Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-04 / 182. szám

POLITIKAI NAPILAP 1990. AUGUSZTUS 4.. SZOMBAT Ara: 5,38 forint * XLV. fiVFOLYAM 182. SZÁM * „Szolgálom a védteleneket” Göncz árpád a Magyar Köztársaság elnöke Ünnepélyes aktussal vette kezdetét pénteken az Or­szággyűlés plenáris ülése, hiszen a képviselők — e délelőttre megszakítva az immár többhetes rendkívüli törvénykezési munkát — az államfői poszt betöltéséről döntöttek. A történelmi lobogókkal feldíszített ülésteremben pontban 10 órakor csendült fel a Himnusz, majd Szabad György, a Ház megbízott el­nöke megnyitotta az ünnepi ülést. Köszöntötte Göncz Árpád ideiglenes köztársa­sági elnököt, Antall József miniszterelnököt, a kormány tagjait, a diplomáciai tes­tületek tagjait, a parlamen­ti és a parlamenten kívüli pártok vezetőit, az egyhá­zak, valamint a nemzetisé­gi szervezetek képviselőit. Ezt követően bejelentette, hogy 143 képviselő köztár­sasági elnöknek jelölte Göncz Árpádot, és miután más javaslat nem érkezett, ő az egyedüli jelölt. Mivel az alkotmány rendelkezése szerint a köztársasági elnö­köt titkos szavazással és kétharmados többséggel vá­lasztják, Szabad György szünetet rendelt el, hogy a képviselők leadhassák vok- sukat. A szavazás igazolta az előzetes várakozásokat, hi­szen a leadott 310 voksból 295 szólt Göncz Árpád- mel­lett, s mindössze tizenhá­rom képviselő szavazott el­lene. Ezzel tehát az Ország- gyűlés nagy . többséggel Göncz Árpádot megválasz­totta a Magyar Köztársaság elnökévé. Szabad György köszöntő szavaira Göncz Árpád vá­laszolt. — Engedjék meg — mon­dotta —, hogy első szavam a köszönet szava legyen: jóleső érzés, hogy a Ház va­lamennyi pártja, s a függet­lenek csoportja egyaránt egyetértett jelölésemmel, hiszen Ök — a szabad vá­lasztások egyértelmű ta­núsága szerint — a magyar nép túlnyomó többségét kép­viselik, s így joggal tekint­hetem magam nem csupán az ország háza, hanem az ország közös választottjának. Meglehet, ennek ékesebb ki­fejezése lett volna, ha ma­gának a népnek a színe előtt mérettem volna meg, mégis úgy érzem, hogy az elnöki hivatal aligha bírt volna el, tekintélyének sú­lyos csorhtilása nélkül, még több havi ideiglenességet. Amit az ország politikai sta­bilitása sínylett volna -meg. Életem ugyancsak kacska- ringós pályáján az a sze­rencse jutott osztályrésze­mül, hogy megélhettem a munkássorsot, a paraszti sonsot, a szabad értelmiségi sorsat Nem vagyok hát al­kalmas rá, hogy szűk osz­tályérdekek kovácsa legyek. Ha szolgálni kívánok vala­kit, azokat szolgálom, akik­nek szolgálójuk nincsen: , a védteleneket Göncz Árpádot elnökké választása alkalmából — ez a megbízatása négy évre 6zól — katonai tiszteletadás­sal köszöntötték az Ország­ház előtt a Kossuth téren. Az épület főbejáratán kilé­pő államfőt több ezres, fő­ként szabad demokrata zsáz- lót lengető tömeg ovációja fogadta. A kora délutáni órákban folytatódott az Országgyűlés rendes ülése. Napirend előtt Antall József miniszterelnök kért szót annak kapcsán, hogy az ellenzék csütörtökön felszólította a kormánykoa- \ líciót: nyilatkozzék Kéri Kálmán nagy vihart kavart felszólalása ügyében. Antall József elöljáróban kifejezte meggyőződését, hogy az Országgyűlésnek nem feladata tudományos, történelemtudományi kérdé­sekben állást foglalni. Hoz­záfűzte: minden képviselő­nek szíve-joga bizonyos kér­désekben különböző nézetet vallani. Ugyanakkor annak a vé­leményének adott hangot, hogy a második világhábo­rú megítélésével összefüg­gésben, abban Magyarország szerepével kapcsolatban a sajtóban már régen nem Kéri Kálmán mondatait idé­zik. A miniszterelnök a Ház (Folytatás a 3. oldalon) Kiégő remények — vigasztalan képet nyújt a határ Augusztus elején ország­szerte vigasztalan képet nyújt a határ; a természet hatalmas csapadékadóssága miatt a szántóföldön ter­mesztett zöldségfélék jelen­tős része a szó szoros értel­mében kiégett, a gyümöl­csöskertekben a fák máris hullatják leveleiket, és ' a még be nem ért termés egy része is lehullott, jeléül an­nak: a természetes vízfor­galom a növények, fák bel­ső szöveteiben jóformán tel­jesen megszűnt. Dunay Sándor, az Orszá­gos Agrometeorológiai Szol­gálat vezetője elmondotta, hogy a talaj felső rétegéből csaknem teljesen hiányzik a nedvesség. Kivételt csak azok a területek jelentenek, ahol az elmúlt hetekben zá­porok. zivatarok voltak, és így némileg feltöltődött a ta­laj, átmeneti vízfelvételre kínálva lehetőséget a növé­nyeknek. A mezőgazdasági termőterület négyötödén azonban ugyancsak sanyarú a növények helyzete: a fel­ső talajrétegekben 30 száza­lék alá csökkent a vízkész­let, márpedig ez a növények számára „hozzáférhetetlen". (Folytatás a 2. oldalon) Sikeres volt a 27. évad is A vár előtt a várszínház A Gyulai Várszínház mellett 1967 óta működik ta­nácsadó testületként egy társadalmi vezetőség. Az éven­te egy alkalommal ülésező 25-30 tagú országos, megyei és helybeli szakemberekből, város] vezetőkből és kü­lönböző' szervezetek által delegáltakból alakult testület elsősorban a koncepció kialakításában, a műsortervek megalapozásában nyújt jelentős segítséget a színház vezetőinek. Tagja volt ennek a testületnek haláláig Erdei Ferenc, Darvas József, Ortutay Gyula, Illyés Gyu­la és mások, olyan köztiszteletnek örvendő egyéniségek, akik tanácsaikkal hajlandók voltak e jelentős kultu­rális vállalkozás eszmei és gyakorlati Irányításában részt venni. (Folytatás a 3. oldalon) Kitelepített találkozója Eleken tegnap, a művelő­dési házban rendezett ünne­pi megnyitóval kezdetét vet­te a nagyközségből a II. vi­lágháború után kitelepített, valamint Ukrajnába kény­szermunkára hurcolt svábok találkozója. A háromnapos fesztiválon a sok ezer, kény­szerrel eltávolított eleki kö­zül mintegy félezren vesz­nek részt a világ számos or­szágából, a legtöbben Nyu- gat-Németországból, de a tengerentúlról is számosán eljöttek a szülföldjükre. A mai napon térzenével folytatódik az eleki néme­tek fesztiválja (borossebesi és etyeki fúvósok ébresztik a nagyközség lakóit), majd a katolikus templom körül svábok tartják meg a régi és a mai elekiek találkozóját. Föl­avatják a falut bajor tele­pesekkel benépesítő báró, Harruokern János György emléktábláját, s a róla el­nevezett teret, á „Hősök kertjében” pedig Mlado­nyiczki Béla szobrászmű­vész II. világháborús emlék­művét. Este az iskola udva­rán bátyusból várja a talál­kozó résztvevőit, ahol ma­gyar, német és román együt­tesek lépnek föl. Holnap, a találkozó utolsó napján szentmise és orgonahang­verseny lesz a felújított ró­mai katolikus templomban, majd búcsúvacsora zárja az először megrendezett eleki fesztivált. Gyéren csordogál a Körös vize a békési duzzasztófiái Tudósításunk lapunk 2. oldalán Fotó: Kovács Erzsébet Göncz Árpád a Kossuth'téri díszünnepségen

Next

/
Oldalképek
Tartalom