Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-25 / 199. szám
BÉKÉS MEGYEI 1 HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ara: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 199. SZÁM „Felbomolhat a kormánykoalíció SZDSZ-kampányindító nagygyűlés »V A nagy meleg ellenére tegnap Gyomaendrődön* közel 300-an voltak kíváncsiak a Szabad Demokraták Szövetségének * kampányindító nagygyűlésére. A rendezvény vendége Kis János országos pártelnök volt, aki bevezető előadásában a demokratikus átalakulás folyamatáról, a kormány jelenlegi tevékenységéről és a Szabad Demokraták Szövetségének céljairól beszélt. Az SZDSZ megítélése szerint Magyarországon a parlamenti választásokkal az ország sorsa végérvényesen eldőlt. Nincs ma már olyan szervezett erő, amely a kommunista diktatúrát vissza tudná állítani. — Ma legfontosabb feladatunk megteremteni a településeken és a munkahelyeken annak a feltételét, hogy a régi rendszer hívei helyett új, hiteles vezetők kerüljenek felelős posztokra — mondta Kis János. A vállalati tanácsok demokratikus átalakításának ügyében a jelenlegi kormány tett ugyan valamit az augusztus 3-i kormányrendeletével, de ez több helyen kívánnivalót hagy maga után. Üj megközelítés az MDF részéről, hogy az ipari minisztérium emberét is e szervezetbe delegálta, politikai eszközökkel kívánja befolyásolni a vállalati tanátsok munkáját és a gazdasági egységek élén levő személyek kinevezését. A módszer ugyanaz, mint régen, csak régi politikai káderek helyett új politikai káderek kerülnének felelős beosztásokba. A Szabad Demokraták Szövetsége a magyar gazdaság legnagyobb problémájának látja, hogy az állami tulajdont a kormány központi elosztás szerint kívánja privatizálni. Erre hozta létre az állami vagyonügynökséget. — Szerintünk — jelentette ki Kis János — a magántulajdon túlsúlyán ala-, puló piacgazdaságra van szükség, önálló közép- és kisvállalkozókkal. A privatizáció sajátos kérdése a földtulajdon. A kormány szakítópróbája lesz, hogy a kisgazdák földtervezetét fogadja-e el, megtartja a választások előtti saját véleményét (amely egyébként hasonló az SZDSZ akkori véleményéhez), vagy felbomolhat a kormánykoalíció. A Szabad Demokraták Szövetsége ezt végrehajtha- tatlannak tartja. A termelő- szövetkezetek vagyonát részjegyek formájában kell felosztani, és csak azok kaphassanak földet, akik hajlandók azt a jövőben megművelni — hangsúlyozta Kis János pártelnök. ' P. J. A rendszer vagy a hatalom változik? n párlvezetök így látják a elsű száz napot A jövő héten, augusztus 30-án lesz száz napja, hogy Antall József miniszterelnök kormányának tagjai letették az esküt. Ezzel a jelképes határnappal a rendszerváltás megvalósításának első időszaka zárul le. Az MTI munkatársai a parlamenti pártok egy-egy vezetőjét kérték meg arra: összegezzék pártjuk véleményét az elmúlt száz napról. Kónya Imre, az MDF parlamenti frakciójának vezetője szerint az eltelt száz nap alatt a kormánynak sikerült megteremtenie további eredményes működésének alap- feltételeit. — A legfontosabbnak azt tartom, hogy három hónap alatt a testület szárobavette az ország valóságos helyzetét, s ez nem kis dolog, mert az egy párti diktatúra időszakában nem csupán a hatalmon kívüli ellenzék nem ismerte a valóságos helyzetet, hanem maguk a hatalmon levők sem voltak tisztában azzal. Egy ilyen szituációban a tényleges helyzetfelmérés nyilvánvalóan nagyobb feladat, hosszabb időt igényel, így tulajdonképpen 3—4—5 hónap türelmi idő sem lett volna sok a kormány számára. Döntő szempont volt, hogy az új alkotmány módosításával a kormánynak sikerült elérnie: saját programja alapján vezényelje a rendszerváltozást. A konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetésével a kormányt alkotmányosan megbuktatni csak akkor lehet, ha parlamenti többségének bizalmát veszíti el. Véleményem szerint a három hónap alatt a koalíciós pártok parit .lenti frakciói oly mértékben összekovácsolódtak, hogy nincs reális veszélye a koalíció szétesésének. Kónya Imre az elmúlt három hónap negatívumaként említette a társadalmi elvárások és a kormány valóságos teljesítménye között feszülő ellentmondást. A frakcióvezető szerint a közvélemény egyaránt elégedetlen a kormány, a Parlament munkájával, s az ellenzék tevékenységével. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciójának vezetőié: — Negyven év óta nem volt még kormánynak ekkora esélye a válság kezelésére, orvoslására. Negyven év óta — sőt szinte a magyar történelemben először — ez az első legitim kormány, amely békés körülmények között, nagyon kedvező nemzetközi feltételek mellett kezdhette meg tevékenységét. Ráadásul ez az első olyan kabinet, amely nem foglya különböző érdekcsoportoknak. — Már ott kezdődtek a gondok, hogy a kormány lassan állt fel. Kelet-Euró- pában nem volt még egy kormány, amely ilyen lassan alakult volna meg. Azután eltelt másfél hónap, és azon kívül, hogy a hatalmi posztokat megrakadták, nem történt semmi. Voltaképpen nem rendszerváltás, hanem hatalomváltás zajlott le. Majd lassan elkezdték csö- pögtetni a Németh-kormány- féle leporolt előterjesztéseket. — Amit még el kell mondani a száz nap értékelésekor, és ami talán a legfontosabb: a kormány — amellett, hogy leporolt régi előterjesztéseket — ahol csak lehetett, mindenütt centralizált. Példa lehet erre a köz- igazgatás, vagy a vagyonügynökség esete. Végül is, összegezve, úgy érezm, hogy óriási esélyt szalasztott el az Antall-kormány. Magyarországon nem járt együtt a rendszerváltás valamiféle katartikus érzéssel, és ez a hangulat csak rosszabbodott az első száz nap elteltével. Elszállt ez a száz nap, elveszett a magyar történelemben, és úgy veszett el, hogy ez*t pótolni már nem lehet. Bakos István, a független kisgazdapárt ügyvezető alel- nöke: — A kormány első száz napjának értékelésekor előre .kell bocsátanom, hogy a „megörökölt” gazdasági, politikai káosz közepette nemhogy száz, de többször száz nap is kevés lett volna ahhoz, hogy normalizálódjék a magyar társadalom élete. A gondokat tetézte, hogy áz előző politikai vezetés mély vermet ásott a jelenlegi kormánynak. Az utolsó percekben olyan jogszabályokat, • szabályozókat léptettek életbe, amelyek valódi tartalma az volt, hogy kihúzzák a talajt az új politikai erők lába alól. Ilyen „megelőző csapás” volt például az a szabály, hogy a termelőszövetkezetek közös vagyona ötven százalékig privatizálható. Ezzel akartak elébe menni a kisgazdák által követelt igazságos tulajdonrendezésnek. Ennek az egész gazdasági életet átfogó átmentési folyamatnak leplezéséül szolgált az úgynevezett spontán privatizáció. — A privatizációs folyamatban — sajátos politikai jellegénél fogva — a kisgazdapárt különös figyelmet fordít a földkérdés kezelésére. A probléma megközelítésénél a kisgazdák az 1947-es földviszonyokból indulnak ki. Ügy ítélik meg ugyanis, hogy az akkor létrehozott tulajdonviszonyok felelnek meg leginkább a magyar társadalom igényeinek. 1947 fordulópont volt a magyar történelemben: megtörték a, feudális termelési mód uralmát, s teljesült a magyar parasztság föld utáni évezredes vágya. Az ’50-es, ’60- as években aztán ettől á tulajdonitól fosztották meg a parasztságot különféle mondvacsinált érvekkel, erőszakos eszközökkel. (Folytatás a 2. oldalon) Három kilométeres kocsisor a gyulai határátkelőnél Ritkán látható olyan hosz- szú kocsisor, amilyen tegnap gyűlt össze a kora délutáni órákban a gyulai határátkelő állomás előtt. A gyulaiak tudják, mekkora a távolság a határtól a Paradicsomi lakótelepi ABC-ig, akik nem, azoknak elmondjuk: közel 3 kilométernyi útszakaszról van szó. Amint azt megtudtuk Ladányi Zoltán határőr főhadnagytól, a forgalomellenőrzési pont parancsnokától, egész nyáron zsúfolt volt és nagyon forgalmas ez az átkelőszakasz. Júniusban 134 ezer 700* júliusban 169 ezer 500, augusztusban (tegnapig) 125 ezren lépték át a magyar— román határt. A csúcs július 10-én volt, a románoknál újonnan bevezetett vámtörvény előtti napon, amikor is 24 óra alatt 18 ezren lépték át a határt. Egy évvel korábban az egész július hónapban 33 ezer volt ez a szám. Mi lehet az oka ennék a nagy forgalomnak? Megtudtuk, hogy augusztus 23- án már korábban is munkaszünet volt, és állítólag most, a hét végén a kétnapos ünnep, 23-a és 24-e mellett még szabad szombatot is kaptak a románok. Nyilván ennek Is köszönhető, hogy ennyien eredtek útnak. Készülődés a „premierre” pők láthatók. az állványokon ízléses háziéiHa a békési szőrme és az olasz töke összefog A Békés Megyei Szőrme- és Kézműipari Vállalat számára az elmúlt esztendőkben igen komoly gondot jelentett a finom, divatos bőr alapanyagok beszerzése. Egy nagyobb tételű finn megrendelésnél kerültek kapcsolatba az olasz Teranos- cégáel — amely többek között világszínvonalú bőráruval és nagyon sok más anyaggal kész és félkésztermékkel kereskedik. Az előrelátó és rugalmas vezetés igen hamar belátta: itt a legjobb lehetőség a bőrök beszerzésére, jobb minőségű férfi- és női bőr felsőruházati termékek készítésére, forgalmazására, és lépett! Augusztus 14-én aláírták az olasz—magyar érdekeltségű Sole Mio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. társasági szerződését. A 3 millió törzstőkével alakult társaság 50n n-os tulajdonosa az olasz Teranos cég, 25%-ban a Szőrme- és Kézműipari Vállalat és 25%-ban a vállalat dolgozói, egyénileg. A társaság — önálló export—import tevékenységének köszönhetően — főleg az olasz eredetű termékek nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Belefér ebbe a cipő, papucs, táska, póló, fehérnemű, fürdőruha, törölköző, függöny, de a kisiparosok számára nehezen beszerezhető textil- és bőr alapanyagok, valamint a hozzávaló kellékek is. Forgalmaznak még sózott mogyorót és pisztáciát, olasz alkoholos üdítőket, és autógumi-belsőt is. Az aláírást követő egy héten belül megérkezett az első szállítmány is, amelyből dekoratív állványokon, a megye nagyvárosaiban már hétfőtől kapható lesz egy kis ízelítő az áruskálából. Kép, szöveg: Veress Erzsi Műtét előtti lázcsillapítás? Új vállalati tanácsok — Régi mechanizmusok A Békés Megyei Vendéglátó-ipari Vállalat vállalati tanácsának elnökét, Vallach Jánosnét arról kérdeztük, hogy a kormányrendelet kibocsátása után volt-e elegendő idő a vállalati tanács újraválasztási 'előkészületeihez. — Bár a jogszabályhoz csak a múlt héten jutottunk hozzá, azonban a sajtóból az ezzel kapcsolatos feladatokról már előre tájékozódtunk. Tegnap volt a vállalati tanács ülése, amikor is ismertettük az újraválasztással kapcsolatos sáémpontokat. Így meghatároztuk a testület létszámát, összetételét és megválasztottuk a jelölőbizottságot. A bizottság feladata augusztus 31-ig a dolgozókkal íörténő elbeszélgetés és a jelöltek állítása. Úgy terveztük, hogy' ‘a vállalati tanács létszáma a korábbiakhoz képest ne változzon. Egy fő azonban a városi tanács kijelölése alapján kerül a vállalati tanácsba. Bár még nem tudjuk, mikor lesz a következő ülés, azonban a rendeletnek megfelelően szeptember 15-ig megtörténik az újraválasztás. Most viszonylag könnyebb helyzetben vagyunk, mivel a vál-' lalat létszáma a tavaly decemberi átszervezés miatt 400 főre csökkent. Így a 13 fős vállalati tanács újraválasztása viszonylag kevesebb munkát igényel. — Az újraválasztással kapcsolatos fáradalmak arányban állnak-e az elérhető eredménnyel, illetve megalapozottnak tartja-e ön a vállalati tanácsok jövőjét? — Jelen pillanatban úgy vélem, a vállalati tanácsokra szükség van, és mindaddig szükség is lesz, amíg a privatizáció teljessé nem válik. * * * A Békéscsabai . Konzervgyárban a vállalati tanács májusban választott elnökét, Lajtaváry UláSzlónét arról kérdeztük, milyen előkészítő munkát igényelt a kormány- rendelet végrehajtása a vállalati tanácsok újraválasztása érdekében. — A jogszabály megjelenését követően átgondoltuk, hogy az új követelményekhez a szervezeti szabályzatban milyen módosításokat kell végrehajtani. Ezután hozzáfogtunk a tényleges előkészítő munkához, melynek első lépése a jelölőbizottságok felállítása, összetételében nem kívántunk a természetes szelekciótól eltekintve a májusi időszakhoz képest változást, hiszen rendkívül rövid az idő: Egyébként a 21 tagú vállalati tanács felét a választott dolgozói küldöttek alkotják majd. A 10' fős vezetői küldöttek egy részét -szintén meg kell határozni, mert az igazgató jelölési joga csekély.' — A továbbiakban a vállalati tanács1' újraválasztásával kapcsolatos események hogyan követik egymást? — A jelölőbizottságok augusztus 29-ig jelölteket állítanak és a kész lista egy hétre kifüggesztésre kerül. Ezt követően a vállalati tanács tagjait újraválasztjuk. Az alakuló ülést szeptember 14-ére tervezzük, ’ekkor lesz a vállalati ta(Folytatás a 3. oldalon)
