Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

NÉPÚJSÁG 1990. szeptember 1., szombat Marosvásárhely „átvészelte” a nehéz napot A tömeg a Vatrát és nagy Romániát éltette (Folytatás az 1. oldalról) de azért szívünk mélyén re­méltük, hogy nem lesz mit írnunk, fotóznunk. Szerda este Kolozsvárott béke honolt, a város éppen nyugovóra készült. Egy idős férfi a főtéren fogadásokat ajánlott a másnappal kap­csolatban, nevezetesen, hogy szerinte semmi nem törté­nik a déli harangzúgáson, a vállalati szirénahangokon és a délutáni megemlékezésen kívül. Állítását arra alapoz­ta. hogy a Vatra nagy dir- rel-durral beharangozott gyűlésén alig voltak, és hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének központi és megyei szervei a hét eleiétől folyamatosan felhívták a magyarság fi­gyelmét arra, hogy ne en­gedjenek semmiféle kihí­vásnak, ne prov ’'áljának, őrizzék meg nycg-lmukat. Aki augusztus ón szá­monkérésre vagy számo­lásra uszít, az eg- iránt el­lensége románnak, magyar­nak. Ugyanakkor az aggódás is kiérződött az RMDSZ- nyilatkozatokban. Bizonyíté­kul álljon itt egy idézet a Maros Megyei Népújság csütörtöki számából: „Ro­mánia magyar lakossága ag­godalommal állapítja meg hogy bizonyos körck és bi­zonyos szervezetek a Bécsi diktátum 50. évfor J\ilóját ar­ra kívánják f .asználni, hogy ellenségesk ást szít­sanak a hazánkban élő ro­mánok és magyarok, illető­leg Románia és Magyaror­szág között, s ezzel gátat vessenek az ország belső de­mokratizálódásának, csak­úgy, mint a két ország kö­zeledésének és együttmű­ködésének. Aggodalommal állapítjuk meg. hogy az év­forduló kapcsán egyesek a gyűlölködés szellemét pro­pagálják, a múltbeli esemé­nyeket igyekeznek úgy be­állítani, hogy azok ma in­dokai lehessenek a nemzeti érzés felkorbácsolásának, a megfélemlítésnek, a számon­kérésnek, netán a bosszúnak is. Hamis, gyalázatosán rosszhiszemű hírek terjesz­tésével azt a látszatot pró­bálják kelteni, hogy Erdély földjén általános feszültség és békétlenség uralkodik, hogy az ott élő román la­kosság élete veszélyben fo­rog. és hogy az erdélyi la­kosság Magyarországgal összejátszva a román állam érdekei ellen tör ..." Nem robbant fel az RMDSZ-székház Csütörtökön délelőtt tehát, amikor a vásárhelyi főtér felé igyekeztünk, nem tud­tuk eldönteni, hogy vihar előtti csend van-e. vagy a mostani „Vatra-ábra” való­ban erőszakellenes. Kérdé­sünkkel először a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség a MADISZ irodájá­ba kopogtattunk. Magos Gyöngyvér, ügyintézőtől az­tán az utóbbi napok, hetek furcsa történéséről hallot­tunk: — A Vatra mindig sakk­ban. feszültségben tartja a lakosságot, és állandóan azt hallani, hogy készülnek va­lamire. — kezdte Gyöngy­vér. — Nemrégiben például az RMDSZ központi irodá­jába telefonáltak, hogy öt perc múlva felrobban az épület. Többször hozzánk is feljönnek a rendőrök, hogy Vatra-megmozdulásról hal­lottak. Ezek azonban általá­ban rémhírek. Az viszont tény, hogy a múlt héten — nem tudni kik —, megver­ték az utcán Jakabffy At­tilát, az RMDSZ egyik funk­cionáriusát, és állítólag olyan iratokat vettek el tőle, amelyek kompromittáló anyagokat tartalmaztak egyesekről, a decemberi for­radalom idejéről. — A marosvásárhelyi ma­gyarság ön szerint nem hi­bás semmiért? — Szerintem túlzottan siettünk, s egyszerre akar­tuk minden téren a minket megillető jogokat megsze­rezni. A MADISZ épületét el­hagyva, az RMDSZ-irodát kerestük meg. A sors éppen Sütő András egykori diák­társával. Kajlik Józseffel, hozott össze, aki 1938—40 között, a(z íróval együtt járt a nagyenyedi református Bethlen Gábor Kollégium­ba. Kajlik úrnak Békés me­gyei kapcsolata is van, hi­szen a fia Mezőberényben tanít testnevelést és fran­ciát. N magyar egy kicsit biinösebb? Míg mi, az RMDSZ szék­házában a várható fejlemé­nyekről beszélgettünk, a tö­meg Avram Jancu szobrá­nál gyülekezett A nagyrészt vallásos megemlékezésen egy furcsa mondatra figyel­tünk fel: „A magyar és a román nép egyaránt ártat­lan a II. Bécsi döntésben, de a magyar azért egy ki­csit bűnösebb.” A járóke­lőktől azt is megtudtuk, hogy hat órakor a kultúrpa­lotában tart gyűlést a Vat­ra. Érdekesség, hogy a pa­lota igazgatója, Csiky Boldi­zsár zeneszerző — akit an­nak idején áttettek a báb­színházhoz, majd visszahe­lyeztek beosztásába — nem is tudott a Vatra rendezvé­nyéről. A kora este leghan- gosabb része az volt, amikor a tömeg ..Éljen a nagy Ro­mánia! Éljen a román Vát- ra! Éljen Moldva. Havas­alföld, az egész román föld!” kiáltásokkal, fekete gyász­szalaggal átkötött román zászlókat lengetve a kultúr­palotába vonult. A csoport azonban hamar szétoszlott, mert csak a meghívóval rendelkezőket engedték be a gyűlésre. Bár sikerült a be­jutás nekünk is, csak a fő­ispán beszédének meghall­gatására jutott időnk. összességében be kell val­lanunk, hogy rosszabbra számítottunk, de szerencsé­re békés napot hagytunk magunk mögött Vásárhe­lyen. így, hazafelé az sem bántott, hogy Marosvásár­helyen nem adtak benzint, hogy a határnál már éjfél­kor négy kilométeres sor várakozott, hogy néha mil­limétereken múlt, hogy Tra­bantunkat összemorzsolja egy Dácia. Szóval, ilyenek a mai idők Romániában. Meg olyanok, amiről Sütő András írt: „Olyan időket élünk, ami­kor minden kiderül. Példá­ul, hogy kit néztél barátod­nak, holott épp a besúgód volt, stb. Embert, s ember­telenséget válogató időket élünk. Eljött a történelem — ítélni eleveneket, s hol­takat. Az ítélet pedig meg­mutatja: menni lehet és maradni lehet, szólni lehet, és hallgatni lehet, meghalni lehet! Megdögleni lehet! Minden lehet! Csak egyet­len egy nem lehet: rongy­embernek lenni nem lehet!” Nyemcsok László Útközben szétoszlott a tömeg Fotó: Fazekas Fereno flz flntall-kormány első száz napjának értékelése (Folytatás az 1. oldalról) alapokra helyezését, továo- bá a gazdasági válság csilla­pítását és a vállalkozások élénkítését. A továbbiakban az átte­kintés részletezi azokat a szervezeti és személyi felada­tokat és változásokat, ame­lyeket a kormányzati munka folyamatos és hatékony mű­ködésének fenntartása mel­lett végre kellett hajtani. Szól arról, hogy az ország kormányozhatóságának ér­dekében a koalíciós pártok az ellenzékkel együttműköd­ve úgy módosították az al­kotmányt. hogy csak azok­nak a kérdéseknek az eldön­téséhez kelljen kétharmados többség, amelyeknek a de­mokrácia szempontjából ga­ranciális jelentőségük van. Elkészültek közben a minisz­tériumok új hatáskörének megállapításához szükséges törvénymódosító javaslatok, a Belügyminisztérium példá­ul a régi rendőrminisztéri- umból a közigazgatás mi­nisztériumává alakult át. Folyik a honvédség átépíté­se, csökkent a létszám, és a polgárság óhajával egyetér­tésben, a sorkatonai szolgá­lat ideje. A zajos politikai viták el­lenére — állapítja meg az áttekintés — a kormányzat­nak sikerült elérnie, hogy szeptember 30-án megtörtén­hessék a valóban demokra­tikus helyi önkormányzatok megválasztása, és ezzel befe­jeződhessék a politikai rend­szerváltozás. Az új külpolitikai orientá­cióról szólva megállapítják, hogy a kormánynak egymás­nak ellentmondó szemponto­kat kellett mérlegelnie. Mi­közben megszüntette a ko­rábbi egyoldalúságokat, hely­reállítva az ország függet­lenségét és szuverenitását, kiépítette az ország jövője szempontjából meghatározó nyugat-európai és közös pia­ci kapcsolatokat, úgy járt el, hogy ne veszélyeztesse a Szovjetunióval megkötött csapatkivonási egyezmény végrehajtását, és az új eu­rópai biztonsági rendszer ki­alakítását célzó tárgyaláso­kat. A kormány megkülön­böztetett figyelmet szentel a szomszéd országokhoz fűző­dő viszony folyamatos javí­tásának és külpolitikája egyik sarkpontjaként kezeli a nemzeti kisebbségek ügyét. Ezért minden nemzet­közi diplomáciai lehetőséget megragadott, hogy elősegítse a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek jo­gainak érvényesülését. A gazdasági válságkezelés­ről és gyorsprogramról szói­vá azt részletezi az áttekin­tés, hogy a kormány első gaz­dasági lépéseinek meghoza­talát megnehezítette, hogy egyidejűleg kellett a helyze­tet felmérni, és kordában tartani a válságot, valamint beindítani a fellendülést szolgáló gazdasági folyama­tokat. A rendszerváltozás politikai kockázatai miatt megingott bizalmat sikerült helyreállítani, az ország fi­zetőképességének finanszíro­zása az idei évre megol­dott. Szembe kell néznünk — írják ezután — a KGST- államok válságából eredő sú­lyos problémákkal is. A KGST-kereskedelem radiká­lis csökkenése és az iraki gazdasági embargó súlyos terheket jelent gazdaságunk­nak, ugyanakkor a gazdasági gyorsprogram keretében megkezdődött a magántulaj­donra épülő, piacgazdaságot kialakító folyamatok bein­dítása. A szegénység a leg­keserűbb örökséget és koc­kázatot jelent az új kor­mánynak- A legszegényebb csoport életszínvonala ugyan nem romlik, de a középréte­gekből nagyobb csoportok­nak vezet lefelé a jövede­lempozíciója. A tömeges sze­génységet egy új népjóléti programmal próbálják meg­előzni. Végül az áttekintés arról szól, hogy a kormány a pri­vatizációs folyamat többéves időszaka alatt is köteles gon­doskodni arról, hogy az egyelőre állami tulajdonban maradó vállalatok nyugodt körülmények között termel­hessenek. Szeptemberben a kor­mány nyilvánosságra hozza a gazdaság állapotát hitele­sen elemző, teljes körű je­lentését (Fehér Könyv), va­lamint a hároméves kor­mányprogramot. Előtérben helyi közösségek érdeke (Folytatás az 1. oldalról) oldást inkább abban kellene keresni, hogy kárpótolják az egyházat az elvett tulaj­donaiért. Nem biztos, hogy okvetlenül földtulajdon len­ne az a forma, amely az egyházak számára, vélemé­nyünk szerint is, szükséges jövedelemforrást biztosítana. — Letelik a száz nap, az SZDSZ hogyan készül a százegyedik napra? — Mindenekelőtt szeptem­ber 2-án egy nagy, országos jelentőségűnek szánt gyűlést tartunk a Nemzeti Sport­csarnokban, ahol megvonjuk az elmúlt száz nap mérlegét. Készítünk írásos elemzést is az eddigi kormánypolitiká­ról, és azokról a fontosabb teendőkről, amelyek előttünk állnak. Az SZDSZ, mint el­lenzéki párt helyét és fel­adatait is kijelöljük. — Hallhatunk előzetesen a kritikából, illetve a felada­tokból? — A. kormányt különösen a lényeges döntések haloga­tásában marasztaljuk el. Ugyanúgy sodródnak tovább a válsággal, mint az előző 'kommunista kormányok tet­ték, holott rendkívüli alka­lom lett volna arra, hogy a szabad választások hozta lélektani fordulatot kihasz­nálva, igazi gazdaságpoliti­kai fordulatot is végrehajt­son. Kifogásoljuk ezenkívül azt is, hogy a kormány tö­rekvései igen nagy rész­ben a múlt felé irányulnak. Bizonyos törekvései ,1987 elé mennek vissza. Olyan új központosítást, tulajdoni és hatalmi koncentrációt hoz­nak létre, amilyet a kom­munista rendszer csak a válsága előtt ismert. Más törekvései az 1947 előtti időkre mennek vissza. Ezek a kisgazda földprogramhoz kapcsolódnak. Végül vannak olyan szándékai a kormány- koalíciónak, amelyek egye­nesen az 1937 előtti időkre mutatnak vissza, és a Hor- thy-korszakkal való konti­nuitás felújítását kísérlik meg. Mi mindebben határo­zottan szemben állunk a kormánnyal. — Az SZDSZ követelései­ről, tennivalóiról mondana néhány gondolatot? — Hogy a parlametben mit tudunk követelni, az nyilván a parlament mun­karendjétől is függ, nem­csak tőlünk. De hogy mit fo­gunk képviselni az alapvető kérdésekben, mint a priva­tizáció, a földtulajdon, a válság kezelése, az ország külpolitikája és biztonság- politikája, ezt öszefoglalja majd az a rövid állásfogla­lásunk, amelyet a 100 nap eltelte után tárunk a nyil­vánosság elé. — Mit tart a gazdaság legfontosabb problémájá­nak? — A legfontosabb az inf­láció megállítása. Azt gon­doljuk, a kormánynak kö­vetkezetesen el kellene menni az állami kiadások megkurtítása, az adminiszt­ratív és az úgynevezett vé­delmi kiadások megtakarítá­sa felé. Nem növelni kellene az állami adminisztrációt, hanem következetesen csök­kenteni. Ezek után a költ­ségvetési hiányt a támoga­tások olyan leépítésével kell korlátozni, amelyeknek nincs, vagy csak nagyon kevéssé van árfelhajtó ha­tása. A most kiszivárogtatott kormány terveket azért kifo­gásoljuk és helytelenítjük, mert ezek rendkívül erősen inflációgerjesztő hatásúak. Nagyon kicsi az esély arra, hogy ne gerjesszenek fel egy újabb inflációs hullámot, amely a jelenlegi 30 százá- lékos inflációt 100 százalék közelébe lendíti előre. Papp János Fotó: Gál Eilt Változatok az ajánlásra Mint tudjuk, a helyható­sági választások kampányá­ban augusztus 27-től maguk az állampolgárok is tevéke­nyen részt vehetnek azzal, hogy jelöltet ajánlhatnak, méghozzá abban a választó- kerületben, ahol a választó­jogukat gyakorolják. La­punkban már többször is foglalkoztunk a jelöltajánlás szabályaival, de a téma fon­tosságára tekintettel — ez­úttal rendszerezve a tudni­valókat — ismét visszaté­rünk rá. A törvényalkotó új rend­szert állított fel a jelöltál’i- tásra, biztosítva ezzel a ga­ranciális feltételeket. A leg­fontosabb kérdés mindenek­előtt : hogyan ajánlhatunk JELÖLTET? Erre háromféle lehetősége nyílik mindenkinek. Megte­heti a választópolgár szemé­lyesen, a helyi tanácsoknál vagy az e célra kijelölt köz­intézményben. Lehetősége van ugyanerre levélben is, az ajánlott és az ajánló sze­mélyi adatainak felsorolásá­val. A harmadik változatban az ajánlószelvénynek van fontos szerepe. Ezeket a ko­pogtatócédulával együtt kap­ják meg a választópolgárok. (A tízezer lakosúnál kisebb településeken élőkhöz kettőt juttatnak el; egy a helyi kép­viselőjelölt, egv pedig a pol­gármester ajánlására szol­gál. A tízezresnél nagyobb településeken csak a képvi­selőjelöltre lehet ajánlást tenni.) A választópolgár a szelvényre beírja az ajánlott nevét, s beviszi a tanácshoz. Ott bedobja egy urnába, majd külön nyilvántartásba veszik, pusztán azért, hogy rögzítsék: az illető már tett ajánlást, s még egyszer me éljen ezzel a jogával. Ez utóbbi eset tehát titkos. A későbbi esetleges visszaélé­sek elkerülése érdekében egyébként az ajánlásokat ok­tóber 1-jén megsemmisítik. HÁNY JELÖLTET TÁMOGATHATU NK ? Mindenki csak egy jelöltet ajánlhat (kistelepüléseken egy képviselőjelöltet és egy polgármesterjelöltet, a tíz­ezer lélekszám fölötti hely­ségekben egy képviselőjelöl­tet). Ha valaki több- jelöltet is ajánlott, valamennyi aján­lása érvénytelen. MILYEN SZABÁLYOK VONATKOZNAK AZ AJÁNLOTTRA? Hasonlóképpen, az aján­lottak csak egy településen fogadhatnak el egy egyéni és e^y listás jelölést. Ha valakit több helyen is jelöltnek ajánlottak, akkor legkésőbb szeptember 12-ig nyilatkoz­nia kell, melyik jelölést fo­gadja el. * * * Tájékoztatjuk olvasóinkat hogy a megyénk helyi taná­csainál benyújtott ajánlóle­velet, illetve az azokon sze­replő ajánlottak nevét nem áll módunkban közölni. Egy­részt terjedelmi okok miatt, hiszen az ajánlottak száma több ezerre tehető, másrészt pedig azért, mert a változá­sok (az ajánlások gyarapodá­sa, esetleg törlések) követés? megoldhatatlan. Ezért pusz­tán arra válal kozunk, hogy a megyében zajló kampány­ról, s a választásokra vonat­kozó tudnivalókról, informá­ciókról folyamatosan igyek­szünk mind teljesebb képet adni, hogy olvasóink tájé­kozódhassanak a választási előkészületekről. Közöljük viszont — szep­tember 12. után — azoknak a jelölteknek a névsorát, akik elérik a második for­dulóba jutáshoz szükséges támogatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom