Fotó: Gál Edit L. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom