Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-26 / 226. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. SZEPTEMBER 26., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 226. SZÁM A gazdálkodásban nincs demokrácia? Holtvágányon a mezöhegyesi kombinát Hónapok óta ellentmondásokkal terhelt, fokozódó fe­szültség hordozója Békés megye legnagyobb állami gaz­dasága, a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. Az át­meneti helyzet bizonytalansága, a privatizáció ismeret­len útja, az ellentmondásos pártpolitikai nyilatkozatok ostorcsapásként sújtják a nagyüzemet, de különösen az ott dolgozó embereket. Hol ilyen, hol olyan nézetek kapnak szárnyra, s hogy ehhez a mai bizonytalan hely­zetben könnyű egy 3 ezer fős kollektívából embereket toborozni, ahhoz aligha férhet kétség. Tény viszont, hogy a vállalati tanács, illetve a 160 fős küldöttértekez­let irányításával működő nagyüzem egyelőre önmaga sorsának kovácsa. Ám hogy a testület meglehetősen bi­zonytalan a döntésekben, arra az is bizonyíték, hogy az elmúlt héten pénteken három forduló után sem sikerült új vezérigazgatót választani, s október közepéig marad dr. Andó Ferenc. A kombinát sorsának fő kérdése azonban nem, a ve­zérigazgató-választás, hanem az, hogy a volt koronabirto­kot állami irányítás alá von­ják-e (mint ahogy erről a szándékáról már a tárca nyi-* latkozott), avagy önmaga szervezheti meg jövőbeni gazdasági formáját, s közre­működhet a privatizáció­ban, Egyesek úgy vélik, egy majdani piacgazdaságban előnyösebb önálló kisebb egységekké lebontani a nagyüzemet, s a 3 ezer dol­gozó anyagi biztonságát is ez szolgálná jobban. Mások viszont aggódnak a kombi­nát egységéért. Rend a lelke... — A kontinens legöregebb állami birtokára mindenkor kinevezték az első számú vezetőt. Nagyon jól tudta ezt Mária Terézia fia, II. József császár is. Hiszen mindig igen magas rangú osztrák katonatiszteket nevezett és vezényelt ide Mezőhegyesre. Éppen ezért el kell dönteni az állami birtok életében, hogy egy direkt irányítást, vagy egy demokratikus ve­zetést kíván alkalmazni — érvel dr. Papp Tibor, a Me­zöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-he­lyettese, aki többek között azért is nem pályázott a ve­zérigazgatói posztra, mert évek óta következetesen ki­áll amellett, hogy az egysze­mélyi felelősségű, kemény kezű vezetésnek van jövője. Azt sem rejti véka alá, hogy gyakorlatilag 1985-től, ami­kor a mezöhegyesi gazdaság- í nál az irányítás átkerült a vállalati tanács jkezébe, fo­kozatosan lazult a munka- és pénzügyi fegyelem, csök­kentek az eredmények. S hogy mi lehet a megol­dás a mezőgazdasági kombi­nát jövőjét illetően, arra fel­hozott érvei valóban alapos megfontolásra késztetnek. . / (Folytatás a 3. oldalón) MDF választási nagygyűlés Békéscsabán Október 5-7.: Nemzetközi néprajzi konferencia Békéscsabán . Október 5. és 7. között rendezik meg Békéscsabán a IV. nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferen- í ciát. A rangos tanácskozás­nak első ízben 1975-ben a-. ' város adott helyet, azóta is itt tartják meg. A «hagyo­mánnyá válás oka — Békés­csaba vendégszeretete mel­lett —, hogy megyénkben szinte minden nemzetiség megtalálható, életük, kultú- \ rájuk bemutatható. A konferencia előkészüle­teiről tegnap délelőtt a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztériumban Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, Eperjessy Ernő, az MNT nemzetiségi osztályá­nak elnöke és dr. Krupa András, a rendezvény szer­vező titkára tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, hogy Magyarország a nem­zetiségkutató konferenciától remélte: a szomszédos or­szágokban is megkezdődnek a magyarságkutatások. Bár a helyszín hazánk maradt, a nemzetközi tanácskozások kedvező visszhangra találtak külföldön. Folyamatosan emelkedett a résztvevők szá­ma, sőt, az idei rendezvény új vonásokkal gazdagodik. Először érkeznek romániai (Folytatás a 3. oldalon) Dekoratőrből szobrász Francia festőművész kiállítása Békéscsabán Az 1946-ban született Gil­bert Lupfer francia festő­művész neve egyre ismer­tebbé válik hazánkban. Du­naújváros, Szolnok, Nyíregy­háza és Kecskemét után al­kotásai Békés megyébe is el­jutottak. A májusi mezőbe- rényi kiállítását követően tegnap a békéscsabai Műn« kácsy Múzeumban találkoz­hattak vele ismét a művé­szetkedvelők. A sokoldalúsá­gáról híres Gilbert Lupfer most sem tagadta meg ön­magát. Megyeszékhelyünkre nemcsak olajfestményeket és grafikákat hozott, hanem jó néhány sablon nélkül ké­szült kerámiát és színesen díszített fafigurát is. A fes­tőművészt a kiállítás meg­nyitása előtt rövid beszélge­tésre kértük. Mindenekelőtt arról érdeklődtünk, hogyan lesz egy festőművészből szob­rász. Gilbert Lupfer kijaví­tott: — Egy dekoratőrből... Ugyanis 1977-ig dekoratőr­ként dolgoztam. Már ekkori­ban is érdekeltek a külön­böző technikák: fa- és már­ványutánzat, aranyfólia, fo­nál. festékkészítés — kezd­ve a színezőanyagok és lak­kok előállításával... Sokat tanultam és közben sok mindent csináltam. így let- terrí az, ami vagyok... A továbbiakban Magyar- ország került szóba. — Franciaországban is­merkedtem meg a Hortobá­gyi művésztelep alkotóival, munkásságukkal. Rajtuk ke­resztül jutottam el Magyar- országra. Nagyon megsze­rettem ezt a tájat. Amikor hazamentem innen, eg y ideig csak ezekből az élmények­ből dolgoztam. Sokszor visz- szatértem, és most ott tar­tok, hogy többet vagyok itt, mint otthon... (Folytatás a 3. oldalon) Bethlen István nélkülözést ígér Ismét „folyik’' a Barátság...! A Magyar Demokrata Fó­rum békéscsabai székházá­ban tegnap este választási nagygyűlésen — melyen részt vett Szokolay Zoltán országgyűlési képviselő is — beszédet mondott Bethlen István, az MDF országos el­nökségének tagja. Bevezető­jében kiemelte: a 43 évig tartó kommunista, centra- lisztikus hatalmi berendez­kedést követően elérkezett az ideje annak, hogy alulról fölfelé építkezve megteremt­sük a valódi demokráciát. Különösen fontos annak mi­előbbi testet öltése Békés­csabán, mivel köztudomású, hogy az az ország legeladó- sodottabb megyeszékhelye, a maga 350 millió forintot ki­tevő adósságállományával. Ezért a szónok arra biztatta az Irányi utcai székházat időközben csaknem teljesen megtöltő hallgatóságot, hogy szeptember 30-án lehetőleg mindenki menjen el szavaz­ni. Ezt követően Bethlen Ist­ván cáfolta a sajtó és az el­lenzéki pártok részéről el­hangzott állításokat, misze­(Folytatás a 2. oldalon) Kedden reggel 8 órakor — egy hét szünet után — is­mét megindult a szovjet kő­olajszállítás a Barátság-ve­zetéken. Surányi József, a Mineral- impex főosztályvezetője azt is elmondta az MTI érdek­lődésére, hogy mindössze 4-5 értékelhető külföldi aján­lat érkezett a kormány ál­tal jóváhagyott 450 ezer ton­na kőolaj és 35 ezer tonna motorbenzin megvásárlására. Ez azt jelzi, hogy nagyon szűkös a kínálat az olaj­piacon. Kedd reggelre egyébként már 40 dollár fölé szökött az úgynevezett Brent minőségű kőolaj hordónkénti ára, ami azt jelenti, hogy mai áron még a kormány által jóvá­hagyott 150 millió dollár is kevés lenne a szükséges nyersanyag beszerzéséhez. Az anjálatok egyébként mozgó­árasok, azaz a kőolaj min­denkori tőzsdei jegyzéséhez alkalmazkodnak. A napokban kezdték el a Med gyesegyházi Haladás Tsz földjein a cukorrépa betakarítását. A termést rögtön a feldolgozóhelyre szállítják, a mezöhegyesi cukorgyárba Fotó: Gál Edit ■ legalább folytatódik Gyermekszínházi alapítvány - két bemutatóra Húszéves hagyomány A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó bizottsága és a Békés megyei Jókai Színház igazgatósága ifjúsági és gyer­mekszínházi alapítványt hozott létre az 1990/91-es évad ele­jén. Az alapítvány céljáról az okiratban a kővetkező olvas­ható: „Békéscsaba városi vezetése korábban is igyekezett al­kalmanként támogatni a színház vezetésének minőségjavító és mennyiségnövelő törekvéseit. Azonban az új színházi tá­mogatási forma, az országostól jelentősen elmaradó állami támogatás alapjaiban kérdőjelezte meg az ifjúsági és gyer­mekelőadások létét. Egyszeri, vagy bizonytalan alkalmi tá­mogatás nem teszi lehetővé a tervszerű, bérleti rendszerben működő, esztétikai, nevelési, a színház megszerettetését szol­gáló célok elérését...” Az alapítvány elsősorban az évadonként legalább két ifjúsági és gyermekelőadás bemutatásához szükséges pénz megteremtésére szolgál, vagyis arra, hogy anyagi fe­dezetet biztosítson az érté­kes, mai ifjúsági és gyer­mekdarabok megírattatásától egészen az igényes színpadra állításig. Valami elkezdődik, Vagy inkább folytatódik a Jókai Színházban ? Természetesen folytatódik, hiszen az ala­pítvány éppen az itteni gyermekszí nház működési­nek 20. évfordulója alkalmá­ból jött létre. Az 1970/71-es évadtól kezdve Békéscsabán minden évben volt legalább két előadás a kisebbeknek és a fiatalságnak. A műsorter­ven kívül ugyancsak szép előadások .születtek a művé­szek jóvoltából^ A televízió­val koprodukcióban rend­szeresen készültek a mesejá­tékok, és nem véletlenül kap­ta meg éppen ez a társulat az országban elsőként az If­júsági Díjat. Miközben az egyre szűkö­sebb és méltatlanabb körül­mények fogságában a leg­több társulat leszokott a me­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom