Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-24 / 224. szám
IZUd'JKTitö1990. szeptember 24., hétfő Amiről 30-án döntőnk 5. Haltenyésztés, idegenforgalom, nyomdaipar, antékereskedelem A helyi önkormányzat vagyona Az alkotmány és az ön- kormányzati törvény a sarkalatos önkormányzati alapjogok között biztosítja az önkormányzati tulajdont. A helyi önkormányzatot — ezen belül a helyi képviselőtestületet — megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonosokat megilletik, illetve terhelik a polgári jog általános szabályai szerint. Az önkormányzati törvény részletesen . felsorolja azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény hatályba lépésének napján az állam tulajdonából nz önkormányzat tulajdonába kerülnek; pl. az önkormányzat közigazgatási területén levő ingatlanok, erdők és vizek törvényben meghatározott köre, a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében levő állami ingatlanok (pl. tanácsi bérlakások). E vagyon- tárgytömeggel megteremthető az önkormányzat hiányzó gazdasági alapja, kialakítható az eddig fehér foltjaiban létező tulajdonosi szemlélet. A helyi önkormányzat vagyona a jövőben a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll majd. Az önkormányzati vagyon - elkülönített része az ún. törzsvagyon, amely a gazdálkodás biztonsága érdekében (a „vadprivatizáció” idején ez különösen fontos) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. (Ide tartoznak pl. a helyi közutak. terek, parkok, közművek, középületek.) A törvény vagy a helyi önkormányzat minden más ingó és ingatlan dolgot is forgalomképtelenné nyilváníthat. Az önkormányzat az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, költségvetési bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzati költségvetés az állami Költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokon és más költségvetési kapcsolatokon keresztül kötődik. A gazdasági program és a települési költségvetés meghatározása a képviselőtestület kizárólagos hatásköre. Az önkormányzat a feladatai ellátásához szükséges feltételeket — saját bevételekből, — átengedett központi adókból, átvett bevételekből, — központi normatív költségvetési hozzájárulásból, — központi támogatásokból teremti meg. A törvény különös hangsúlyt fektet a saját bevételekre, amelyek a helyi adókból (illetékekből, bírságokból), egyéb forrásokból és nem utolsósorban a tulajdonosi vállalkozókedvből tevődhetnek össze. Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat, amely nem \ e- szélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását. Gazdálkodása során az önkormányzat alapítványt hozhat létre, hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki stb. Az átengedett’ források között szerepel a sokat vitatott személyi jövedelemadó „meghatározott része” és egyéb még nem ismert források. A jövő nagy titka, mennyire lesz önkormány- zatpárti az adórendszer egésze. A meghatározott mutatók szerint elosztott normatív költségvetési támogatás a felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül valamennyi helyi önkormányzatot megilleti. Az Országgyűlés a normatív támogatáson túl három címen nyújthat speciális támogatást az önkormányzatoknak: ezek a cél- támogatás (egyes társadalmilag kiemelt célokra), a címzett támogatás (egyes „nagy- beruházásokra”, konkrétan nevesített helyi önkormányzatoknak) és a kiegészítő állami támogatás (az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak). A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a helyi képviselőtestület, a gazdálkodás szabály- szerűségéért a polgármester felelős. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A gazdasági önállóságot fémjelző jogi garanciák léteznek, ám sokszor keretjel- legűek, gyakran utalnak más törvényekre. A kép csak akkor lesz teljes, ha elkészülnek ezek (a tulajdonlásról, az adókról stb. szóló) a törvények is. Érdemes megemlíteni, hogy a szabad önkormányzat gazdasági, pénzügyi eszközökkel történő korlátozásának, „megfojtásának” nagy hagyományai vannak Magyar- országon is, s ezen intézkedéseket (a pénzügyi kormányzati adminisztráció) szinte mindig a modernizációval igazolták. Kukorelli István Számitógépes oktatócsomagot vegyenek! A ’80-as évek eleje óta szinte minden általános és középiskola rendelkezik már különböző számítógépes rendszerekkel. Sok iskolában programozásra próbálják tanítani * a gyerekeket, holott elegendő lenne pusztán a számítógépek kezelésével megismertetni őket. Kevés a tananyagokhoz kapcsolódó program is. Ez év január elsejéig a programok előállításával foglalkozó állami cégek például a TVC típusú számítógépre 29 programot állítottak elő. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet keretein belül 1990 áprilisában megalakult Számítástechnikával az Oktatásért Stúdió (SZOS), felhasználva a megyében oktató tanárok szellemi kapacitását, három hónap alatt ugyanerre a gépre egy 36 programból álló csomagot állított össze. Mindez felöleli a teljes általános és középiskolai fizika, matematika, elektrotechnika és mechanika tantárgyak anyagait. Mindemellett az SZOS a C-j-4-es típusú számítógépekre is kidolgozott egy hasonlóan 36 programból álló oktatócsomagot, amely a hetedik és nyolcadik osztályos kémiaanyagot fogja át. Azonban a megye 153 iskolájából mindössze nyolc tudta megrendelni ezeket. Az oktatócsomagok ára pedig rendkívül kedvező, hiszen az egyik 6400, a másik 7000 forintba kerül csupán. A költségvetési gondokkal, s egyáltalán a létezéssel küszködő iskolák már ezt a terhet sem bírják. A megoldás szikrája hamarosan kipattant. Arra gondoltak, ha még akadna vállalat, üzem vagy magánszemély, aki hajlandó lenne az SZOS és a pedagógiai intézet békéscsabai OTP 619-342290-es számlaszámára az ügyért pénzt áldozni, akkor a befolyt összeg nagyságától függően olcsóbban, vagy ingyen kaphatnák meg az iskolák az elkészített programokat. Ellenkező esetben ismét hiába dolgozott a megye, időt és energiát nem kímélő szelleme. __ D ollár és forint házassága Fiizesgyarmaton íme, a külföldi tőke megérkezett Füzesgyarmatra is, ugyanis egy amerikai cég, az Interconcepts Inc. harminc százalékban részesül az Aquatrade Kft. alaptőkéjéből. Hogyan jött létre a kft., és milyen tevékenységet folytat? E kérdésekkel kerestük fel Füzesgyarmaton Lehoczki Mihályt, a társaság ügyvezető igazgatóját a Vörös Csillag Termelőszövetkezet központi épületében, a kft. ugyanis itt bérel irodát. I béka nem hozott sikert Lehoczki Mihály előbb a kft. megalakulásának előzményeiről szólt. Elmondta, az ISV — Iparszerű Sertéshústenyésztő és Szervező Vállalat — és a füzesgyarmati termelőszövetkezet 1988-ban alapította meg a Hidegvérű Állatokat Tartó és Értékesítő Gazdasági Társulást. A béka üzemi tartásával kísérleteztek, de nem járt különösebb sikerrel. Hogy az elkészült telepet, annak hat tavát mégis hasznosítsák, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézettől különböző halivadékokat hoztak. Közülük az afrikai harcsának különösen kedvezett az itteni termálvíz összetétele. A Ha- ki a harcsához' speciális tápot is adott. Ily módon a tenyésztést megoldottnak tekinthették, csak a kevésbé ismert áru eladása jelentett gondot. A tenyésztési sikerek láttán tavaly már négyötezer halat telepítettek a tavakba. Az értékesítés érdekében megkeresték a nagy halforgalmazókat, a külkereskedelmi cégeket, de ezek a hal iránt nem mutattak érdeklődést. Próbálkoztak a szállodavállalatoknál és közvetlenül a szállodáknál is. Tapasztalatát Lehoczki Mihály így foglalta össze: — A szállodák partnereinek köre annyira leszűkült, hogy oda még jó termékkel is nehéz bejutni. Előbb úgy tűnt, hogy a Halért segítségével sporthorgászat céljára egy olasz vevő vásárolja föl az állományt, de ez az üzlet a Halért miatt meghiúsult. Végül egy hazai közvetítő segítségével a 300 mázsa áru étkezési célra az olasz, a német és az osztrák fogyasztók asztalára kerül. Csábító ingatlanpiac De ne ugorjunk ennyire előre! Nézzük, a haltenyésztés mellett mi is történt a gazdasági társulással. Mivel ez a gazdálkodási forma ’89 decemberében megszűnt, még tavaly augusztusban felmerült a kft. alakításának lehetősége. Személyes ismeretségen keresztül — a termelőszövetkezet és az ISV mellett — tőkéstársként az amerikai cég és az Invest- bank jelentkezett. Az Interconcepts Inc. — melynek többségi tulajdonosa Charles Lee Rudd — elsősorban számítástechnikával és iroda- technikával foglalkozik. A világban szerteágazó üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek. A kft. tízmilliós alaptőkéjének 30-3Ö százalékán egyenlő arányban az amerikai cég, az ISV és a termelőszövetkezet osztozik, a maradék tíz százalék az In- vestbanké. A törzstőke négymillió forint értékű eszközapportból — ezek a gt. korábban megvalósított beruházásai —, illetve hatmillió forint készpénzből áll. A pénzből hárommillió forintnak megfelelő összeget az amerikai cég dollárban fizetett. Mivel hatmilliós forgótőkére nincs szükségük, ezért ennek legalább a kéti J Lehoczki Mihály ügyvezető igazgató a többirányú befektetésben látja a kft. jövőjét harmadát — a dollárt is — szeretnék több irányba befektetni..Elsősorban az ide- genforgaiomra, a nyomdaiparra és az autókereskedelemre gondoltak. Az afrikai harcsa nyereséget hoz az egyszámlára Fotó; Oravszkl Ferenc Csökken a mezőgazdasági népesség Egy évtizede nem volt példa a mezőgazdasági népesség olyan nagyarányú csökkenésére, mint amilyen ez év első félévében mutatkozott; az FM adatai szerint 6 hónap alatt mintegy 66 ezren hagyták el a mezőgazdaságot. Amennyiben az év hátralevő részében az elvándorlás hasonló mértékű lesz, úgy 1990 végéig az állami gazdaságok létszáma akár 10 százalékkal, a tsz-eké pedig 8-9 százalékkal is csökkenhet. A létszám mérséklődése a korábbi években átlagosan 4 százalékos volt, így hát az első félévben gyakorlatilag kétszer annyian hagyták el az állami és szövetkezeti nagyüzemeket, mint eddig. A kiegészítő tevékenység nehézségei miatt e munkahelyekről is felerősödött az elvándorlás, noha a gazdaságnak ebben az ágában eddig viszonylag nyugodt és kiegyensúlyozott volt a munkaerőmozgás. A tsz-ek, állami gazdaságok ipari és szolgáltatóüzemeivel kapcsolatban levő állami nagyvállalatok termékelhelyezési nehézségei az agrárüzémi beszállítók esélyeit is rontják, a megrendeléseik fokozatos visszaesésének is része van a munkaerő-elvándorlás mértékének növekedésében. Kétségtelen viszont, hogy minden eddiginél nagyobb területen foglalkoznak már jelenleg is az országban kisüzemi szintű, színvonalú mezőgazdasági termeléssel, joggal föltételezhető tehát, hogy az elvándorlók egy része nem fordít hátat a mező- gazdasági termelésnek, csak már a szorosan vett magán- termelő szférában próbál érvényesülni. Kereszténydemokrata Néppárt Hiteles Emberekkel A Helyi Demokráciáért — Az amerikai tagunk kinti partnerei — magyarázta Lehoczki Mihály — magyarországi beruházás iránt érdeklődnek. Kértek bennünket, hogy ipari és idegenforgalmi ingatlanokat kutassunk föl számukra. Már több ajánlatot kijuttattunk, most a válaszukat várjuk. Más irányú tevékenységük mellett a füzesgyarmati társaság egy tajvani, gyermekei kkeket előállító cég tiszántúli képviselője, augusztus közepén már termékbemutatót is tartottak. — Érdekes — fejtette ki véleményét az ügyvezető igazgató —, hogy az egyéni vállalkozók nagyobb számban jelentkeztek, mint az állami vállalatok és az áfé- szek, pedig a tajvani termékek kiváló minőségűek, és olcsóbbak, mint a hasonló nyugat-európai cikkek. Jövőre csigaexport? A kft. idei tervei — figyelembe véve, hogy a pénzbetétek befizetése elhúzódott — 24 százalékos adózás előtti nyereséget írnak elő. Lehoczki Mihály szerint ezt sikerült teljesíteniük. Ügy tűnik, az afrikai harcsa több éven keresztül biztos jövedelmet hoz. Jövőre a hazai haltenyésztőkkel új együttműködést alakítanak ki. Ez alapján a szarvasi Haki kelteti a halakat, Füzesgyarmaton fölnevelik húsz dekagrammig, a harmadik fél pedig úgynevezett áruhal — fél ikiló fölötti — nagyságúra. A harmadik fél olyan megrendelővel bír, aki az összes előállított halat átveszi. Hogy ki ez a bizonyos harmadik fél, Lehoczki Mihály nem árulta el, mivel a szerződést még • nem írták alá. A jövőt tekintve biztatónak tűnik, hogy az idén elkészült az új csigatelep, és a következő évben az éticsiga exportálásából is pénzt remélhetnek. Ez évben a kft. nyolc dolgozója nyolcmillió forint fölötti termelési értéket állít elő, ennek 25 százaléka nyereség. Vezetőik fiatal szakemberek. Barkóczi Zoltán ágazatvezető agrármérnöki, Lehoczki Mihály ügyvezető igazgató pedig üzemgazdászi és tanári végzettséggel rendelkezik, most szerzi közgazdász- és külkereskedői diplomáját. Vállalkozói szellemük, aktivitásuk még nagyobb eredményeket ígér. (molnár) A Békés Megyei Patyolat Vállalat ELADÁSRA KÍNÁLJA a magyar állam tulajdonában, a vállalat kezelésében, annak Békéscsaba, Vadháti u. 1. sz. alatti, 1283 hrsz.-on levő 454 négyzetméter alapterületű, KÜSZBÉN KÉTSZINTES ÉPÜLETÉT. A pályázatok beküldésének időpontja; 1990. október 5. Versenytárgyalás időpontja: 1990. október 12., de. 8.39, a vállalat hivatalos helyiségében. Érdeklődőknek információt a vállalat igazgatója, vagy helyettese ad a 25-634-es telefonszámon. Békés Megyei Patyolat Vállalat
