Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-24 / 198. szám

1990. augusztus 24., péntek 0 Baj van a hangvétellel... Szovjet reagálás a magyarországi eseményekre „A Szovjetunióban figyel­met keltett Antall József magyar kormányfő Szent István napi beszéde” — álla­pította meg csütörtökön, moszkvai sajtóértekezletén Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő. Idézetei sze­rint a magyar vezető azt mondta, hogy a Szovjetunió világhatalomként hét évtize­den keresztül félelemben tartotta a világot, s a Szov­jetuniót a bizánci és az osz­mán török birodalomhoz ha­sonlította. Szaddám Húszéin iraki elnök csütörtökön elutasí­totta Hoszni Mubarak egyiptomi államfő keddi felhívását, hogy a Kuvaitba vezényelt iraki csapatok viszavonásával ~ adályozza meg egy háborv irobbaná- sát. A bagdadi televízióban felolvasott „nyílt levelében” Szaddám Húszéin viszont felszólította Mubarakot ar­ra, hogy csatlakozzék „az arab nemzethez” a „hitetle­nek és a korrupt rezsi mék" ellen vívóit harcban. A bag­dadi vezető kijelentette, hogy egy július 9-én ké­szült magnófelvétellel bizo­nyítani tudja: a szaúdi uralkodó „összeesküvést” sző ellene, mert ő fellép az arabok és a szegények ér­dekeiért és erélyesen har­col Palesztina visszahódítá- sáért. Az iraki államfő szemére vetette az öbölmenti emír­ségek uralkodóinak és — elsősorban — Fahd szaúdi királynak, hogy nem saját népük számára használják fel az olajkincset. „Az arab olaj az araboké” és éppen ezért az összes arab szük­ségleteinek kielégítését kell szolgálnia — hangoztatta az államfő félórás üzenete. Mu­baraknak az arabok, főleg pedig a szegény arabok ol­— Az ilyen és ehhez ha­sonló kijelentések -hangvéte­le joggal lepett meg bennün­ket, különösen, ha figyelem­be vesszük, hogy a szovjet fél kezdeményező lépéseinek köszönhetően elhárultak az akadályok a szovjet—magyar kapcsolatok további _fejlesz- tése előlt a jó szomszédság és az együttműködés szellemé­ben — így tolmácsolta a szovjet külügyminisztérium értékelését Gremitszkih. Ez az első eset, hogy a dalára kellene állnia, hiszen az egyiptomiak nyomorog­nak, míg a szaúdiak és az öbölmenti lakosok dúskál- kodnak a földi javakban. Szaddám Húszéin szerint a kuvaiti uralkodócsalád sze­mélyes vagyona 60 milliárd dollárra rúg, Fahd szaúdi királyé pedig 18 milliárd. A bagdadi vezető megem­lítette azt ás, hogy az el­űzött kuvaiti uralkodócsalád külföldi beruházásai 220 milliárd dollárt tesznek ki, az Egyiptomnak nyújtott amerikai segítség viszont csak elhanyagolható része annak, amit az Egyesült Ál­lamok a kuvaiti befekteté­seken nyer. (Kairó évente ■körülbelül kétmilliárd dol­láros segélyt kap Wa­shingtontól.) „Nyílt levelében” az ál­lamfő ismét nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az au­gusztus elején elfoglalt Ku- vait Irak szerves részét ké­pezi, keményen támadta az amerikaiakat, de nem tett említést sem az Irakba, il­letve Kuvaitban rekedt kül­földiekről — akiknek zöme egyiptomi. —, sem pedig az általa kirobbantott válság rendezésére irányuló új dip­lomáciai kezdeményezések­ről. szovjet külügyi szóvivő nem­zetközi sajtóértekezleten •reagált — ráadásul negatív hangvétellel — äz utóbbi hónapok magyarországi ese­ményeire, nyilatkozataira. Eddig csak egyes lapok, így például legutóbb a Kraszna- ia Zvezda jelentettek meg bíráló kommentárt a máso­dik világháború történelmé­nek átértékelése, bizonyos magyar kártérítési igények támasztása kapcsán elhang­zott nyilatkozatokat ítélve el. Havel sajtóértekezlete Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök csütörtö­ki prágai sajtóértekezletén érthetőnek nevezte, hogy vi­ták vannak a szlovákiai ma­gyar kisebbség helyzete kö­rül. A jelenséget azzal ma­gyarázta, hogy az előző rendszer hosszú éveken át igyekezett eltörölni a nem­zeti sajátosságokat, és rossz kisebbségi politikát folyta­tott. Most megMelő -törvények kidolgozására vaiii szükség — mondta Havel. és hozzá­tette: erről elég részletesen tárgyaltak a magyar féllel. Az elnök határozottan cá­folta. hogy válságos lenne a helyzet. Ellenkezőleg: a Ma­gyarországhoz fűződő vi­szonyt barátinak értékelte, A sajtóértekezleten Havel zömmel belpolitikai vonat­kozású kérdéseket kapott. Többen azt akarták meg­tudni, hogy miként kell ér­telmezni az elnök keddi be­szédéből azt a kijelentést, miszerint „a forradalom még nem ért véget”. Havel le­szögezte, hogy nem hirde­tett „második forradalmat”. Az országnak szabadon vá­lasztott parlamentje van, és mindenki eljuttathatja vé­leményét a kormányzathoz. Havel elvetette azt a gon­dolatot, hogy népszavazást kellene tartani a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság további fenntartásá­nak az ügyében. Szaddám Húszéin, „nyílt levele” a válság megoldásáról Velence és a kelet-európai turisták Ezek a látogatók az autó­buszon alszanak, otthonról hozott szendvicset esznek a Szent Márk tér lépcsőin, s a városi díszkutakból oltják szórajukat. Ezek a látogatók a kelet­európai országokból érkez­tek Velencébe, ök azok a turisták, akik a több évtize­des utazási korlátozások fel­oldása után saját szemükkel akarják végre látni a lagú­náiról, gazdagon díszített palotáiról és gondoláiról hí­res olasz várost. Nyár eleje óta naponta több száz busz érkezik a szárazföldi par­kolóba s tódulnak az egy napra érkezett látogatók. Volt olyan szombat június­ban, amikor vagy hatvan­ezren özönlötték el a tere­ket, utcákat. . Bár a városatyáknak, a szálloda- és étteremtulajdo­nosoknak örülniük kellene az igencsak fellendült idegen- forgalom miatt, mégsem uj- jonganak a Keletről érkező turisták végeláthatatlan ára­data láttán. Mert igaz ugyan, hogy a kelet-európai utazók tiszták, ngm szeme­telnek, s állhatatosan kutat­ják fel a városban csak el­vétve található mosdó- és mellékhelyiségeket, legtöbb­jüknek azonban még kávéra sem telik, nemhogy gondo- lázásra. A keskeny velencei sikáto­rok, a lagúnákat átívelő tö­rékeny hidak lassan már összeroppanni látszanak a látogatók özöne alatt. Az ott lakók gyakran sem munka­helyükre, sem az üzletekbe nem jutnak be a turisták tö­mege miatt. Az étteremtu­lajdonosok eközben egyre el­keseredettebbek, hiszen a csehszlovák, magyar vagy keletnémet látogatók — az árlap megtekintése után — rendelés nélkül kisétálnak az ajtón. Talán a Kelet-Európából érkező turistáknak is kö­szönhető Velence vezetőinek az a döntése, hogy mégsem akarják megrendezni % vi­lágkiállítást 2000-ben. Ven­déglátás helyett inkább meg akarják óvni a műemlék­együttest attól, hogy elsüly- lyedjen az EXPO-ra érke­zők súlya alatt. De nemcsak a holnapra kénytelenek gondolni a vá­ros vezetői. Már a nyár ele­jén számítottak a turista­áradatra, s megfékezése cél­jából javasolták: legfeljebb huszonötezer turistát enged­jenek be naponta a vízre épült városba. Hogy a na­gyon durva megoldást elke­rüljék, végül az érintett or­szágok nagykövetségeit kér­ték meg, hogy odahaza se­gítsenek a turisták kiutazá­sának korlátozásában. Sajnos egy idő után mégis kitört a háború Velence és szerelmesei között: elkezd­tek pénzbírságot osztogatni, azoknak, akik a Szent Márk téren fogyasztották ebédjü­ket. Egyes helyeken a több száz éves lépcsőket szabá­lyosan elbarikádozták, hogy illetéktelen lábaik ne koptas­sák. Megtiltották, hogy a lépcsőkről lógázzák lábukat a vízbe, s aki mindezen ti­lalmakat megszegte, akár öt év börtönbüntetésre is szá­míthatott. Az általános fel­háborodás közepette a pol­gármester azzal védekezett: nem a lapos pénztárcájú tu­risták megbüntetése a cél, csupán rá szeretnék ébresz­teni őket: Velencét tisztelni kell. Szerencsére a városatyák azzal is tisztában vannak: nekik is van még tennivaló­juk azért, hogy Velence szer­vezettebben, kedvesebben fogadhassa csodáiéit. Bőví­teni kell az olcsó éttermek, kávézók hálózatát. Tervezik, hogy önkéntes idegenvezetők toborzásával a múzeumok a hét egy napján ingyen tart­sanak nyitva. A sok szépsé­ges műemlék mellé elkel még jó néhány nyilvános mosdó is. A Szent Márk tér mellett pedig olyan parkot alakítanak ki, ahol a megfá­radt utazó nyugodtan elfo­gyaszthatja akár otthon ké­szített uzsonnáját is. Addig azonban a kelet­európai turisták csak gondot okoznak Velencének: kasszá­ját nem, csak szemeteskosa­rait töltik meg. NDK: Csatlakozás október 3-án A német szellemvasút be­futott a végállomásra, úgy tűnik, befejeződött a zsong- iőrködés a dátumokkal: a Német Demokratikus Köz­társaság »parlamentje tegnap hajnalban megpecsételte az ország sorsét, az NDK ok­tóber 3-án- csatlakozik a szövetségi köztársasághoz. Kohl elérte célját: az újra­egyesített Németország első ' kancellárja lesz, bárhogyan is végződjenek a december 2-ára kiírt össznémet parla­menti választások. Az NDK nem éri meg fennállásának 41. évfordulóját. Az eddig is már csak kor­látozott szuverenitással ren­delkező NDK megszűnik, mint állam — az ismét egy­séges Németország elnevezé­se valószínűleg Németország Szövetségi Köztársaság lesz. —, bizonyos intézmények más feladatkörei még mű­ködni fognak, bizonyos tör­vények még életben marad­nak, az összenövésként in­dult újraegyesítés azonban rohamos tempóban torkollik az NDK beolvadásába. A belépés — ahogy az itteni politikai szóhaszná­latban a csatlakozást, a be­olvadást, a hozzácsatolást nevezik — és az össznémet választások időpontjának el­térése számos jogi, de nem áthidalhatatlan jogi problé­mát vet fel. Mi lesz az NDK-val, ha már nem lesz NDK, de még az össznémet parlamenti választás sem zajlott le? A jogászok meg­próbálnak analógiákat ke­resni a sosemvolt helyzetre. KGB ­terroristaellenes csoport Első ízben mutatkozott be a szovjet sajtóban a szovjet, ál­lambiztonsági bizottság terröris- taellenes csoportjának vezetője, a 43 éves Viktor Karpuhin ezre­des, ak i a Komszomolszkaja Pravda csütörtöki számában föl­tárta: kommandója tagjainak edzettsége, képzettsége és felsze­relése különleges, ám fizetése szokványos. A különleges terroristaellenes csoport több mint negyven be­vetésen van már túl; ez alatt két tagja életét vesztette, 37 pe­dig sérüléseket szenvedett. A kommandó tagjait a KGB és a határőrség tisztjei, zászlósai kö­zül toborozzák, és kizárólag rendkívüli helyzetekben vetik be őket. Mindegyikük rendelkezik kisméretű, hangtompitós fegy­verrel, golyóálló mellénnyel és sisakkal, hordozható távközlési berendezéssel, robbant 6s /.érke­zettel. Karpuhin szerint a kommandó- alakulat tagjai a szovjet tisztek , szokványos fizetését kapják, amihez 3,50 rubeles (tehát szin­tén szokványos) kiszállási napi­díj járul. liftessé — Micwwflő­„TOTÁLIS” FAGYI Olaszországban egy lakos évente átlag nyolc kilo­gramm fagylaltot fogyaszt el. Ezt statisztikai felméré­sek támasztják alá. A fagy­laltevés csúcsidőszaka ter­mészetesen a nyár: az egész évi fagylaltnyalás 75 száza­léka erre az időre esik. Olaszországban nemcsak édes- és gyümölcsös fagylal­tok készülnek. „Karcsúsító” és kis kalóriaértékűéit is kaphatók. Így például répa­vagy gombaízű változatban is találkozhatnak vele. Mi­lánói specialitásnak tartják a szójatejból készültet, míg Torinóban sajtból is tudnak fagylaltot kreálni. Alessand­ro Desli, akit a fagylaltvi­lág Salvador Dalijának tar­tanak, a totális fagylalt hí­ve. Ez sonka, tengeri csiga és friss zöldség ízű fagy­laltkrém. A GÉPKOCSIK ORSZÁGA tulását egy hirommilliárd lírát igénylő tervdokumen­táció alapján akarják meg­állítani, mely a jövő év de­cemberében készül el. Légi felvételek alapján készítik el a Colosseum pontos ma­kettjét, s a tudósok azután tesznek javaslatot a men­tési munkálatokra. Már most mérlegelik a szakem­berek a műemlék közvetlen közelében a gépkocsiforga­lom leállítását, mivei nem­csak a vibrációnak, hanem a kipufogógázoknak is káros hatásuk van. „VIHÁRKABÁT” TEHENEKNEK Maszaku Szakura japán professzor olyan kabátot ja­vasol, amely a teheneket az erős napsugártól és az élős­ködő rovaroktól védi. Al­kalmazása állítólag növeli a tehenek tejhozamát. Az „öl­tözék” három részből áll: védi a fejet, a hátat és a hasat. Nyolcéves megfigye­lés alapján Szakura pro­fesszor azt állítja, hogy az erős napsugárzás és a kel­lemetlenkedő élősködő ro­varok miatt a tehenek tej­hozama nyáron csökken. Méréssel igazolta, hogy a fekete színű fejőstehenek háta már húszperces, napon való tartózkodás után 80 Celsius-fokra melegszik. A „felöltöztetett” tehén tovább legelhet és így több tejet ad. Tudja-e, hogy Európa me­lyik országa dicsekedhet a legtöbb gépkocsival? Ponto­sabban fogalmazva, melyik országban a legnagyobb az egy lakosra számított gép­kocsik száma? Ne lepődje­nek meg: Izlandon, ahol 1,8 lakosra jut egy gépkocsi. Nyugat-Németországban 2,1, Olaszországban pedig 2,5 la­kosra jut egy autó. FERDÜL A COLOSSEUM Megfigyelések . szerint a római Colosseum hasonló „betegségben” szenved, mint a pisai ferde torony. Az egyik húszméteres fala a merőleges vonaltól egy mé­tert lér el. Ennek az egye­dülálló műemléknek a pusz­SÜKETEK A SÖRÖZÖK ELŐTT Franciaországban a had­sereg toborzó irodáiban fel­figyeltek arra, hogy a fia­talok között mind többen küzdenek hallászavarokkal. Süketség miatt a sorozásra jelentkezők közül majdnem öt százalékot kellett felmen­teni. Személyiségzavarok mi­att kilenc százalék, szellemi fogyatékosság miatt további hat százalék bizonyul alkal­matlannak a hadseregben való szolgálatra. Ami a sü­ketség terjedését illeti, az orvosok a túl hangos zenét okolják, akár a diszkóban, akár az úgynevezett walk- man révén „élvezik’» az if­jak. Piranha Aszik francia fában Francia férfiak tömegét mentette meg végzetes fürdőzés­től egy francia fiatalember, aki a napokban egy valódi pi- ranhát fogott ki a Cholet francia város melletti tóból. Ez a 25 centiméteres, hatvan dekás húsevő hal Dél-Amerika vizeiben él, embert és állatot egyaránt rettegésben tartva. A piranha-rajok vízen átgázoló egész tehéncsordákat rág­nak szét percek alatt. Horrorfilmeket is készítettek róluk ötletes rendezők. Nem tudni,- hogyan került ide, Európába, francia vízbe ez a hal. Talán egy szenvedélyes akvarista dobta bele jószá­gát a tóba. hogy nyugodtan elmehessen szabadságra. Egyébként maga a fiatalember sem tudta, hogy mit fo­gott Egy környékbeli halárus világosította fel a zsákmány mivoltáról. Az illető azzal nyugtatta meg az ifjú horgászt és önmagát, hogy a piranha — bármilyen jól érezte is ma­gát frankhon tavaiban — nem képes ott szaporodni, mert a víz hőmérséklete nem elég magas. Összeesküvéssel döntötték meg Ceausescut Egy hosszú ideje szerve­zett, tábornokok és a Secu­rity te egyik egységének be­vonásával előkészített ösz- szeesküvés döntötte meg Ni- colae Ceausescut, és nem né­pi forradalom — nyilatkoz­ta az Adevarui című buka­resti lap csütörtöki számá­ban Silviu Brucan és Nico- lae Militaru. Ceausescuék bukása után .mind Brucan, mind Militaru tábornok tagja volt a Nem­zeti Megmentési Front veze­tőségének, Militaru februá­rig védelmi miniszter volt, de később eltávolították őket a vezetésből. Megfigyelők meglepőnek tartják, hogy a legnagyobb példányszámú lap, amely eddig a Nemzeti Megmentési Front irányvo­nalát követte, most az in­terjúval éles támadást indít az események eddigi beállí­tása ellen. A közös interjúban Bru­can és Militaru elmondta: az összeesküvők tervében sze­repelt, hogy ártalmatlanná teszik Ceausescu fő támoga­tóit — akik jelenleg vagy -halottak, vagy börtönben vannalk —,*s elfoglalják a rádiót és a televíziót. Közölték, hogy eredetileg októberre tervezték a diktá­tor megdöntését, de néhány ember lebukása miatt el kel­lett halasztani. Cáfolták azt a korábbi állítást is, hogy a forradalomban a hadsereg azonnal átállt a nép oldalá­ra. — Egy hajszálon múlt, hogy sikerült elkerülni a polgárháborút — mondták. Iliescuról, az Qjszág jelen­legi elnökéről úgy véleked­tek, hogy őt tartották a leg­alkalmasabbnak a vezetésre, de Iliescu jelenleg nem kí­vánja megváltoztatni az or­szág kommunista politikai rendszerét. Az interjú mellett közölt kommentárjában az Adeva­rui azt írta: fokozatosan, ha­zugságról hazugságra fogjuk megismerni, hogy valójában mi történt. Kiengodték a volt diktátor fiát A nagyszebeni bíróság csütör­tökön engedélyezte, hogy gyógy­kezelés céljából elhagyja a bör­tönt Nicu Ceausescu, aki ellen népirtás vádjával indult eljárás* Az orvosi szakvélemény szerint a néhai román diktátor fia máj­zsugor. és nyelőcsőér-tágulatban szenved. Nicu Ceausescu a vádirat *ze- rint felelős azért, hogy Nagy­szebenben a decemberi fordulat időszakában 87 embert megöl­tek és 300-at megsebesítettek a hadsereg és ja Securitate közötti összecsapásokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom