Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-22 / 223. szám
1990. szeptember 22., szombat Rmiről 30-án döntünk 4. Hz önkormányzat feladatai és hatásköre A törvény által garantált hatásköri-döntési önállóság az önkormányzatiság lényeges feltétele. Az államszervezet egészében — más állami szervtípusokhoz képest — a helyi ügyekre, vagy másképpen fogalmazva, a lakosságot közvetlenül érintő ügyekre nézve jellemző a totális önkormányzati hatáskör. Az elmúlt évtizedekre —• 1971 óta — jellemző volt az úgynevezett „tanácsosítási offenzíva” (például a tűzoltóság, a kereskedelmi felügyelet, a' sportigazgatás „tanácsosítása”) • Az önkormányzati törvény a hatáskörök két típusát, a törvény által kötelezően megállapított és az önként vállalt hatásköröket különbözteti meg. Az önkormányzati törvény példaértékűen és a fő feladatokat megjelölve maga kezdi el a valamennyi települési önkormányzatra (a kistelepülésektől a fővárosig bezárólag) kötelező feladatok felsorolását. E felsorolás szerint a települési önkormányzat köteles gondoskodni: — az- egészséges ivóvízellátásról — az alapfokú oktatásról — az egészségügyi és szociális alapellátásról — a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról — a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről. A kötelező feladatok a település nagyságától, lakos- sáigsizámától és egyéb feltételeitől függően eltérően is megállapíthatók, a törvény több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg a nagyobb önkormányzatok számára. A kötelező hatáskörök megállapításával egyidejűleg biztosítani kell az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket is, ez az Országgyűlés feladata. A helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. (Például a bűnüldözési feladatokat). A települési önkormányzatoknak szintenként és típusonként nagyon is eltérő feladat- és hatásköre lehet. Ez következik a civil társadalom eltérő szervezettségi állapotától függő vállalkozókedv településspecifikus voltából és a kötelező feladatok eltérő nagyságrendjéből egyaránt. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje az önkormányzat, a képviselő- testület. A képviselőtestület egyes hatásköreit szuverén döntése szerint a polgármesterre, a bizottságokra, illetve a településrészi önkormányzatokra ruházhatja át. Az önkormányzati feladatokat ugyanis a képviselőtestület és szervei, együttesen látják el. Garanciális jelentősége van annak az önkormányzat- hatáskörét védő szabálynak, hogy az alapvető önkormányzati jogokat (pl. rendeletalkotás, szabad társulás joga stb.) a képviselőtestület nem ruházhatja át. Az egyes szervek közötti hatásköri munkamegosztás, a hatáskörök elkülönítése szempontjából nagy jelentősége lesz az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak. A törvény vagy kormány- rendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek és kivételesen a hivatal ügyintézőjének is. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel a polgármestert. A szabályok nagyobb szabadságot, s tényleges döntési lehetőséget adnak az új önkormányzatoknak. Ameny- nyiben a tényleges hatalom azonosítható a döntési jogkörrel, ez nem kevés változás. Kukorelli István Samara-találkozó Kecskeméten Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács, a Calde- roni Go-kart Klub, a Bács- Kiskun Megyei KBT, más szervezetek, magánszemélyek, vállalkozók fogtak össze a szovjet kereskedelmi képviselet és a Merkur támogatásával a Lada Sa- mara-tulajdonosok országos találkozójára. A vállalkozás tavaly nem kis kockázattal járt, ugyanis egy esztendővel ezelőtt még a hazai utakon igencsak újdonságszámba ment ez az autótípus. Végül is a múlt esztendőben megrendezett e’ső találkozón csaknem 150 gépkocsitulajdonos adott randevút egymásnak Kecskeméten. A tavalyi sikeren felbuzdulva, az idén október 13- án és 14-én ismét megrendezik a márkatalálkozót a hírős városban, melynek ezúttal is elsőrendű célja és haszna mindenképpen az, hogy az autósok szakemberek segítségével jobban megismerhessék kocsijukat, annak kezelését, karbantartását, így biztonságosabban közlekedhetnek, üzembizto- sabbá tehetik járművüket. A szervezők e találkozót azért is fontosnak tartják, mert a drámai változások előtt álló hazai autós kereskedelemben a jelek szerint ez a márkatípus továbbra is a keresettek között lesz. még akkor is, ha az ára a szabadár kategória bevezetésével magasabb lesz a jelenleginél. A kétnapos találkozó mindkét napján (szombaton és vasárnap) azonos lesz az alapprogram. A Dutép Kart- ringen reggel 9 órától fogadják a Samara-tulajdnno- sokat, fél tíztől lehet a helyszínen jelentkezni a különböző versenyekre. A programban lesz — neves autóversenyzők közreműködésével — vezetéstechnikai bemutató, KRESZ-vetélkedő, ügyességi és Samara-szép- ségverseny, valamint gokart-bemutató, s természetesen a közönség soraiból a jelentkezők részére verseny. A résztvevőket várja a hobbicentrum, szervizműhely, ahol ingyen és feláron végzik el a kisebb javításokat, beállításokat, ellenőrzéseket. Természetesen lesz árusítás is, mint például karosszériaelemekből, tetőablakokból, spoylerekből, sőt, igény szerint, a helyszínen felszerelik, beépítik az ott vásárolt árut. Érdekességnek ígérkeznek a különféle típusú riasztóberendezések, központi zárak s a gépkocsivezetők menet közbeni étkezését szolgáló bemutatók. . - ' A rendezők a gyerekekről sem feledkeztek meg: a nonstop műsorok egész sorát szervezték részükre. Mindkét napon tartanak fórumot, ahol a hazai kereskedelem, az ipar, valamint a szovjet gyár képviselői válaszolnak az érdeklődök kérdéseire. Mindkét napon este hétig tartanak majd a rendezvények. — sz. — Privatizálás előtt a Kner Nyomda „R dolgozókat is tulajdonossá kell tenni” (Folytatás az 1. oldalról) Vagyonügynökségnek: élni kívánunk az átalakulási törvény adta lehetőséggel és részt kívánunk venni a privatizációban. A Kner Nyomdáról a Bonitas gazdasági elemzői készítettek átvilágítási tanulmányt. Az ő jelentésük alapján az Állami Vagyonügynökség elfogadta a vállalat kérését és döntött úgy, hogy már az elsők között privatizálásra kerülnek. Fontos megjegyezni, a gyorsaságot nem indokolja semmi, nincs szó sietségről, kapkodásról. A nyomda stabilan, eredményesen gazdálkodik, több tekintetben a hazai nyomdaipar éllovasa. Évi forgalma mintegy 2,4—2,5 milliárd forint. Teljes vagyona szintén milliárdokban mérhető. Azon ritkaságszámba menő vállalatokhoz tartozik, ahol nem kellett elbocsátani senkit. Foglalkoztatottjainak száma 1150, dolgozóik az idén 30 százalékos béremelést kaptak. Féléves nyereségük meghaladta a 68 millió forintot. — Megjegyzem — veti fel a vezérigazgató —, hogy az átalakulás és a privatizáció elválasztható egymástól. Az átalakulás a tőkebevonáson túl csupán annyit jelent, hogy a meglévőt egy, új társasági formában működtetik. A privatizáció során az állami tulajdont a tulajdonos, az állam eladja. Mi, a vállalat alkalmazottai az eladást nem tudjuk lebonyolítani. Ezért a kormány az Állami Vagyonügynökséget bízta meg a lebonyolítással, a privatizálandó vállalatok segítésével, ellenőrzésével. Egyben garantálja, hogy a vállalat értékének megfelelő módon kerüljön eladásra. A Kner esetében december 31-ig kell az átalakulást befejezni. Az Állami Vagyonügynökségtől szeptember 21-től lehet azokat a „programfüzeteket” megvenni, amelyek a 20 első lépcsőben privatizálandó állami vállalat jellemző paramétereit, gazdasági mutatóit tartalmazzák. Holdingok, bankok, egyéb pénzintézetek ezeket megvásárolhatják és az adott vállalattal, valamint az Állami Vagyonügynökséggel közösen privatizációs tervet dolgoznak ki, majd megkeresik azokat a befektetőket, akiket az ajánlat érdekel. A jelentkező potenciális vevők versenytárgyalás útján lehetnek tulajdonosok. A privatizáció végrehajtása a nyilvánosság előtt történik. A Kner Nyomda négy, területileg is elkülönült telephelyből áll. Az előzetes tervek szerint a gyomaendrődj volt Kner Nyomdaüzem és a gyulai Dürer Nyomda gazdaságilag önállóan, korlátolt felelősségű társasági formában (kft.-ben) üzemel majd. A békéscsabai központi üzemrész és a Tevan üzemrész egy részvénytársasággá (rt.-vé) alakul. Az rt. egyben tulajdonosa lesz a két kft.-nek. — Fontos megemlíteni — mondja Balog Miklós —, hogy mindkét társasági formában elengedhetetlennek tartjuk a dolgozói részvételt. A teljes kollektívát érdekeltté kell tenni, és ez csak úgy lehetséges, ha tulajdonos is lesz. Ügy gondoljuk, hogy a dolgozói hányad 10-15 százalék lenne, s kedvező feltételek mellett tudná mindenki megvásárolni. A kft.- ben üzletrészt, az rt.-ben részjegyet ajánlanánk fel dolgozóinknak. Papp János II kisgazdapárt nem akarja szétverni a téeszeket Magántulajdon, vállalkozási szabadság, piacgazdaság Gyakran magyarázzák félre a kisgazdapárt programját különösen a földtulajdonnal kapcsolatban, illetve nem ismerik a tsz-ekben dolgozók, vagy a vezetők őket félretájékoztatják. De nézzük, mi is a lényege ennek a programnak. A kisgazdapárt vissza akarja adni a jogtalanul elvett földtulajdont jogos tulajdonosának, illetve örököseinek, ők gondoskodjanak annak megműveléséről a következőképpen; — saját maguk művelik, — közösen, társulásban művelik meg, — bérbe adják egyéneknek megművelésre, — a tsz-ben hagyják és továbbra is az átalakított, korszerűen gazdálkodó tsz műveli meg és a tsz gazdasági helyzetének megfelelően fizet bizonyos bért, (A tulajdonos is tagja a isznak és szavazati joggal rendelkezik, tehát befolyásolja a tsz működését stb.) Tehát, aki visszaigényli a földjét, annak nevére kell írni, visz- sza kell adni és az előbbiek alapján gondoskodik megműveléséről. Nem kell félni, hogy parlagon marad a föld és nem lesz élelmiszer. 1945-bén is az egyéni gazdaságok mentették meg a fővárost és más városok lakóit az éhínségtől. A kisgazdapárt tehát nem akarja szétverni a tsz-eket, csak a tagok előnyére megreformálni. A kisgazdapárt polgári tagozatának újbóli működésével, «létrehívásával a parasztságon kívül a polgárság és a munkásság érdekeinek a képviseletét is magában foglalja. A pártállam intézkedései körülbelül mintegy 600 -ezer termelőképes kis- és középparasztot választottak el erőszakkal a földtől és tettek földönfutóvá. Ez a tömeg — amely leszármazottaival együtt legszerényebb becslések szerint is legalább 2 millió állampolgárt jelent — alkotja jelenleg a hazai településeik (városok, nagyvárosok, főváros) lakosságának azt a részét, amelynek képviselői érzelmileg és érdekeltségi motiváltság tekintetében eleve a kisgazda- paraszti gyökerekhez kötődnek. Ez az a tömeg, amely nagyon nehezen boldogult az utóbbi évtizedekben, mert megfosztották vagyonától, államosították házát, műhelyét, kereskedését stb. Ez az • a társadalmi réteg, amelynek gyermekeit nemigen vették fel az egyetemre, sőt gyakran a középiskolákba sem. Ez az a tömeg, amely az utóbbi időben megindult a lassú polgárosodás útján és együtt képezheti azt a politikai erőt, amelynek összefogására a polgári tagozat hivatott. Kinek az érdekeit kívánja szolgálni a polgári tagozat? — Az értelmiségét, amelynek jelöltjeit támogatja az önkormányzati választásokon, hiszen értelmiség nélkül nincs megfelelő irányítás, gazdálkodás. — Munkásságét, akiknek érdekképviseletét valójában eddig egyik politikai erő sem vállalta. — Vállalkozókat, akik saját tőkével és hitelből, saját kockázatukra piacra termelnek és átfogó politikai és gazdasági erőt képeznek. — Szövetkezeti tagságot az álszövetkezetek átalakításával, támogatja az önszerveződő társulásokat. Támogatja a különböző gazdaságok munkáját összefogó, koordináló gazdasági kamarák létrehozását. A jövőben az ipari munkásság is mint egy gyár, gyárrész, termelőegység nevesített tulajdonossá — részvényszerzési program keretében — válhat. A hatalom — hivatkozással az ország szűkös anyagi helyzetére — a nyugdíjasok tömegeit kényszeríti a létmi- nimujn határára. Ugyanakkor nem lehet egyetérteni a létminimumot fetisizáló nyugdíjemelés gyakorlatával. A kisgazdapárt követeli a nyugdíjak általános és rendszeres felülvizsgálatát és emelését. Szükségesnek ítéli a méltánytalanul magas nyugdíjak felülvizsgálatát. A jövő záloga az ifjúság. Helyzete kilátástalan (lakáshelyzet, családalapítás stb.). Ijt első feladat az ifjúság helyes irányú erkölcsi felvilágosítása, hiszen magatartásuk sokszor arra mutat, hogy a múlt történéseivel nincsenek tisztában. A célkitűzéseket a kisgazdapárt az alábbi elvek figyelembevételével és következetes érvényre juttatásával szándékozik elérni: — a magántulajdon rangjának, megbecsülésének helyreállításával, — a nemzetben, mint szerves egészben való gondolkodással, — a vallás etikai és magatartási normáira alapozottan, egy új polgári erkölcs megteremtésével. Mindezek után, ha Magyarországon a tulajdonától erőszakos úton megfosztott polgárság nem élvez megfelelő rehabilitációt, sőt konzerválódik „törvényesen” is az eddigi jogtipró állapot, akkor szó sem lehet semminemű rendszerváltásról, vagy arról, hogy Magyarország helyet kaphasson abban a bizonyos európai házban. Vannak olyan politikai erők hazánkban, amelyek hallani sem akarnak, illetve illúziónak ' tartják a kisgazda- párt tulajdonkoncepcióját, rehabilitációját, mert élvezni akarják a más tulajdonának elorzásából származó előnyöket. Az önkormányzatokkal kapcsolatban a párt álláspontja az, hogy az önkormányzatok kezébe került vagyonnal jól gazdálkodjanak az önkormányzatok és ha ezzel jól sáfárkodnak, akkor azt á város és annak polgárai fogják ezt élvezni. Az itt megtermett nemzeti jövedelem a megtermelt ön- kormányzatnál maradjon, és ne forduljon elő az, mint a múltban, hogy Békés megye a 3. helyen állt a nemzeti jövedelem központi hozzájárulásában és hátulról harmadikként az ide visszakerült nemzeti jövedelem szétosztásánál. Kérjük a választópolgárokat, menjenek el szavazni, és szavazataikkal járuljanak hozzá a szebb, a gazdagabb Békéscsaba kialakításához. Maczák János Részesedésük harminc százalék Az 1983-ban alapított Microsystem ötödik évében 1 milliárd forintos forgalmat ért el. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi személyiszá- mítógép-yiacon a szövetkezet részesedése mintegy 30 százalékos. Egy év alatt több mint háromezer személyi számítógépet helyeznek üzembe. Jelentős a szövetkezet szoftverforgalmazása is. Gépeikkel együtt, illetve attól függetlenül is forgalmaznak vásárolt és saját fejlesztésű programcsomagokat. A magyarországi üzlet-, szervizhálózat és értékesítési rendszer mellett fejlődésük súlyponti területe a hardver- és szoftverexport beindítása, illetve növelése. MTI-íotó
