Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám

1990. szeptember 27., csütörtök fl címer még vörös csillagos... Körösnagyharsány, az „ország peremén Az 550 kötetes könyvtárba 147 olvasó iratkozott be. A könyvtár termében délelőtt a 3. osztály tanul. Fotó: Oravszki Feienc • * Ha van az országban úgy­mond Isten háta mögötti fa­lu, akkor Körösnagyharsány az. Itt véget érnek az utak, a község szélétől másfél ki­lométerre már a román ha­tár. a legközelebbi város a 22 kilométerre levő Nagy­várad a határ túlsó oldalán. Ahogy Varga Dávid emléke­zetes szociológiai kötetében fogalmazott, „az ország pe­remén" él ez a falu. Manap­ság már csak a református templom mellett fölállított Bocskai-szobor emlékeztet az egykori hajdúvárosi rangra. Nos. a napokban e falu is­kolájába látogattunk el. Az idegen is könnyén idetalál­hat, ' mert ez a (település egyetlen emeletes épülete. A ’60-as évek végén készült, az akkori típustervek szerint, úgynevezett szocreál stílus­ban. Az igazgatót, Barta Im­rét az irodájában találtuk. Húsz éve, amikor Szeghal­mon leérettségizett, ide jött képesítés nélküli nevelőnek. Két éve az általános műve­lődési központ igazgatója. Az iskolán 'kívül az óvodát, az idősek klubját, a művelődé­si házat és a könyvtárat irá­nyítja. Az iskolát így mu­tatta be: — Jelenleg nyolc tanuló- csoportban 74 gyermek ta­nul. Már jó ideje tíz alatt is lehet a csoportok létszá­ma, ezért nem kellett osz­tályt összevonnunk. Ez ta­nulónak és pedagógusnak egyaránt kedvező. Megtudtuk, hogy a gye­rekeket jelenleg 12 nevelő oktatja, közülük hárman ké­pesítés nélküliek. A koráb­bi években több idős peda­gógus nyugdíjba ment, őket nehezen tudják pótolni. Bár van elegendő szolgálati la­kás, de ezek elhanyagoltak. A község mindentől távol esik, még jó fizetés ellené­ben sem tolonganak ide a friss diplomásak. Valameny- nyi alsó osztályban képesí­tett nevelők tanítanak, a felsőben oroszt, testnevelést, matematikát, fizikát és tech­nikát végzett tanárok oktat­nak, a többi tantárgyat ta­nítók, vagy képesítés nélküli nevelők. Az iskola főépülete hat tantermes. Egy osztályt a műhelyteremben, egyet pe­dig a kultúrház könyvtárá­ban helyeztek el. Mindkettő szükségtanteremnek minősít­hető, de a célnak megfelel­nek. A legalapvetőbb okta­tási eszközöket meg tudták vásárolni, két számítógép, színes tévé videolejátszóval, írásvetítő, kazettás és sza­lagos magnó segíti a peda­gógusok munkáját. Barta Imre a hitoktatásra is kitért: — Az elmúlt tanév végén felmérést készítettünk, amelyben nyilatkoztak a szülők, hogy gyermeküket akarják-e vagy sem hitok­tatásban részesíteni. A bal­lagáson Kalmár János re­formátus lelkész nem fo­gadta el a felmérés eredmé­nyét, mint mondotta: a ne­velők félrevezették a szülő­ket, azt közölték velük, hogy a hittanóra a reggeli, illetve déli étkezés idejére esik. Most a hitoktató egy újabb felmérést készít. — A legnagyobb gondot az idegennyelv tanítása je­lenti — magyarázta az igaz­gató, aki maga is orosz nyel­vet tanít. — Tavaly Szeg­halmon részt vettem az át­képzésben, de a jelentős tá­volság, valamint az iskolai és a családi elfoglaltságom miatt az idei tanévben már nem tudom vállalni. Jövőre pályázat útján igyekszünk idegennyelv szakos tanárt iskolánkba hozni. Talán a Szeghalom és Vidéke Taka­rékszövetkezet alapítványa segítségével ez sikerül. Az igazgató kísérétóben benéztünk néhány osztályba. Barta Imre elmesélte, hogy a két hivatalsegéd meszelte és takarította sorra a tan­termeket. A padok tetejét újra cserélték, a padló par­kettáját végigcsiszolták és lakkozták. Mivel épp délre járt az óra mutatója, meg­néztük az ebédlőt. A kony­hán 160 személyre főznek, innen viszik az ennivalót az idősek klubjába és az óvo­dába is. Qttjártunkkor épp köménymagos leves, majd töltött káposzta illatozott a gyerekek tányérjában. Hogy az étkezés költségeit csök­kentsék, az iskola dolgozói sertéshizlalássai is foglal­koznak. Így egy kiló húst 6Ö-65 forintból állítanak elő. Kisétáltunk az udvarra is. Ott sövényekkel, padokkal játszóparkot szeretnének ki­alakítani. A nagy szénhal­mot látva, az igazgató el­mondta, hogy az áremelésre gondolva, már megvásárol­ták a téli tüzelőt. Az iskola bejáratától bal­ra még mindig látható a régi, vörös csillagos nemzeti címer. A felületes szemlélő úgy vélhetné, i,tt megállt az idiő. Nem így van. A körös- nagyharsányiak is lépni akarnak, csak itt. a „vége­ken” nehezebb megmozdul­ni. Még a városokban is nagy gondot jelent angol-, nérriet- vagy franciatanárt szerezni, hát még egy ha­társzéli kis településen. A falu elszigeteltsége a határ­átkelő megnyitásától felol­dódhatna; de erről már nem a körösnagyharsányiak dön­tenek. (molnár) Finnországban koncertezett a Bartók leánykar Csabai együttes képviselte hazánkat a Finnországban rendezett idei ISME-konfe- rencián. Az UNESCO által 1953-ban életre hívott szer­vezet, a Zenei Nevelés Nem­zetközi Társasága (elnöke a magyar Forrai Katalin) két­évenként megrendezett kon­ferenciája a világ egyik leg­rangosabb szakmai esemé­nyének számít. Előadások­ból. gála- és bemutatókon­certekből, kiállításokból, mű­helyfoglalkozásokból, külön­böző társadalmi események­ből álló programján a vi­lág minden zeneileg érdekelt országából számos szakem­ber és énekes-hangszeres együttes vesz részt. így a ze­nei fesztivál jellegen túlmu­tatva, mód nyílik a módsze­rek és kutatási eredmények kölcsönös megismerésére, ta­pasztalatcserére, és elsősor­ban egyedülálló alkalom a különböző kultúrkörökből érkező kollégák közötti kap­csolatteremtésre. A Magyarországot képvi­selő szakmai előadókat és a zenei szakközépiskola Bar­tók Béla Leánykarát a Ko­dály hazájából érkezőknek kijáró lelkesedés fogadta — az érdeklődésre utal például a kórus számára szervezett nem kevesebb, mint 11 hang­verseny, valamint a tény, hogy a Kórusgálát, a Fin- landia-palotabeli első fellé­pésüket egyenes adásban közvetítette a rádió és a té­vé. Az együttes, amelyet Ráz- ga József karnagy alapított 1983-ban, méltán kelthette fel az ISME-szervezők érdek­lődését. Egyrészt nemzetközi sikerei — alig hétéves mű­ködése során tizennégy ran­gos díjjal tért haza a nem­zetközi versenyekről —, másrészt lemezfelvételei és az a tény, hogy a kórusta­gok zenekonzervatóriumi ta­nulók, mind a csabaiak ki­választása és meghívása mel­lett szóltak. Számunkra vi­szont azt is jelenti, hogy időnként a „vízfejen” kívül is születhetnek művészi ér­tékek — figyeljük hát a le- ánykar hangversenyeit, mert Európa is figyeli, számon- tartia őket. A konferenciát követően Sympaati néven kórustalál­kozót és koncertsorozatot rendeztek a hivatalos műso­ron is szereplő együttesek számára. A szó, amely fin­nül kis hajót jelent, és amely az angolul, franciául értő fiataloknak a rokonszenv, barátság asszociációját is hozta, ott pompázott minde­nütt a kis vitorlás rajza alatt, pólón, sapkán, plaká- ,ton. A magyar lányok klasz- szikus és kortárs magyar művekből álló műsorát Tam­pere, Espo és Äetsä hálás közönsége hallhatta, csodála­tos akusztikával rendelkező koncerttermek és több száz éves apró templomok egya­ránt szerepeltek a helyszí­nek között. Az érkezéseknél pedig mi más lehetett volna a köszöntő szó, mint hogy Isten hozott a fedélzetre! Magyar ember ritkán uta­zik Finnországba. S ha oda­kerül, nehezen tud betelni a „finn csoda” látható jeleivel: a célszerűség-szépség-tiszta- ság jegyében megalkotott mindennapi tárgyak sokasá­gával, az egyedülálló finn építészet látványával, hogy a tenger és az északi termé­szet varázsáról ne is beszél­jünk. Mégis gyakran hall­hatjuk irigykedő pillantása­inkat követő házigazdáink­tól: „nem ti vagytok szegé­nyek. hanem mi, hiszen nincs olyan, kultúránk, zenénk, Bartókunk, mint nektek ...” így lenne? Gyenge Enikő Egy a tizenegy koncert közül. Vezényel Rázga József Ötvenhalmillió kellene... Iskola darabban Válasz: október 31-én Az időközben megszűnt Szeghalom Vidéki Hírlap egyik nyáreleji lapszáma Mikor lesz belőle iskola? címmel egy darabban ma­radt építkezés sorsát elemzi. Az. írás így kezdődik: „A szeghalmi Péter András Gimnáziummal szemben már hónapok óta félkészen áll egy épület. Munkások se­hol... Szakmunkásképző épülne ezen a helyen, ám a munkálatok valami miatt megrekedtek.” Hogy mi is történt való­jában, azt az újságíró Baji Ferenctől, a városi tanács pénzügyi osztályvezetőjétől tudta meg. — Az eredeti szerződés szerint az építkezés 136 mil­lió forintba került volna. Ak­koriban arról volt szó, hogy- 32 millió forintot biztosít ehhez az állam, amit mi me­gyei céltámogatásként kap­tunk volna meg. Ám idő­közben változott az ország gazdasági helyzete, s meg­szüntették a céltámogatásos rendszert. A jelenlegi nor­matív szabályozás forrásai és a tanács bevételei előre­láthatóan még a meglevő in­tézményeink működésére is csak szűkösen lesznek ele­gendők, nemhogy befejez­zünk belőle egy ilyen vállal­kozást. Az új szakmunkás- képző épületében eddig 33 millió 500 ezer forintot épí­tettünk be. Van még 1 mil­lió 700 ezer forintunk, ami­ből a legszükségesebb állag- megóvást tudjuk csupán el­végeztetni, s azután megái- ' lünk... Időközben az állagmegóvás befejeződött, és az építke­zés ismét leállt. A Szegha­lom Vidéki Hírlapban .meg­jelent írás leglényegesebb kérdését, hogy: „Mikor lesz belőle iskola?”, ezúttal Vár^ konyi Imrének, a helyi ta­nács általános tanulmányi felügyelőjének tettük feL — Egy ennél • is izgalma­sabb kérdés az, hogy szük­ség van-e rá egyáltalán? — válaszolta. — Mi, a jelenle­gi tanácsi dolgozók úgy ítél­jük meg, hogy igen. Szegha­lom vonzáskörzete nagy, sokkal több szakemberre lenne szükség a környékbeli vállalatoknál, sakkal több szakmában. Arról nem is beszélve, hogy az olyan kis­gazdaságok, vállalkozások száma is jelentősen megnő, ahol kis- és középkategóriá­jú gépeket használnak. Ez a szám pedig néhány éven be­lül várhatóan megtöbbszörö­ződik. Az ilyen gépek javíw fására, karbantartására pil­lanatnyilag egyáltalán nin­csenek szakemberek a váro­sunkban, vagy a környékén, De ugyanez a helyzet a ház­tartási gépekkel is. Aztán az sem lenne rossz, ha ezeket a kis mezőgazdasági vállal­kozásokat szakszerűen ke­zelnék gazdáik. Ezért is gon­doltunk mondjuk egy gazda­képző szak elindítására. Ezek lennének tehát azok az új profilok, amelyekkel bővíte­ni lehetne azt a három szak­képzést, ami jelenleg is fo­lyik a városunkban. A fe­hérnemű-készítő és a gép­lakatos szakmákat a békés­csabai 611-es Számú Szak­munkásképző és Szakközép- iskola kihelyezett tagozatán oktatják, a fémforgácsoló szakközépiskola pedig jelen­leg a szeghalmi Péter And­rás Gimnáziumhoz tartozik. Mi úgy képzeljük el, hogy a felsoroltak mind ebben az új szakmunkásképzőben kapná­nak helyet. És hát itt kanya­rodnék vissza az eredeti kérdésre, hogy miikor lesz mindebből gyakorlat. A tanulmányi felügyelő fénymásolt iratokat tett az asztalra, amelyek között az elmondott tervleírásokon kí­vül egy pályázati felhívást is találtam. — A jelenlegi tanács akar­ja ezt a szakmunkásképzőt — mondta —, ezért mindent megpróbáltunk, hogy ez az épület minél előbb iskola­ként működhessen. Sok le­hetőségünk azonban nincs. Tulajdonképpen minden re­ményünk abban van, hogy a 160 millió forintos Szakmun­kásképzési Alapból jön még annyi pénz, amennyi az épít­kezés befejezéséhez kell. Számításaink szerint torna­terem nélkül ez körülbelül 56 millió forint lenne, vagy­is durván egyharmada a Szakképzési Alapnak. Kér­dés, ér-e az országnak Szeg­halom ennyi pénzt? Erre a választ a pályáza­tok elbírálásakor, október 31- én tudhatja meg a város. — Ha a pénz meglenne — emelte fel az ujját Várko- nyi Imre —, akkor itt már 1991. szeptember 1-jétől ta­nítás folyna. Ellenkező eset­ben az új helyhatóságra vár ennek a feladatnak a meg­oldása. — ria — FIGYELEM! A Püspökladányi Költségvetési tízem szabad kapacitással rendelkezik az alábbi munkanemekben: — építőmesteri — épülerivillanyszerelési — vízvezeték-, központifütés-szerelés — épületlakatos munkák. Reasióradíj minden munkanemben: 150 Ft/óra. Közületek és magánszemélyek megrendelését egyaránt várjuk. Érdeklődni: Aranyos Gyula ágazatvezetőnél, 4151 Püspökladány, Debreceni u. 1. Telefon: 249 — Telex: 72781 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága PÁLYÁZATOT HIRDET a Malom étterem, Medgyesegyháza, BÉRLETI ÜZEMELTETÉSÉRE. A pályázatokat 1990. október 10-ig lehet benyújtani az áfész kereskedelmi főosztályvezetőjénél. A bérbeadásra kerülő egységről tájékoztató adatokat Beke András kereskedelmi főosztályvezető ad, Medgyesegyháza, Kossuth tér 13. sz. alatt lévő központi irodában. Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ Igazgatósága Helsinki, Finlandia-palota, a kórusgála színhelye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom