Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-31 / 204. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG « mzi mihdem Eiflir Hat vb-tag ülésezett Békéscsabán Pénzügyek és igazgatói felmondás 1990. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK POLITIKAI NAPILAP Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 204. SZÁM Bővül a tőkés kivitel, csökken a rubelelszámolású forgalom < • Gyorsjelentés a külkereskedelmi forgalomról A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának gyorsjelentése szerint az év első hét hónapjában a külkereskedelemben a nem rubelelszámolású forgalom megközelítően 6,3 milliárd dollárt tett ki, ez az összeg félmilliárd dollárral több, mint a múlt év azonos időszakában. Az áruforgalom alakulásában az export dinamikus, 16,4 százalékos növekedése volt a meghatározó, az import lényegében stagnált. A konvértibilis elszámolású forgalom egyenlege júliusban 47,5 millió dolláros aktívumot mutatott, szemben az előző'év júliusának 33 millió dolláros pasz- szívumával. A nem rubelelszámolású forgalom első hét havi egyenlege összességében kedvező, az aktívum értéke 600,8 millió dollár. Az első hét havi tőkés kivitel valamennyi árucsoportban nőtt. A gépek, berendezések körében 26,2 százalék, volt a bővülés, ám az össz- kivitelben ennek az árucsoportnak a részesedése még mindig szerény, alig haladja meg a 10 százalékot. Július hónapban az export áruösz- szetétele jelentősen különbözött az egy évvel korábbitól: az anyagok, alkatrészek, valamint a fogyasztási cikkek kivitele 24-30 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeké stagnált, a gépek, berendezések külföldi eladása viszont 7 százalékkal visszaesett. A nem rubelelszámolású forgalom az év első hét hónapjában leginkább az EGK országaival bővült, a növekedés mértéke 26,4 százalékos volt: ezeknek az országoknak a részesedése konvertibilis exportunkban immár megközelíti a 44 százalékot. Konvertibilis importunk hét hónap alatt 0,2 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül azonban a liberalizált -termékkör bővülésének köszönhetően a gépek, berendezések, valamint a fogyasztási cikkek behozatala nagymértékben növekedett. Az energiaimport négyszerese volt a múlt évinek, értéke azonban még mindig nem meghatározó, mindössze 70 millió dollár. Behozatalunkban meghaladja a 2 milliárd dollárt a liberalizált körbe tartozó termékek értéke, s az arányuk 72 százalék. Rubelelszámolású forgalmunk az elmúlt hét hónapban nagymértékben visszaesett, összértéke a tavalyi 8,1 milliárd rubelről 6,1 milliárdra csökkent. Exportunk •29,3 százalékkal, importunk pedig 18,2 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A visszaesés a Szovjetunióval, illetve az NDK-val folytatott kereskedelmünkben a legjelentősebb. A Szovjetunióba irányuló magyar export 25,9, az NDK-ba szállított kivitel pedig 16,4 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Lengyelországi exportunk 28,8 százalékkal mérséklődött, a Csehszlovákiába irányuló pedig 24,6 százalékkal. A rubelelszámolású import szintén erősen csökkent: a Szovjetunióból a tavalyi 2,23 milliárd rubellel szemben 1,88 milliárd rubel értékű árut vásároltunk, az NDK- 'ból, Csehszlovákiából és Lengyelországból szintén kevesebb áru érkezett, mint tavaly az év első hét hónapjában. (MTI) Kormánynyilatkozat — földkérdésben A Magyar Távirati Irodát felhatalmazták az alábbi kormánynyilatkozat közzétételére: Az elmúlt időszakban a termőföldtulajdon rendezésével kapcsolatos viták során több olyan nyilatkozat is napvilágot látott, melyek hatásaként bizonytalanság mutatkozott a kormány szándékait illetően a mező- gazdasági termelők körében. A kormány ezúton is kinyilvánítja azt a határozott szándékát, hogy a termőföld- tulajdon rendezésével kapcsolatos végleges javaslatainak megtételénél csak olyan megoldást választ, amely biztosítja: a termőföld azok tulajdonába kerüljön, vagy maradjon, akik azt az adott feltételek között a leghatékonyabban képesek megművelni, s akik hosszú távon érdekeltek termőképességének megtartásában, illetve javításában. Célunk, hogy minden törvényes eszközzel megőrizzük a mezőgazdasági termelés folyamatosságát, az ország lakosságának ellátását és a nemzetgazdasági szempontból fontos exportot. Ezeket az elveket a tulajdonrendezési törvényt előkészítő munka során a kormány határozottan érvényesíteni kívánja. Ezért a kormány kéri á mezőgazdasági nagyüzemeket és az egyes' termelőket, hogy a betakarítási és a jövő évi termést megalapozó munkákat időben, a korábbi években tapasztalt szakszerűséggel végezzék el. A kormány — a földtulajdon-rendezés végrehajtása során — megteremti a jogi biztosítékát annak, hogy a termelő- munka eredménye azé legyen, aki a munkát egyben el is végezte. (MTI) Éhesen Azt mondják, jól sikerült a FIdesz-hétvége Csabán, nem volt rossz kampányindítónak sem. Elhiszem és örülök neki. A minap azonban a szomorúság telepedett rám a Bacchus borozóban. Pedig — a helyiség nevéhez illően — vidám dalokat énekeltek (s meglehetősen harsányan) a csabai fideszesek. Munkásmozgalmi nótákat. „Nosztalgiáztak” a lányok és fiúk. Néhányon meg rájuk akartak rontani. Mint a zúgó vihar. Csak egy hajszálon múlott a munka hadának lépésdobogása. Boldogok lehetünk, tőlünk keletebbre még szomorúbb a helyzet. Bulgáriában például a minap felgyújtották a kormányzó szocialista párt székházát. Balkán, ott mindig is vadul tobzód(hat)tak az indulatok — legyinthetnénk egyet, s hozhatnánk számtalan történelmi példát- arra, hogy mikor és miért futott zátonyra a félsziget demokráciára éhes erőinek hajója. (Hogy hozzánk „legközelebb álló” szomszédunk bukaresti keménykedéseiről most ne is szóljunk.) Az ám, demokrácia. Mily sokat, és mégis milyen keveset takar ez a bűvös szó! „Megtanulni” akarván már any- nyiszor éltünk, s visszaéltünk vele, hogy ember legyen a talpán, aki fel tudja mérni, valójában ki rejtegeti ma- nsoság kezében (és szivében) jövőnk zálogát. Amerre csifc . ellát a szem, szinte mindenütt a sárdobálók hada lepi el a terepet, a pocskondiázás sara fröccsen az arcokra. „Leváltani! Leváltani!” — rikácsolják itt is, - ott is a jómadarak, bizva a demokratikus választásoknak köszönhetően megalakult AntaM-karmány mielőbbi bukásában. Egyesek mit nem adnának például azért, ha túlságosan is szókimondó, olykor nyersen fogalmazó politikusaink eltűnnének a süllyesztőben! Meg aztán, köztünk szólva, néhány fideszes országgyűlési képviselő bőre sem érne sokat egy visszarendeződés esetén. Hogy mi a bűnük? Esetenként önálló, a köz véleményétől (és egymásétól) meglehetősen eltérő meglátásaik vannak bizonyos dolgokról, és uram bocsá’, a nyílt színen is hajlandók vállalni azokat. Mondhatni, ettől váltak politikus egyéniségekké. Nem értem. A rejtőzködő bátorság kora érkezett volna el, vagy csak eddig tartott önkéntes száműzetése a színpadról egyszer már lesöpört erőknek? Viszafojtott indulataink, hallgatásaink, félbehagyott mozdulataink, keservben fogant és meghiúsult terveink mindenesetre jelzik: előttünk áll minden, még semmivel sem jutottunk közelebb aprócska céljaink megvalósulásához. Az is nyílt titok, hogy a rendszerváltás egyelőre csak a Parlamentben ment végbe, a második és harmadik fokozatra való kapcsolásra (a hatalom helyi intézményeinek átrendeződésére, illetve az elengedhetetlen radikális változtatásokra a munkahelyeken) még várnunk kell. „Mosolyognánk balsejtelmeink beigazolódásán, de nem megy. Csak állunk az önmagunk tákolta hatalmas fal előtt, s bambán nézünk egymásra: „Ki fogja mindezt lerombolni?” Várunk, hátha történik valami, hátha meg nem történtté lehet tenni elhibázott cselekedeteinket. Szeretnénk egyszer valami nagyot (de igazán nagyot) alkotni embertársainkért, barátainként, ámde félünk lépni, akár egyet is. „Balkáni tüzek” riasztanak, lőporos arcú f egy vermes terek töltik tele a tárat. Kérdőjelként kellene, hogy magasodjunk előttük: „Másként nem megy?” De nem. Mi inkább elfutunk, s közben kezünket a fülünkre szorítjuk. Az eleddig ismeretlen szavak ágyúdörejként szaggatják dobhártyánkat. Hallgatjuk a hangoskodókat, a vesztüket érzőket, akik maguk alól kaparják elő a sárgör.getegeket. Végre a szemükbe kellene mondani azt, hogy állj, ne tovább, ezért (is) süllyedtünk ilyen mélyre, ezután csak és kizárólag a tett minősítheti az egyént... Nem és nem. Valami megmagyarázhatatlan, fetismerhetetlen erő rátelepszik az agyunkra, tekintetünkkel a földet pásztázzuk. Arra építünk, jól bevált, a „hastájéki lkompromisszum”-ra épülő taktikánk ezután is meghozza a maga gyümölcsét? Hát mikor vesszük észre, hogy már nincs miért elveinket megtagadni — kiürült a kosár? Hisz napról napra éhesebbek vagyunk. És már nem csak a narancsra. Dányi László A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának létszáma — a legfrissebb apályadatok szerint — elérte a 11 főt. A tegnap reggel kezdődött ülésen viszont mindössze hatan tették tiszteletüket, hárman igazoltan, ketten, ki tudja miért, távol maradtak. A Napóra Lap- és Könyvkiadó Kft. az általa használt helyiségekért a vb döntése szerint a jövőben bérleti díjat fizet. Az ott levő eszközöket pedig féláron kölcsönözheti. A salamoni döntésre árnyékot vethet, hogy Tomka Mihály irodalmi lapkiadással foglalkozó levelének tanulmányozását olva- saitlanul a következő ülésre napolták. Az idei első fél évi bevételek 59 millió forinttal meghaladták a kiadásokat. Kazár János elnökhelyettes azonban óva intett a túlzott derűlátástól: ■ korántsem ilyen megnyugtató a tanács pénzügyi helyzete, ugyanis 42 milliós kieséssel számolhatnak. Az állami gazdaság késedelmes földadó-befizetése miatt 6 milliójuk úszott el, de nem várható a felnőttképzésre szánt 36 millió megérkezése sem. Szokolay Zoltán mindenesetre magához vette a két ügy iratait. A képviselő ez alkalommal is — ahogyan mondotta — elővette vesszőparipáját: visszakapták-e az iskolák a tavaszi négy százalékos elvonást? Megnyugtatták, hogy nem hiába protestált akkoriban. Kazár János magyarázatot adott a város 360 milliós tartozásának keletkezésére. Amikor kölcsönöket vettek fel, kötvényt bocsátották ki, még joggal hihették, hogy a költségvetés megadja a visszafizetésre szánt összeget. Ketten is megjegyezték: más magyar városok sem tudtak előre az elvonásról, s mégsem kerültek ennyire súlyos helyzetbe. Pénzügyeik javulását várja Varga János, a Thermál Investnek eladott Deák utca 2. szám alatti épület 20 millió forintos eladási árától. Erre vonatkozó kérdésére szerencsére azonnal és első kézből a tanácselnök-helyettes, Thermál Invest vezér- igazgatótól kapott választ. A részvénytársaság a negyedévenként befizetendő 5 milliós részletekből eddig már befizetett egyet, de a többinél sem kell aggódni: „Ha hitelből is, de eleget teszünk fizetési kötelezettségünknek” — ígérte Borbola László- Némi malőr qzért mutatkozik : az eladott Ingatlan egy részével — mint kiderült — a tanácsnak nem volt joga rendelkezni. A Hunyadi téren kialakítandó várostörténeti kiállításra szánt 3 milliót Varga János az öregek napközi otthonára javasolta fordítani, ám a többiek az eredeti fel- használásra szavaztak. Ezután a békéscsabai költségvetési üzemnél tartott vizsgálat eredményét vitatta meg a testület. Mint ismeretes, az üzem — főnökük vezetési stílusával elégedetlen — dolgozói, igazgatójuk leváltását követelték. Sokak» szerint nem is any- nyira a dolgozókról, inkább a középvezetők érdekeiről volt szó. Reménytelen vállalkozás lenne a három tucat oldalnyi anyag ismertetése. A lényeg: az üzem az igazgató irányításával minden évben nyereségesen és javuló minőségben dolgozott Békéscsabáért. Békefalvi András szakmai tudását, tisztességét sem a vizsgálat, sem a hozzászólók nem vonták kétségbe. Sőt, még azt sem, hogy alighanem elkerülhetetlenek voltak a felzúdulást kiváltó intézkedések. Csak éppen nem vette időbe észre a feszültségeket, s nem mutatott hajlandóságot a kompromisszumra. S persze, néhány kisebb hibát is vétett. Drámai vita bontakozott ki arról, hogy vajon elegendő ok-e egy igazgató elmozdítására a dolgozók sztrájkfenyegetése? Mi történik, ha az utód kénytelen lesz ugyanezeket az intézkedéseket megismételni? Nem lenne-e célszerű egy füst alatt a középvezetői beosztásokat is megpályáztatni? A vizsgáló bizottság nem tárt fel fegyelmi felelősségre vonást megalapozó körülményt, ezért a fegyelmi eljárást meg is szüntették. Javaslatuk szerint egy év végén sorra kerülő „átszervezés miatt” mégis megszüntetendőnek ítélték szeptember elsejével az igazgató munkaviszonyát. A testület ezután indokolás nélkül mondott fel Békefalvi Andrásnak. A szavazásnál patthelyzet alakult ki: végül a tanácselnök voksa döntött. Ezt követően Békéscsaba önerős távbeszélő-fejlesztéséről tárgyalt a vb, majd megválasztotta a választási szervek tagjait. K. A. J. Eddig hétezer fegyvert gyűjtöttek be Két nap alatt 7004 önvédelmi fegyvert gyűjtött be országszerte a rendőrség — közölte" az MTI kérdésére Borsányné Czégény Julianna ezredes, az ORFK igazgatás- rendészeti főosztályvezetője. Mint ismeretes, Horváth Balázs belügyminiszter kedden azonnali hatállyal elrendelte az önvédelmi fegyverek beszolgáltatását. A rendelet csak a hivatásos rendőrökre, katonatisztekre, illetve tábornokokra nem vonatkozik. A beszolgáltatási kötelezettség 12 040 személyt érint, s közülük már 11 500-at lakásán felkerestek, de sokan nem tartózkodtak otthon. Ilyen esetben értesítést hagynak arról, hogy hol kell leadni a pisztolyt. Mindössze 197-en tagadták meg a fegyver leadását, nagy többségük volt BM-, illetve HM-alkal- mazott. Mint az ORFK illetékese elmondta, rájuk 10 ezer forintig terjedő bírság vár, de az is lehetséges, hogy szabálysértési eljárás indul ellenük, ami a fegyver elkobzásával járhat. Egyelőre azonban még nem foganatosítanák intézkedéseket, mert az eddigi tapasztalatok szerint sokan először megtagadták ugyan a pisztoly leadását, de néhány órával később meggondolták magukat, s személyesen vitték el azt a helyi rendőrkapitányságra. Abban bíznak, hogy ez a 197 személy is hasonlóan dönt. Az ORFK-ide- tékes elmondta, hogy a begyűjtési akciót addig folytatják, amíg nem érnek el 100 százalékos eredményt, azaz nem kerül biztonsági letétbe mind a 12 040 fegyver. Ezek sorsáról egyébként a lőfegyverekről szóló, haiti árosán elkészülő törvény dönt. Azok azonban, akik kérik fegyverük hatástalanítását, gyorsan visszakaphatják pisztolyukat. (MTI)
