Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP * 1990. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 188. SZÁM 0 paktum megtette kötelességét (?) a paktum mehet! A kormánykoalíció földprogramia egyet jelentene a cselédrendszer visszaállításával — hangzott el az SZDSZ sajtótájékoztatóján A pártszékházért vívott „harc”... (A jelenetben Fodor Jó­zsef és Szabó István táborozókat láthatjuk) A Magyar Demokrata Fó­rum és a Szabad Demokra­ták Szövetsége május elején megkötött megállapodása igazolta a hozzá fűzött re­ményeket. A legfontosabb eredmény, hogy a két párt a paktummal biztosította a de­mokratikus intézmények mű­ködőképességét, ami az egész ország érdekeit szolgálja. Mi­vel gyakorlatilag valameny- rtyi pontot valóra váltották, az SZDSZ úgy értékeli, hogy a megállapodást teljesítették — jelentette ki a szabad de­mokraták álláspontját ismer­tetve Pető Iván ügyvivő pén­teken a párt Mérleg utcai székházában megtartott saj­tótájékoztatón. Mindazonáltal a paktum teljesítésével kapcsolatban az ügyvivő kifogásait sem titkolta. A szabad demokra­ták elsősorban azt nehez­ményezik, hogy az eredeti­leg „előirányzott" három hét helyett csaknem három hó­napig tartott, amíg a de­mokratikus intézményrend­szer gerincét megalkotó pak­tumot átültették a gyakor­latba. Ezért a késedelemért a szabad demokraták véle­ménye szerint a kormány­koalíciót terheli a felelősség. A’ paktum értékeléséhez Kis János pártelnök hozzá­tette: a megállapodás telje­sültével óhatatlanul bővülni fog azon kérdések köre, amelyekben konfrontálódik a kormánykoalíció és a sza­bad demokraták felfogása. Ugyanakkor az SZDSZ elnö­ke megerősítette: pártja to­vábbra is a felelős ellenzék szerepét kívánja játszani. Elfogadhatatlan az SZDSZ számára a kormánykoalíció földtör vény tervezete — már ami e tervezetekből eddig a nyilvánosság elé került. A kormánykoalíció kialakuló- félben lévő földprogramja — bár a nagybirtokviszonyokat nem restaurálná — egyet je­lentene a cselédrendszer % visszaállításával a mezőgaz­daságban. Nem is beszélve'' arról, hogy a föld után min­den mást is vissza kellene adni: gépeket, házakat, üze­meket ... Az SZDSZ felfo­gása a privatizáció ügyébeii is éles ellentétben áll a kor­mánykoalíció elképzelései-1 vei. A szabad demokraták a piac szabályozó szerepének érvényesítését tartanák kí­vánatosnak, szemben azzal, hogy a kormánypártok a fennhatóságuk alá vont Ál­lami Vagyonügynökségen ke­resztül osztogatják az állami vagyont. Erősen kifogásol­ható a személycserék lebo­nyolításának módja is. A ve­zetők kinevezésénél szigorú­an ragaszkodni kell a pályá­zati rendszerhez. Az SZDSZ kifogásolja továbbá a kor­mánynak a sajtóval kapcso­latos centralizációs törekvé­seit, s igen veszélyesnek íté­li a pártmilíciák felállítására tett kísérleteket, amelyek az MDF mozgalmi köreiből in­dultak ki. Amelyik párt ilyen rendeltetésű szerveze-* tek létrehozását fontolgatja, az nem tekinthető demokra­tikus politikai erőnek — hangzott el a sajtótájékozta­tón. A politikai nosztalgiák, il­letve a sajtó kapcsán szóba kerültek Csurka István MDF-párti képviselő közel­múltban napvilágot látott, sajtónyilatkozatai, vitacik­kei, amelyek — egyes véle­mények szerint — többé-ke- vésbé nyíltan megfogalmaz­va tartalmazzák egy esetle­ges határrevízió lehetőségét. Kis János ezzel összefüggés­ben úgy vélekedett: elsőren­dű feladat, hogy a kormány e kérdésekkel kapcsolatban világosan foglaljon állást. Mindenkinek tisztában kell azonban lennie azzal: a ha­tárok kérdésének feszegetése a legtöbb kárt éppen a ma­gyar nemzeti kisebbségek ügyének okozza, hiszen a kö­dös megnyilatkozásokat ürü­gyül felhasználva azzal vá­dolhatják meg a kisebbségi magyarokat, hogy hídfőál­lást építenek ki egy határre­vízióhoz. Tény az is — tette hozzá Kis János —, hogy a ‘ Varsói Szerződés felbomlása nyomán Magyarországot a trianoni utódállamok gyűrű­je veszi körül. Alapvető ér­dekünk, hogy nyugodt, ba­ráti, jószomszédi viszonyt tartsunk fenn velük, ha nem akarunk ismét belesodródni valamely nagyhatalom ér­dekszférájába. Ami Csurkát illeti, minden országban vannak a francia szélsőjobb- oldali Le Penhez hasonló politikusok, a probléma csak az, hogy míg ők általában a politikai élet perifériáján mozognak, addig az MDF képviselője a magyar politi­kai élet centrumában van — ínondta az SZDSZ pártelnö­ke. Készül a medgyesegyházi görbetükör: Akinek jutott (avagy nem jutott) Sok írás születik úgy, hogy az újságírót a leendő be­szélgetőpartnerek először te­lefonon keresik meg. Ezúttal is így történt. Fabulya Lászióné, a békéscsabai Me­gyei Művelődési Központ népművelője hívott fel, hogy megyei szociodráma-táboru- kat az idén Medgyesegyhá- zán tartják. Mint elmondta, a falu életét kutató közép- iskolás fiatalok számos meg­oldásra váró problémára, gondra, hiányosságra buk­kantak a faluban. Az embe­rek kimondva, kimondatla­nul egy sor dologgal elége­detlenek, vallják, hogy a község vezetőire (akárkik le­gyenek is azok) még sok-sok munka vár. A táborlakó fia­dinnyeföld talok nemcsak a problémák összegyűjtésére vállalkoztak, hanem arra is, hogy ezeket egy színjáték formájában be­mutassák a falu lakóinak. S hogy az „ilyenek vagytok ti" görbetükörnek gyakorlati haszna is legyen, a színi be­mutató után a politizáló vagy egyszerűen csak tenni akaró medgyesi . polgárok kerék­asztal-beszélgetésen vitathat­ják meg a látottakat, hallot­takat. Ennyit tudhattam meg a táborvezető telefonjából, amit természetesen egy meg­hívással is megtoldott. Ké­résének szívesen tettem ele­get. (Riportunk a 4. oldalon olvasható.) Mesterek Erőemelő Európa-bajnoksága, Orosháza A szarvasi Fábri János ötödik Hz első repedés a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombináton? II dombegyházi kerület önállósodni akar H dolgozók többsége követeli a válást A dolgozók 70 százaléka aláírta a petíciót: a követ­kező gazdasági évtől a Me­zöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát dombegyházi ke­rülete önállóan kíván dol­gozni! S ha a hírhez hozzá­tesszük, hogy a kombináti cukorgyár szintén a teljes önállósodás gondolatával ka­cérkodik, akkor joggal tehe­tő fel a kérdés: a több mint 200 éves múltra visszatekin­tő birtok történetében egy korszak hamarosan ismét le­zárul? * * * — Lényegében az MSZMP Békés megyei bizottsága döntött az önálló dombegy­házi állami gazdaság meg­szüntetéséről, majd Mezőhe­gyes sl csatolásáról, 1973- ban — magyarázza az előz­ményeket Csizmadia János, a dombegyházi tanács elnö­ke, majd folytatja: — Hiá­ba tiltakozott a falu és a községi pártbizottság. Az idő tájt a központi hatalom úgy képzelte, hogy a mamutvál­lalatok jelentik a rendszer alapjait a mezőgazdáságban (is). Pedig a dombegyházi gazdaság nagyszerű eredmé­nyeket produkált, legalábbis az akkori . körülményekhez viszonyítva. Az élet 17 év alatt sem állt meg, de egy dolog változatlan maradt, nevezetesen a helybéliek ön­állósági vágya. Jöjjön a miniszter? A f aluban nincs az az em­ber, aki ne sírná vissza azo­kat a régi szép időket. El­ismerik ugyan, hogy sok minden fejlődött azóta, de a műemlék jellegű épületek teljesen lerobbantak, és a fizetések sem érik el a Me­zőhegyesen dolgozókét. A ta­nácselnök így fogalmaz: — Jó másfél évvel ezelőtt újra kijelentettük, hogy a falu valódi önállóságának egyik gazdasági alapja a mostani kerület függetlenné válása lesz. Az események az utóbbi hetekben gyorsul­tak föl, a kétkezi dolgozók­nak köszönhetően. Tárgyal­tam Grád Rudolf kerületve­zetővel, hogy próbálják meg valamennyi dolgozó vélemé­nyét megismerni. Az ország- gyűlési képviselőnk ugyan­csak támogatná a kezdemé­nyezést. Sőt, hamarosan megkérjük Nagy Ferenc Jó­zsef földművelésügyi mi­nisztert, hogy jöjjön le Dombegyházra! Madarász László a domb­egyházi kerület szb-titkára a kollektíva többségének vé­leményét tolmácsolja: — Annak idején mi gaz­dagabbak voltunk, mint Me­zőhegyes. Úgy érezzük, hogy a megtermelt nyereségből ke­vesebb jutott nekünk. Az aláírásgyűjtést nem a szak- szervezet kezdeményezte, mi csak csatlakoztunk hozzá. Vereczki Tibor szb-tag hozzáteszi: — Csatlakoztunk, de nem hallgathatom el a sérelme­inket sem. Mielőtt megfogal­mazódott a petíció, jó lett volna közvélemény-kutatást tartani. A követelésben csak a leválás szerepel, de leg­alább ennyire fontosnak tartjuk, hogy a majdani ön­álló egység élére új vezető garnitúra kerüljön, termé­szetesen pályázat útján. Nem esett még szó a ha­táridőről. A dombegyházi kétkezi dolgozók akár a szeptember elsejei időpontot is elképzelhetőnek tartják, de úgy tudják, hogy a ve­zérigazgató ezt — technikai okokra hivatkozva — kivite­(Folytatás a 3. oldalon) Péntek délelőtt a Meste­rek Erőemelő Európa-baj­noksága második napján, délelőtt, 67,5 kilogrammos versenyzők léptek színpad­ra az orosházi tornacsar­nokban. Ez a nap több iz­galmat tartogatott a szur­kolóknak és versenyzők­nek, mint az előző. Ezúttal nem volt egyetlen olyan ka­tegória sem, amelyben ne lett volrfa megfelelő szá­mú partnere valamely ver­senyzőnek. Már az első fo­gásnemben akadt látnivaló bőven. A guggolás kezdő so­rozatában az angol Nurse 210 kilogrammos teljesítmé­nyével elhúzott a mezőny­től. Ellenfelei próbáltak lé­pést tartani vele, ami igen merész vállalkozásnak bi­zonyult, ugyanis az angol úr 41 évét meghazudtolva, legényes frisseséggel pat­tant föl a színpadra, majd hatalmas yes'.-kiáltásokkal lekapta tartójáról a több­mázsás súlyzót és frappán­san végrehajtotta gyakorla­tát. A mester II. kategóriában az osztrákok sztárja. Legel bizonyult a legszívósabb- nak. Elsőre 200 kilóval gug­golt, majd 10 kg-val meg­emeltette a súlyt, így 15 kiló plusszal az eddig ér­vényes Európa-csúcs meg­döntésére készült. A hajdan volt 195 kilós rekord pilla­natok alatt a feledés ho­mályába merült, mert Le­gel remekül oldotta meg gyakorlatát. A siker önbi­zalmat szült. A guggolás harmadik sorozatában az osztrák „mester” megpró­bálkozott a 220 kg-s súly- lyal is — sikerrel. A mes­ter I-es angolnak sem ako­zott különösebb megterhe­lést ugyanez a súly. Míg a nagymenők csú­csokat döngettek, addig akadt olyan is, aki nem tudta összpontosítani erejét, ezért búcsúznia kellett. Az ír Fenessy első sikertelen 175 kg-os guggolás! kísérle­tét újabb követte. Bosszan­kodva ugyan, de sportem­berhez méltóart vette tudo­másul balszerencséjét Ahogy a guggolás, úgy a fekvenyomás is szolgált ér­dekességekkel. Természete­sen a főszerep itt is a két korcsoport két legjobb- jáé volt. Nurse-é és Legeié. A vetélkedés legkimagas- Ióbb eredménye végül is délután két órára született meg. Az osztrák versenyző felhúzásban negyedik kísér­letével 250,5 kg-os világ­csúcskísérletével ugyanis be­jegyezte ’ magát a csúcstar­tók közé. A délutáni program a 75 kg-osok versenyével foly­tatódott. A hazai közönség- > nek itt már volt kiért, mi­ért szurkolnia. Fábri János, szarvasi erőemelő is ott volt az egyik legnépesebb me­zőnyben. A mérlegelés előtt az öltözőben találkoztunk a Körös-parti sportolóval, aki nem volt rózsás hangulat­ban. Az elsőnek rajtoló magyar­ként a szarvasi Fábri 5. he­lyezést ért el 1 / — A guggolástól tartok egy kicsit. Az utóbbi né­hány évben nem akar men­ni ez a fogásnem. Pedig össze kell szednem magam, mert nem maradhatok le a többiektől — mondta. Legközelebb már a színpa- - dón láttuk viszont. Az első fogásnemben, vagyis a guggolás sorozata után végül is g várakozás­nak mefelelő 195 kilogram­mos eredménnyel zárta Fáb­ri János. A fekvenyomásban (Folytatás « 16. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom