Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-25 / 199. szám

NÉPÚJSÁG Vallomás „Most a gyógyszerek hatása alatt va­gyok, de örülök, hogy eljött, és megis­merhetem. Éti is, meg a többi beteg is ol­vasta a múltkori cikkét. Nyugodtan írja ki a hevemet, vállalom. Nekem már mindegy. Soltész Emilné vagyok. Tizenhétévesen kerültem ide, a tüdőkórházba. Azóta itt dolgoztam, mint diétás nővér. Azt mond­ják, becsülettel. Amikor betöltöttem az 55. életévemet, dr. Réti Mária főorvos­asszony elküldött nyugdíjba. Egészen pontosan, szólt, a gazdasági igazgatónő­nek, hogy azonnal bocsásson el. Senki sem értette, miért. Még a kerti munkások is megdöbbentek. Pedig akkor rajtam^ kí­vül egyetlenegy szakképzett diétás nővér sem volt az osztályon. Igaz, most sincs. A helyemre felvették egy nyolc általánost végzett, szakképesítés nélküli lányt — a cukorbetegek meg összeesnek az udvaron. A csernobili katasztrófát követően sza­kadt rám minden ^>aj. Megbetegedtem, s bekerültem a gyulai kórház általános se­bészetére, ahol dr. Pásztor Pál főorvos megműtötl. Neki köszönhetem az élete­met, meg dr. Faragó Lászlónak. Ügyhogy, Isten áldását kérem a munkájukra. Mikor lábadozni kezdtem, a főorvos úrtól meg­kérdeztem: mehetek dolgozni? S ő azt fe­lelte, hogy nyugodtan, mert, ami problé­mám volt, az megoldódott. Telt-múlt az idő, s mivel akkoriban már nem a gyulai kórházhoz tartoztunk, a Réti főorvosasz- szony — egyik ápolónőjének hatására — elhatározta, hogy eltávolít innen. Velem személyesen, persze, sohasem beszélt a nyugdíjaztatásomról. Szerkesztő úr, nem lehet, hogy egy orvos ilyen lelketlen le­gyen! Higgye el, sokuknak csak a boríték a lényeg. Sokat tudnék arról mesélni, ki és miért feküdhet be ide! Hát, mondja meg, hogy gyógyítják így a rákos betege­ket? Hazudoztak. nekem, hogy a Köjál nem enged dolgozni, közben meg nem is vet­ték fel vele a kapcsolatot. Hát szabad egy beteg emberrel így elbánni? Dr. Kási Gyula, a főigazgatónk annak idején párt­taggyűléseken sokszor kifejtette: szomorú dolog -az, ha valaki egy munkahelyen sok időt eltölt. Hát lehet, hogy neki nem vál­nak dicsőségére az itt eltöltött évek, de nekem igen. Na szóval, tetszik tudni, szerkesztő úr, annyira kikészítettek lelki­leg. Nem tudok belenyugodni abba, hogy egy orvos ilyen kegyetlen legyen valaki­vel, mikor az amúgy is beteg. Ügy kibo­rultam, hogy jártányi erőm se maradt. Ne haragudjon, mert sírok... máris foly­tatom... Hol is hagytam abba? Ja, igen. Ügy tessék megírni, hogy a tüdőkórház dolgozói csak suttogni mernek arról, hogy a főigazgató három helyett naponta tíz­adag ebédet visz el, miközben három au­tója van, Újszegeden 30 millió forintot érő emeletes villát építtetett. De én ki­mondom az igazságot, januártól úgyis nyugdíjba megyek. Most itt vagyok, az „ötös bélén”, dr. Malus László főorvos osztályán. Áldott jó ember, akárcsak a beosztottja, dr. Péter Árpád alorvos. Min­dent megtesznek a , betegek gyógyulásá­ért, nem a markukat tartják. Szereti is őket mindenki. És tudja, milyen sokat számít az egy betegnek, amikor az ápo­lónő reggelente mosolyogva lép be a kór­terembe? Fél gyógyulást jelent számunk­ra. Meg aztán, máshol is vannak még jó emberek. _ Karácsonykor mindig kapok üdvözlőlapot amerikai, orosz, vietnámi, néger, spanyol, és francia betegeimtől. Szerkesztő úr, ennyi elég lesz?” Lejegyezte: Dányi László A visszaszámlálás megkezdődött... Hétfőn indul a kampány 1990. augusztus 25., szombat Parlamenti prognózis Sűrűsödnék a politikai pártok gyűlései, csalhatatla­nul közeleg á helyhatósági választások ideje. A kam­pány hivatalosan augusztus 27-től, hétfőtől indul s vár­hatóan még nagyobb politi­kai csatározások elé nézünk, mint tavasszal, a parlamenti választások előtt. Ám nemcsak a pártok jegyzik fontos dátumként augusztus 27-ét: a helyi ön­kormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény értelmében . a választópolgárok ettől a nap­tól kezdve, szeptember 12-ig ajánlhatnak jelöltet. Az ajánlószelvényt a kopogtató- cédulával együtt a napokban kapják meg. Dr. Biri István, a megyei választási szakértői csoport Jogi munkabizottságának ve­zetője kérdésünkre elmond­ta, hogy a helyi tanácsokban az előkészületi munka jóval' a törvény hatályba lépése előtt megkezdődött, hiszen a határidők köztudottan meg­lehetősen rövidek voltak. Megalakultak a helyi válasz­tási bizottságok, összeállítot­ták a választói névjegyzéket, amelyeket hétfőn a tanácsok épületében függesztenek ki. Szeptember 6-ig tekinthetők meg s a kifogások benyújtá­sának is ez a határideje. A megye. 9 városában — tehát a tízezer lélekszámot meg­haladó teelpüléséken — ki­alakították az egyéni válasz­tókerületeket és a szavazó­köröket, a falvakban pedig, a rendelkezések értelmében csak szavazóköröket. Minden készen áll tehát a kampány beindulásához. A pártok, a társadalmi szerve­zetek- hétfőtől nyújthatják be az ajánlóíveket a választási bizottságoknak, ugyanakkor magánszemélyek is ajánlhat­nak jelölteket. Az ajánlás módját és az egyéb tudniva­lókat kétféle hirdetményről ismerhetik meg a választó- polgárok (a jövő héttől kezd­ve lapunkban is részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat az ajánlás és a választás szabá­lyairól). A kampány első szakasza szeptember ]2-én fejeződik be; ekkor derül ki, kik azok a jelöltek, akiknek a neve felkerülhet a szavazócédulá­ra (az önkormányzati képvi­selőjelöltek a választásra jo­gosultak 1, a polgárrrjester- jelöltek pedig a .választók 3 százalékának bizalmát kell megszerezniük a továbbju­táshoz). A kampányidőszakban és a választásokon is előfordul­hatnak törvénysértések. Eze­ket — meghatározott esetek­ben — első fokon a helyi vá­lasztási bizottságoknál, má­sodfokon pedig a területi vá­lasztási bizottságoknál kell bejelenteni. A választás nap­ján a szavazatszámláló bi­zottságnál i§ jelenthető tör­vénysértés, onnan a helyi választási bizottsághoz ke­rülhet, az ügyet pedig a bíró­ság zárhatja le jogerősen. Hétfőtől tehát a pártok je­löltjei kilépnek az ismeret­lenség homályából, s meg­kezdődik a verseny, a harc — reméljük, nem háború — a képviselői, polgármesteri tisztségekért. L. E. fl belügyminiszter nem igy nyilatkozott A Békés Megyei Népújság augusztus 14-i számában „Párthadseregről szó sem le­het” címmel interjú jelent meg, amelyet Papp János Szokodi Sándorral, az MDF megyei elnökével készített Az Intérjúban sajnos a bel­ügyminiszter álláspontjaként nézeteivel, állásfoglalásaival alapvetően ellentétes állítá­sok szerepelnek. Az újságíró szerint: „...a belügyminisz­ter nyilatkoztatta ki, hogy támogatja a rendezőgárdák felállítását. „Az interjúalany pedig erre így válaszolt: „Igen, igaz, ezt nyilatkozta a belügyminiszter. De mi ez­zel nem tudunk egyetérteni, sőt tiltakozunk mindenféle párt által életre hívott rend- fenntartó egység ellen, bár­hogy is hívják azt.” Az említett kijelentésekkel kapcsolatban szeretném le­szögezni, hogy dr. Horváth Balázs soha nem támogatta semmiféle, bármely párt ál­tal irányított rendezőgárda létrehozását, minden erre vo­natkozó állítás legalábbis félreértésen alapul. Ennek alapja talán az lehet, hogy az utóbbi időben számos he­lyen kezdeményezte a lakos­ság ún. polgárőrség vagy más elnevezésű társadalmi önvédelmi csoport felállítá­sát. A bűnmegelőzés és -fel­derítés terén e csoportok hathatós támogatása igen ko­moly segítséget jelenthet túl­terhelt rendőrségünk számá­ra. Belügyminiszter úr és más belügyi vezetők is több ízben kifejtették, hogy tá­mogatják ezeket a kezdemé­nyezéseket. Természetesen meg kell határozni, milyen feladatokat nem láthatnak el. valamint a rendőrséggel való együttműködés rendezé­sére is szükség van, Az új típusú szerveződések ugyan­akkor — és a ,cikk szem­pontjából ez a lényeg — nem ..pártrendőrségek” vagy „rendezőgárdák”, hanem az adott település lakosságának érdekeit szolgálják. Mást támogat tehát a Bel­ügyminisztérium, mint amit az interjú készítője és a meginterjúvolt MDF-vezető neki tulajdonít. Ezért nincs vitánk; Szokodi úrral, hiszen magunk is úgy látjuk, hogy a párthadsereg ideje végér­vényesen lejárt ezen a tájon. Nincs vitánk egyetlen más párttal sem, amelyik ugyan­ezt vallja. Ügy véljük, hogy az -erőszakszervezetek politi­kamentessége minden de­mokratikus társadalomban alapérték. Egyetértünk tehát a cikk címével: „Párthadse­regről szó sem lehet”. A parlamenti pártok frak­cióvezetőit, illetve vezető képviselőit arról kérdeztük, hogy mit várnak a Parla­ment hétfőn kezdődő rend-._ kívüli ülésétől, milyen tör­vények meghozatalát tart­ják a legfontosabbnak, il­letve milyen hangulatra ‘számítanak a tanácskozá­son? Kónya Imre frakcióveze­tő: — Most elsődlegesen ar­ra van szükség, hogy a gaz­daság megélénkítését, a tu­lajdonviszonyok megváltoz­tatását szolgáló törvénye­ket hozzunk. A kormány már beterjesztette az úgy­nevezett előprivatizációról szóló törvénytervezetét, s át­dolgozás alatt áll a földtör­vény is. Eddig az alkotmá­nyosrend megszilárdításá­val, a stabil állam- és kor­mány megteremtésével ösz- szefüggő törvényeket, illet­ve a helyhatósági választá­sokhoz szükséges önkor­mányzati törvényt alkottuk meg. Nagy szócsatákra, he­vés vitákra számítok Pető Iván frakcióvezető- helyettes : — A Parlament­nek most mindenekelőtt a gazdasági törvények megvi­tatásával kellene foglalkoz­nia. Az Országgyűlés csak akkor végez majd érdemi munkát, ha lesz földtör­vény. Ügy tudjuk, hogy a földtörvénytervezetefc most visszaadták a minisztériu­moknak, hogy ahol a kor­mány úgy látja, módosítsák azt. Jobban lehetne dönte­ni a különböző gazdasági jellegű törvényekről, ha már magunk előtt látnánk a kormány hároméves gaz­dasági programját teljes egészében. A pártok között már kialakult nagyjából egy megállapodás arra vonat­kozóan, hogy a választási kampány záróidőszakában ne ülésezzék a Parlament. Deutsch Tamás, képvise­lő: — Mindenekelőtt azt várom, hogy a politikai tör­vények után most már a gazdasági törvények megvi­tatására fordítsa a figyel­mét a Parlament. Ügy ér­zem, hogy továbbra is nagy különbség van a kormány­zás és a rendszerváltozás között. A Parlamentben ugyanis a kormány szilárd többséget élvez, míg a rend­szerváltozáshoz elengedhe­tetlenek a gazdasági tör­vények. Nem lenne jó, ha ez utóbbiakat is kétharma­dos többséghez kötnék. Azt szeretném, ha a privatizá­ció, vagy a földtörvény el­fogadása egyszerű többség­gel történne. Máskülönben a kormányzás instabil lesz. Vitákra számítok, de tár­gyilagos vitákra. Katona Béla képviselő: — Az állampolgárok most már egyre inkább azt várják, hogy a Parlament a gazda­sági törvényekkel foglal­kozzon. Mindenekelőtt a privatizációra és a földtör­vényre gondolok. Ez utób­biról hatalmas vita várha­tó. A kormányon belül is vannak e kérdésben nézet- eltérések, méginkább az el­lenzék és a kormánykoalí­ció között. A Parlament ed­digi munkája zaklatott idő­szakban folyt, s gyakran nem volt idő a törvények érdemi előkészítésére. Min­denképp egyetértek azzal, bogy a szeptember 30-i vá­lasztások előtt iktassunk be a Parlament munkájába egy rövid szünetet, elkerü­lendő, hogy az augusztus 20-i beszédekhez hasonlóan demagóg kampánybeszédek hangozzanak el a törvény- hozásban. Füzessy Tibor (a Keresz­ténydemokrata Néppárt frakcióvezetője): — Azt óhajtanám, hogy a rendkí­vüli ülés programjára fel­vett javaslatokat sikeresen megvitassuk. Mindenekelőtt a földtörvényre gondolok, amely körül viharos viták kerekednek majd. Még nem ismerem a földtörvény-ter­vezetre vonatkozó végleges kormányjavaslatot. Olyan híreket hallottam, hogy már volt egy hárompárti megál­lapodás a koalíciós partne­rek között az alapvető el­veket illetően. Az ellentét e kérdésben elsősorban a koalíció és az ellenzék kö­zött van, de még a kor­mánypártokon belül is el­képzelhetők a nézeteltéré­sek a földtörvényt illetően. Böröcz István, frakcióhe­lyettes: — A független kis-- gazdák mindenekelőtt azt várják a hétfőn folytatandó üléstől, hogy megvitassák a földtörvény tervezetét. Tu­domásom szerint a kormány visszaadta a tervezetet a Földművelésügyi Miniszté­riumnak. Arról van csak szó. hogy néhány szóhasz­nálati és stilisztikai válto­zást hajtsanak rajta végre, nem pedig tartalmi módosí­tást. Azt hiszem, hogy a földtörvény körül óriási, ha úgy tetszik, még viharosabb vita várható, mint annak­idején az önkormányzati törvények megvitatásakor. Feltehető, hogy a hozzászó­lások lehetőséget adnak majd politikai programok meghirdetésére a helyható­sági választások előtt. Azt szeretném, ha ehelyett in­kább érdemi, a föld repri­vatizációjával kapcsolatos észrevételek hangzanának el. Iz udvarié magára vállalta Édesanyja gyilkosa: a beteg lány Műtét előtti lázcsillapítás? Aj vállalati tanácsuk — Régi mechanizmus Grafika: Vollmuth F. S. Irént a kórházból július közepén a következő záró- jelentéssel bocsátották útjá­ra: „Állapota rendeződött, jól tolerált, rendszeres ideg­orvosi ellenőrzés mellett ha­zaengedjük ...” Ha S. Irén betartotta volna az orvosi utasításokat, szedi rendszeresen a gyógyszerét és nem Italozik, akkor való­színűleg nem válik édes­anyja gyilkosává. Augusztus 22-én jelzés ér­kezett a rendőrségre: a be­jelentő halva találta édes­anyját. Elmebeteg húga vi­szont nem volt otthon. Bizo­nyos körülmények a lakás­ban arra utaltak, hogy édes­anyja nem természetes ha­lállal halt meg. A bejelentés után pár órával a rendőrség Békéscsabán, a Zöldbéka presszóban elfogta a 29 éves S. Irént és 40 éves udvarló­ját, S. Mihályt. Mindketten erősen ittas állapotban vol­tak. Amikor a vizsgálati osz­tályon előkészültek a kihall­gatásukhoz, S. Irén olyan heves dühkitörésbe esett, amely lehetetlenné tette az­napi kihallgatását. S Mihály a rendőrség folyosóján azt üvöltötte: „Én elviszem a balhét, én öltem meg az öregasszonyt, hagyják Irént békében...” . S. Irén lakásán a rend­őrök a helyszíni szemle al­kalmával egy krimlfüzetecs- kére bukkantak, a címe: „Temetés gyilkosság előtt”. A címlapján a következő kézzel írt szöveg: „S. I. szü­letett 1961. X. 19-én. Berni­nek? Egyetlen embert szeret­tem életem során, és ha kell, gyilkolok érte! Mert szere­tem.” Másnapi kihallgatásukkor egyértelműen kiderült, hogy S. Mihály tud ugyan valamit a gyilkosságról, de a tettes semmiképp sem lehetett. S. Irén zavarosan ugyan, de le­vezette, hogyan lett az édesanyja gyilkosa. Látszott rajta, hogy nem egészen fog­ja fel súlyos cselekményét. Édesanyjával augusztus 21- én vásárolni voltak. Amikor a lány egyedül maradt, mindegyik útjába került kocsmába betért meginni egy felest vagy egy üveg sört. Közben összetalálkozott S. Mihállyal. Estefelé erősen it­tas állapotban tértek haza édesanyja lakásába, aki on­nan az udvarlót kiutasította. S. Irén a kamra felé in­dult, hogy ennivalót keres­sen. Észrevette, hogy az zár­va van. Ettől dühödött be igazán, mert tudta: anyja azért zárta be a kamrát, hogy onnan ne csempészhes­sen ki élelmet munkakerülő, italozó barátjának, akit töb­bek között életmódja miatt tiltott a lány családja. Ek­kor kezdődött a tragédia! Dühétől megerősödve lökte el az édesanyját, hogy aztán késsel vagdossa, ahol éri a szerencsétlen asszonyt. Kö­dös vallomásában elmondta, halott bátyjára és apjára gondolt, meg arra, hogy megvan már saját és édes­anyja sírhelye is. Amikor a borzalmas cse­lekményt elkövette, azon gondolkodott: elmenjen-e a rendőrségre? De inkább a kocsmát választotta. S. Mihátyt bűncselekmény hiányában szabadon bocsá­tották. / S. Irént az elmeosztályra szállították. B. V. (Folytatás az 1. oldalról) tnáos elnökének és helyette­sének választása is. Majd 15 napon belül lefolytatjuk az igazgató munkakörének meg­erősítésével, vagy felmenté­sével kapcsolatos eljárást. — A vállalati tanácsok új­raválasztásáról szóló kor­mányrendelet meghatározott ügyekben a döntéshez két­harmados többséget ír elő. Ez nem nehezíti-e meg túl­ságosan a választás lebonyo­lítását? — Valóban nagy gond a minősített többség elérése. Amennyiben sikertelen len­ne a szavazás, úgy azt meg kell ismételni. Azonban • a rendelet a határozatképes­séghez előírta a tagok két­harmadának részvételét is. Nos, legalább azt szeretnénk elérni, hogy jó szervezéssel a részvétel terén ne legyen probléma. — A hetekben a sajtó ha­sábjain komoly vita folyt a vállalati tanácsok újravá­lasztásának felfüggesztéséről, valamint a privatizáció fel- gyorsulása miatt az értel­metlenségéről. önnek erről d kérdésről mi a véleménye? — A gyakorlati élet olda­láról megközelítve, valóban jobb lett volna, ha a válasz­tási procedúra két és fél hó­napon belül nem ismétlődött volna meg. Inkább a gazda­sági élet stagnálásának meg­szüntetésével kellene foglal­kozni, mint a politikai küz­dőtéren csatázni. Az újabb választás közvetve csak aka­dályozza a termelést, ez pe­dig a hatékonyság romlásá­hoz vezet. Mi azonban ad­dig, amíg a kormány részé­ről ellenkező utasítást nem kapunk, a rendeletnek meg­felelően végrehajtjuk a vál­lalati tanács újraválasztását. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom