Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-13 / 215. szám

_ 1990. szeptember 13., csütörtök Taxisháború Békéscsabán (I.) Nyilatkozik a Gábriel ás a Csaba Taxi irodavezetője (Folytatás az 1. oldalról) „Elfoglalták” a Bella Italiát! — Már bocsásson meg, de úgy tűnik, nagyon a begyé­ben van Önnek a Pap And­rás fémjelezte Thermál Ta­xi. V. I.: — Nem is tagadom. De ez fordítva is igaz. Mi bújtattuk ki a szöget a zsák-« ból, azzal, hogy tisztességes eszközökkel kívánunk érvé­nyesülni a piacon. A mosta­ni Csaba Taxival meglehe­tősen jó az együttműködé­sünk, a „thermálosokról” azonban korántsem mond­hatjuk el ugyanezt. Hogy mi­ért? Mivel kevés munkája és lehetősége van a Thermál Taxinak, minden eszközt, le­gyen az akár erkölcstelen, megragad arra, hogy előrébb jusson. — Mire gondol konkré­tan? V. I.: — Azt híresztelik, hogy megszűnt a Rádió és a Gábriel Taxi, elharácsolják tőlünk a vendéglátóipari egységek egy részét, mivel nekik már van URH-rádió- juk. így „foglalták el” a Bella Italiát, a Trófeát és a „Kék Fényt” is. Vagy pél­dául meghirdetik azt, hogy ők a legolcsóbbak, és ez nem fedi a valóságot. Tizenhárom forintos kilóméterdíjról be­szélnek, és közben a Rádió Taxitól kilépett taxisak zö­me nem állíttatta át az órá­ját. Túlsók az eszkimó? — Jó ideje beszélgetünk már. Bennem egyre inkább az a benyomás erősödik meg, jelenleg nemigen fér meg egymás mellett a három ta­xitársaság Békéscsabán. Ne­tán túl sok az eszkimó és kevés a fóka, vagyis telített a piac? V. I.: — Szó sincs erről. Nem ez a bajok forrása, minden taxinak helye lenne a drosztban, csak... — Csak?... V. I.: — Mondja meg, a véletlen műve az, hogy — bár jó néhány telefonszám közül választhatott a Ther­mál Taxi — éppen a mien­kéhez (27-777) leginkább ha­sonló, 23-777 mellett döntöt­tek? Aztán. Meghirdették a csabai Szuperinfóban azt, hogy éjjel-nappal ingyen fu­varoznak. G. Gy.: — Szerintem szán­dékosan vállalták fel ezt a malőrt. V. I.: — Menjünk tovább. A Csabai Hírmondó augusz­tus 10-ei számában azt ál­lítják: Gerlára 40 forintos kiállási díjat számolnak f el... G. Gy.: — ...Meg azt is, hogy a Thermál Taxinál nem kell alapdíjat fizetni. — Nem akarok kötözköd- ni, de nagyon úgy néz ki, hogy Önök szövetségre lép­tek egymással egy harmadik féllel szemben. V. I.: — Ketten egy el­len? Nem hinném, hogy ez lenne a felállás. A munká­hoz való tisztességes, becsü­letes hozzáállás előbb-utóbb úgyis meghozza a maga gyü­mölcsét. A lakosság végül majd rájön arra, hogy kinek van igaza. A Thermál Taxi­nál is rendes emberek dol­goznak, ők is meg akarnak élni a munkájukból, ezért hát le kellene ülnünk egy­mással, hogy megtárgyaljuk ügyes-bajos dolgainkat. Azt irta a Dél-Kelet... — Ezek szerint jelen pil­lanatban nincsen kapcsola­tuk a Thermál Taxi vezeté­sével? G. Gy.: — Nézze, hadd mondjak még egy példát a köztünk lévő, nem éppen ba­ráti viszony érzékeltetésére. Körülbelül két hónappal ez­előtt a Dél-Keletben megje­lentettek egy írást, melyből az tűnt ki: valakik összees­küdtek a Thermál Taxi el­len, s arra "vetemedtek, hogy feltörjék, illetve savval le­öntsék a társaság taxijait. — Nem volt igaz a hír? G. Gy.: — Persze hogy nem. Az autók tulajdonosai akkor még nem is voltak tagjai a Thermál Taxinak ... (Folytatjuk) Dányi László Üzletpolitika ’90 Szeresd felebarátodat — a pénzéért Anyagias világ! — jutott eszembe oly sokszor a gon­dolat a nyár folyamán, amikor utószezonos turistaként, egy héten keresztül igyekeztem kikapcsolódni a zűrös, zajos, viharsarkos hétközi és ünnepnapokból. De, amint látja, kedves olvasó, nem sikerült. Elsőként egy „álmenyecske” késztetett arra, hogy kéz­be vegyem jegyzettömbömet, A jajvörös körmökkel ha­donászó, népviseletbe öltözött butikos ugyanis '— nem lé­vén bőbeszédű — röviden így jellemezte üzletének pan­gó forgalmát: „Sz... napon volt. Ma icsak magyarok jöt­tek be. Ok is csak nézelődtek.” A szíves fogadtatás hallatán a toliforgatónak nemhogy költekezésre, de még szemlélődésre sem maradt ideje. Rá­adásul — de ezért csak őseit okolhatja i— magyarnak Is született. * * * Persze nem kényeztette el a szlovák nemzet fiát, lá­nyát, turistáját sem a magyaros üzletpolitika. Íme: a mi­niszoknyás csini tinik elárusítói teendőik mellett időt szakítottak egy kis cseverészésre az üzletajtóban. Oda­lépett hozzájuk a vendég, a majdani vásárló, aki eddig a pillanatig azt hitte, itt minden .a vevőért van. Hamar rájött, hogy tévedett. Dajcs? Nem. Inglis? Nem — sző- párbajt követően egy kis „most mutasd meg” után fény derült a származásra. Ja! Maga .szlovák?! Az tolás. Es még próbálni is akar? Azt lehet, itt, az utcán. Mert én még egyszer nem mo­som fel az üzletet! — replikázott az egyik leányzó, majd hátat fordítva az érdeklődőnek, folytatta tovább halaszt­hatatlan eszmefuttatását... cs. Polgármesterjelöltek az ipartestiilet előtt „K lejekben kell rendet teremteni...” A közelmúltban tartotta nagygyűlését az Orosháza és Vidéke Ipartestület. A ren­dezvényen, miként Németh Béla asztalosmester, a tes­tület elnöke mondotta, két fontos témát tűztek napi­rendre. Elsőként a Kiosz (Kisipa­rosok Országos Szövetsége) jogutódjaként két hónappal ezelőtt megalakult ipartestü­let vezetősége számolt be a szervezet eddig végzett mun­kájáról, jövőbeni feladatai­ról. Céljaik között a város­ban és vonzáskörzetében elő és dolgozó iparosok érde­keinek védelme, képviselete szerepel. Tagjaiknak külön­böző szolgáltatásokat nyúj­tanak (adókiszámítást, piac­kutatást, hatóságok előtti képviseletet, jogi útmutatást és még sok minden mást, ami a vállalkozáshoz szük­séges). Az ipartestület veze­tősége kijelentette, hogy po­litikai pártoktól függetlenül kíván tevékenykedni. Az új önkormányzattól visszaköve­telik a régi székhazukat. A helyhatósági választá­sokról szólva Németh Béla fontosnak tartotta, hogy _a települések önkormányzatá­ba minél több iparos (leen­dő középréteg) kerüljön be. Felkérte a résztvevőket je­löltjeik támogatására. Az újonnan szerveződő ipartes­tület méltó módon köszönte meg közel 15 iparosmester és aktíva Kioszban végzett kiemelkedő munkáját. Szorosan az első napirend­hez igazodott a nagygyűlés vendégének. Varga Zoltán országgyűlési képviselőnek a beszámolója. Az előadó be­szédében a város infrastruk­túrájának. a fejlesztéséről, így többek között a helyi közlekedés problémáiról szólt. Ismertette a kormány privatizációval kapcsolatos téziseit. Hangsúlyozta, Bé­kés megye minden tekintet­ben hátrányos helyzetű. El­mondta, hogy olaszországi hivatalos kiutazása során számtalan olyan befektető társasággal és magánsze­méllyel találkozott, akik hajlandók például Orosházán vagy környékén befektetni, vállalatot alapítani, illetve tőkés társként munkahely­teremtő beruházásban részt- venni. A rendezvény másik, nagy érdeklődéssel várt program­ja volt két olyan képviselő­jelölt bemutatkozása, akik úgy indulnak el a helyha­tósági választáson, hogy esetleg mint polgármester­jelöltek is számításba jöhet­nek. A dolog Orosházán nem titok. Szokodi Sándort, a Magyar Demokrata Fórum megyei elnökét pártja, a független kisgazdapárt, vala­mint a Kereszténydemokrata Néppárt, Lengyel Tibor pár- tonkívülit pedig a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz városi szervezetei tá­mogatják. Lengyel Tibor, a Kórház- technikai Rt. főmérnöke be­mutatkozását életútjának rövid ismertetésével kezdte, majd az SZDSZ által egyez­tetett programját ismertet­te. Elképzeléseinek közép­pontjában a vállalkozások támogatása, az ehhez elen­gedhetetlenül szükséges infrastruktúra megteremtése áll. Hasonlóképpen előtérbe került a munkanélküliség problémája és az idegenfor­galom gyopárosi fejlesztése. Több más mellett Lengyel Tibor a város sportéletének átszervezését is fontosnak tartotta. Szerinte az OMTK-t meg kellene szüntetni, és helyette a vállalatok kezébe adni a szakosztályokat. Ezen elképzelése a hallgatóság körében nem aratott osztat­lan sikert. Szokodi Sándor pedagógus részletes programismerte­tésbe nem kezdett, hiszen erre az idő rövidsége nem adott lehetőséget. Oroshá­zán — sok más mellett — az értékteremtő munka el­sőbbségét és nem a kocsmák gyarapítását szorgalmazná. Fontosnak tartotta továbbá a közbiztonság megszilárdí­tását, az arra érdemes rend­őr tekintélyének visszaállí­tását. A fejekben, a lelkek­ben kell rendet teremteni, hangsúlyozta. Ha ez sikerül, akkaf1 lehet a gazdaság te­rén is előre lépni. A kiskoa- •líció által támogatott képvi­selőjelölt nem ért egyet az OMTK feloszlatásával. Sze­rinte a város el kell hogy bírjon egy sportegyesületet. A rendezvény végén a ven­dégek a résztvevők kérdé­seire válaszoltak. Papp János Szanazugi „cirkálók” Amikor 1981-ben 4-5 lelkes és kellően megszállott „vízi­ember” elhatározta, hogy összeáll, és saját csónakjával, fel­szerelésével önkéntes „ügyeletet” tart a két Körős összefo­lyásánál — Szanazugban —, még nem is gondolták, hogy jelenlétükre mennyire szükség lesz a szabadidejüket itt töl­tő embereknek. A lassan kiépülő üdülőterületen akkoriban a növekvő szá­mú illegális fürdőző volt az alapvető gond a kis stáb szá­mára. Azután 1984-től már 24 főre bővült a csapat — mely­nek „kapitánya” a mai nap is Somogyi Ferenc —, a Vörös- kereszt és a Polgárivédelem segítségével hivatalosan is az ország 8 vízimentőszakaszának egyike lett. Anyagi feltéte­leiket is e két szervezet biztosítja. Szakmai felkészültségük alapjait a Polgárivédelem Balatonföldváron működő kikép­zőbázisán szerezték meg — továbbképzésük is itt történik, minden évben szezonkezdéskor. Feladatuk itt a Körösökön igen változatos, hiszen a sok apró sérülés (kagyló és üvegcserép okozta vágások) ellátása mellett megnövekedett a vízből mentések száma is az utób­bi években. Az idei jelentésükbe ezt írták: „június 15-étől augusztus 25-éig 103 eseményünk volt”. Ennek többsége fej- és végtagsérülés, melynek egy része súlyosabb, más része csak éppen némi fertőtlenítést és kötözést igényelt. Munkájukat igazán az minősíti, ha nem történik a szaka­szon komolyabb baleset vagy vízbefulladás. A csapattagok között van orvos és mentőtiszt is, de szin­te minden egyéb szakma képviselője is megtalálható a lel­kes kis társaságban. Mivel a Polgárivédelemnek nincs kü­lön vízimentőszakasza, így egy megállapodási szerződés alap­ján igen nagy gondot fordítanak a szanazugi szakasz erköL- csi és anyagi finanszírozására. Az idén kaptak tőlük egy rá­diótelefont is, mely nagy segítséget ad a munkájukhoz, hi­szen a Körösök összefolyásánál a gyulai oldalon eddig alig lehetett telefonálni, segítséget hívni. A három város: Gyula, Békés és Békéscsaba egyik ked­venc szabadidőközpontjává nőtte ki magát az utóbbi évek­ben az igen kellemes fürdőzési lehetőséget, csónakázást, hor­gászást és vízisíelést kínáló szanazugi üdülőtelep. De igazán nyugodtak csak akkor lehetnek a szabadidejüket itt töltő emberek, ha a vízi mentők csónakja ott cirkál a vizen. Bal­esetek mindig előfordulhatnak, s ők azt vállalták, hogy se­gítenek! Kép, szöveg: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom