Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-29 / 202. szám

BÉKÉS MEGYEI I HÍZ« MINDEN ELÜTI 1990. AUGUSZTUS 29., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 202. SZÁM Üzenet az állampolgárokhoz Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, a választási kampány kezdete alkalmából — a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda munkatársainak nyi­latkozva — kedden üzenetet intézett az ország állampolgá­raihoz. Honfitársaim! Barátaim! Hazánk elérkezett a társadalmi és politikai rendszervál­tás taláfl legjelentősebb állomásához, a helyhatósági vá­lasztásokhoz. Népünknek oly sok évtized után lehetősége nyílik rá, hogy szőkébb pátriája felelős gazdáit, közvetlen elöljáróit — rátermettségük, szakértelmük és emberségük alapján — maga válassza meg. Magyarország közelebbi és távolabbi jövőjének is központi kérdése ez, hiszen ezáltal válik teljessé és befejezetté a rendszerváltás. Egy-egy településen, vagy körzetben az ott élők maguk ismerik a legjobban mind a gazdaszerepre kiszemelteket, mind a feladatokat, amelyek megoldását majdani új veze­tőjüktől várják. A helyhatósági választások előkészületei már javában folynak, szinte órák választanak el a pártok és más érdek- szövetségek választási hadjáratának kezdetétől. Ezért kívá­nok most szólni önökhöz: a történelmi pillanat késztet rá, hogy a tisztességes és tiszta választási hadjárat érdekében szóljak. Az elmúlt hónapokban társadalmunk tiszteletet pa­rancsoló érettséggel élt a demokrácia nyújtotta lehetősé­gekkel, a nyílt és nyilvános politikai küzdelem eszközeivel, felelős módon nyilvánította ki véleményét. De a választá­sok során bőven akadt példa a lelki terror határát súroló indulatokra is. Kérem hát, hogy pártjaink a választási had­járat tisztaságával, programjuk józanságával, jelöltjeik kö­rültekintő megválasztásával igyekezzenek igazukról meg­győzni választóikat, s kerüljék el, hogy a helyhatósági vá­lasztások légkörét ellenfeleik befeketítésével, netán rágal­mazásával szennyezzék be. A Magyar Köztársaság elnökeként erkölcsileg megenged­hetetlennek tartom, hogy a választási hadjáratban —vagy a jelölések során — bárki is ‘az állampolgárok közérzetét megkeserítő, jövőbe vetett hitét nyomorító eszközt alkal­mazzon. Érvvel érvet, elvvel elvet szeggezzünk szembe. E politikai mérkőzésből hazánk és népünk csak úgy kerül­het ki győztesen, ha mindenki felelőssége teljes tudatában, lelkiismerete szerint és a köz érdekében gyakorolja demok­rácia nyújtotta állampolgári jogait. Bízom benne, hogy mind a pártok, mind a választásra jogosult állampolgárok — mint ahogy már többször is be­bizonyították érettségüket a demokráciára, a józan ítélet- alkotásra, ézúttal a helyhatósági választások ügyét viszik sikerre. Hogy elképzeléseiket és módszereiket egyaránt át­hatja az emberi tisztesség, a politikai bölcsesség, a magyar reformkor szép nemzeti gondolata: „A HAZA MINDEN ELŐTT”. E gondolat jegyében kérem Honfitársaimat, hazánk vá­lasztásra jogosult valamennyi állampolgárát, hogy ne ma­radjon távol az urnáktól, hanem szavazatával tegyen hitet hazánk megújulása mellett! * ^ Az Országgyűlés keddi munkanapja Á társadalmi szervezetek kezelői jogának megszünte­téséről szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte meg az Országgyűlés rend­kívüli ülésszakának keddi munkanapját. A független kisgazdapárt reggeli frakció­ülése miatt csak késéssel kezdhette meg munkáját a Parlament. Ezt szóvá is tet­te az elnöklő Szabad György, mondván: a pártok frakció- ülései nem eshetnek egybe a plenáris tanácskozással. A precedens értékű ügyet az elnök a Házbizottság elé vi­szi. Napirend előtt a képvise­lők egyetértettek a kormány azon kérésével, hogy a Par­lament sürgősséggel -tárgyal­jon a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdései­ről szóló törvényjavaslatról. A Külügyi Bizottság nyilatkozata Ezután Horn Gyula, a Kül­ügyi Bizottság elnöke kért szót, s ismertette a második bécsi döntés évfordulójával összefüggésben kialakult ma­gyar—román viszonnyal kap­csolatos bizottsági nyilatko­zatot: „A magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága alapvető fontosságú kérdésnek tekinti Magyarország és a szomszé­dos országok viszonyát. Meg­győződése, hogy a térség és Európa érdekeinek egyaránt az felel meg, ha Közép- és Kelet-Európa sokat szenve­dett, egymással gyakran szembefordított népei a múl­ton felülemelkedve, jogos és vélt sérelmeiket félretéve közöien munkálkodnak a jó­szomszédi viszony megte­remtésén, az együttműködés bővítésén. Az 50 évvel ez­előtti második bécsi döntés ismert következményei arra figyelmeztetnek, hogy a tér­ség népei csakis maguk tud­ják viszonyukat tartós ala­pokra helyezni. Az évfordu­ló alkalmából a Külügyi Bi­zottság leszögezi, hogy Ma­gyarország, mint a helsinki záróokmány egyik aláírója, kizárja ' a fennálló európai határok erőszakos úton tör­ténő megváltoztatásának gondolatát. Egyidejűleg meg­erősíti azt az álláspontját, hogy a. térség stabilitásának alapvető feltétele az emberi jogok, az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségek kollek­tív és egyéni jogainak az ENSZ, valamint a helsinki folyomat vonatkozó doku­mentumainak szellemében 'történő maradéktalan bizto­sítása. A bizottság elitéli mindazon erőket, amelyek a bécsi döntés évfordulóját a magyar ét a román nép kö­zötti ellentétek felszítására igyekeznek kihasználni. Fel­kéri Románia Nemzetgyűlé­sének tagjait, az ország min­den felelős politikai erejét, hogy ugyanebben a szellem­ben emelje fel szavát a szél­sőséges, gyűlölködő megnyil­vánulások, a hangulatkeltés ellen. Csakis a megbékélés­re, a jószomszédi kapcsola­tokra irányuló felelős maga­tartás szolgálja a magyar és a román nép érdekeit, a ke­let- és közép-európai térség­ben zajló demokratikus vál­tozásokat, az egységes Eu­rópa megteremtését.” Kezelői jog és egyebek A képvisélők a nyilatko­zat tudomásulvétele után rá­tértek a társadalmi szerve­zetek kezelői jogának meg­szüntetéséről szóló törvény- javaslat tárgyalására. Balsai István igazságügyi miniszter az_ előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében le­szögezte: az állami tulajdo­nú ingatlanok kezelői jogá­nak tartalma nem felel meg a piacgazdaságon alapuló jogrendszer elveinek. A ke­zelői jog — különösen az elmúlt időszakban — tisz­tázatlan helyzetet teremtett, az állam szinte alig tudta érvényesíteni tulajdonosi jo­gosítványait. A törvényja­vaslat a tulajdonreform ré­szeként megszünteti a társa­dalmi szervezetek kezelői jo­gát, s az állami tulajdonú ingatlanok hasznosításának végleges rendezéséig, részük­re ingyenes, átmeneti hasz­nálati jogot enged az álta­luk jelenleg is kezelt ingat­lanokra. A múlt rendszer prominens politikai szerve­zetéi, illetőleg azok vagyon­jogi jogutódai által kebelt ingatlanok száma — a kor­mány meggyőződése szerint — nincs összhangban a szer­vezetek súlyával, valóságos társadalmi szerepével. Ezért az általuk kezelt ingatlanok hasznosításából származó be­vételek a továbbiakban az állami költségvetést illetik. Az igazgságügyi miniszter bejelentette: a kormány az ingatlanok hasznosításának végleges rendezésére erede­tileg 1990. október végét je­lölte meg, a határidő be­tartása azonban illuzórikus­sá vált, ezért egy hónappal későbbre, november végére tűzte ki az új időpontot. A költségvetési bizottság előadója, Matyi László a ter­vezettel egyetértett, kivéve azt a paragrafust, amely az MSZP-t is felsorolja azon szervezetek között, amelyek a használati jog körébe eső ingatlanok hasznosításából származó bevételeket a költ­ségvetésbe fizetik. Az MSZP szerepeltetése ellentétes a pártokról szóló törvénnyel. Kemény vita egy törvényjavaslat címéről Az általános vitában Or­bán Viktor, a Fidesz parla­menti frakciójának vezető­je leszögezte: az MSZP-t nem lehet kivenni á keze­lői jog megszüntetésével érintett társadalmi szerve­zetek köréből. Pozsgay Im­re, az MSZP frakcióvezető­je bejelentette, hogy a Szo­cialista Párt nem kíván a vitában részt venni. Az al­kotmányos rendezést tartja iránymutatónak, ezért tá­mogatja az előterjesztést. Hozzátette azonban, hogy az MSZP minden pártra, szer­vezetre azonos elbírálást kér. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) hiányolta, hogy a tervezet nem tartalmazza a szak- szervezeti vagyon számve­vőszéki felülvizsgálatát. Ez annál is inkább fontos len­ne. mert az MSZOSZ arra törekszik, hogy vagyonát részvénytársaságokba ment­se, alapítványi vagyonná alakítva rejtse el a vizsgá­lat elől. A vitának ezen a pontján ismét Orbán Viktor kért szót, ellentmondást látva a kezelői jog megszüntetése és az ingatlanok ingyenes használati joggá tétele kö­zött. Szerinte a párttörvény nem foglalkozik a pártok kezelői jogával, és ez min­den bajok forrása. Salamon László (MDF) az alkot­mányügyi bizottság elnöke felhívta képviselőtársa fi­gyelmét arra, hogy e kér­désben a pártok gazdálko­dására vonatkozó tézisek az irányadók. A vitát Dörn­bach Alajos zárta le azzal, hogy különbség van a hasz­nálati és a haszonélvezeti jog között. Az általános vita lezárá­sát követően Szabad György bejelentette, hogy a tör­vénytervezet részletes vitá­ját. a bizottsági üléseken, ki­alakított állásfoglalások után folytatják. Szervesen kapcsolódott az elhangzottakhoz a követke­ző. az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámol­tatására vonatkozó törvény­javaslat, amelynek vitája elsősorban magának az elő­terjesztésnek a címe körül csúcsosodott ki. A törvényjavaslat, a Par­lamentben helyet foglaló Magyar Szocialista Pártot fs érinti, így érthető, ha lé­nyegében nekik jutott a fő­szerep a vitában. A szocia­listák parlamenti frakciójá­nak véleményét Horn Gyu­la tolmácsolta. részletesen ismertetve: hogyan számolt el vagyonával pártja már az idén tavasszal. Kitűnt, hogy az MSZP március 28-áig vagyonának 90 százalékáról — amelyet átadott — téte­les listát készített az Álla­mi Számvevőszék számára. A fennmaradó 10 . százalék­tól csak később „tudott meg­szabadulni”. Konkrét példa­ként említette, hogy az MTA anyagi fedezet hiányában nem vehette át a Társada­(Folytatás a 3. oldalon) Új üzemorvosi rendelő a békéscsabai téglagyárban Klubkönyvtárként műkö­dött egykor az az épület, melyet a DTCSV-től örökölt Békéscsabán, a Jamina Tég­la- és Cserépipari Vállalat. Ám a gyár dolgozói és veze­tői úgy Ítélték . meg, hogy nagyobb szükség lenne üzemorvosi rendelőre, sza­badidőklubra és kondicio­náló teremre. Alapos átala­kítási munkák után április­ban került sor az utóbbi át­adására. A korszerűen be­rendezett klubban szervez­ték meg a dolgozók gyere­keinek nyári táborát, vállal­tak szünidei gyermekfelügye­letet, gépjárművezetői tan­folymot indítottak. Emellett színes tévé, video, számító­gép segíti a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöl­tését. Aki szereti a mozgást, a konditerem szobabicikli­jén, bordásfalán, nyújtóján erősítheti izmait. Július elején készült el az épület másik felében mű­ködő orvosi rendelő, mely­nek átadási ünnepségét teg­nap tartották. Mint Greksza Jánosné, a gyár szociális ve­zetője bevezetőjében utalt rá, nemcsak a téglagyár 250 dolgozójának, de a társvál­lalatok dolgozóinak egészség- ügyi ellátását is az új léte­sítményben szervezik majd meg. Napi két órában tarta­nak üzemorvosi rendelést, délutánonként pedig bel- gyógyászati, fogászati, sze­mészeti és egyéb szakren­delésekre várják a betege­ket, akiket itt, helyben táp­pénzre is vehet az orvos. Dr. Tóth Mihály megyei üzemegészségügyi szakfőor­vos — aki két évtizeden át volt a régi gyár üzemorvo­sa — megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy színvo­nalas munkát csak egészsé­ges emberek végezhetnek. Rendkívül fontos ezért a jó munkahelyi légkör megte­remtése, melynek nem elha­nyagolható része a gyógyító­megelőző tevékenység. Az egyénnek, a munkahelynek és nem utolsósorban a társa­dalomnak is érdeke, hogy a dolgozó a lehető legkevesebb időre essen ki a termelésből, s egészségesen, jó közérzet­tel végezhesse munkáját. G. K. Fotó: Veress Erzsi Évadnyitó társulati ülés a Jókai Színházban Csongor és Tündétől a West Side Formaságoktól mentes, őszinte hangvételű és igen szellemes beszéddel köszön­tötte Gálfy László igazgató kollégáit a Jókai Színház tegnap délelőtti társulati ülé­sén. Nem csoda, hogy több­ször is „nyíltszíni tapssaí” jutalmazták, pedig rendkí­vül komoly dolgokról esett szó: egészen új piacgazdasá­gi követelményekről, magas művészi színvonalról és a színház minden korábbinál fontosabb, pótolhatatlan sze­repéről és felelősségéről. Bevezetőjében a színész­igazgató elismeréssel « szólt azokról a művészekről, akik a kétszáz éves magyar szín­játszás ünnepén, az elmúlt hét végén a budapesti kar­neválon képviselték a Jókai Színházat, illetve átadta a rendezvény megálmodóinak üdvözletét és köszönetét. — örülök, hogy újra lát­lak benneteket, és örülök, hogy sokakat nem látok — folytatta Gálfy László, majd Story-ig sietve hozzátette.; — Termé­szetesen azokra' gondolok, akik azért nem tudnak részt- venni a' társulati ülésen, mert dolgoznak. (Külföldön venédgszerepelnek vagy fil­meznek.) Egy színházigazga­tónak mindig nagy öröm, ha olyan színészei vannak, akik máshol is kellenek. S ter­mészetesen / visszajönnek, hozzánk tartoznak. A továbbiakban az egész magyar társadalomra és ezen belül a színházi szak­mára jellemző bizonytalan­ságról és zűrzavarról beszélt Gálfy László. Hangsúlyozta: „a fenti parancsok megszű­nésével” és nagyobb önálló­sággal kell szembenézni, s hogy „a jövő színházában nem lehet passzívan szemlé­lődni vagy csinálni bármit. Aktív közreműködők nélkül nem létezhet színház.” — Célunk nemcsak a szín­ház megmaradása, léte, ha­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom