Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-04 / 182. szám
1990. augusztus 4., szombat o IZHilUl-riW Beszélgetés az MBB megyei igazgatójával Méhkeréki nyár Pillantás a pénzvilágba Valamikor, nem is olyan régen, pénzügyi világunk egén egyetlen csillag fénylett: a Magyar Nemzeti Bank. Aztán jött a decentralizálás, sorra alakultak a kereskedelmi bankok, s ezzel kezdetét vette a kétszintű bankrendszer működése. A gazdálkodó szervezetek „leszakadtak” az MNB-ről, s mára a jegybanknál többek között a költségvetési szervek maradtak. Az ország gazdasági helyzete mindettől ugyan nem lett jobb — nem is lehetett —, ám a banki korszerűsítés mégis alapvetően fontos volt a piacgazdaságra való áttérés menetében. A vezérszerep természetesen továbbra is, mint mindenütt a világon, a jegybanké. A napi életünket oly sokszor és sokban meghatározó tevékenységéről azonban az emberek nagy többsége keveset tud — inkább a súlyát érzi —, pedig jó lenne, ha több információval rendelkeznének. Ezért kerestem föl Menyhért Istvánt, az MNB megyei igazgatóját. — Milyen feladatai vannak ma a jegybank megyei igazgatóságának ? — A kétszintű bankrendszerben természetszerűen jelentősen változtak a feladatok. Továbbra is ellátunk bizonyos számlavezetési, hitelezési, pénzforgalmi és emissziós feladatokat, emellett azonban előtérbe került a monetáris, azaz pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése, elemzése, ennek a központ felé jelzése és a helyi finanszírozási feszültségek megelőzésében, elhárításában való közreműködés. A hatáskörünkbe utalt refinanszírozási, devizaengedélyezési, jegybanki és devizaellenőrzési feladatok is munkánk szerves részét képezik. — Az olvasók többségét elsősorban a megyei gazdasági, pénzügyi folyamatok jelenlegi és jövőbeni alakulása érdekli. Hogyan összegezné röviden az első félévi tapasztalatokat, mennyiben találkoztak ezek a jegybanki célkitűzésekkel? Kötöttségek, kamatok, infláció — Az 1990. évi monetáris politika törekvése a külső és a belső egyensúly jelentős javítása. Azt, hogy az ország fizetőképességének megőrzése milyen — a nemzetközi pénzintézetek által is előírt — követelményrendszer teljesítését jelenti, azt az állampolgárok is részletesen megismerhették a közelmúlt országgyűlési vitái során. Ezért inkább egy kevésbé ismert, de fontos célkitűzést emelek ki: a bankrendszer nettó belföldi nitelei összességében 8—10 százalékkal, a belföldi pénzállomány 12— 14 százalékkal nőhet. — A konvertibilis egyensúlyhiány nagyarányú csökkentése és a rubelaktívum megszüntetése érdekében hozott intézkedések az első félévben erősen éreztették hatásukat. Döntően ennek eredményeként a tőkés export dinamikusan nőtt, a rubelexport, ha a tervezettnél kisebb ütemben is, de csökkent. Jóleső érzéssel nyugtázható, hogy ebben a folyamatban a megye exportorientált vállalatainak, szövetkezeteinek, illetve más vállalkozásoknak jelentős része aktív szerepet vállalt, hozzájárulva a kedvező folyamatokhoz. A rubelelszámolású kivitellel kapcsolatos helyi gondok ismertek, ezekről a Népújság több esetben is beszámolt. Az ön által az előbbiekben említett hiteles pénzállományi „plafonok” nyilván az infláció fékezését szolgálják. A jegybank első félévi kétszeri kamatemelését mi indokolta, hogyan illeszthetők ezek az infláció- ellenes politikába? — Ebben az évben a pénzügyi eszközrendszeren belül fokozódott a kamatpolitika szerepe, melynek kialakítására az alábbi mechanizmus szolgál. A folyószámlahitelek esetében és az éven túli refinanszírozó hitelek nyújtásánál úgynevezett alapkamat kerül alkalmazásra, melynek induló szintje 17 százalék volt. Az alapkamat a jegybanki kamatstruktúra leginkább tartós eleme, felülvizsgálatára negyedévenként kerül sor. Ennek megfelelően az MNB automatikusan változtatja e kamat szintjét, ha az azt meghatározó tényezők — a külföldi források költsége és a forint reál effektiv árfolyama — összetett hatásukban az adott negyedévben 1 százalékpontnál nagyobb eltérést indokolnak' a fennálló alapkamathoz viszonyítva. Június 15-én tehát nem történt más, mint az előbbiek érvényesítése, így e hitelek évi kamatlába 21 százalékban került megállapításra. A bankok számára nyújtott likviditási (átmeneti forráshiányt pótló) hitelek esetében a jegybank piaci kamatot érvényesít, amely megegyezik a kereskedelmi bankok által a rövidlejáratú hitelek esetében kialakított átlagos piaci kamatszipttel. A likviditási kamat induló szintje 21 százalék volt. Felülvizsgálata havonta történik, s a jegybank automatikusan változtatja e kamat szintjét, ha a rövidlejáratú kereskedelmi banki hitelek átlagos piaci kamatlába 0,5 százalékpontnál nagyobb változást indokol. Április 2- án három, június 15-én további két százalékponttal emelte az MNB e hitel kamatlábát. Ehhez csak any- nyit, hogy a kereskedelmi bankok által alkalmazott hitelkamatlábak országos átlaga áprilisban több mint 3 százatlékponttal meghaladta e hitelét. A tervezettnél nagyobb infláció tükrében azt gondolom, ha az említett kamatlábemelések ismételten nagyobb részt „visszaköszönnek” a termelői,'forgalmazói szférában, akkor elkerülhetetlen lesz azoknak a mechanizmusoknak a felülvizsgálata, amelyek egyoldalúan az infláció gyorsulását okozzák. Ez súlyos érdeksérelmekkel járhat. Egyébként nem hiszem, hogy a jegybank — futamidőtől függő — 18—21 százalék közötti váltó-viszontelszámolási kamatlábai és a folyó fizetési mérlegre nagysáégrendjénél fogva is kedvező hatást gyakorló konvertibilis export- előfinanszírozási hitelek 8,5 —10,5 százalékos kamatterhe inflációgerjesztő lenne. Hol állunk a sorban? — Hogyan ítéli meg a gazdaság működőképességét súlyosan veszélyeztető sorban- állásokat, milyennek értékeli a megyei helyzetet? Az előbbiek összefüggésben vannak- e a magas kamatszínvonallal? — A szakértők szerint a sorban állás értéke országosan 150-300 milliárd forint körüli. Ekkora kölcsönös nem fizetés azzal a veszély- ivei jár, hogy nemcsak az állami háztartás, hanefn a bankszféra is mind kevesebb hatást gyakorol a gazdasági folyamatokra, emellett gátolja a szerkezetváltást is. A megyei adatok azt mutatják, hogy június 30-án 3,2 milliárd forintot meghaladó volt a fedezetlen megbízások értéke, ami az egy évvel korábbinál 70 százalékkal nagyobb. — A hosszabb-rövi- debb idejű sorban állás jelensége valamennyi népgazdasági ágban tapasztalható. Megyénkben szerencsére csak egy-két gazdálkodó szerv — neveket nem említhetek — sorolható az úgynevezett „kemény mag” kategóriájába. A fenti pozíció úgy alakult ki, hogy a forgóeszközhitelek fél év végi állománya közel , 25 százalékkal volt több a bázisnál, ezen belül a rövid- lejáratú források gyakorlatilag nem változtak, a közép- lejáratú hitelek emelkedtek. A fizetési fegyelem ilyen alakulásában kétségtelenül szerepe van az ön által említett magas kamatlábaknak, minthogy az esetleges késedelmi kamat olcsóbb, mint a sok utánjárást igénylő, drága hitel. Ügy gondolom azonban, hogy nem ez a meghatározó. A gyökerek hosszú évekre nyúlnak visz- sza. — Mi lehet a megoldás? Kormányzati következetesség — Ezt a problémát az elmúlt 6-8 évben már többször próbálták 'megoldani, kevés sikerrel. A Gazdasági Kabinet napokban közzétett javaslataihoz — követelések beszámítása, gyorsított felszámolás, privatizáció, a gazdaságos terpielést biztosító likviditási könnyítés, öncsődeljárás stb. — nem sokat kívánok hozzáfűzni. Ezek megvalósításához a következetes kormányzati ma- gátartáson (idesorolom a mo- nopolisztikus viszonyok gyors megszüntetését is) és a pénzen kívül az kell, hogy valamennyi érintett fél kellően érdekelt legyen e súlyos orobléma megszűntetésében. A bankszférában tudomásom van biztató kezdeményezésekről. — Említette az első félévi hitelpozíciókat. Hogyan alakulnak a forráslehetőségek a harmadik negyedévben? — A finanszírozás rendszeréből adódóan most csak az országos lehetőségeket ismertethetem. A kérdezett időszak jegybanki refinanszírozási hitelkereteit a kereskedelmi bankok időben megkapták, azok a gazdálkodó szférában már ismertek. minthogy a folyószámlahitelek szűkítésére a napokban kerül sor. Így csak néhány' gondolatot emelnék ki. Az MNB a bankok kérése alapján a szezonális igényeknek megfelelően 20 milliárd forint felvásárlási váltókeretet biztosított, elsősorban a gabona-, konzerv-. hűtő-, cukor-, dohány- és növényolaj-ipari termékek finanszírozására. Ebből 4 milliárd már június 20-án megnyílt. A kistermelőknek lehetőségük van a hitelre történő cserélésre. így ők készpénzhez juthatnak. Tekintettel arra, hogy az úgynevezett zöldhitelnek és a likviditási hitelnek a fel- vásárlási váltóval történő felváltása időben nem esik egybe, a lecserélés időszakában a gazdaságba több pénz kerül. Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a ióváhagyott refinanszírozási hitelkeret érdemi tartalékot nem tartalmaz, így nagyon fontos, hogy a kereskedelmi bankok hatékony likviditás menedzselést folytassanak. Vass Márta „Ki szereti az árdét és a pacallevest?” Sok vihar tépázza a szomszédos országok magyarságát napjainkban. Nehezen ugyan, de talán mégiscsak táruló- ban az országok közötti határ, nagyobb ‘a vendégjárás errefelé az ottaniak közül. Szívesen látott vendég volt szerkesztőségünkben a napokban az a két újságíró kolléga, aki megyénkre, többek között a nemzetiséglakta Méhkerékre vojt kíváncsi. — Ezt feltétlenül fotózzuk le — szólt Laci, amikor a kétnyelvű, magyar—román helységnévtáblát meglátta—, akkor talán elhiszik otthon, hogy Magyarországon így szokás. A takaros, tiszta, parkettás tanácsháza falán ugyancsak kétnyelvű a felirat. Itt találkoztunk Bóka Mihályné elnökasszonnyal. László és Győző kérdései peregtek, Bókáné nem győzött válaszolni, s egy-két magyarázó szóval mi is kapcsolódtunk a beszélgetéshez. — A legutóbbi népszámláláskor 2440 volt itt az ember — mutatta be a települését Bókáné Erzsiké —, a legfrissebb napi adatok 2220-at jeleznek. Az emberek 96-98 százaléka román nemzetiségűnek vallja magát. a többi magyar és szlovák. Ügy és akkor használjuk ' az anyanyelvűnket, ahogy és amikor tetszik. Hozzám a fogadóórán a legtöbben románul szólnak. Mindenki folyékonyan beszéli ezt a nyelvet, persze nem az irodalmit. Sok a vegyes házasság is, keverednek az emberek. Az óvodában, az általános iskolában tanulnak románul a gyerekek, középiskolában Gyulán csiszolhatják tovább a nyelvtudásukat. A nagyvárosok egyetemein két-három megfelelő felkészülségi szintű jelentkezővel már indítanak nyelvi tagozatot, kell az utánpótlás a nemzetiségi értelmiségiekből. Itt nálunk őrzik a nemzetiségi szokásokat, egy-egy esküvőn például tartják a méhkeréki népitánc- és dalrefídet. — Ügy hallottuk, jómódúak az emberek a községben? — kíváncsiskodik egyik kollégám. — Nagyon szegény volt ez a település, nem jó a fölBóka Mihályné 18 éve vezetője a falunak dünk, gyengének bizonyulta téesz — válaszol az elnökasszony. — Megelégelték az emberek, s a termelőszövetkezetből szakszövetkezeteket alakítottak. így abban érvényesült az egyéni érdekeltség, és nyereséges lett, ami korábban sorozatosan veszteséges volt. Többen sajnos munka nélkül maradtak, né- hányan pedig eljárnak dolgozni a faluból. Már a ’70- es években divatba jött a fóliázás, a korai primőrök (paprika, paradicsom, uborka) termesztése. Hajnaltól késő estig hajtanak a családok, így teremtették elő a viszonylag biztonságos anyagiakat. Győző arról kérdezősködik, érezhetőek-e a változások a romániai forradalom után a faluban is? — Feléledt a jó kapcsolat Kisienővel, Butinnal, Sza- lontával — sorolja Erzsiké. — Évekkel ezelőtt egy romániai művész kezdett a templomunk ikonosztázának felújításához, később lelassult a tempó, reméljük, újrakezdi a munkát. Feloldódik a zár a települések, az intézmények között. Az együttérzés mellett az a véleményünk, hogy mindenki azt az országot tekintse saját igazi hazájának, amelyik földön született, ahol éli az életét. Kisebbséginek, nemzetiségnek lenni sehol nem könnyű, de bármelyik méhkerékit kérdezi, itt otthon érzi magát. Ne legyen vágyálom a világ bármelyik országában, hogy valaki nemzetiségiként is teljes jogú állampolgárként éljen. * ★ * Két nemzetiség, három náció, ülünk a fehér asztalnál : magyarországi románok, romániai magyarok, magyarországi magyarok (ereinkben szlovák és szász vér is csordogál). Mi bizonyosan megteremthetnénk a békességet az országok és népek között, ha csak rajtunk múlna. Árgyelán Tiva- darék kedves házigazdák, hamar feloldódik mindenki a szép otthonban. Jókat nevetünk, egyik-másik nemzeti étel, székely vicc, vagy magyar turpisság felidéztével. — Az lenne az igazi, ha az országok közötti határt lebontanák, és mindenki arra járna, ahol éppen kedve tartja — bölcselkedik a házigazda. „Ki szereti az árdét?” — teszi föl a kérdést az egyik vendégünk. „Az valami sültféle?” — kérdi házigazdánk kislánya. Nagyot nevetnek a külhoniak; „mi a hidegtálhoz készített, fűszerezett sült paprikát ismerjük ezen a néven.” „Sze- retik-e a sok zöldséggel vagy a pacalból készült levest?” — faggatja a családot László. Végül megegyezünk abban. hogy itt. Méhkeréken többnyire magyar konyha és magyar ízek szerint főznek. Körbejárjuk a szép. lakást. A felnőttek mellett kalauzol a két nagylány is. Egyiküket felvették román— magyar pedagógus szakra a főiskolán, a másikuk Csabára megy középiskolába. Hamarosan nagyon megüresedik a ház nélkülük. Édesanyjuk magát is nyugtatja, mikor reménykedve mondja; — Igaz, igaz, de tanulniuk kell. Ha végeznek úgyis hazajönnek ... * * * Hazafelé az autóban sok kilométeren át hallgatunk. Majd valaki a hátsó ülésen felsóhajt: — De kár, hogy máris eljöttünk. Igazából még csak most nyíltak volna meg ezek a csupaszív méhkeréki emberek! Bede Zsóka Árgyelán Tivadarék háza táján Fotó: Kovács Erzsébet Ózonból is megárt A Svájcban tapasztalt Igen magas földközeli ózonkoncentráció hazánkban is a jelenségre irányította a figyelmet. (Míg a magaslégköri ózon védi földünket, s épp e réteg elvékonyodá- sa okoz rendkívül komoly gondokat, a Föld közelében feldúsuló ózon hatása már távolról sem ilyen kedvező.) A kutatók már régóta felfigyeltek arra — tájékoztatták az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az MTI munkatársát —, hogy a budapesti közlekedésből a légkörbe kerülő nagy mennyiségű nitro- gén-oxidból, szénhidrogénből, és a sok más szennyező anyagokból, miközben az uralkodó széljárás szerinti irányban haladnak, az erős napfény hatására ózon keletkezik. A határértéket többszörösen meghaladó koncentrációk a modellszámítások szerint Budapesttől 50—100 kilométerre alakulhatnak ki. A reggeli és a délutáni csúcsforgalomból származó ózon több órás késéssel érkezik naponta kétszer ebbe a térségbe. Svájcban fáradtságot, fejfájást okozott a magas ózonkoncentráció. de megfigyelték már, hogy ez a nagy hevességgel oxidáló anyag kedvezőtlen hatással van a szántóföldi növényekre és a* erdőkre is. Az Amerikai Egyesült Államokban például évenkénti több milliárd dollárra becsülik az alacsonylégköri magas ózonszint miatti mezőgazdasági veszteséget. A jelenség tanulmányozására különleges amerikai műszert vásárolt az Országos Meteorológiai Szolgálat. A berendezéssel egy Kecskemét közelében lévő mérőállomáson elemzik majd az ózonkoncentráció alakulását. Feltehetően Itt magasabb értékeket mérnek majd a budapesti 60-70 ptb-s szintnél. A fővárosban inkább a magas nltro- gén-oxid, szénhidrogén és szén- monoxid értékek a jellemzőek.
