Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-28 / 201. szám

BÉKÉS MEGYEI I HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. AUGUSZTUS 28., KEDD POLITIKAI NAPILAP Ars: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 201. SZÁM Ez a kampány is iái kezdődik... Egy nap késésben a történelem érájához képest Tegnap helyett mától fogadják a jelöléseket a békéscsabai tanácsnál A Magyar Posta Vállalat 1990. augusztus 17-én „Magyar Köztársaság Címere'’ elnevezéssel 20 forint értékű bélyeg­blokkot és 8 forint névértékű általános forgalmi bélyeget bocsátott forgalomba. A bélyegblokk (képűnkön) és forgal­mi bélyeg Vertei József grafikusművész terve alapján ké­szült. Helyhatósági választások ’90 Kik járulhatnak az urnák elé? „Ma kezdődik a választási kampány” — adtuk hírül tegnapi számunk címolda­lán, de nyugodtan hozzáte- hettük volna: kivéve Békés­csabán. Az MDF városi szer­vezete nem is rejti véka alá emiatti bosszankodását: a város egyéni választókerü­leti beosztásának hiányában sem ők, sem más szerveze­tek, illetve az állampolgárok sem láthatnak hozzá a je­löltállításhoz. Sorscsapásnak tekinthető, vagy valami más oka is van annak, ha a város ismét fel­iratkozik a kétes dicsőségek tabellájára? Mielőtt erre ke­resnénk választ, nézzük meg, mi a véleménye Molnár Györgynek, az MDF városi elnökének: — Augusztus 16-ig kellett volna egyeztetnie a városi tanácsnak a pártokkal. Ehe­lyett 17-én ült le velünk tár­Képviselői mandátum iga­zolásával kezdte meg hét­főn. délelőtt 10 órakor az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának újabb mun­kanapját. Az ülést vezető Szabad György elnök beje­lentette: Bokros Lajos meg­üresedett képviselői helyén az MSZP fővárosi listájáról Schiffer János szerzett or­szággyűlési mandátumot. A választási és mandátum­vizsgáló bizottság jelentését követően a törvényhozó testület Schiffer János man­dátumát igazolta. A képvi­Ezt követően Göncz Ár­pád köztársasági elnök kért szót. Köszönetét mondott a képviselőknek a nyári rend­kívüli ülésszakon végzett munkájukért, az ott elért történelmi eredményekért. Annak a véleményének adott hangot, hogy a törvény­hozók kompromisszumkész­ségről és elvi felkészültség­ről tettek tanúbizonyságot. Felh. ia a figyelmet az or­szágban tapasztalható ide­ges hangulatra, rámutatva, hogy ez az idegesség az elő­ző parlamenti ülésszakon is visszatükröződött a viták hangnemében. Mint mondta: az ország hangulata a kor- fordulón megmagyarázható, azonban a képviselőknek tudniuk kell: az ülésterem­ben elhangzottakról a tele­vízió nyilvánosságának kö­szönhetően, itthon és kül­földön is tudomást szerez­nek. Kérte, hogy a viták gyalni, első ízben dr. Simon Mihály vb-titkár. Az SZDSZ kivételével a pártok el is fo­gadták a tanács javaslatát. A vb-titkár 21-én délután közölte: fenntartja az ere­deti területi beosztást. Az SZDSZ 23-án délután tele­faxon kifogást nyújtott be a választási ügyekben köz- társasági megbízotti feladat­kört ellátó megyei vb-titkár- hoz. Dr. Pataki István más­nap döntött is: elfogadta az SZDSZ kifogását, s vissza­adta az ügyet a békéscsabai vb-titkámak. öt viszont pén­teken sem, ma sem értük el. — Tulajdonképpen mi a vita alapja? — A tanácsi tervezet szerint Gerla, • Mezőme- gyer, Csabaszabadi — lélekszámától függetlenül — egy-egy személyt választhatna a képviselőtes­tületbe. Az SZDSZ Csabasza­selő elfoglalta helyét az ülésteremben. Az elnök tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy a kormány benyújtotta a hon­védelmi törvény módosítá­sáról, az árak megállapítá­sáról. a tisztességtelen pia­ci magatartás tilalmáról szó­ló törvényjavaslatot. Sürgős tárgyalást kért az 1990. évi önkormányzati választások előkészítésének és lebonyo­lításának pénzügyi szükség­letei biztosításáról szóló or­szággyűlési határozati ja­vaslatról. során az ellenzék és a kor­mánykoalíció pártjainak tag­jai egyaránt tartózkodjanak egymás szándékának minő­sítésétől, elvet elvvel, érvet érvvel szembesítsenek. A köztársasági elnök önmér­sékletre intette a képvise­lőket, hangsúlyozva, hogy fokozott jelentősége van a Parlamentben elhangzott minden szónak, és azok sérthetik külpolitikai érde­keinket is. Szabad György ezután ja­vaslatot tett a háromnapos­ra tervezett ülés tárgysoro­zatára. A már nyilvánosság­ra hozott napirendben mindössze annyi a változás, hogy a plénum kedden dönt a polgármesteri tisztség el­látásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat tár­gyalásáról, illetve a képvi­selők elvetették Molnár Pé­ter (Fidesz) arra vonatkozó indítványát, hogy a sajtó­badi esetében ezzel nem ért egyet. A törvény . viszont megengedi, hogy tekintettel legyünk történelmi és egyéb helyi sajátosságokra a vá­lasztókerületek kialakításá­nál. Nem vitatjuk az jSZDSZ lépésének jogszerűségét. Ugyanakkor képtelenségnek tartjuk azt, hogy a kam­pány időszakában változtat­ják meg a körzeteket. Ez etikai kérdés is. Ismételten felhívjuk a figyelmet a vá­lasztás jogi és etikai szabá­lyainak betartására. Frissen kitett plakátunkat például egyetlen óra elteltével letép­te valaki. » Természetesen érdekelt bennünket az SZDSZ véle­ménye is. — Elég későn kezdett a tanács a pártközi egyezteté­sekhez, ráadásul vontatottan is haladt az ügy — véleke­dett Pap János ügyvivő. — privatizációs bizottság a jö­vőben paritásos alapon vé­gezze munkáját. Az első napirend... A tárgysorozat első napi­rendi pontjaként a képvise­lők megkezdték annak a tör­vénytervezetnek a tárgyalá­sát, amely a. kormányzati munkamegosztás változásá­val összefüggésben egyes törvények módosításáról rendelkezik. A törvényjavaslat előadó­ja, Balsai István igazságügyi miniszter — mintegy indok­lásképpen — hangsúlyozta, hogy a tárcák hatáskörének kimunkálása, azok pontosí­tása szükségessé teszi né­hány kormányzati feladat­kör átcsoportosítását. Ennek értelmében — miké it az a miniszter szavaiból kitűnt —• különválasztják a környe­zetvédelem és a vízgazdál­kodás központi irányítását. A vízügyi igazgatást a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium látja majd el, míg a környezetvédelem — kiegészülve az építésügy központi feladataival — a környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter hatás­körébe tartozik a jövőben. (A konkrét építőipari tevé­kenységet azonban továbbra is az ipari és kereskedelmi tárca irányítja majd.) A törvényjavaslat emellett foglalkozik még a szakmai oktatás, a középfokú szakok­tatás felügyeletének rende­zésével, pontosítja a Szak­képzési Alap működtetését, s a változtatásokkal összefüg­gésben természetesen a ml­A jogorvoslat lehetőségét be kellett volna kalkulálniuk az eljárás időtartamába. Mi az­zal nem értettünk egyet, hogy amíg Békéscsabán 4500 főből áll egy átlagos körzet, Csabaszabadiból 380-an vá­lasszanak képviselőt. Java­soltuk, hogy ilyen megoldás esetén a három településrész a 16 fős kereten felül vá­laszthassa meg képviselőjét, ' vagy — és elsősorban ezt látjuk célszerűnek — Csa- baszabadit vonják egy kör­zetbe például Jamina külső részével. Az új testületben amúgy sem „ki járó emberek­nek”, hanem városi szinten gondolkodóknak kell ülniük. Mi tehát nem adtunk be al­ternatív javaslatot, csupán azt kértük: a köztársasági megbízott a csabaszabadinál látható aránytalanság indo­(Folytatás a 3. oldalon) nisztériumök felsorolásáról szóló törvény szövegét is. A tervezet feletti vitában csupán néhány képviselő mondta el véleményét, ki- sebb-nagyobb kiegészítést, észrevételt fűzve a törvény- javaslathoz. Elhangzott azonban egy módosító indít­vány is. ezért — azt bizott­sági véleményezésre bocsát­va — a törvénytervezet tár­gyalását felfüggesztették. ...és a folytatás Sok szempontból a kibon­takozó magyar demokrácia, a rendszerváltás történelmi pillanata volt, amikor Bőd Péter Ákos ipari és kereske­delmi miniszter előterjeszté­sében végre „hivatalosan” is a Parlament plénuma elé ke­rült az állami kiskereskede­lem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslat. Az előprivatizáció néven is­mertté vált intézkedéscsoma­got tartalmazó jogszabály- tervezettel ugyanis a ' ház megkezdte a gazdasági rend­szerváltást közvetlenül szol­gáló törvényhozói munkát. A hatalomváltás logikájából következően eddig elsősor­ban a magyar társadalom politikai, közigazgatási struktúrájának átépítését célzó törvénykezés foglalta le a Parlament figyelmét; a társadalom átfogó politikai szerkezetének megalkotása után a törvényhozás most hozzáláthat a társadalom életében tapasztalt bajok gazdasági gyökereinek keze­(Folytatás a 3. oldalon) A helyhatósági választások hivatalos kampánya tegnap megkezdődött. A politikai p'ártok, szervezetek újra ak­tív szerepet játszanak, ezút­tal a helyi közélet alakítá­sára helyezve a hangsúlyt. Cselekedhet természetesen az állampolgár is azzal, hogy képviselőjelöltet ajánlhat, illetve támogathat. Az aján-: láshoz viszont választójog­gal kell rendelkeznie. Ezért fontos mindenkinek tisztá­ban lennie azzal, van-e vá­lasztójoga. A törvény, amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását hivatott rögzíteni, követi az alkotmányban deklarált de­mokratikus választási alap­elveket. Ily módon a válasz­tójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és tit­kos. Választójoga lehet annak a nagykorú magyar állam­polgárnak, akinek az állan­dó vagy az ideiglenes lakó­helye a Magyar Köztársaság területén van. Másképpen fogalmazva, a választójog azokat illeti meg, akik tény­legesen, életvitelszerűen, ál­landó jelleggel Magyaror­szágon laknak. Nagykorúnak tekinthetők azok, akik leg­később a választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötéssel válnak nagykorúvá. A választás joga kiterjed a Magyarországon tartósan letelepedett nem magyar ál­Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: A szlovák kormány el­nöksége hétfői ülésén azt javasolta a prágai szövetsé­gi kormánynak, hogy cseh­szlovák részről Vladimir Meciar miniszterelnök „ke­zelje” - a Magyarországgal folytatott tárgyalások ügyét a bősi vízierőmű kérdésé­ben. A pozsonyi kormányel­nökség szerint nemzetközi segítséget kell igénybe ven­ni a tervezett erőmű -kör­nyezeti kockázatainak fel­mérése érdekében. A testü­let egyetértett a föld alatti vizek problematikájával foglalkozó szakértői csoport felállításával. Javasolta egy­úttal Prágának: oldják meg lampolgárokra is, azokra ne^ vezetesen, akik rendelkez­nek a külföldiek személyi igazolványával. Külföldiek ugyanakkor nem választha­tók az önkormányzati testü­let tagjának vagy polgár- mesternek. Nincs választójoga annak, aki cselekvőképességet kor­látozó vagy kizáró gondnok­ság alatt áll; akit jogerős ítélettel eltiltottak a köz­ügyek gyakorlásától, s ez az ítélet a választás idején ha­tályban van; aki szabadság- vesztését tölti; aki büntető- eljárásban jogerősen elren­delt intézeti kényszergyógy­kezelés alatt áll. Az állampolgárok szaba­don határozhatják el, hogy élnek-e választójogukkal. A jogalkotó kimondja: a sza­vazáson való részvétel lehet erkölcsi kötelesség, de sem­miképpen sem lehet jogi ér­telmében vett kötelességként előírni. Választójogát mindenki elsősorban a lakóhelyén gyakorolhatja. A törvény emellett lehetőséget ad arra, hogy aki legalább öt éve fo­lyamatosan ideiglenes lakó­helyén tartózkodik, megfele­lő igazolással, ott éljen a jo­gával. A helyi tanácsoknál teg­nap kifüggesztették a vá­lasztói névjegyzéket. Ezek természetesen nyilvánosak, megtekinthetők, sőt, kifogás is benyújtható ellene szepJ tember 6-ig. munkajogi és szervezési szempontból azt, hogy az erőmű ügyével foglalkozó csehszlovák szövetségi meg­bízott, illetve a szlovák meghatalmazott ■ bekapcso­lódjék a csehszlovák kor­mány elnökségi hivatalának munkájába. • Milan Knazko, szlovák tárca nélküli miniszter meg­bízást kapott arra, hogy megbeszélje Jiri Dienstbier szövetségi külügyminiszter­rel: miként lehet meggyor­sítani *a magyar féllel a dip­lomáciai tárgyalásokat. E diplomáciai tárgyalások „gesztorának” csehszlovák részről — a pozsonyi elkép­zelések szerint — Meciar szlovák kormányfőnek kell lennie. Megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka H köztársasági elnök a Parlamenthez A szlovák fél gyorsítani akarja a tárgyalásokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom