Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-04 / 182. szám

1990. augusztus 4., szombat o Göncz árpád a Magyar Köztársaság elnöke-----Göncz Örpád életrajza-----­G öncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke 68 esz­tendős, Életútja, gazdag tapasztalatai mindig tanulni vágyó, a demokrácia eszméje iránt elkötelezett íróvá, politikussá formálták. Középiskolai tanulmányainak befejezése Után doktori diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, majd tisztviselőként dolgozott la Földhitelin­tézetnél, Volt időszak azonban, amikor az állástalanok, illetve a segédmunkások sorsában osztozott Politikai pályafutása a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Pártban kezdődött; a párt főtitká­rának munkáját segítette, eközben tevékenykedett a Független Ifjúság budapesti szervezetének vezetőjeként, s felelős szerkesztője volt a Nemzedék című hetilapnak. Folytatta tanulmányéit is: négy évet elvégzett a Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen, diplomáját azonban nem szerezhette meg, mert 1956-ban eltávolították az intézményből. Két évvel később, a Bibó-per másodren­dű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélték. Bün­tetéséből hat esztendő után, 1963-ban, amnesztiával sza­badult. Ettől kezdve szakíróként, műfordítóként és szabad­foglalkozású íróként folytatta munkásságát. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért Wheatland-díjban ré­szesült, itthon pedig 1983-ban József Attila-díjjal is­merték el tevékenységét. Legismertebb alkotásai közé tartozik a Magyar Média című drámájé, a Sarusok cí­mű regénye és Találkozások című elbeszéléskötete, s a közelmúltban jelent meg a Magyarországon is nagy si­kert ülratott Tövismadarak című regény az ő fordítá­sában. Göncz Árpád 1989. december 20-tól az Írószövetség elnöki tisztét töltötte be. A változásokra érzékenyen reagálva ismét tevékenyen részt vett a politikai közélet formálásában: alapító tagja volt a Szabad Kezdeménye­zések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szö­vetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságának. Az idén tavasszal, az országgyűlési képviselők választá­sán az SZDSZ budapesti területi listájának vezetője­ként lett a képviselőház tagja, s az új Országgyűlés ala­kuló ülésén elnökévé választotta. E tisztségében -— az alkotmánynak megfelelően — augusztus 3-áig ellátta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöki teendőit is. (Folytatás az 1. oldalról) korelnökét védelmébe véve utalt a 90. esztendejébe lé­pett katona második világ- háborús szerepére, helytállá­sára. Életútiát ismerni kell ahhoz — mondta —, hogy a gyanú árnyéka se merül­hessen fel, melyik . oldalon állt kikkel rokonszenvezett. Antall József szavait kö­vetően a frakcióvezetők is­mételten szót kértek, jólle­het a csütörtöki ülésnapon az e kérdés feletti vita le­zárásáról határoztak. Hosszas vita után az el­nöklő Szűrös Mátyás lezár­ta a vitát, és I képviselők rátértek az eredetűig terve­zett témára, azaz a helyi önkormányzatokról szóló törvényjaváslat részletes vi­tájára. A plénum — áttérve a he­lyi önkormányzatokról, va­lamint az önkormányzati képviselő-testületek és a pol­gármesterek választásáról szóló törvényjavaslatokra — elsőként az illetékes bizott­ságok jelentéseit hallgatta meg. Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igaz­ságügyi, valamint az önkor­mányzati, Közigazgatási, Bel­biztonsági és Rendőrségi Bi­zottság együttes jelentést ké­szített munkájáról. A testü­let pénteken még a hajnali órákban is ülésezett. A he­lyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz annyi módosító indítvány érkezett, hogy a két bizottság össze­foglaló jelentése 44 oldalt tett ki. A helyi önkormányzatok­ról szóló törvényjavaslat fe­letti mintegy két órán át tartó részletes vitában hu­szonhármán ' kértek szót. Több olyan észrevételt tet­tek, amelyek nyomán bizo­nyos javaslatokat más jog­szabályba kell a jövőben be­építeni. A részletes vita bezárása után Horváth Balázs' bel­ügyminiszter annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a képviselők alkotó módon járultak hozzá egy európai színvonalú törvény kidolgozásához, amely min­den bizonnyal működőképes önkormányzatot -teremt. Fon­tosnak tartotta, hogy sike­rült a különböző álláspon­tokat közelíteni, a döntő kérdésekben konszenzus szü­letett. A helyi önkormányzatok­ról szóló törvényjavaslat részletes vitáját követően — a határozathozatal előtt — a képviselők rátértek az ön- kormányzati képviselő-testü­letek és a polgármesterek választásáról szóló törvény- tervezet részletes vitájára. Horváth Balázs kapott szót. A belügyminiszter le­szögezte: tökéletes választó­jogi törvény nincs, nem is születik soha. uevanis a vá- * lasztáson megbukott pártok e 'törvényt bármikor kriti­zálhatják. Hetek óta tartó, alapos vi­ta után pénteken éjjel ne­gyed ll-kor az Országgyű­lés 281 igen szavazattal, 3 ellenében és 1 tartózkodás­sal elfogadta az önkormány­zati törvényjavaslatot. Az országgyűlés lapzártakor még folytatta munkáját. „Se mézesmadzag, se korbács...” Beszélgetés a hitoktatásról Kádár Péter országgyűlési képviselűvel — Képviselő úr, néme­lyek szerint a Szabad De­mokraták egyházellenes po­litikát folytatnak. Egyetért ezzel az állítással? — Az idézett véleményt a demokratikus ellenzék tíz­éves története cáfolja. Ama! SZDSZ alapító tagjai a pol­gári szabadságjogok sorából a lelkiismereti és Vallássza­badság emberi jogát ds zász­lajukra tűzték. A Kádár- rendszerrel szembeni ellen­állásukban — ami az illegá­lis sajtóban és a tüntetése­ken jelent meg — rendsze­rint hangot kapott a hívő emberek szabad vallásgya- korlásának követelése, az ál­lami egyházügyi hivatalnak — mint a pártirányítás szervének — megszüntetése. De nemcsak a múlt, ha­nem a jelen is a fenti rága­lom tévességét igazolja. Az Oktatásügyi Minisztérium és az egyházak legutóbbi meg­állapodása azokat az elve­ket tükrözi, amiket az SZDSZ a hitoktatás ügyében magáénak vall. — Miben tér el ez az ál­láspont például a keresz­ténydemokratákétól? — Abban, hogy a társada­lomnak lehetőleg valameny- nyi érdekcsoportja egyenlő és szabad lehetőségeket kap­jon- Az állampolgárok, az iskolák, és az egyházak ér­deke egyaránt tiszteletben tartandó. Az a párt, amely valamelyik csoportot képvi­selni akarja, függetlenül a többitől, politikai és erköl­csi hibát követ el. Ahhoz, hogy a hívő és nem hívő szülők egyaránt szabadon dönthessenek gyermekük ta­níttatásáról, törvényes biz­tosítékok szükségesek. Biz­tosítani kell: a szülőt, de ké­sőbb a gyermeket se érhesse hátrány, illetve ne illesse előny amiatt, ahogyan a val­lásoktatáshoz viszonyult. Képletesen szólva a vallás ne lehessen se mézes­madzag, se korbács a tár­sadalomban. így marad meg a szabadság. Inkább legyen húsz lelkes, jó szívvel részt­vevő hittanos a csoportban, mint negyven, kényszerből, vagy érdekből összeverődött nebuló. Az egyházak hivatalos ereje is függ attól, mennyire tudnak függetlenülni a min­denkori hatalomtól. Félő, hogy az úgynevezett keresz­tény állami politika felhígí­taná a keresztény felekezete­ket, közvetetten rontaná hi­telüket- Ahhoz tehát, hogy az egyházak az új történel­mi helyzetben magukra ta­láljanak, még időben meg kell szabadulniuk a világi hatalom kísértésétől. Ter­mészetesen anyagi vesztesé­gükért — a működőképesség érdekében és mértékéig — kárpótolni kell őket. — Szükségesnek tartja-e az iskolai hitoktatást? — Természetesen igen. ön­kéntes alapon. Az elmúlt négy évtized több nemzedé­ket megfosztott az istenhit nagy ajándékától. Jól pél­dázta, milyen sok kárt okoz az, ha az antikrisztusi lel­kűiét állami ideológiává vá­lik. Az ország nemcsak gaz­dasági, hanem erkölcsi vál­ságban is szenved úgy, hogy a kettő egymástól elválaszt­hatatlan. Ebben pedig nagy szerepe van annak, hogy Magyarországon nem érvé­nyesült a vallásszabadság, hogy gyermekeiknek nem volt, ki megtanítsa: mi a jő, és mi a rossz. Ezért tehát azon vagyok, hogy lehetőleg minél többen szánják el magukat gyermekeiknek hit­ben való nevelésére. Ehhez személyes meggyőződésre, és nem tiltásra, vagy éppen er­kölcsi kötelezésre van szük­ség- Az iskola alkalmas hely lehet a hitismeretek átadá- I sára éppúgy, mint a temp­lom. vagy a virágos rét. A hitoktatás helyének csupán technikai jelentőséget tu­lajdonítok. — Az őszi iskolai idény­től hallgathatják-e ' önt is az iskolások hittanórákon? — Képviselői munkám miatt, a vallásoktatás első­sorban feleségem feladata lesz a következőkben. Re­mélem, hogy minél több fő- j állású hitoktató tudja majd munkámat segíteni. Persze, ha időm engedi, szívesen megyek vissza hittanosaim- hoz, akikkel jó viszonyunkat a politikai elfoglaltságom eddig sem befolyásolta. Gazdag Gyula Sikeres volt a 27. óvad is A vár előtt a várszínház (Folytatás az 1. oldalról) A folyamatosa^ működő testületnek is köszönhető az intézmény országos rangja, művészeti műhellyé érlelő- dése. ' I Pénteken Gyulán, a váro­si könyvtárban tartotta ülé­sét a korábbi évekhez ké­pest már kissé megváltozott összetételű -társadalmi veze­tőség. A várszínház igazga-. tója, Havasi István értékel­te a 27. évadot, mondandó­ját azzal kezdve, nem kis gondot okozott a színpad ki- költöztetése a vár elé. A másfél millió forint többlet- kiadást jelentő költözés ter­mészetesen nagy erőfeszítést jelentett az amúgy is nehéz anyagi helyzetben levő szín­háznak. Elismerően szólt Ba­kó József díszlettervezőről, mert amellett, hogy mesteri módon helyezte el a vár elé az új játékterei, jelentős szerepe van abban is, hogy „csak” másfél millióba ke­rült az eredetileg négy és fél millióra becsült építke­zés. • Az idei évadról elégedet­ten állapította meg, hogy Márai: A kassai polgárok cí­mű darabjának bemutatása a Nemzeti színház művé­szeinek előadásában méltó volt a szerző szellemiségé­hez. Hasonlót lehetett el­mondani Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci című művéről is. Mindkét bemu­tató méltán aratott közönr ségsikert. Az idén sem ma­radtak zenés mesejáték nél­kül a gyerekek, a szatmári színház művészeinek jóvol­tából. És ha már a zenéről esett szó, jól illeszkedett a repertoárba Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló című ze­neműve és a kolozsvári ma­gyar opera egyfelvonásosa; Mozart: A színigazgató cí­mű operája. Sikeresnek és követendőnek tartotta a „Szí­nes szőttest”, a Magyaror­szágon élő nemzetiségek kul­turális bemutatkozását és az első ízben megrendezett köl- ' tőtalálkozót, valamint a vers­fesztivált. Sík Ferenc művészeti ve­zető ismertette a jövő évi műsorterveket, amelynek gerincét továbbra is a kor­társ magyar írók drámáinr.k bemutatói alkotják. A hoz­zászólások során dr. Szigeti Zoltán — egyebek mellett — reményét fejezte ki, hogy az új kulturális vezetés a jö­vőben sem mond le a Gyu­lai Várszínház működtetésé­ről. Az MDF képviselője, Gedeon József támogatásá­ról biztosította a kulturális intézmény vezetőit, és egye­bek mellett javasolta a vá­ros szülötte, Elkel ope­ráinak rendszeres műsorra tűzését. B. O. II Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője: a rádiólehallgatást nem lehet felderíteni B Körösök völgye nemzeti park lehet A Magyar Természetvédők Szövetsége pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Ko­vács Mátyás, a Környezetvédel­mi Minisztérium természet- és tájvédelmi főosztályának veze­tője elmondta: Magyarországon 630 ezer hektár a védett terü­let, de ebből csak 25 ezer hek­tár tartozik a természetvédelmi parkokhoz, hatóságokhoz. Most kapták meg a földtörvényterve­zetet véleményezésre, s ebben is érvényesíteni kívánják, hogy nagyobb befolyást kapjanak a védett területeken. A 630 ezer hektár az ország területének 6,7 százaléka, s ez az arány mesz- sze elmarad a fejlett országo­kétól. Tervezik azt is, hogy új nemzeti parkokat, regionális természetvédelmi igazgatóságo­kat alakítanak ki. Így például nemzeti parkot hoznak létre a Fertő tónál, a Balaton-felvidé­ken, az őrségben, s a Körös mentén. Természetvédelmi igaz­gatóság kialakítása indokolt Dél-Dunántúlon, pécsi vagy ka­posvári székhellyel, valamint Budapest környezetében, buda­pesti központtal. Lehetőségeket ad, hogy a kör­nyezetvédelmi tárca megkapta afe erdők, illetve az ásványi va­gyon/ bizonyos felügyeleti jog­körét, így a termelésben érdekelt minisztériumokkal szemben érvényt szerezhetnek az ökológiai szempontoknak. — A mikrohullámon bo­nyolított telefonbeszélgeté­sek lehallgatását nem lehet felderíteni — válaszolt az MTI kérdésére pénteken Párvy Tivadar, a Nemzet- biztonsági Hivatal szóvivő­je. A Népszabadság pénteki száma számolt be arról, hogy Pozsony közelében olyan NDK-személyzettel működő rádiófigyelő állo­mások üzemeltek, amelyek — egyebek között — a Bu­dapest és Bécs közötti te­lefon- és telefaxforgalomba „füleltek bele”. A szigorúan titkos létesítmények közvet­lenül az NDK állambizton­sági minisztériumának je­lentettek. A szóvivő szerint, a ma­gyar elhárító szervek sem tudtak a lehallgatásokról, csupán a bécsi Kurier nem­rég közölt leleplező cikké­ből szereztek minderről tu-- domást. A most napvilágra került tények szerint, a ke­letnémet Stasi azzal a gya­korlattal is szakított, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mai nem kémkednek egy­más országai ellen. Műsza­kilag csupán egy-egy konk­rét vonal biztonságát lehet garantálni, nincs generális védelem a mikrohullámú beszélgetések lehallgatása ellen. Párvy Tivadar nem cáfolta annak lehetőségét, hogy a magyar határ köze­lében, külföldi területen akár most is folyhat ha­sonló tevékenység. Parázs ár mégis a Wartburgra esküszik „Inkább legyen ezer irigyem...” „Az elmúlt év augusztu­sában megkaptam az új Wartburgot és úgy megtet­szett, hogy gyorsan befizet­tem még egyre. Akkor kap­tam egy szelvényt, melyet — mondták — őrizzek meg, mert nyerni lehet vele • • •” így kezdődött, és a vésztői Parázs Béla el is tette gon­dosan a rábízott papírt. Csak a múlt hónapban jutott eszé­be újra. Bement a helyi OTP-be, és megkérdezte, sorsoltak-e már? Lehet, hogy itt szemelte ki magá­nak Fortuna, mert, ha akkor nem ds húztak még, a na­pokban, az OTP-ből mentek ki gumi javító műhelyébe ... „Béla bácsi!' — mondták — mutassa csak a szelvényét! Előkerestem ... Hát nem ki­húzták? Vettem egy pezs­gőt, azt bevittem az OTP-be, meg is ittuk a nagy öröm­re. .. Mert Marutit nyer­tem, képzeljék! Egy szép, szürke kis Marutit... Még némi adminisztráció, néhány nap várakozás, és szerdán már a forgalmi is a kezében volt Parázs Bélá­nak. „Nevetni fog, én mégis a Wartburgnál maradok. Majd a lányom megkapja ezt, szá­mára ideális kiskocsi, a maga 4,5 literes fogyasztá­sával. Nekem munkaeszköz a kocsi, utánfutót akasztok rá, szóval ez lesz a legjobb megoldás. És hallották vol­na, hogy örült Katám a kis­kocsinak!” Parázs Bélát egyébként nem először érte ilyen meg­lepetés. Amikor a lánya diplomát szerzett, egy Tra­bantot vett neki. Aztán •.. „ ... eladtuk, és a pénzen autónyeremény-betétköny- vet vettünk. Az egyikkel nyertünk egy Moszkvicsot, de mi az árát kértük el. így lett Katámnak lakása»..” Ezek után már igazán nem csodáljuk, ha csak moso­lyog, amikor a Maruti kö­rüli aprócska bosszúságait meséli •.. '„Az átírásért (mert eddig ugye, nem az én nevemen volt a kocsi) 2880 forintot fizettem. Ha a lányomnak akarom adni, újabb 2880 fo­rint üti a markukat. Ráadá­sul valami hiba van a gyúj­tással ...” Mit is mondhattunk mind­erre? Bár, nekünk lennének ilyen gondjaink! És ha már itt tartottunk, csak megkér­deztük: nincsenek irigyei? „Tudja, inkább legyen ezer irigyem, mint egy sajnálko­zóm.” N. A. Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom