Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-27 / 200. szám

Alti 1990. augusztus 27., hétfő Az újkígyósi plébános „szélhámossága” Vályogvető tábor, s ami készül: üregek otthona A nyomok a plébániára ve­zették. A bejárat előtt két sáros tornacipő szárítkozott a napon. Ki figyel oda? — kérdezhetnék. Ám abban a tikkasztó hőségben, melyben Újkígyóson jártunk, szándé­kosan sem találtunk olyan tócsát, mely cipőinkét eny- nyire megviselte volna. Így ihát, adott esetben, akár szenzációszámba is mehet két ilyen ágrólszakadt, át­ázott lábbeli utcai megjele­nése ... Beléptünk hát az aj­tón, hogy körülnézzünk kis­sé, hátha magyarázatot talá­lunk e különös jelenségre. Hogy mit láttunk? Egy tá­gas helyiséget, tömegszállás­nak berendezve. Odább egy étkezőféle, benne nagy asz­tal, rajta bőséges ebéd rom­jai. A konyhában asszonyok rendezkedtek, mosogattak, a jól végzett munka derűjé­vel ... De hát kik laknak, kik élnek Itt? Ki evett a tányé­rokból? Ki aludt a hálózsá­kokban? Ki felejtette oda­kint a sáros cipőket? * * * Az igazsághoz persze hoz­zátartozik, hogy annyira nem ért váratlanul minket a lát­vány, mely a plébánián fo­gadott. hiszen hallottunk az újkígyósi plébános* Szigeti Antal, fantasztikus vállalko­zásáról. Ha valami igazán a meglepetés erejével hatott, az az volt, hogy abban a tik­kasztó, kora délutáni hőség­ben is dolgoznak a római katoHiikus templom mögötti építkezésen. Csodálkoztunk, hisz normális ember csak a strandot, s a hűs szobát tud­ja elképzelni tartózkodási helyéül ilyenkor, különösen, ha — mint a tábor lakói — iskolai vakációját, vagy ren­des évi szabadságát tölti... Talán sikerült kellőképpen felcsigázni szíves olvasóink érdeklődését, vágjunk hát a közepébe! Lássuk, miféle nagy fáha vágta fejszéjét az újkígyósi plébános? Több éve gondolkodtak a faluban azon, miként lehetne öregek otthonát építeni Új­kígyóson. A lakosság kezde­ményezte, szorgalmazta a dolgot, de a helyi tanács nem tudta felvállalni — anyagiak híján — az építkezést. Ak­kor Szigeti Antal gondolt egy merészet... — Akár szélhámosságnak is nevezhető, ahogy ebbe a munkába fogtam. Volt két­millió forintunk az indulás­hoz, tovább semmi. A maj­dani, ötven idős ember be­fogadására alkalmas, 1460 négyzetméteres épületet pe­dig elképzeléseim szerint 15- 20 millió forintból tudjuk létrehozni. A 2 és ja 20 millió forint közti szakadék felett a hidat emberi jószándékból, segí­teni akarásból feszítik ki. Persze ez sem megy egy­könnyen, hiszen a segítő ke­zet is keresni, irányítani kell. Lehet például nyári tábort szervezni azoknak, akik részt kívánnak venni a vályogve­tésben. Nos, augusztus 5-től 25-lg német, belga, holland, olasz és lengyel fiatalokat fogadtak Újkígyóson. Hogy miként kerültek éppen ide? Tőlük kérdeztük. Szigeti An­tal tolmácsolásában ... Natalie Watzke az NSZK- ból érkezett, egy nemzetközi szervezet, a Bau-Orden (épí­tő rend) szervezésében. — Mindenki jelentkezhet nálunk ilyen munkára, aki szociális segítséget akar nyújtani — magyarázta kész­ségesen. — Azt, hogy hova jövünk, elmondták, de hogy milyen munka vár itt ránk, hogy vályogot vetünk, erről nem szóltak. Mindez persze egyáltalán nem bosszantja, sőt, mint mondja: legalább ezt a mun­kát is megismerte, ilyet még úgysem látott. Még egy „mentő kérdést” feltettünk—legyen ideje ki­fújni magát, hisz nem köny- nyű a szalmával kevert agyagos sarat a formázóba rakni — életéről, s arról, ott­hon mivel foglalkozik. El­mondta, hogy most érettsé­gizett, pályaválasztás előtt áll. — Az biztos, hogy nem fo­gok vályogot vetni — mu­tatja mosolyogva sártól ra­gacsos tenyerét —, valószí­nű, hogy az egészségügyben helyezkedek el, mint asszisz­tens. A legnehezebb munkára Joachim Hirschler vállalko­zott. Akik ismerik e munka- folyamatot, most a sár ka- varására gondolnak, pedig az NSZK-fiatalembernek nem az a feladata. (Azt a marko­lógép már elvégezte.) Vasvil­lával dolgozik, erejét meg­feszítve emeli, rakja a víztől elnehezült agyagos földet. Tenyerét hatalmas kesztyű védd, homlokán verítékcsep- pek árulkodnak a munka ne­hézségéről ... — Technikusként otthon mindig az íróasztalnál ülök. Egy kis fizikai teljesítmény rámfér — támaszkodott a vasvilla nyelére. — Ráadá­sul az idén töltöm be 28. életévemet és tíz esztendeje már semmit nem csináltam a szociális közösségért, ahielyhez tartozom. Hát ezért jelentkeztem ide. Élményeiről beszélt, arról, Újrakezdési Szövetség Gyomaendrődön Házasságközvetítés vállalkozóknak hogy egyszer, talán öt-tíz év múlva, ha a családalapítá­son túl lesz, visszatér Ma­gyarországra turistaként. Akkor több ideje lesz körül­nézni másfelé is. * * * Naponta több mint 2 ezer tégla, az hetente 14 ezer... A 20 nap alatt — bíznak benne — elkészül a bűvös 60 ezer... Ennyit vetettek a múlt nyári táborban is, ab­ból már a falazás júliusban megkezdődhetett. Szigeti Antal bizakodó, Bánfi Zsolt a tervező —aki­vel az építkezésen találkoz­tunk — elégedett a munka ütemével. Sok mindent meg­vettek már és még több se­gítségre lenne szükségük. — Nem 'hagynak cserben az ismerősök. Eddig abból éltünk, amit maguktól adtak az emberek — mondta bú­csúzóul a .plébános. — A jö­vőben is önkéntes felajánlá­sokat várunk (számlaszám 269 98033), és el tudom kép­zelni (már volt erre példa), hogy szakmunkások is fel­keresnek, tudásukat, erejü­ket felajánlva. (Telefon (66) 56-126.) Nem álltuk meg — látva arcán a fáradtságot —, hogy ne kérdezzük tovább: most, hogy tudja, mi várna rá ismét belevágna e „szélhá­mosságba”? — Még messze vagyunk a munka befejezésétől, ám ennyiből is látom, a jó cél érdekében' sok ember meg­mozdul, hogy aztán jó ér­zéssel nyugtázza: tettem var lamit másokért. Hát ezért vállalkoznék ismét az épít­kezésre ennyi gond, baj után *s- Nagy Agnes A vályogvetők a tikkasztó melegtől sem futamodnak meg Minden a terv szerint megy? Fotó: Gál Edit Újrakezdési Szövetség ala­kult Gyomaendrődön idén április 29-én. Szervezője Krucsó László vállalkozó. Tőle érdeklődtünk arról, mit takar az elnevezés, mi a szövetség célja? — A hazai gazdasági rend­szert mindannyian ismerjük — kezdte Krucsó László. — Lepusztult vállalatok, ala­csony munkabér az egyik ol­dalon, máshol bújtatott lét­szám, munkanélküliség jel­lemzi. A Németh-kormány, majd utána az Antall-kor- mány meghirdette — a gaz­dasági fellendülés reményé­ben — a vállalkozások szük­ségességét. De kivel? Az em­berek nagy többsége nem rendelkezik tőkével, és hiába ért szakmájához felső fokon, mégsem tud elindulni. Ma­gyarországon a kommunista rendszer alatt nem alakulha­tott ki a társadalom közép­rétege, nincs vállalkozásba képes polgárság. Ma a mun­kahelyeken egyre többen ke­rülnek nehéz helyzetbe, és ha létszámfölöttivé válnak, a jövőjük majdnem kilátásta­lan. Az Újrakezdési Szövet­ség ezeken az embereken kí­ván segíteni. — Hogyan képzelik el a segítségnyújtást a gyakor­latban? — Szervezetünk a kor­mánytól semmilyen anyagi támogatást nem kér. A szö­vetség tagsági viszonyra épül. Magyarországról el­származott tehetős külföldi állampolgárokat kerestünk és keresünk fél. Előzetes egyez­tetés alapján felkérjük őket magyarországi vállalkozások alapítására, tőkebefektetés­re, esetleg adományozásra. Aki megérti céljainkat és anyagi támogatást nyújt valamilyen formában, tag­nak tekintjük. Azokat a ma­gyar vállalkozókat, akik ál­talában csak szellemi tőké­vel rendelkeznek, arra kér­jük, írjanak tervezendő te­vékenységükről rövid pályá­zatot. Sorolják fel elképze­léseiket, szakmai, anyagi hátterüket, és ha kölcsönö­sen egymásra találnak a fe­lek, akkor az Újrakezdési Szövetség felvállalja a „há­zassóig” lebonyolítását. Ter­veink szerint a vállalkozó a kapott hitelt vagy bármilyen termelési értéket 2-3 évig nem törlesztené. Ennyi időt adnánk a vállalkozás zavar­talan beindulásához. — Mit kér az Újrakezdési Szövetség a partnerek ösz- szehozásáért, és mindezeken túl, mit nyújt a tagoknak? — A külföldi fél számára igény szerint gazdasági, tu­risztikai és egyéb befektetési elképzeléseikhez információ­kat szerzünk be. Hazai tag­jainktól havi 100 forint tag­sági díjat kérünk, s ezért szolgáltatást nyújtunk nekik. Bejegyzett alapító tagjaink között gyakorlott vállalko­zók, jogi és gazdasági kérdé­sekben jártas, műszaki, me­zőgazdasági, kereskedelmi területeket jól ismerő szak­emberek, könyvelők, adó­tanácsadók állnak rendelke­zésre. Vállaljuk nyersanya­gok, különböző termékek be­szerzését, vagy hazai előállí­tású áruk külföldi értékesí­Krucsó .László vállalkozó: „Nem kérünk a kormánytól semmiféle anyagi támoga­tást. Tagjainknak közvetlen segítséget nyújtunk.” Fotó: Fazekas Fereno tését. Sőt, ha arra igény lesz, akkor ingyenes számító- gépes adatnyilvántartást, adóelszámolást is vállalha­tunk. — Van-e már olyan vál­lalkozás, amelyet önök hoz­tak létre, vagy közreműköd­tek a megvalósításában? — Sajnos, még .ilyen nincs. Ennek elsősorban pénzügyi okai vannak. A munkánk gyakorlati megkezdéséhez elengedhetetlen olyan pénz­ügyi és gazdasági iroda, il­letve a valutát fogadni tudó, és a pénzforgalmat lebonyo­lítani képes bankrendszer, amely egy nyugati ország pénzintézetének segítségével közreműködne a partnerek pénzügyi összehozásában. Reményeink szerint ez ha­marosan megoldódik, hiszen a kormány illetékes tagjai­val értől már érdemben többször tárgyaltunk. Papp János Az augusztus 20-án a békéscsabai Spáten Sörözőnél kihúzott „SZÁZFORINTOS” tombola hivatalos nyeremény lista ja: 1. Autórádió-magnó 00389 sz. sorsjegy antennával 2. Utazókészlet 00565 sz. sorsjegy 3.5 db-os kerti garnitúra 07000 sz. sorsjegy 4. Tekekészlet (3 db) 11757 sz. sorsjegy 5. Tekekészlet (3 db) 05068 sz. sorsjegy 6. Tekekészlet (3 db) 02032 sz. sorsjegy 7. Autórádió 11874 sz. sorsjegy 8—17-ig. 10 db videokazetta, 04654, 05568, 09652, 11853, külön kihúzva 09621, 10180, 06830, 07612, 06715, 03715. 18—20-ig. 3 db sétálómagnó, külön kihúzva 11920, 04978, 09846 21—24-ig. 4 db Casio SP—8000, külön kihúzva 06251, 11251, 08156, 03377 25. Goldstar mikrohullámú sütő 09733 sz. sorsjegy 26. Samsung színes tv 03859 sz. sorsjegy 27. Akái videolejátszó 10779 sz. sorsjegy 28. Gorenje fagyasztóláda 03593 sz. sorsjegy Á 29. Suzuki EKO moped ' 02985 sz. sorsjegy 30. ETZ motorkerékpár 11222 sz. sorsjegy 31. Wartburg Lim. 1,3 06307 sz. sorsjegy A nyeremények átvehetők: Békéscsaba, Gyulai út 45. alatt. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom