Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-04 / 182. szám

1990. augusztus 4., szombat o IZHilUl-riW Beszélgetés az MBB megyei igazgatójával Méhkeréki nyár Pillantás a pénzvilágba Valamikor, nem is olyan régen, pénz­ügyi világunk egén egyetlen csillag fény­lett: a Magyar Nemzeti Bank. Aztán jött a decentralizálás, sorra alakultak a ke­reskedelmi bankok, s ezzel kezdetét vette a kétszintű bankrendszer működése. A gazdálkodó szervezetek „leszakadtak” az MNB-ről, s mára a jegybanknál többek között a költségvetési szervek maradtak. Az ország gazdasági helyzete mindettől ugyan nem lett jobb — nem is lehetett —, ám a banki korszerűsítés mégis alap­vetően fontos volt a piacgazdaságra való áttérés menetében. A vezérszerep termé­szetesen továbbra is, mint mindenütt a világon, a jegybanké. A napi életünket oly sokszor és sokban meghatározó tevé­kenységéről azonban az emberek nagy többsége keveset tud — inkább a súlyát érzi —, pedig jó lenne, ha több informá­cióval rendelkeznének. Ezért kerestem föl Menyhért Istvánt, az MNB megyei igaz­gatóját. — Milyen feladatai van­nak ma a jegybank megyei igazgatóságának ? — A kétszintű bankrend­szerben természetszerűen je­lentősen változtak a felada­tok. Továbbra is ellátunk bizonyos számlavezetési, hi­telezési, pénzforgalmi és emissziós feladatokat, emel­lett azonban előtérbe került a monetáris, azaz pénzügyi folyamatok figyelemmel kí­sérése, elemzése, ennek a központ felé jelzése és a helyi finanszírozási feszült­ségek megelőzésében, elhárí­tásában való közreműködés. A hatáskörünkbe utalt refi­nanszírozási, devizaengedé­lyezési, jegybanki és deviza­ellenőrzési feladatok is mun­kánk szerves részét képezik. — Az olvasók többségét elsősorban a megyei gazda­sági, pénzügyi folyamatok jelenlegi és jövőbeni alaku­lása érdekli. Hogyan össze­gezné röviden az első félévi tapasztalatokat, mennyiben találkoztak ezek a jegybanki célkitűzésekkel? Kötöttségek, kamatok, infláció — Az 1990. évi monetáris politika törekvése a külső és a belső egyensúly jelentős javítása. Azt, hogy az ország fizetőképességének megőrzé­se milyen — a nemzetközi pénzintézetek által is előírt — követelményrendszer tel­jesítését jelenti, azt az ál­lampolgárok is részletesen megismerhették a közelmúlt országgyűlési vitái során. Ezért inkább egy kevésbé is­mert, de fontos célkitűzést emelek ki: a bankrendszer nettó belföldi nitelei összes­ségében 8—10 százalékkal, a belföldi pénzállomány 12— 14 százalékkal nőhet. — A konvertibilis egyen­súlyhiány nagyarányú csök­kentése és a rubelaktívum megszüntetése érdekében ho­zott intézkedések az első fél­évben erősen éreztették ha­tásukat. Döntően ennek eredményeként a tőkés ex­port dinamikusan nőtt, a rubelexport, ha a tervezett­nél kisebb ütemben is, de csökkent. Jóleső érzéssel nyugtázható, hogy ebben a folyamatban a megye ex­portorientált vállalatainak, szövetkezeteinek, illetve más vállalkozásoknak jelentős ré­sze aktív szerepet vállalt, hozzájárulva a kedvező fo­lyamatokhoz. A rubelelszá­molású kivitellel kapcsolatos helyi gondok ismertek, ezek­ről a Népújság több esetben is beszámolt. Az ön által az előbbiekben említett hitel­es pénzállományi „plafonok” nyilván az infláció fékezését szolgálják. A jegybank első félévi kétszeri kamatemelé­sét mi indokolta, hogyan il­leszthetők ezek az infláció- ellenes politikába? — Ebben az évben a pénzügyi eszközrendszeren belül fokozódott a kamatpo­litika szerepe, melynek ki­alakítására az alábbi me­chanizmus szolgál. A folyó­számlahitelek esetében és az éven túli refinanszírozó hi­telek nyújtásánál úgyneve­zett alapkamat kerül alkal­mazásra, melynek induló szintje 17 százalék volt. Az alapkamat a jegybanki ka­matstruktúra leginkább tar­tós eleme, felülvizsgálatára negyedévenként kerül sor. Ennek megfelelően az MNB automatikusan változtatja e kamat szintjét, ha az azt meghatározó tényezők — a külföldi források költsége és a forint reál effektiv árfo­lyama — összetett hatásuk­ban az adott negyedévben 1 százalékpontnál nagyobb el­térést indokolnak' a fennálló alapkamathoz viszonyítva. Június 15-én tehát nem tör­tént más, mint az előbbiek érvényesítése, így e hitelek évi kamatlába 21 százalék­ban került megállapításra. A bankok számára nyújtott likviditási (átmeneti forrás­hiányt pótló) hitelek eseté­ben a jegybank piaci kama­tot érvényesít, amely meg­egyezik a kereskedelmi ban­kok által a rövidlejáratú hi­telek esetében kialakított át­lagos piaci kamatszipttel. A likviditási kamat induló szintje 21 százalék volt. Fe­lülvizsgálata havonta törté­nik, s a jegybank automati­kusan változtatja e kamat szintjét, ha a rövidlejáratú kereskedelmi banki hitelek átlagos piaci kamatlába 0,5 százalékpontnál nagyobb változást indokol. Április 2- án három, június 15-én to­vábbi két százalékponttal emelte az MNB e hitel ka­matlábát. Ehhez csak any- nyit, hogy a kereskedelmi bankok által alkalmazott hi­telkamatlábak országos átla­ga áprilisban több mint 3 százatlékponttal meghaladta e hitelét. A tervezettnél na­gyobb infláció tükrében azt gondolom, ha az említett ka­matlábemelések ismételten nagyobb részt „visszaköszön­nek” a termelői,'forgalmazói szférában, akkor elkerülhe­tetlen lesz azoknak a me­chanizmusoknak a felülvizs­gálata, amelyek egyoldalúan az infláció gyorsulását okoz­zák. Ez súlyos érdeksérel­mekkel járhat. Egyébként nem hiszem, hogy a jegy­bank — futamidőtől függő — 18—21 százalék közötti váltó-viszontelszámolási ka­matlábai és a folyó fizetési mérlegre nagysáégrendjénél fogva is kedvező hatást gya­korló konvertibilis export- előfinanszírozási hitelek 8,5 —10,5 százalékos kamatterhe inflációgerjesztő lenne. Hol állunk a sorban? — Hogyan ítéli meg a gaz­daság működőképességét sú­lyosan veszélyeztető sorban- állásokat, milyennek értékeli a megyei helyzetet? Az előb­biek összefüggésben vannak- e a magas kamatszínvonal­lal? — A szakértők szerint a sorban állás értéke országo­san 150-300 milliárd forint körüli. Ekkora kölcsönös nem fizetés azzal a veszély- ivei jár, hogy nemcsak az állami háztartás, hanefn a bankszféra is mind kevesebb hatást gyakorol a gazdasági folyamatokra, emellett gá­tolja a szerkezetváltást is. A megyei adatok azt mutatják, hogy június 30-án 3,2 milli­árd forintot meghaladó volt a fedezetlen megbízások ér­téke, ami az egy évvel ko­rábbinál 70 százalékkal na­gyobb. — A hosszabb-rövi- debb idejű sorban állás je­lensége valamennyi népgaz­dasági ágban tapasztalható. Megyénkben szerencsére csak egy-két gazdálkodó szerv — neveket nem említhetek — sorolható az úgynevezett „ke­mény mag” kategóriájába. A fenti pozíció úgy alakult ki, hogy a forgóeszközhitelek fél év végi állománya közel , 25 százalékkal volt több a bázisnál, ezen belül a rövid- lejáratú források gyakorlati­lag nem változtak, a közép- lejáratú hitelek emelkedtek. A fizetési fegyelem ilyen alakulásában kétségtelenül szerepe van az ön által em­lített magas kamatlábaknak, minthogy az esetleges kése­delmi kamat olcsóbb, mint a sok utánjárást igénylő, drága hitel. Ügy gondolom azonban, hogy nem ez a meghatározó. A gyökerek hosszú évekre nyúlnak visz- sza. — Mi lehet a megoldás? Kormányzati következetesség — Ezt a problémát az el­múlt 6-8 évben már több­ször próbálták 'megoldani, kevés sikerrel. A Gazdasági Kabinet napokban közzétett javaslataihoz — követelések beszámítása, gyorsított fel­számolás, privatizáció, a gazdaságos terpielést bizto­sító likviditási könnyítés, öncsődeljárás stb. — nem sokat kívánok hozzáfűzni. Ezek megvalósításához a kö­vetkezetes kormányzati ma- gátartáson (idesorolom a mo- nopolisztikus viszonyok gyors megszüntetését is) és a pén­zen kívül az kell, hogy va­lamennyi érintett fél kellő­en érdekelt legyen e súlyos orobléma megszűntetésében. A bankszférában tudomá­som van biztató kezdemé­nyezésekről. — Említette az első félévi hitelpozíciókat. Hogyan ala­kulnak a forráslehetőségek a harmadik negyedévben? — A finanszírozás rend­szeréből adódóan most csak az országos lehetőségeket is­mertethetem. A kérdezett időszak jegybanki refinan­szírozási hitelkereteit a ke­reskedelmi bankok időben megkapták, azok a gazdál­kodó szférában már ismer­tek. minthogy a folyószám­lahitelek szűkítésére a na­pokban kerül sor. Így csak néhány' gondolatot emelnék ki. Az MNB a bankok ké­rése alapján a szezonális igényeknek megfelelően 20 milliárd forint felvásárlási váltókeretet biztosított, el­sősorban a gabona-, kon­zerv-. hűtő-, cukor-, do­hány- és növényolaj-ipari termékek finanszírozására. Ebből 4 milliárd már június 20-án megnyílt. A kisterme­lőknek lehetőségük van a hi­telre történő cserélésre. így ők készpénzhez juthatnak. Tekintettel arra, hogy az úgynevezett zöldhitelnek és a likviditási hitelnek a fel- vásárlási váltóval történő felváltása időben nem esik egybe, a lecserélés idősza­kában a gazdaságba több pénz kerül. Végezetül hang­súlyozni szeretném, hogy a ióváhagyott refinanszírozási hitelkeret érdemi tartalékot nem tartalmaz, így nagyon fontos, hogy a kereskedelmi bankok hatékony likviditás menedzselést folytassanak. Vass Márta „Ki szereti az árdét és a pacallevest?” Sok vihar tépázza a szom­szédos országok magyarságát napjainkban. Nehezen ugyan, de talán mégiscsak táruló- ban az országok közötti ha­tár, nagyobb ‘a vendégjárás errefelé az ottaniak közül. Szívesen látott vendég volt szerkesztőségünkben a na­pokban az a két újságíró kolléga, aki megyénkre, töb­bek között a nemzetiséglak­ta Méhkerékre vojt kíváncsi. — Ezt feltétlenül fotózzuk le — szólt Laci, amikor a kétnyelvű, magyar—román helységnévtáblát meglátta—, akkor talán elhiszik otthon, hogy Magyarországon így szokás. A takaros, tiszta, parkettás tanácsháza falán ugyancsak kétnyelvű a fel­irat. Itt találkoztunk Bóka Mihályné elnökasszonnyal. László és Győző kérdései pe­regtek, Bókáné nem győzött válaszolni, s egy-két magya­rázó szóval mi is kapcsolód­tunk a beszélgetéshez. — A legutóbbi népszám­láláskor 2440 volt itt az em­ber — mutatta be a tele­pülését Bókáné Erzsiké —, a legfrissebb napi adatok 2220-at jeleznek. Az embe­rek 96-98 százaléka román nemzetiségűnek vallja ma­gát. a többi magyar és szlo­vák. Ügy és akkor használ­juk ' az anyanyelvűnket, ahogy és amikor tetszik. Hozzám a fogadóórán a leg­többen románul szólnak. Mindenki folyékonyan be­széli ezt a nyelvet, persze nem az irodalmit. Sok a ve­gyes házasság is, keverednek az emberek. Az óvodában, az általános iskolában ta­nulnak románul a gyerekek, középiskolában Gyulán csi­szolhatják tovább a nyelv­tudásukat. A nagyvárosok egyetemein két-három meg­felelő felkészülségi szintű jelentkezővel már indítanak nyelvi tagozatot, kell az utánpótlás a nemzetiségi ér­telmiségiekből. Itt nálunk őrzik a nemzetiségi szoká­sokat, egy-egy esküvőn pél­dául tartják a méhkeréki népitánc- és dalrefídet. — Ügy hallottuk, jómódú­ak az emberek a községben? — kíváncsiskodik egyik kol­légám. — Nagyon szegény volt ez a település, nem jó a föl­Bóka Mihályné 18 éve ve­zetője a falunak dünk, gyengének bizonyulta téesz — válaszol az elnök­asszony. — Megelégelték az emberek, s a termelőszövet­kezetből szakszövetkezeteket alakítottak. így abban érvé­nyesült az egyéni érdekelt­ség, és nyereséges lett, ami korábban sorozatosan vesz­teséges volt. Többen sajnos munka nélkül maradtak, né- hányan pedig eljárnak dol­gozni a faluból. Már a ’70- es években divatba jött a fó­liázás, a korai primőrök (paprika, paradicsom, ubor­ka) termesztése. Hajnaltól késő estig hajtanak a csa­ládok, így teremtették elő a viszonylag biztonságos anya­giakat. Győző arról kérdezőskö­dik, érezhetőek-e a változá­sok a romániai forradalom után a faluban is? — Feléledt a jó kapcsolat Kisienővel, Butinnal, Sza- lontával — sorolja Erzsiké. — Évekkel ezelőtt egy ro­mániai művész kezdett a templomunk ikonosztázának felújításához, később lelas­sult a tempó, reméljük, új­rakezdi a munkát. Felol­dódik a zár a települések, az intézmények között. Az együttérzés mellett az a vé­leményünk, hogy mindenki azt az országot tekintse sa­ját igazi hazájának, ame­lyik földön született, ahol éli az életét. Kisebbséginek, nemzetiségnek lenni sehol nem könnyű, de bármelyik méhkerékit kérdezi, itt ott­hon érzi magát. Ne legyen vágyálom a világ bármelyik országában, hogy valaki nemzetiségiként is teljes jo­gú állampolgárként éljen. * ★ * Két nemzetiség, három náció, ülünk a fehér asztal­nál : magyarországi romá­nok, romániai magyarok, magyarországi magyarok (ereinkben szlovák és szász vér is csordogál). Mi bizo­nyosan megteremthetnénk a békességet az országok és népek között, ha csak raj­tunk múlna. Árgyelán Tiva- darék kedves házigazdák, hamar feloldódik mindenki a szép otthonban. Jókat ne­vetünk, egyik-másik nemze­ti étel, székely vicc, vagy magyar turpisság felidézté­vel. — Az lenne az igazi, ha az országok közötti határt lebontanák, és mindenki ar­ra járna, ahol éppen kedve tartja — bölcselkedik a há­zigazda. „Ki szereti az ár­dét?” — teszi föl a kérdést az egyik vendégünk. „Az va­lami sültféle?” — kérdi há­zigazdánk kislánya. Nagyot nevetnek a külhoniak; „mi a hidegtálhoz készített, fű­szerezett sült paprikát is­merjük ezen a néven.” „Sze- retik-e a sok zöldséggel vagy a pacalból készült levest?” — faggatja a családot Lász­ló. Végül megegyezünk ab­ban. hogy itt. Méhkeréken többnyire magyar konyha és magyar ízek szerint főznek. Körbejárjuk a szép. la­kást. A felnőttek mellett ka­lauzol a két nagylány is. Egyiküket felvették román— magyar pedagógus szakra a főiskolán, a másikuk Csabá­ra megy középiskolába. Ha­marosan nagyon megürese­dik a ház nélkülük. Édes­anyjuk magát is nyugtatja, mikor reménykedve mondja; — Igaz, igaz, de tanulniuk kell. Ha végeznek úgyis ha­zajönnek ... * * * Hazafelé az autóban sok kilométeren át hallgatunk. Majd valaki a hátsó ülésen felsóhajt: — De kár, hogy máris eljöttünk. Igazából még csak most nyíltak vol­na meg ezek a csupaszív méhkeréki emberek! Bede Zsóka Árgyelán Tivadarék háza táján Fotó: Kovács Erzsébet Ózonból is megárt A Svájcban tapasztalt Igen magas földközeli ózonkoncent­ráció hazánkban is a jelenségre irányította a figyelmet. (Míg a magaslégköri ózon védi földün­ket, s épp e réteg elvékonyodá- sa okoz rendkívül komoly gon­dokat, a Föld közelében feldú­suló ózon hatása már távolról sem ilyen kedvező.) A kutatók már régóta felfigyeltek arra — tájékoztatták az Országos Me­teorológiai Szolgálatnál az MTI munkatársát —, hogy a buda­pesti közlekedésből a légkörbe kerülő nagy mennyiségű nitro- gén-oxidból, szénhidrogénből, és a sok más szennyező anyagokból, mi­közben az uralkodó széljárás szerinti irányban haladnak, az erős napfény hatására ózon ke­letkezik. A határértéket több­szörösen meghaladó koncentrá­ciók a modellszámítások sze­rint Budapesttől 50—100 kilomé­terre alakulhatnak ki. A regge­li és a délutáni csúcsforgalom­ból származó ózon több órás késéssel érkezik naponta két­szer ebbe a térségbe. Svájcban fáradtságot, fejfájást okozott a magas ózonkoncentráció. de megfigyelték már, hogy ez a nagy hevességgel oxidáló anyag kedvezőtlen hatással van a szántóföldi növényekre és a* erdőkre is. Az Amerikai Egye­sült Államokban például éven­kénti több milliárd dollárra be­csülik az alacsonylégköri magas ózonszint miatti mezőgazdasági veszteséget. A jelenség tanulmányozására különleges amerikai műszert vásárolt az Országos Meteoroló­giai Szolgálat. A berendezéssel egy Kecskemét közelében lévő mérőállomáson elemzik majd az ózonkoncentráció alakulását. Feltehetően Itt magasabb érté­keket mérnek majd a budapes­ti 60-70 ptb-s szintnél. A fővá­rosban inkább a magas nltro- gén-oxid, szénhidrogén és szén- monoxid értékek a jellemzőek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom