Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

1990. augusztus 1., szerda A KISKERESKEDELEM 1989. ÉVI FŐBB ADATAI (Statisztikai zsebkönyv) Kereskedelem Bolt Vendéglátó Létszám F'orgalora / (db) egységek (ezer) (milliárd) Állami 17 308 8 067 171 512,2 Szövetkezeti 20 076 8 051 95,6 275,8 összesen: 37 384 16 118 266,6 788 Ebből Szerződéses 4 201 7 369 37,9 63,1 Magán 29 296 10 316 68.2 28,1 Mindösszesen: 66 680 26 434 334,8 816,1 Tárgyalások a Valutaalappal Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együttműködés további foly­tatásáról, a térvbe vett há­roméves megállapodás elő­készítéséről, A közelmúltban Budapes­ten jártak az IMF-szakértők, és vizsgálataik eredménye­ként azt állapították meg: Magyarország eddig teljesí­tette az egyéves hitelmegál­lapodásban foglaltakat. Így hazánk — az IMF igazgató- tanácsa kedvező döntése nyomán —lehívhatja az egy­éves. 160 millió SDR-es (az IMF pénzneme = 206 millió dollár) készenléti hitel má­sodik 40 millió SDR-es rész­letét. A következő részlet a harmadik negyedévben lesz. Az IMF-szakértők szep­temberben érkeznek, s ek­kor kerül sor az újabb hosz- szabb távú együttműködés­sel kapcsolatos tárgyalások előkészítésére is. A magyar kormány hároméves megál­lapodást kíván kötni az IMF-fel, s várhatóan szep­temberre elkészül az ehhez szükséges középtávú prog­ram is. E program — a pi­acgazdaság kiépítése mellett — alapvetően a külső el­adósodás megállítását tűzi ki célul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gazdaságpolitika fo­gadható el. amely nem nö­veli tovább az adósságállo­mányt. A magyar gazdaság­nak a következő években minden esztendőben leg­alább másfél milliárd dollár többletet kell előállítania a külkereskedelemben, az ide­genforgalomban, s a külföl­dieknek nyújtott szolgálta­tásoknál összesen. Az elképzelések szerint az MNB évente mintegy 1,2-1,5 milliárd dollár kölcsönt kí­ván felvenni a magán pénz­piacokon, 500-700 millió dol­lár hitelhez pedig hozzájut­hat az ország a Világbank, az IMF. a Közös Piac, az Európai Beruházási Bank és más hasonló nemzetközi szervezet támogatása révén. ÉLÉSKER — Gondolom, a soroza­tunkban megszólaló igazga­tókhoz hasonlóan önnek sincs bővebb ismerete a pri­vatizáció első lépcsőfokáról — kezdtem a tudakozódást Ábrahám Györgynél, a Bé­kés Megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat, köz­ismert nevén Élésker, igaz­gatójánál. De hát olyan kor­ban élünk, amikor a meg­lepetésekért nem kell a szomszédba menni. Tudniil­lik Ábrahám igazgató úr ekképpen válaszolt: — Több írásos tervezetet kaptunk már! Ezt, a leg­utóbbit a pult alól szereztem Budapesten. De „természe­tesen” a hivatalos kormány­tervezet még nem jutott el Gyulára sem. — Az általunk megkeresett igazgatók meglehetősen szkeptikusan nyilatkoztak a december végi időpontról, amikorra a tervezet szerint magánkézbe kerülnének a kiskereskedelmi és vendég­látóegységek. Mi a vélemé­nye erről? — Már a kiindulás hibás! Nem az időpont a kérdés, hanem az, hogy mennyiért akarja az állam eladni a boltokat. Áron alul, vagy sem. Ugyanis, ha az ország­ban több tízezer üzletet egy­szerre privatizálunk, akkor azok a tőkehiány miatt rendkívül leértékelődnek. Mindebből következik, hogy a tulajdonosváltást szerin­tem csak fokozatosan, az ésszerűségnek megfelelő ütemben szabad véghezvin­ni! Egyébként nálunk való­ban egy folyamatról beszél­hetünk, amely 1968-ban kez­dődött az úgynevezett sza- badkasszás rendszer lehető­vé tételével. — Ismereteim szerint az élelmiszerboltok jelentős ré­sze valamilyen vállalkozási formában üzemel, ami gya­korlatilag a teljes anyagi fe­lelősségvállalást jelenti. — A '80-as évek elejétől vált lehetővé a szerződéses üzemeltetés, majd a bérleti forma. 1990. április elsejé­iül pedig polgárjogi szerző­dés szerint köthet megálla­podást a magánkereskedő és a vállalat. Ebben a formá­ban csak az eszközök és in­gatlanok maradnak átláim tulajdonban. (A vállalat használója az Ingatlanok­nak, amelyek többsége álla­mi, de iszép számmal akad köztük magántulajdonban lévő is.) Fontosnak tartam megjegyezni, hogy az új kor­mány ilyen előzmények után hozott döntést a további pri­vatizációról. A kereskedel­met nem lehet a gyári mun­kához hasonlítani. Az anya­gi felelősség, a ránk bízott javákkal való gazdálkodás nem újkeletű dolog. Tulaj­donképpen most arról van szó, hogy a vállalkozó az ingatlanokat és eszközöket is vásárolja meg. — Az élelmiszer-kereske­delem más szempontból szin­tén speciális helyzetben van. Egy rosszul levezényelt vál­tás netán azt eredményezhe­ti, hogy zavarok keletkeznek a kenyér, tej stb. ellátásá­ban. Van-e erre utalás az előbb említett, pult alóli ter­vezetben? — Igen. A vagyonügynök­ség a jellemzően élelmiszert értékesítő üzleteket eszerint ném vonná el a vállalatok­tól. (Kivéve, ha a vállalkozó garanciákat ad, például öt évig csak élelmiszert árusít a boltban.) Ha a versenytár­gyaláson egyező ajánlatok hangzanak el az üzemelte­tésre, akkor az nyer, aki ko­rábban működtette az egysé­get. Téhát nem feltétlenül a negyven évvel előtti tulaj­donos, a preferálás a szak­embereket segíti. — Eddig még nem esett szó arról, hogy az Éléskct boltjai közül mennyi „ítélte­tett” magántulajdonra? — A megyében 88 üzle­tünk van, ebből 68-ban nem éri el az alkalmazottak szá­ma a 10-et. A 10 fő felettiek száma 19 darab, és üzemel­tetünk egy vendéglátóegysé­get. Tudni kell azonban, a kevés számú nagyboltunk az összes működési alapterület kétharmadát jelenti! Érde­kes lehet az elszámolási rendszer szerinti csoportosí­tás is: 24 boltunk szabad- kasszás, 11 szerződéses, 6 bérleti, 7 polgárjogi, 22 jö­vedelemérdekeltség ű vállal­kozás, a többi pedig hagyo­mányos formában üzemel. — Hány olyan Élésker- bolt van, amely magántulaj­donú épületet bérel? — Az összes alapterüle­tünk 13 százaléka ebbe a ka­tegóriába sorolható. A ren­delettervezet szerint először boltjaink 35 százalékát ad­nánk magántulajdonba, ha az alapterületet nézzük. De ebből 8 százaléknyi magán­kézben van, amiért bérleti díjat fizetünk. Ugyanakkor idén már öt boltot visszaad­tunk eredeti tulajdonosának! (Egyszerűen felmondták a szerződést.) így mindössze­sen az úgynevezett privati­zációs kormányprogram az Élésker esetében az összes alapterület 27 százalékát érintené, szám szerint pedig 44 üzletet. — Végül egy kérdés arról, hogy mit szólnak mindehhez a kereskedők, illetve nem tartanak-e a központban at­tól, hogy hamarosan kiveszik alóluk a széket? — Közülünk legtöbben változatlanul ebből a szak­mából kívánnak megélni. Azt tartanánk normálisnak, ha a kormányzat a vélemé­nyünket is kikérné a végső döntés előtt, ugyanis erre még nem került sor. A vál­lalati központról pedig: az Élésker esetében a szervezet nem túlméretezett! Gyakor­latilag kevesebben vagyunk, mintha minden boltban egy valaki megcsinálná a szük­séges adminisztrációt, adóki- töltést, rendelésfeladást stb. Mindezeket a munkákat va­lakinek el kell végezni ... * * * Rövid sorozatunk most vé­get ért, de a privatizációs program fejleményeire fo­lyamatosain visszatérünk. Lovász Sándor Fotó: Kovács Erzsébet I I Van, amit olcsóbban adnak toatáboir”! Hogy ez mit je­lentett? Azt, hogy naponta lementünk Alsókékedre, az aratási munkán lévő asszo­nyok helyett rendet raktunk a portákon és a gyerekeket felvittük a táborunkba. Ját­szottunk, daloltunk, labdáz­tunk, táncoltunk velük, me­séltünk a kicsinyeknek, egy­szóval késő délutánig mi voltunk a kismamák. Vasár­naponként meglátogattak bennünket a falusiak, akik számára vidám, műsoros elő­adásokat tartottunk. Tábor­tüzet gyújtottunk, megtanul­tuk az ottani nótákat, vígan jártuk a kékedi körtáncot. A 2 hetesre tervezett táboro­zásból — három lett! Az édesanyák azt mondogatták: tündérországot varázsoltunk AÍsókékedne! — Azt hiszem, akik ott voltunk 1939 nyarán Gödöl­lőn, elmondhatjuk, cserkész­életünk aranybetűs napjait éltük át a világtalálkozón. A két és fél ezer külföldi és a sok ezer magyar lány vidám vetélkedőket rendezett.«. Es­ténként az egyes országok meghívták szomszédaikat tá­bortüzeikhez. Mi, csabaiak is vendégül láttuk a svédeket, finneket, s tanítottuk egy­mást népdalainkra, táncaink­ra. És milyen az élet..mi­után a béketalálkozó, a Pax Ting véget ért, a külföldi lá­nyok hazaérkeztek — három hét múlva kitört a II. világ­háború ... — mondotta mély sóhajjal Hegedűs Ilona. CSERKÉSZEK A II. VILÁGHÁBORÚBAN — Ezerkilencszáznegyven nyarától az öregcserkészek közül szinte senkit sem ke­rült el a katonai behívó. Ha már itt tartunk, nem kerül­hetjük meg a kérdést: az őr­si foglalkozások, táborozások során kialakított készségek. képességek, vajon hoeyan se­gítették az egykori cserké­szeket a.bban, hogy túléljék a nagy világégést? — Erre a kérdésre az egyik légi Illetékesebb, az a Martincsek Károly — volt Fáy-cserkész — válaszol, aki hosszas frontszolgálat, há­roméves hadifogság után, 1955-ben honvéd őrnagyként bújt ki az „angyalbőrből”: — Óriási előnyben voltunk azokkal szemben, akik nem voltak cserkészek, vagy csak a Leventefoglalkozásokon vettek részt. Nyaranta, moz­gótáboraink során bejártuk a Mátrát, felmálházva kilo­méterek tucatjait gyalogol­tuk. naponta másutt vertünk tábort, így a katonai menet- gyakorlatok nem jelentettek újdonságot. De így voltunk a tereptannal, a tájoló hasz­nálatával, a csillagok, terep­tárgyak után való tájékozó­dással, a morséval, a szám­háborúk alkalmával elsajá­tított rejtőzködéssel, a tábo­ri élet fegyelmével is! Az önállóság, az ügyesség, az akaraterkölcsi tulajdonsá­gok. a hazafiság, a bajtár- siasság érzése — különösen a fogság idején — életeket mentett! — De a civil életben is ka­matoztak a cserkészkészsé­gek, -képességek. A számta­lan példa közül idézzük Fe­hér Pista bá’ eseteit. Ö há­rom különpróbája közül, az egészségügyinek vette a leg­nagyobb hasznát. A negyve­nes években, MÁV-forgalmi szolgálattevőként, lábfejét' vesztett asszonyt, járművel karambolozó katonát, három súlyos égéssérültet részesí­tett elsősegélyben és gondo­zott mindaddig, amíg azokat a mentők' kórházba nem szállították. A NAGY VILÁGÉGÉS UTÁN A Köröst kivéve, újjászer­veződtek a békéscsabai csa­patok. Két évtizedes „Csip- kerózsika”-álmából feléledt a leány-líceum Rozgonyi Ci- celle csapata, mely a Kani­zsai Dorottya lányaival együtt, elsősorban a hadiár­vák, hadiözvegyek megsegí­tésében, humanitárius szol­gálatot vállalt. A régi tisz­tek mellé felnőttek a fiata­lok. Zelenyánszki András húszévesen, frontot járt tár­saival és újoncokkal újjá­szervezte a Petőfit. A ma is birtokában levő, nemzeti­színű. liliomos csapatzászló felszentelésére 1947. június 8-án került sor. ők Nagy- vizsnyón, a Csapa Sopron­ban, a Fáy Szőlősardón tá­borozott 35-50 fővel. A csa­patok részt vettek a város asztalitenisz-, sakk-, labda­rúgótornáin. És bővült, szí­nesedett a paletta! A Fáy re­pülőmodellező-rajt hozott létre. A fiúgimnazisták a ké­sőbbi Kossuth-díjas Rábai Miklós vezetésével, regős­csoportot szerveztek,, és ha­talmas sikerrel szerepeltek az 1947. évi, franciaországi világtalálkozón. A Vamboree után a Fáry Katalin vezette leánygimnazistákkal megala­kították a Batsányi-csopor- tot, és megnyerték az 1948- js as centenáriumi néptáncver­senyt! De az Árpád, a volt Munkácsy sem maradt, el a diákok mellett! Gécs Jenő bá' 1947 októberében életre hívott tánccsoportjából ala­kult ki az a Balassi együt­tes. melynek hazai és nem­zetközi sikereit — úgy vé­lem — nem kell külön ecse­telni. Machalek István ■ (Folytatjuk) v — Igaz-e a hir, miszerint augusztus elsejétől drágáb­bak lesznek a kéveréktakar- mányok? — tette fal a kér­dést egyik olvasónk. A vá­laszért Bognár Istvánhoz, a Békés Megyei Gabonafor­galmi és .Malomipari Válla­lat osztályvezetőjéhez for­dultunk, aki a következők­kel kezdte: _ Valóban lesz árváltozás, de most nemcsak drágulás­ról van szó! — Pedig nagyon megszok­tuk, hogy az árváltozás ná­lunk egyet jelent az emel­kedéssel ... — A mezőgazdasági ter­mékeknél a világpiaci ár­változások ezentúl közvetle­nül éreztetik hatásukat, kü­lönösen a takarmányfélesé­geknél. Az állami árkiegé­szítés gyakorlatilag meg­szűnt. De nézzük a konkrét keveréktakarmány-árakat: A szóját és a hallisztet most olcsóbban tudtuk beszerezni — átlagosan 10-12 százalék­kal — a világpiacon, így en­nek hatása a következő he­tekben kedvezően alakítja a keveréktakarmány-árakat. — 10-12 százalékos ár- csökenés. Ez igen, jó hír! — Az árcsökkenés vala­mivel kvesebb lesz, tudni­illik a keverékek egyéb ösz- szetevőit — példáid a bú­zát és az árpát — valami­vel drágábban szerezhettük csak be. A felhasználási aránytól, összetételtől füg­gően így eltérő mértékű lesz az árcsökkenés. Például a baromfitáp azonos béltarta­lom mellett augusztus else­jétől 1-5 százalékkal olcsób­ban kapható, a sertéstáp pe­dig 1-3 százalékkal. Az úgy­nevezett egyéb tápok közül a kérődző-, nyúlkeverékek ára 3-5 százalékkal nőnek, de ezek importfehérjét nem tartalmaznak, a belföldi árak nőttek ennyivel. — A közeljövő gabonafor­galmi árak tehát már kör­vonalazódtak, de mi lesz té­len, mire számíthatnak a ta­karmányfelhasználók? — Annak az időnek vége van, amikor hosszú távra garantálni tudtunk árakat. A világpiaci előrejelzésekből enyhe áremelés prognoszti­zálható az importfehérjék- nél, főleg a hallisztnél. Megyénkben több gazda­sági egység készít keverék- takarmányokat, a saját ár- kalkulációjuknak megfele­lően. A legnagyobb forgal­mazó, a gabonaforgalmi vál­lalat azonban ezek szerint a harmaäik negyedévben nem emel árakat. A felhaszná­lóknak -lényegében nem je­lenik meg többletköltségként az árváltozás. Legalábbis a harmadik negyedévben nem. (Lovász) A Fáy András-csapat parancsnokai, fial a gödöllői Jambo- ree-n, két humuszos arab cserkész, no meg a derék kétpú- pú „társaságában”. Az álló sorban, balról jobbra az első: dr. Péterfi Károly, a harmadik dr. Záhony Béla. A guggolok közül — kalap nélkül — Martincsek Károly látható (Kép: Csdosely Mihály) „ló lenne, ha a kereskedőket is megkérdeznék” Akiket a tőke szele már megcsapott

Next

/
Oldalképek
Tartalom