Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám

1990. szeptember 29., szombat

o

Nagyüzemeink a hazai toplistán

„Érzem, itt vár valami még rám!”

Bolgár köllfi Békéscsabán

(Folytatás az 1. oldalról)

— A mi gazdaságunk nagyon a mélypontról indult 1980-ban, kevés eredményt tudott felmutatni, a nyereség a 10 millió forintot alig érte el. Pár év után odáig jutottunk el, hogy az utóbbi négy esztendőben évente mintegy 100 millió forint a nyereségünk, beleértve 1990- et — mert a nagy aszály ellenére ilyen nagyságrendű nyereségre számítunk az idén is. Visszatérve 1980-hoz, az első cél az volt, hogy a költségeket csökkentsük, a második a létszámcsökkentés, ez összefügg az előbbivel, majd a harmadik cél hitelek felvétele, mégpedig azért, hogy az ágazatok háttere elsősorban a gépesítéssel megerősödjék. E tőkebefektetés után azt vártuk, hogy elkezdődjék a dinamikus termelés, ami többlet ár-' bevételt és nyereséget eredményez.

Mindezeknek az lett a következménye, hogy hitel- és kamatterheink nőttek, de mivel az eredménynövekedés ettől lényegesen magasabb volt, gazdaságunk körülbelül 7-8 évi termelés és gazdálkodás után elmondhatta; a hiteleket mind visz- szafizette, ezek a gépek folyamatosan termelnek. Gazdaságunk olyan korszerű gépparkot hozott létre, és olyan felkészült szakember- gárda áll a géppark mögött, aminek eredményeképpen a költségeink nem növekednek jelentős mértékben, és mindig lényegesen nagyobb volt az árbevétel-növekedés, mint a költségek emelkedése.

Ugyanazt a vállalati filozófiát valljuk ma is, mint amit 1980-ban megfogalmaztunk. Mindezen intézkedések hatására a következők történtek: a vállalati létszám több mint a felére zsugorodott, gépparkunk műszaki színvonala kiváló — gépeinket három-öt éves korban újakra cseréljük, így a fenntartási költségük minimális.

Leegyszerűsítve és summázva : kevesebb létszámmal, kevesebb költséggel és a lehetőségek maximális kihasználásával sikerült vállalatunknak jó eredményeket

elérnie. Nagyon remélem, hogy ha lesz ilyen lista, a következő alkalommal sokkal jobb helyen végzünk.

A Dévaványai Lenin Téesz elnöke, Dékány László a következőkben foglalta össze a lényeget:

— Téeszünk 1989. évi eredménye az előző évekhez képest a következők miatt lett kiugró: kedvezett az időjárás, -amely átlag körüli volt; kedvezett a felvásárlási árak alakulása és a stabil piaci körülmények. Emellett a céltudatos tevékenység is közrejátszott; a korábi évek intézkedései most mutatkoztak meg az eredményben. Ezek az intézkedések nemcsak a termelésre, hanem a gazdálkodás egész területére kiterjedtek. Itt említhetem például a hitel-, az- eszköz- és a munkaerő-gazdálkodást. Az érdekeltség területén az irányító és a végrehajtó szint összhangjára törekedtünk. Mindig napirenden van az ésszerű takarékosság, és alacsony költségszinttel dolgozunk. Termelési • szerkezetünket az adottságokhoz és a piaci igényekhez tudtuk alakítani. Sajnos, ez 1990- ben, a piac bizonytalansága és a kevés piaci információ miatt felborult, összességében a tagság szorgalma és a környezethez való alkalmazkodása hozta meg az eredményt.

A Dévaványai Aranykalász Téegz főkönyvelője Szűcs József:

— Az 1989. évi 57. helyezés nem egy kiemelkedő év eredménye. A téesz a romló közgazdasági feltételek és a kedvezőtlen időjárás ellenére évről évre jó gazdasági eredményeket ér el. A siker titka: a téesz nincs el- adósodva; a kamatlábemelés lényeges költségtöbbletet nem jelentett; fejlesztéseinket szelektíven, elsősorban saját erőre alapozva valósítottuk meg, mindenkor alapvető szempont volt a befektetett pénzösszeg mielőbbi megtérülése. Továbbá: az eltelt évek során olyan termelési szerkezetet alakítottunk ki, amely biztosítja a téesz több lábon állását.

Nincs egyetlen veszteséges ágazatunk sem. Az ered- ménycentrikusság alapvető követelmény minden területen, s ehhez kapcsolódik anyagi érdekeltségi rendszerünk is. Végül, az eredmények alakulásában döntő szerepet játszott, hogy szakvezetőink nagy része érti a dolgát, a tagságunk zöme szorgalmasan végzi munkáját. Az üzemben alacsony a munkaerő-fluktuáció, hiszen a többség anyagilag is megtalálja a számítását.

A Bucsai Űj Barázda Téesz főagronómusa, Szabó Gyula így összegezte válaszát:

— Üzemünk kedvezőtlen termőhelyi adottságú, közepes méretű, könnyen áttekinthető, a növénytermesztés és állattenyésztés szerkezete egyszerű. 1973—78 között a komplex meliorációt saját kivitelezésben végeztük el, és felújítottuk az ősgyepet. Kultúránként jól kialakult termesztési technológiákat alkalmazunk — talajkímélő, nedvességmegőrző,, szárítással adagolt tápanyaggazdálkodás —, melyek betartása szigorúan kötelező. Az állattenyésztést egy ágazat képviseli; a tejhasznú szarvasmarha, melynek évi átlagos létszáma 1600, s ebből 600 a tehén. Zárt tele* pen kötetlen tartással, számítógépes takarmányozással az egyedenkénti tejtermelés 5500 liter. Az utánpótlás saját állományból történik. A havi tejtermelés árbevétele fedezi a folyó kiadásokat. Ami gépparkunkat illeti, közepes szintű, egyszerű, olcsó gépsoraink vannak, viszont annál nagyobb a kihasználtságuk. Gazdálkodásunkat szakszerű vezetés és szorgalmas munka jellemzi, megalapozatlan kísérletezgetéseket nem folytatunk. Fejlesztési hiteleket csak olyan mértékben veszünk igénybe, amilyen mértékben e terheket elbírjuk. A veszteséges tevékenységeket — gyümölcsös, juhászat — időben felszámoltuk. Az eredményességet a szakszerűség, megfontoltság és az ésszerű pénzgazdálkodás biztosítja.

T. I.

„Vajon nem mentem el boldogságom mellett / azok , között, akik boldogok? / Sebzetten sebezve — bűnte- lenül éltem. / Percnyi gazdagságok — / kis nyomorúságok / összefolynak mögöttem. / Mindig várakozom — / mindig menekülök. / Szólít a Föld és az ég. /

Megyek — hogy sorsomat utolérjem / fehérlő télben, perzselő nyárban.” Gencso Hrisztozov bolgár költő és műfordító Átlátszóság című, gyönyörű versét Bede Anna fordítottá. Most olvashatjuk nyomtatásban először.

A költő a napokban Békéscsabán járt barátainál, Balogh Ferentznél és Barabás Ferencnél, akik a Sinka István-életmű kutatásában és a megjelenés előtt álló verseskötetének kiadásában segítik. E kötetből való az idézett címadó költemény is, melyet a szerző adott át szerkesztőségünkben megyénk verskedvelő olvasóinak, barátsága jeléül.

A hazájában ismert költő a magyar szépirodalom avatott tolmácsolója. Sánta Ferenc, Sinka István, Ratkó József Papp Árpád, Kiss Benedek, Weöres Sándor, Buda Ferenc, s a korábbi nemzedékek olyan szerzőit ismerhette meg általa a bolgár olvasó, mint Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály és Tóth Árpád. A felsorolás korántsem teljes, ám jelzi, hogy Gencso Hgisztozov igen sokat tett a XX. .századi magyar irodalom népszerűsítéséért.

— Még korábbi időkből is fordítottam, például Csoko- nai-verseket — mondta, amikor a magyar próza és líra iránti érdeklődéséről kérdeztük. — Sinka István életműve különösen fontos nekem. 1970-ben, a Szigligeti Alkotóházban hallottam róla először. Azonnal szellemi atyámnak fogadtam — fényképe ma is ott van apám képe mellett, haszkovói otthonomban ... A magyar irodalomhoz fűződő barátságomat egyik tanáromnak köszönhetem, aki a szófiai egyetemen József Attila-kö- tetet adott nekem. Tőle fordítottam először, s a versek

megjelentek az egyetemi lapban. Ez indított el műfordítói pályámon ... Elmondha-. tóm, Bulgária nagy tisztelettel és érdeklődéssel fogadja a magyar írásművészetet. Haszkovóban igen sok költő-, íróvendég fordult már meg. Sánta Ferenc háromszor is járt nálunk. Jó hangulatú esteken találkoztak városom közönségével.

Gencsa Hrisztozov elmondta még, hogy elsősorban a hozzá közel álló műveket fordítja legszívesebben, de különböző felkéréseknek — többek között a Magyar Kulturális Intézetének — is igyekszik eleget tenni. Saját költészetében meghatározónak vallja a gyerekkori élményeket, a mezők, erdők illatát, a lovak, tehenek, bikák melletti életet. Gyerekkorában pásztor volt, fehér szamáron terelgette a rábízott állatokat. A nyári, nagy forróságokban sok méter mélyen talált a kiszáradt kút- ban vizet. Bádogkulacsa ma is le'gféltettebb kincse. Ez és a versek idézik, a múltat

Gencso Hrisztozov az Írószövetség vendégeként többször járt Magyarországon.. Most az Eötvös-kollégium szellemi műhelyének részese, önálló kötetben készül bemutatni Sinka István életművét, fényképekkel, levelekkel illusztrálva. Reméli, a tavaszra elkészül válogatott verseit tartalmazó kötete, melyet Fehérlő télben, perzselő nyárban címmel vehet kézbe az olvasó.

— Visszatérek még Békés megyébe, ahol barátsággal fogadtak — ígérte búcsúzóul Gencsa Hrisztozov. — Ösztönösen érzem, itt vár valami még rám! Sz. M.

Fotó: Kovács Erzsébet

Rendőrőrs Sarkadon

Rossz idők járnak a garázdákra

Gábor István: „A kölcsönös előnyökben bízunk'

Nem nagy dicsőség, de a bűnügyek gyakoriságát tekintve megyénkben Gyula után Sarkad a legfertőzöttebb terület. Már csak ezért is indokolt volt, hogy a korábbi KMB-s csoport helyett újszerű rendőrőrsöt hozza-, nak létre május elsejétől. Míg korábban 5-8 rendőr védte a települést, most 30- an veszik fel a harcot a bűnözés, a bűnözők ellen. Sarkadon éppen a rendőr- hiány miatt eddig csak nappali szolgálatra „futotta”, és mihelyt leszállt az est, vígan „szórakozhattak” a garázdák, a betörők. Ezentúl éjszaka is tartanak ügyeletét, gyakrabban lehet találkozni járőröző rendőrökkel.

— Persze még így sem ideális a helyzet — mondja Gábor István rendőr százados, az őrs parancsnoka — de már érezhetően jobb, mint akár néhány hónappal ezelőtt is. Az is eredmény, hogy a környező községekben dolgozó KMB-seknck nem kell bejárniuk Sarkadra, mint ahogyan eddig tették, ha valami nagyobb akciót hajtottunk végre. Területünkön 32 ezer polgárra és javaira kell vigyáznunk. Az itt dolgozók összetétele és hangulata jó. Zúgolódás nélkül „túlóráznak”, ha szükséges, könnyen mozgósítunk. Valamennyiőnknek jólesett,

hogy a belügyminiszter úr egyértelműen kiállt a becsületes, tisztességes rendőrök mellett és azok védelmében. Megígérték: még az idén 25 százalékkal javítják a fizetésünket. Köztudott, hogy a rendőreink nincsenek túlfizetve, a munka pedig egyre több és nehezebb.

A lakosság is kedvezően fogadta Sarkadon az őrs megalakulását. Jóval kevesebbet kell utazniuk, időt eltölteniük Gyulán — ahova eddig jártak —, hiszen az igazgatási csoport itt helyben intézi a legfontosabb dolgokat, a személyi

igazolvány-cseréket, itt adják ki az útlevelet, a fegyverengedélyt ... Persze azért nem szakadtunk el teljesen Gyulától, eleven és mindennapos a kapcsolatunk. Az önállóságunkat « megtartjuk. A legutóbbi országos parancsnoki értekezleten megfogalmazottakat betartjuk: az új rendszerű rendőrség legyen polgárbarát. A kölcsönös előnyökben bízunk. Abban is reménykedünk, hogy most már a létszámgondok megoldása után a technikai feltételeken javítani tudunk.

Kép, szöveg: B. O.

Egzisztencia alap és új

hitelkonstrukció

(Folytatás az 1. oldalról)

a hengerűrtartalom szerint számított átírási illetéket, hanem egységesen 500 forintot kellene fizetni. Az útlevél első kiállítása vagy hosz- szabbítása egyaránt ezer forint lenne.

A kormány a bős—nagymarosi vízlépcső helyzetét megvitatva foglalkozott a csehszlovák féllel folytatott tárgyalások jövőjéről. Jóváhagyta, hogy létrejöjjön egy közös magyar—csehszlovák kormányközi bizottság, amely a vízlépcső létesítésére vonatkozó államközi szerződés újratárgyalásához dolgozna ki javaslatokat.

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a kormányülésen bejelentette: hazánk kikerül a COCOM- országok által megkülönböztetett országok sorából.

A szóvivő közölte, hogy a kormány egységes elvek alapján szabályozta a Magyar Köztársaság új rendjeleit, kitüntető jeleit és díjait. A törvényjavaslat szerint a hatályba lépéstől kezdődően nem viselhetők az előzőleg adományozott állami kitüntetések közül például az 1956—57-ben adományozott és a forradalom leverésében szerzett .érdemekért” adományozott Munkás-Paraszt Hatalomért, illetve a Szabadság Érdemérem kitüntetéseket.

D parabolaantennáé a jövő

(Folytatás az 1. oldalról)

az 1-es, 2-es műsort és a Román Televíziót. Kiszely László, a szerviz vezetője tájékoztatott munkájukról:

— A lakóterület közös képviselője megkeresett bennünket az elképzeléseikkel, mi pedig átgondoltuk a lehetőségeket és megterveztük a kivitelezést. A lakók befizették a szerelési költséget, 7-8 ezer forintot családonként. Persze, aki később még úgy dönt, bekapcsolódÍ

hat a rendszerbe.

— Önök a városban már több területen dolgoztak. Miből adódik a legtöbb gondjuk, és ha a lakóknak panasza van, hová fordulhatnak?

— A központunkhoz, amely Békéscsabán, a Csányi utca 10. szám alatt található. A megrendeléseknek igyekszünk időben eleget tenni és a jó minőséget garantáljuk. Kevés az időnk és gond van az anyagellátással, ez a legnagyobb problémánk. Jó a kapcsolatunk a lakásszövetkezettel, az ingatlankezelővel, a Gelkával. Hallottunk lakossági panaszokat a Tolnai utcából, a Lencsési lakótelep egyes részeiről. Az ok, hogy több lakásban szakszerűtlenül, amatőr módon kötötték be a kábelt, ezzel veszélyeztetik, akár tönkre is tehetik a szomszédok vételi lehetőségeit. A Lencsési régebbi építésű társasházai- ban az elavult régi berendezések, vezetékek rontják a vétel minőségét. Ezeket előbb-utóbb ki kell cserélni.

Az IKV-vel megbízás alapján működünk együtt, felújítjuk, újrakábelezzük a Kulich-lakótelepen 12 evvel ezelőtt kiépített lakossági rendszereket. A lakóknak ez mindössze 45 forintjába kerül, pedig a felújítás költségei lakosonként a 80-100 ezer forintot is felemészthetik. Jelenleg öt épületben dolgozunk.

— A megyeszékhelyen „szűz” területek is találhatók. Ilyen például a Mokri lakótelep...

— Arrafelé az antennaerdő nem valami szívderítő látvány. Nem beszélve arról, hogy így a műholdas adásokat nem tudják fogni az ott élők. .A legegyszerűbb házi berendezés az 1-es, 2-es műsor vételére, valamint a felszerelés költségei megközelítik a 7 ezer forintot. A jövő vitathatatlanul a parabolaantennáé. A parabolaberendezés ára megközelíti a félmillió forintot, de ha sokan összefognak egy-egy lakóterületen, elviselhető méretűvé válik a költség. Egy jótanács: csak garanciát vállaló szakemberrel álljanak szóba, amatőrökkel soha!