Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-29 / 202. szám
BÉKÉS MEGYEI I HÍZ« MINDEN ELÜTI 1990. AUGUSZTUS 29., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 202. SZÁM Üzenet az állampolgárokhoz Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, a választási kampány kezdete alkalmából — a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda munkatársainak nyilatkozva — kedden üzenetet intézett az ország állampolgáraihoz. Honfitársaim! Barátaim! Hazánk elérkezett a társadalmi és politikai rendszerváltás taláfl legjelentősebb állomásához, a helyhatósági választásokhoz. Népünknek oly sok évtized után lehetősége nyílik rá, hogy szőkébb pátriája felelős gazdáit, közvetlen elöljáróit — rátermettségük, szakértelmük és emberségük alapján — maga válassza meg. Magyarország közelebbi és távolabbi jövőjének is központi kérdése ez, hiszen ezáltal válik teljessé és befejezetté a rendszerváltás. Egy-egy településen, vagy körzetben az ott élők maguk ismerik a legjobban mind a gazdaszerepre kiszemelteket, mind a feladatokat, amelyek megoldását majdani új vezetőjüktől várják. A helyhatósági választások előkészületei már javában folynak, szinte órák választanak el a pártok és más érdek- szövetségek választási hadjáratának kezdetétől. Ezért kívánok most szólni önökhöz: a történelmi pillanat késztet rá, hogy a tisztességes és tiszta választási hadjárat érdekében szóljak. Az elmúlt hónapokban társadalmunk tiszteletet parancsoló érettséggel élt a demokrácia nyújtotta lehetőségekkel, a nyílt és nyilvános politikai küzdelem eszközeivel, felelős módon nyilvánította ki véleményét. De a választások során bőven akadt példa a lelki terror határát súroló indulatokra is. Kérem hát, hogy pártjaink a választási hadjárat tisztaságával, programjuk józanságával, jelöltjeik körültekintő megválasztásával igyekezzenek igazukról meggyőzni választóikat, s kerüljék el, hogy a helyhatósági választások légkörét ellenfeleik befeketítésével, netán rágalmazásával szennyezzék be. A Magyar Köztársaság elnökeként erkölcsileg megengedhetetlennek tartom, hogy a választási hadjáratban —vagy a jelölések során — bárki is ‘az állampolgárok közérzetét megkeserítő, jövőbe vetett hitét nyomorító eszközt alkalmazzon. Érvvel érvet, elvvel elvet szeggezzünk szembe. E politikai mérkőzésből hazánk és népünk csak úgy kerülhet ki győztesen, ha mindenki felelőssége teljes tudatában, lelkiismerete szerint és a köz érdekében gyakorolja demokrácia nyújtotta állampolgári jogait. Bízom benne, hogy mind a pártok, mind a választásra jogosult állampolgárok — mint ahogy már többször is bebizonyították érettségüket a demokráciára, a józan ítélet- alkotásra, ézúttal a helyhatósági választások ügyét viszik sikerre. Hogy elképzeléseiket és módszereiket egyaránt áthatja az emberi tisztesség, a politikai bölcsesség, a magyar reformkor szép nemzeti gondolata: „A HAZA MINDEN ELŐTT”. E gondolat jegyében kérem Honfitársaimat, hazánk választásra jogosult valamennyi állampolgárát, hogy ne maradjon távol az urnáktól, hanem szavazatával tegyen hitet hazánk megújulása mellett! * ^ Az Országgyűlés keddi munkanapja Á társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte meg az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapját. A független kisgazdapárt reggeli frakcióülése miatt csak késéssel kezdhette meg munkáját a Parlament. Ezt szóvá is tette az elnöklő Szabad György, mondván: a pártok frakció- ülései nem eshetnek egybe a plenáris tanácskozással. A precedens értékű ügyet az elnök a Házbizottság elé viszi. Napirend előtt a képviselők egyetértettek a kormány azon kérésével, hogy a Parlament sürgősséggel -tárgyaljon a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatról. A Külügyi Bizottság nyilatkozata Ezután Horn Gyula, a Külügyi Bizottság elnöke kért szót, s ismertette a második bécsi döntés évfordulójával összefüggésben kialakult magyar—román viszonnyal kapcsolatos bizottsági nyilatkozatot: „A magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága alapvető fontosságú kérdésnek tekinti Magyarország és a szomszédos országok viszonyát. Meggyőződése, hogy a térség és Európa érdekeinek egyaránt az felel meg, ha Közép- és Kelet-Európa sokat szenvedett, egymással gyakran szembefordított népei a múlton felülemelkedve, jogos és vélt sérelmeiket félretéve közöien munkálkodnak a jószomszédi viszony megteremtésén, az együttműködés bővítésén. Az 50 évvel ezelőtti második bécsi döntés ismert következményei arra figyelmeztetnek, hogy a térség népei csakis maguk tudják viszonyukat tartós alapokra helyezni. Az évforduló alkalmából a Külügyi Bizottság leszögezi, hogy Magyarország, mint a helsinki záróokmány egyik aláírója, kizárja ' a fennálló európai határok erőszakos úton történő megváltoztatásának gondolatát. Egyidejűleg megerősíti azt az álláspontját, hogy a. térség stabilitásának alapvető feltétele az emberi jogok, az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív és egyéni jogainak az ENSZ, valamint a helsinki folyomat vonatkozó dokumentumainak szellemében 'történő maradéktalan biztosítása. A bizottság elitéli mindazon erőket, amelyek a bécsi döntés évfordulóját a magyar ét a román nép közötti ellentétek felszítására igyekeznek kihasználni. Felkéri Románia Nemzetgyűlésének tagjait, az ország minden felelős politikai erejét, hogy ugyanebben a szellemben emelje fel szavát a szélsőséges, gyűlölködő megnyilvánulások, a hangulatkeltés ellen. Csakis a megbékélésre, a jószomszédi kapcsolatokra irányuló felelős magatartás szolgálja a magyar és a román nép érdekeit, a kelet- és közép-európai térségben zajló demokratikus változásokat, az egységes Európa megteremtését.” Kezelői jog és egyebek A képvisélők a nyilatkozat tudomásulvétele után rátértek a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvény- javaslat tárgyalására. Balsai István igazságügyi miniszter az_ előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében leszögezte: az állami tulajdonú ingatlanok kezelői jogának tartalma nem felel meg a piacgazdaságon alapuló jogrendszer elveinek. A kezelői jog — különösen az elmúlt időszakban — tisztázatlan helyzetet teremtett, az állam szinte alig tudta érvényesíteni tulajdonosi jogosítványait. A törvényjavaslat a tulajdonreform részeként megszünteti a társadalmi szervezetek kezelői jogát, s az állami tulajdonú ingatlanok hasznosításának végleges rendezéséig, részükre ingyenes, átmeneti használati jogot enged az általuk jelenleg is kezelt ingatlanokra. A múlt rendszer prominens politikai szervezetéi, illetőleg azok vagyonjogi jogutódai által kebelt ingatlanok száma — a kormány meggyőződése szerint — nincs összhangban a szervezetek súlyával, valóságos társadalmi szerepével. Ezért az általuk kezelt ingatlanok hasznosításából származó bevételek a továbbiakban az állami költségvetést illetik. Az igazgságügyi miniszter bejelentette: a kormány az ingatlanok hasznosításának végleges rendezésére eredetileg 1990. október végét jelölte meg, a határidő betartása azonban illuzórikussá vált, ezért egy hónappal későbbre, november végére tűzte ki az új időpontot. A költségvetési bizottság előadója, Matyi László a tervezettel egyetértett, kivéve azt a paragrafust, amely az MSZP-t is felsorolja azon szervezetek között, amelyek a használati jog körébe eső ingatlanok hasznosításából származó bevételeket a költségvetésbe fizetik. Az MSZP szerepeltetése ellentétes a pártokról szóló törvénnyel. Kemény vita egy törvényjavaslat címéről Az általános vitában Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője leszögezte: az MSZP-t nem lehet kivenni á kezelői jog megszüntetésével érintett társadalmi szervezetek köréből. Pozsgay Imre, az MSZP frakcióvezetője bejelentette, hogy a Szocialista Párt nem kíván a vitában részt venni. Az alkotmányos rendezést tartja iránymutatónak, ezért támogatja az előterjesztést. Hozzátette azonban, hogy az MSZP minden pártra, szervezetre azonos elbírálást kér. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) hiányolta, hogy a tervezet nem tartalmazza a szak- szervezeti vagyon számvevőszéki felülvizsgálatát. Ez annál is inkább fontos lenne. mert az MSZOSZ arra törekszik, hogy vagyonát részvénytársaságokba mentse, alapítványi vagyonná alakítva rejtse el a vizsgálat elől. A vitának ezen a pontján ismét Orbán Viktor kért szót, ellentmondást látva a kezelői jog megszüntetése és az ingatlanok ingyenes használati joggá tétele között. Szerinte a párttörvény nem foglalkozik a pártok kezelői jogával, és ez minden bajok forrása. Salamon László (MDF) az alkotmányügyi bizottság elnöke felhívta képviselőtársa figyelmét arra, hogy e kérdésben a pártok gazdálkodására vonatkozó tézisek az irányadók. A vitát Dörnbach Alajos zárta le azzal, hogy különbség van a használati és a haszonélvezeti jog között. Az általános vita lezárását követően Szabad György bejelentette, hogy a törvénytervezet részletes vitáját. a bizottsági üléseken, kialakított állásfoglalások után folytatják. Szervesen kapcsolódott az elhangzottakhoz a következő. az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatására vonatkozó törvényjavaslat, amelynek vitája elsősorban magának az előterjesztésnek a címe körül csúcsosodott ki. A törvényjavaslat, a Parlamentben helyet foglaló Magyar Szocialista Pártot fs érinti, így érthető, ha lényegében nekik jutott a főszerep a vitában. A szocialisták parlamenti frakciójának véleményét Horn Gyula tolmácsolta. részletesen ismertetve: hogyan számolt el vagyonával pártja már az idén tavasszal. Kitűnt, hogy az MSZP március 28-áig vagyonának 90 százalékáról — amelyet átadott — tételes listát készített az Állami Számvevőszék számára. A fennmaradó 10 . százaléktól csak később „tudott megszabadulni”. Konkrét példaként említette, hogy az MTA anyagi fedezet hiányában nem vehette át a Társada(Folytatás a 3. oldalon) Új üzemorvosi rendelő a békéscsabai téglagyárban Klubkönyvtárként működött egykor az az épület, melyet a DTCSV-től örökölt Békéscsabán, a Jamina Tégla- és Cserépipari Vállalat. Ám a gyár dolgozói és vezetői úgy Ítélték . meg, hogy nagyobb szükség lenne üzemorvosi rendelőre, szabadidőklubra és kondicionáló teremre. Alapos átalakítási munkák után áprilisban került sor az utóbbi átadására. A korszerűen berendezett klubban szervezték meg a dolgozók gyerekeinek nyári táborát, vállaltak szünidei gyermekfelügyeletet, gépjárművezetői tanfolymot indítottak. Emellett színes tévé, video, számítógép segíti a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését. Aki szereti a mozgást, a konditerem szobabiciklijén, bordásfalán, nyújtóján erősítheti izmait. Július elején készült el az épület másik felében működő orvosi rendelő, melynek átadási ünnepségét tegnap tartották. Mint Greksza Jánosné, a gyár szociális vezetője bevezetőjében utalt rá, nemcsak a téglagyár 250 dolgozójának, de a társvállalatok dolgozóinak egészség- ügyi ellátását is az új létesítményben szervezik majd meg. Napi két órában tartanak üzemorvosi rendelést, délutánonként pedig bel- gyógyászati, fogászati, szemészeti és egyéb szakrendelésekre várják a betegeket, akiket itt, helyben táppénzre is vehet az orvos. Dr. Tóth Mihály megyei üzemegészségügyi szakfőorvos — aki két évtizeden át volt a régi gyár üzemorvosa — megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy színvonalas munkát csak egészséges emberek végezhetnek. Rendkívül fontos ezért a jó munkahelyi légkör megteremtése, melynek nem elhanyagolható része a gyógyítómegelőző tevékenység. Az egyénnek, a munkahelynek és nem utolsósorban a társadalomnak is érdeke, hogy a dolgozó a lehető legkevesebb időre essen ki a termelésből, s egészségesen, jó közérzettel végezhesse munkáját. G. K. Fotó: Veress Erzsi Évadnyitó társulati ülés a Jókai Színházban Csongor és Tündétől a West Side Formaságoktól mentes, őszinte hangvételű és igen szellemes beszéddel köszöntötte Gálfy László igazgató kollégáit a Jókai Színház tegnap délelőtti társulati ülésén. Nem csoda, hogy többször is „nyíltszíni tapssaí” jutalmazták, pedig rendkívül komoly dolgokról esett szó: egészen új piacgazdasági követelményekről, magas művészi színvonalról és a színház minden korábbinál fontosabb, pótolhatatlan szerepéről és felelősségéről. Bevezetőjében a színészigazgató elismeréssel « szólt azokról a művészekről, akik a kétszáz éves magyar színjátszás ünnepén, az elmúlt hét végén a budapesti karneválon képviselték a Jókai Színházat, illetve átadta a rendezvény megálmodóinak üdvözletét és köszönetét. — örülök, hogy újra látlak benneteket, és örülök, hogy sokakat nem látok — folytatta Gálfy László, majd Story-ig sietve hozzátette.; — Természetesen azokra' gondolok, akik azért nem tudnak részt- venni a' társulati ülésen, mert dolgoznak. (Külföldön venédgszerepelnek vagy filmeznek.) Egy színházigazgatónak mindig nagy öröm, ha olyan színészei vannak, akik máshol is kellenek. S természetesen / visszajönnek, hozzánk tartoznak. A továbbiakban az egész magyar társadalomra és ezen belül a színházi szakmára jellemző bizonytalanságról és zűrzavarról beszélt Gálfy László. Hangsúlyozta: „a fenti parancsok megszűnésével” és nagyobb önállósággal kell szembenézni, s hogy „a jövő színházában nem lehet passzívan szemlélődni vagy csinálni bármit. Aktív közreműködők nélkül nem létezhet színház.” — Célunk nemcsak a színház megmaradása, léte, ha(Folytatás a 3. oldalon)
