Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-06 / 183. szám

o 1990. augusztus 6., hétfő Egy eszmei vihar tanulságai Dr. Násztar Sándor és dr. Zilahi Lajas Írása kapcsán Minden változás, de különösen egy rendszerváltozás súlyosan érinti — külö­nösen egzisztenciálisan — az emberek egy bizonyos rétegét. Ez a marxi, lenini, sztálini, Rákosi-féle tornádó minden vá­logatás nélkül felkapta a földről a min­den tekintetben könnyűeket, melyek kö­zött igen sok ember is volt, és lebegtette. (Nagy részét azonban földhöz nyomta, el­zárva tőlük minden felemelkedési lehető­séget.) Bizony, ilyen magasban az emberek nagy része megszédül. Könnyen vindikál­ja magának azt a jogot, hogy mindenki­nél mindent jobban tud, - illetve csinál. Nem érezte a párti szél felhatjóerejét, és kezdte elhinni, hegy a benne rejlő óriási tehetség emelte magasba. A fenti lebegés pedig igen könnyen ment, mert a párti szél cserébe csak annyit kért: nem hal­lani, nem gondolkodni, nem beszélni. Most, hogy a légköri viszonyok megvál­toztak, elcsitult a vihar, hirtelen zuhanni kezdtek. Megszűnt a magabiztos lebegés. Pánikhangulat uralkodott él rajtuk. Ez a pánikhangulat más és más tulajdonságo­kat mutatott náluk. Az egyik ember meg­tagadta múltját (pártját), függetlennek kiáltotta ki magát. A másik azt az elvet vallja, hogy a legjobb védekezés a táma­dás, és az a jó, ha a támadás az ellen irányul, aki belát a pánikhangulat szán­dékai mögé. Nem baj, ha nem igaz, de kezdjük ki családját, rokonságát, s még a szomszédaik hibáit is jobb, ha a táma- dottról hiszik. Tagadják az egyén önálló­ságát, egyéniségét. Az ember legbensőbb hitét, gondolatát is megkérdőjelezik a cél érdekében. A zuhanás veszélyét még csak fokozta, hegy az íróasztal: is velük esett, és legtöbbjüket agyonnyomta. Ekkor a még uralkodó kettős hatalom utóvédjei kitaláltak egy mankót, és gyorsan a hó­nuk alá nyomták (aki még fogni tudta) a korengedményes nyugdíját. Itt egy régi munkásdal jut eszembe, melyet a napok­ban olvastam. így szól: „Semmi gyász, ha segít a párt.” Már-már megnyugodni lát­szanak, és jön egy ember, aki nem ki­emelt, hanem országos áítlagnyugd íjról kezd beszélni. A rémület tetőpontra hág; . És kiadják a jelszót, mely tömör és vi­lágos, fogjuk iriá, hogy egy étteremben ka­bátot lopott. Mire kimosakszik belőle, el­telnek az izgalmas idők. Ekkor sietett se­gítségül egy másik eszme, a liberalizmus, mely sokáig a legnagyobb ellenségnek számított. Elméletileg nagyban különböz­nek egymástól, csak egyben egységesek, hogy mindkettő hatalomra törekszik. Az egyik vissza, a másik előre. Maguk sem gondoltak ekkora pátfordulatra. De acél szentesíti az eszközt, feledve minden ko­rábbi ellenségeskedést, csak egy a cél, a hatalom. Mivel törött a kéz, láb, és las­san forog az agy, nehéz még az egymás­ba kapaszkodás is. Sajnálnivaló, beteg emberek lettek. Lelkibetegek. Tetézte ba­jaikat az üldöztetés! mánia is. És fel jaj - dultak, ez már a vég, csak ezt tudnám feledni. Gyorsan terjesszük' el a félelmet, és rettegést, noha hazánk 99%-a nem fél, mert nincs mitől félnie, mert csendes szemlélője volt elmélkedésüknek, uralko­dásuknak, de zuhanásuknak is. A félel­met az emberekben elsősorban a létbi­zonytalanság okozza, melyet ők idéztek elő. Egyetlen gyógyír tenne számukra, ha minden erejüket összeszedve megpróbál­nának felegyenesedni, és egy ország meg­csalatott, megtépázott, meggyalázott népe előtt csak annyit lebegnének: hibáinkért bocsássatok meg. Ekkor talán az elkese­redett nép beérné annyival, hogy bünte­tés már ezeknek irgalom. Szokodi Sándor „Meifosvva bár, de törve nem..." Füzesgyarmat nagyközség közepe táján gyönyörű, fe­hér templomocska vár egy augusztusi vasárnapra. Meg­kopottam omló vakolattal riasztotta el egykor magá­ról az emberek érdeklődő tekintetét. Körülötte egész vadonná nőtt bozót, akár­csak az állandóan fogyó gyü­lekezet hitéletén. Az elmúlt idői lélekromboló ideológiája szétszórta a maroknyi gyü­lekezetét. De a megpróbált hit, az a legerősebb. És e tavaszon elemi «erővel tört elő a megújulás szándéka, szent vágya. A templommal együtt születik újjá itt áz Alföldön az erdélyi he­gyek között született ma­gyar egyház, Dávid Ferenc követőinek türelrnességet hirdető gyülekezete. Augusz­tus 12-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel e kicsi unitárius Siont szemeljük és bízzuk Isten oltalmára, egy erdélyi pap, beköszöntésével, ifjak konfirmálásával, há­borús emléktábla leleplezé­sével együtt. A majdnem végleges pusztulásban, meg­semmisülésben Rernényik Sándor erdélyi költő szavai járhatták át a lelkeket: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát!’’ A falunkból elszármazot­takat szintén Rernényik Sándor előbb idézett verse ■másik gondolatával hiv)uk, várjuk, mely szerint hisz- szük és reméljük, hogy vád­ló vagy biztató tekintettel a templomépítő, imádkozó hit­elődök, apáink, anyáink is a megújuló templom falai között, a templompadokba mellénk ülnek és velünk fogják ünnepelni az újra­kezdést és folytatást. Isten vezéreljen haza! Viszontlá­tásra! Balázsi László, unitárius lelkész Harmadrendű állampolgár? Válaszait az illetékes Egyszerűbb lett volna... • A panellakásokban élőket a „közös lónak túrós a há­ta” elszámolási módszerrel sikerül szép lassan tönkre­tenni. A gázfogyasztást a te­tőtéri fűtési megoldással két­szeresére tornászták fel. Fo­gyó gázkincsünk miatt sem lenne a fogyasztás mennyi­sége közömbös. 1000 forint körül fizet a lakó havonta átalányt, és 120 forint kö­rül kéthavonta főzőgáz áta­lányt. Az átalány azonos, ha 5 tagú család lakja a la­kást, vagy egy önálló sze­mély. Csoda-e, ha a köz­ponti fűtéses lakások elad­hatatlanok? A Békéscsabai Lakásszö­vetkezet üzemeltetési hozzá­járulás címén 288 forintot kér tőlem. Ebből mindössze 96 forintot tesz félre felújí­tási alapra. A 96 forintot fél­reteszem egyedül. De az ap­parátusra, a kacsalábon for­gó irodájukra nem tudok szánni. Lassan munkanélkü­liek leszünk. Nem bírjuk már ezt a terhet Felmosom a lépcsőházat ha ez a meg­oldás. A felemelt összeg fizeté­sét nem vállalom! A kilépés lehetősége sokkal inkább foglalkoztat Két év óta fi­zetek szorgalmasan, de a la­kásszövetkezet csak akkor nyújtja a kezét ha a pénz­tárcámban kell kotorászni. Sorstársaim — gondolom — osztják ezt a nézetet A la­kásszövetkezet igazgatósága az én kiadásaimat ne ossza be. Miért nem tartott erről lépcsőházi megbeszélést? Próbáljon az apparátusa is „fogyókúrázni”. A Dégáztól pedig éssze­rűbb, takarékosabb fűtési megoldásra szeretnénk ja­vaslatot kapni. Név és cím a szerkesztőségben A Népújság hasábjain 1990. július 14-én megjelent Ferencz Pál békéscsabai la­kos panasza, melyre az alábbi tájékoztatást adjuk: A Lencsés! lakótelep 28— 30. számú épülete a lakás- _ szövetkezet kezelésében áll, á szemétgyűjtő az ci tulaj­donában van. Javítása nem vállalatunk, hanem a szö­vetkezet feladata. A BORR konténert üríteni nem lehet, mivel a géphez való feleme­lésnél szükséges tartókar letört. Megjegyezni kíván­juk, hogy a többi edény rendesen ürítve lett. Békés­csabán az a gyakorlat, hogy nem a szolgáltatót keresik meg panaszaikkal, hanem a nyilvánosságot. Sokkal egy­szerűbb lett volna a lakás- szövetkezetnek vagy a vál­lalatnak telefonálni az ürí­tés elmaradása után azon­nal, akkor nem lett volna ott „hetekig” a szemét, ha­nem megoldódott volna a probléma, mint sok esetben. A szemétgyűjtőt fixes gép­járművel kiürítettük 1990. július 27-én, és azt a la­kásszövetkezet telefonon tör­tént megbeszélésünk alapján javításra elszállította. Botyánszki János igazgató, Városgazdálkodási Vállalat Tájékoztatás a kutyamenhelyről — bővebben Mint’ kiderült, a kutya- menhely ötlete, és megva­lósítása valós igényekre tá­maszkodott. Kialakítása azonban a mai viszonyok között szinte megoldhatatlan lett vohia, ha nem rendelkezik a vá­ros egy hasonló célra kiépí­tett sintérteleppel, ahol az alapvető tárgyi és személyi feltételek adottak. így „mindössze” az összegyűj­tött kutyák elpusztításának megszüntetése volt a lénye­ges, amit az élelmiszer-ellá­tás megszervezésével lehe­tett megoldani. Itt kell min­denek fölött köszönetét mondani valamennyi kutya­barát nevében a békéscsa­bai baromfifeldolgozó vezér- igazgatójának. Ulbert István úrnak, aki a kérésemet méltányolta és élelmiszert biztosított térítésmentesen az állatok számára. Vala­mint mindenazoknak a ha­tóságoknak, amelyek az en­gedélyezésben részt vettek, és munkámat támogatták, illetve a sintértelep két dol­gozójának, akik vállalták a többletmunkát. Változatlanul problémát jelent, hogy a telep megle­hetősen eldugott helyen van, és semmilyen eligazító tábla sincs a Kétegyházi út 30. sz. alatt levő menhely- hez. (Sajnos, még a sintér­telep régi elnevezés sem szerepel.) Ugyanott találha­tó viszont a „Kisállaíégatő” táblája, ami nyomra vezet! Rendkívül nagy segítség volna egy telefonfővonal, mert a Favorit Kft.-vel kö­zös ikervonalunk igen félre­vezető, ha valaki az ugyan­ezen a számon hívható ku- tyamenhelyet keresi. Szá­munk 28-197, és hétfőtől péntekig 7—15 óráig van ál­latfogadás. A macskák elhelyezését nem tudjuk intézményesen megoldani, mert ez szinte lehetetlen feladat, ezért fel­hívom a figyelmet a nem kívánt kismacskák elkerü­lésére: az állatkórházban 80 Ft ellenében 5 , évre sterili­zálják az állatot. Szilágyi Éva, Békéscsabai Természetjáró, Természetbarát Egyesület, Micsurin u. 3. Köszönet Vésztőnek A romániai Igazfalva köz­ség színjátszó csoportja július 2l-én vendégszereplésre érke­zett Vésztő községbe. A cso­port nevében hálánkat és kö- szönetünket/ fejezem ki Ko­máromi Gábor tanácselnök­nek és a Sinka István Műve­lődési Ház igazgatójának, Vá­gó János úrnak, a szíves fo­gadtatásért. Csoportunk el­szállásolásáért köszönet ille­ti: a Csüllög, Huszár, Szen­tesi, Takács, Deák, Turbucz, Harascsák családokat. A szín­padi kivilágításban, rendezés­ben köszönjük Kopasz Ká- rolvné, Nagy Zsigmond és Szűcs Mátyás munkáját. Fe­lejthetetlen élmény marad számunkra ez a két nap, amit Vésztőn töltöttünk. Szeretett testvérközségünket szívesen hívjuk Igazfalvára, és remél­jük, hogy a barátságot ezzel az első találkozással szárnyra bocsátjuk, és ápolni fogjuk az elkövetkezendő években. Szabó Rozália tanárnő, Igazfalva — Románia Nemrégiben népes családja, szomszédok, ismerősök körében ünnepelte 100. születésnapját Gyulán Domokos Albertné. A matróna (a képen balról a harmadik) 1890. június 23-án született Erdélyben, az Udvarhely megyei Bikafalván. 1921- ben települtek át Magyarországra, és azóta itt él Gyulán. Az ünnepségen 3 gyerek mellett 3 unoka és 2 dédunoka köszöntötte a mamit. De nemcsak a városból] hanem Kana­dából és Romániából is érkeztek vendégek a nagy ünnep­ségre, akik virágok százaival és ajándékokkal halmozták el a ma is mozgékony, szellemileg friss ünnepeltet, Gyula város legidősebb asszonyát Fotó: Béla Ottó „Székács József” alapítvány Az Orosházi Családsegítő Központ „Székács József” családsegítő alapítványt sze­retne létrehozni. Az alapítvány célja, hogy az átmeneti életviteli nehéz­ségekkel küzdő családokat és magányosokat segítse gondjaik megoldásában, s azonnali hathatós segítséget nyújtson. Ez kiterjedhet pl.: szolgáltatások, kisebb kar­bantartások; kifizetésére, alapvető háztartási gépek, eszközök megvásárlására, hátrányos helyzetű gyerme­kek korrepetálási díjának átvállalására, kivételes eset­ben készpénzben -való tá­mogatásra. A családsegítő központ kö­zel egyéves tapasztalatai bi­zonyítják, hogy a tanácsi se­gélykeret, valamint a saját erőforrás nem elegendő a növekvő megélhetési gijndok enyhítésére. Az életviteli problémákkal küzdő csalá­dokat csak komplexen, anyagi és lelki segítséggel lehet eredményesen segíteni. Szolgáltatásainkat eddig közéi 300 család vette igény­be. Egyedi elbírálás alapján történik a segitségnyújtás. Ez lehet pl.: szaktanácsadás, lelki, pszichológiai, jogi se­gítség, érdekvédelem (a volt hadifoglyok erkölcsi és anyagi kártérítéséért készí­tett iratok megszerkesztése), dologi segítség, egyedülálló családanya ballagó gyer­mekeinek ruhavásárlás, egészségileg károsodott gyer­mek és szüleinek vizsgálat­ra történő elszállítása, ne­velőotthonból hazatérő nagykorú lakásának rendbe­tétele. Az alapítványból 'befolyó összeg olyan megbízható anyagi hátteret teremthetne minden orosházi lakos szá­mára, ami segítheti, ha át­meneti nehézségek érik a családot. Megjegyezni kívánjuk, hogy az adóalapot csökkenti a felajánlott összeg, hisz ez közérdekű kötelezettségvál­lalásnak számít. Az alapítványt a cégbíró­ságnál bejegyeztetjük. Az alapítványt magánsze­mélyek, jogi személyek, egyéb szervezetek, egyházak, intézmények egyaránt tá­mogathatják. Érdeklődésüket és támo­gatásukat előre is köszön­jük. ötleteiket, javaslatai­kat szívesen fogadjuk. Családsegítő Központ. Orosháza, Székács J. u. 3. Tel.: 12-779 Elapad a közkút vize Jaminában a Franklin út és .Egység utca sarkán van egy ártézi vizet adó közkút. Sajnos, a vize hamarosan elapad, ha nem kapja meg a karbantartást* a tisztítást. Az utóbbi hetekben egyre vékonyabban folyik, rövide­sen odajutunk, hogy csak csepeg. Sokan járnak ide jó ártézi vízért a környező ut­cákból, közeli tanyákról, de szép számmal a városból, még a vásárcsarnokból is rendszeresen. Vannak, akik ezt szokták inni, és távolságöt, időt nem kímélve, merítik edényeiket a keilemes lágy vízzel. Közóhaj, hogy az illetéke­sektől segítséget kapjunk a közkút vízhozamának növe­léséhez. Tóth István, Békéscsaba ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! A RAMON TÉGLAGYÁR, Hódmezővásárhely, megkezdte a nagy szilárdságú, kisméretű, tömör FALAZÖTÉGLA ÉRTÉKESÍTÉSÉT! Mérete: 25x12x6,5 cm. Ára: 5825,— Ft ÁFA-val, csomagolva, gépkocsira felrakva. Házhoz szállítás kedvezményes díjtételtel, igény szeri rut. A Megrendelésit telefonon is elfogadunk. Telefon: (62) 46-096. Hódmezővásárhely, Tanya 1314. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom