Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
1990. augusztus 1., szerda A KISKERESKEDELEM 1989. ÉVI FŐBB ADATAI (Statisztikai zsebkönyv) Kereskedelem Bolt Vendéglátó Létszám F'orgalora / (db) egységek (ezer) (milliárd) Állami 17 308 8 067 171 512,2 Szövetkezeti 20 076 8 051 95,6 275,8 összesen: 37 384 16 118 266,6 788 Ebből Szerződéses 4 201 7 369 37,9 63,1 Magán 29 296 10 316 68.2 28,1 Mindösszesen: 66 680 26 434 334,8 816,1 Tárgyalások a Valutaalappal Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együttműködés további folytatásáról, a térvbe vett hároméves megállapodás előkészítéséről, A közelmúltban Budapesten jártak az IMF-szakértők, és vizsgálataik eredményeként azt állapították meg: Magyarország eddig teljesítette az egyéves hitelmegállapodásban foglaltakat. Így hazánk — az IMF igazgató- tanácsa kedvező döntése nyomán —lehívhatja az egyéves. 160 millió SDR-es (az IMF pénzneme = 206 millió dollár) készenléti hitel második 40 millió SDR-es részletét. A következő részlet a harmadik negyedévben lesz. Az IMF-szakértők szeptemberben érkeznek, s ekkor kerül sor az újabb hosz- szabb távú együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások előkészítésére is. A magyar kormány hároméves megállapodást kíván kötni az IMF-fel, s várhatóan szeptemberre elkészül az ehhez szükséges középtávú program is. E program — a piacgazdaság kiépítése mellett — alapvetően a külső eladósodás megállítását tűzi ki célul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gazdaságpolitika fogadható el. amely nem növeli tovább az adósságállományt. A magyar gazdaságnak a következő években minden esztendőben legalább másfél milliárd dollár többletet kell előállítania a külkereskedelemben, az idegenforgalomban, s a külföldieknek nyújtott szolgáltatásoknál összesen. Az elképzelések szerint az MNB évente mintegy 1,2-1,5 milliárd dollár kölcsönt kíván felvenni a magán pénzpiacokon, 500-700 millió dollár hitelhez pedig hozzájuthat az ország a Világbank, az IMF. a Közös Piac, az Európai Beruházási Bank és más hasonló nemzetközi szervezet támogatása révén. ÉLÉSKER — Gondolom, a sorozatunkban megszólaló igazgatókhoz hasonlóan önnek sincs bővebb ismerete a privatizáció első lépcsőfokáról — kezdtem a tudakozódást Ábrahám Györgynél, a Békés Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, közismert nevén Élésker, igazgatójánál. De hát olyan korban élünk, amikor a meglepetésekért nem kell a szomszédba menni. Tudniillik Ábrahám igazgató úr ekképpen válaszolt: — Több írásos tervezetet kaptunk már! Ezt, a legutóbbit a pult alól szereztem Budapesten. De „természetesen” a hivatalos kormánytervezet még nem jutott el Gyulára sem. — Az általunk megkeresett igazgatók meglehetősen szkeptikusan nyilatkoztak a december végi időpontról, amikorra a tervezet szerint magánkézbe kerülnének a kiskereskedelmi és vendéglátóegységek. Mi a véleménye erről? — Már a kiindulás hibás! Nem az időpont a kérdés, hanem az, hogy mennyiért akarja az állam eladni a boltokat. Áron alul, vagy sem. Ugyanis, ha az országban több tízezer üzletet egyszerre privatizálunk, akkor azok a tőkehiány miatt rendkívül leértékelődnek. Mindebből következik, hogy a tulajdonosváltást szerintem csak fokozatosan, az ésszerűségnek megfelelő ütemben szabad véghezvinni! Egyébként nálunk valóban egy folyamatról beszélhetünk, amely 1968-ban kezdődött az úgynevezett sza- badkasszás rendszer lehetővé tételével. — Ismereteim szerint az élelmiszerboltok jelentős része valamilyen vállalkozási formában üzemel, ami gyakorlatilag a teljes anyagi felelősségvállalást jelenti. — A '80-as évek elejétől vált lehetővé a szerződéses üzemeltetés, majd a bérleti forma. 1990. április elsejéiül pedig polgárjogi szerződés szerint köthet megállapodást a magánkereskedő és a vállalat. Ebben a formában csak az eszközök és ingatlanok maradnak átláim tulajdonban. (A vállalat használója az Ingatlanoknak, amelyek többsége állami, de iszép számmal akad köztük magántulajdonban lévő is.) Fontosnak tartam megjegyezni, hogy az új kormány ilyen előzmények után hozott döntést a további privatizációról. A kereskedelmet nem lehet a gyári munkához hasonlítani. Az anyagi felelősség, a ránk bízott javákkal való gazdálkodás nem újkeletű dolog. Tulajdonképpen most arról van szó, hogy a vállalkozó az ingatlanokat és eszközöket is vásárolja meg. — Az élelmiszer-kereskedelem más szempontból szintén speciális helyzetben van. Egy rosszul levezényelt váltás netán azt eredményezheti, hogy zavarok keletkeznek a kenyér, tej stb. ellátásában. Van-e erre utalás az előbb említett, pult alóli tervezetben? — Igen. A vagyonügynökség a jellemzően élelmiszert értékesítő üzleteket eszerint ném vonná el a vállalatoktól. (Kivéve, ha a vállalkozó garanciákat ad, például öt évig csak élelmiszert árusít a boltban.) Ha a versenytárgyaláson egyező ajánlatok hangzanak el az üzemeltetésre, akkor az nyer, aki korábban működtette az egységet. Téhát nem feltétlenül a negyven évvel előtti tulajdonos, a preferálás a szakembereket segíti. — Eddig még nem esett szó arról, hogy az Éléskct boltjai közül mennyi „ítéltetett” magántulajdonra? — A megyében 88 üzletünk van, ebből 68-ban nem éri el az alkalmazottak száma a 10-et. A 10 fő felettiek száma 19 darab, és üzemeltetünk egy vendéglátóegységet. Tudni kell azonban, a kevés számú nagyboltunk az összes működési alapterület kétharmadát jelenti! Érdekes lehet az elszámolási rendszer szerinti csoportosítás is: 24 boltunk szabad- kasszás, 11 szerződéses, 6 bérleti, 7 polgárjogi, 22 jövedelemérdekeltség ű vállalkozás, a többi pedig hagyományos formában üzemel. — Hány olyan Élésker- bolt van, amely magántulajdonú épületet bérel? — Az összes alapterületünk 13 százaléka ebbe a kategóriába sorolható. A rendelettervezet szerint először boltjaink 35 százalékát adnánk magántulajdonba, ha az alapterületet nézzük. De ebből 8 százaléknyi magánkézben van, amiért bérleti díjat fizetünk. Ugyanakkor idén már öt boltot visszaadtunk eredeti tulajdonosának! (Egyszerűen felmondták a szerződést.) így mindösszesen az úgynevezett privatizációs kormányprogram az Élésker esetében az összes alapterület 27 százalékát érintené, szám szerint pedig 44 üzletet. — Végül egy kérdés arról, hogy mit szólnak mindehhez a kereskedők, illetve nem tartanak-e a központban attól, hogy hamarosan kiveszik alóluk a széket? — Közülünk legtöbben változatlanul ebből a szakmából kívánnak megélni. Azt tartanánk normálisnak, ha a kormányzat a véleményünket is kikérné a végső döntés előtt, ugyanis erre még nem került sor. A vállalati központról pedig: az Élésker esetében a szervezet nem túlméretezett! Gyakorlatilag kevesebben vagyunk, mintha minden boltban egy valaki megcsinálná a szükséges adminisztrációt, adóki- töltést, rendelésfeladást stb. Mindezeket a munkákat valakinek el kell végezni ... * * * Rövid sorozatunk most véget ért, de a privatizációs program fejleményeire folyamatosain visszatérünk. Lovász Sándor Fotó: Kovács Erzsébet I I Van, amit olcsóbban adnak toatáboir”! Hogy ez mit jelentett? Azt, hogy naponta lementünk Alsókékedre, az aratási munkán lévő asszonyok helyett rendet raktunk a portákon és a gyerekeket felvittük a táborunkba. Játszottunk, daloltunk, labdáztunk, táncoltunk velük, meséltünk a kicsinyeknek, egyszóval késő délutánig mi voltunk a kismamák. Vasárnaponként meglátogattak bennünket a falusiak, akik számára vidám, műsoros előadásokat tartottunk. Tábortüzet gyújtottunk, megtanultuk az ottani nótákat, vígan jártuk a kékedi körtáncot. A 2 hetesre tervezett táborozásból — három lett! Az édesanyák azt mondogatták: tündérországot varázsoltunk AÍsókékedne! — Azt hiszem, akik ott voltunk 1939 nyarán Gödöllőn, elmondhatjuk, cserkészéletünk aranybetűs napjait éltük át a világtalálkozón. A két és fél ezer külföldi és a sok ezer magyar lány vidám vetélkedőket rendezett.«. Esténként az egyes országok meghívták szomszédaikat tábortüzeikhez. Mi, csabaiak is vendégül láttuk a svédeket, finneket, s tanítottuk egymást népdalainkra, táncainkra. És milyen az élet..miután a béketalálkozó, a Pax Ting véget ért, a külföldi lányok hazaérkeztek — három hét múlva kitört a II. világháború ... — mondotta mély sóhajjal Hegedűs Ilona. CSERKÉSZEK A II. VILÁGHÁBORÚBAN — Ezerkilencszáznegyven nyarától az öregcserkészek közül szinte senkit sem került el a katonai behívó. Ha már itt tartunk, nem kerülhetjük meg a kérdést: az őrsi foglalkozások, táborozások során kialakított készségek. képességek, vajon hoeyan segítették az egykori cserkészeket a.bban, hogy túléljék a nagy világégést? — Erre a kérdésre az egyik légi Illetékesebb, az a Martincsek Károly — volt Fáy-cserkész — válaszol, aki hosszas frontszolgálat, hároméves hadifogság után, 1955-ben honvéd őrnagyként bújt ki az „angyalbőrből”: — Óriási előnyben voltunk azokkal szemben, akik nem voltak cserkészek, vagy csak a Leventefoglalkozásokon vettek részt. Nyaranta, mozgótáboraink során bejártuk a Mátrát, felmálházva kilométerek tucatjait gyalogoltuk. naponta másutt vertünk tábort, így a katonai menet- gyakorlatok nem jelentettek újdonságot. De így voltunk a tereptannal, a tájoló használatával, a csillagok, tereptárgyak után való tájékozódással, a morséval, a számháborúk alkalmával elsajátított rejtőzködéssel, a tábori élet fegyelmével is! Az önállóság, az ügyesség, az akaraterkölcsi tulajdonságok. a hazafiság, a bajtár- siasság érzése — különösen a fogság idején — életeket mentett! — De a civil életben is kamatoztak a cserkészkészségek, -képességek. A számtalan példa közül idézzük Fehér Pista bá’ eseteit. Ö három különpróbája közül, az egészségügyinek vette a legnagyobb hasznát. A negyvenes években, MÁV-forgalmi szolgálattevőként, lábfejét' vesztett asszonyt, járművel karambolozó katonát, három súlyos égéssérültet részesített elsősegélyben és gondozott mindaddig, amíg azokat a mentők' kórházba nem szállították. A NAGY VILÁGÉGÉS UTÁN A Köröst kivéve, újjászerveződtek a békéscsabai csapatok. Két évtizedes „Csip- kerózsika”-álmából feléledt a leány-líceum Rozgonyi Ci- celle csapata, mely a Kanizsai Dorottya lányaival együtt, elsősorban a hadiárvák, hadiözvegyek megsegítésében, humanitárius szolgálatot vállalt. A régi tisztek mellé felnőttek a fiatalok. Zelenyánszki András húszévesen, frontot járt társaival és újoncokkal újjászervezte a Petőfit. A ma is birtokában levő, nemzetiszínű. liliomos csapatzászló felszentelésére 1947. június 8-án került sor. ők Nagy- vizsnyón, a Csapa Sopronban, a Fáy Szőlősardón táborozott 35-50 fővel. A csapatok részt vettek a város asztalitenisz-, sakk-, labdarúgótornáin. És bővült, színesedett a paletta! A Fáy repülőmodellező-rajt hozott létre. A fiúgimnazisták a későbbi Kossuth-díjas Rábai Miklós vezetésével, regőscsoportot szerveztek,, és hatalmas sikerrel szerepeltek az 1947. évi, franciaországi világtalálkozón. A Vamboree után a Fáry Katalin vezette leánygimnazistákkal megalakították a Batsányi-csopor- tot, és megnyerték az 1948- js as centenáriumi néptáncversenyt! De az Árpád, a volt Munkácsy sem maradt, el a diákok mellett! Gécs Jenő bá' 1947 októberében életre hívott tánccsoportjából alakult ki az a Balassi együttes. melynek hazai és nemzetközi sikereit — úgy vélem — nem kell külön ecsetelni. Machalek István ■ (Folytatjuk) v — Igaz-e a hir, miszerint augusztus elsejétől drágábbak lesznek a kéveréktakar- mányok? — tette fal a kérdést egyik olvasónk. A válaszért Bognár Istvánhoz, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és .Malomipari Vállalat osztályvezetőjéhez fordultunk, aki a következőkkel kezdte: _ Valóban lesz árváltozás, de most nemcsak drágulásról van szó! — Pedig nagyon megszoktuk, hogy az árváltozás nálunk egyet jelent az emelkedéssel ... — A mezőgazdasági termékeknél a világpiaci árváltozások ezentúl közvetlenül éreztetik hatásukat, különösen a takarmányféleségeknél. Az állami árkiegészítés gyakorlatilag megszűnt. De nézzük a konkrét keveréktakarmány-árakat: A szóját és a hallisztet most olcsóbban tudtuk beszerezni — átlagosan 10-12 százalékkal — a világpiacon, így ennek hatása a következő hetekben kedvezően alakítja a keveréktakarmány-árakat. — 10-12 százalékos ár- csökenés. Ez igen, jó hír! — Az árcsökkenés valamivel kvesebb lesz, tudniillik a keverékek egyéb ösz- szetevőit — példáid a búzát és az árpát — valamivel drágábban szerezhettük csak be. A felhasználási aránytól, összetételtől függően így eltérő mértékű lesz az árcsökkenés. Például a baromfitáp azonos béltartalom mellett augusztus elsejétől 1-5 százalékkal olcsóbban kapható, a sertéstáp pedig 1-3 százalékkal. Az úgynevezett egyéb tápok közül a kérődző-, nyúlkeverékek ára 3-5 százalékkal nőnek, de ezek importfehérjét nem tartalmaznak, a belföldi árak nőttek ennyivel. — A közeljövő gabonaforgalmi árak tehát már körvonalazódtak, de mi lesz télen, mire számíthatnak a takarmányfelhasználók? — Annak az időnek vége van, amikor hosszú távra garantálni tudtunk árakat. A világpiaci előrejelzésekből enyhe áremelés prognosztizálható az importfehérjék- nél, főleg a hallisztnél. Megyénkben több gazdasági egység készít keverék- takarmányokat, a saját ár- kalkulációjuknak megfelelően. A legnagyobb forgalmazó, a gabonaforgalmi vállalat azonban ezek szerint a harmaäik negyedévben nem emel árakat. A felhasználóknak -lényegében nem jelenik meg többletköltségként az árváltozás. Legalábbis a harmadik negyedévben nem. (Lovász) A Fáy András-csapat parancsnokai, fial a gödöllői Jambo- ree-n, két humuszos arab cserkész, no meg a derék kétpú- pú „társaságában”. Az álló sorban, balról jobbra az első: dr. Péterfi Károly, a harmadik dr. Záhony Béla. A guggolok közül — kalap nélkül — Martincsek Károly látható (Kép: Csdosely Mihály) „ló lenne, ha a kereskedőket is megkérdeznék” Akiket a tőke szele már megcsapott
