Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-22 / 196. szám
BÉKÉS MEGYEI fl HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. AUGUSZTUS 22., SZERDA POLITIKAI NAPILAP Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 196. SZÁM Két választás között A csabai MDF kampánya „paprikamentes” lesz? Ez a rekkenő hőség nemcsak a mezőgazdaságnak ártott, úgy tűnik, nyáron a politikai mozgolódások is alábbhagytak. Meg aztán parlamenti képviselőinket túlontúl is igénybe vette az Országgyűlés munkafeltételeinek megteremtése. Dr. Kerekes Attilától, a Magyar Demokrata Fórum békéscsabai szervezete öttagú elnökségének tagjától a minap megkérdeztük: hogyan készül Jel a fórum 163 tagot tömörítő városi szervezete a szeptember végi helyhatósági választásokra? — Néhány hónappal ezelőtt, az MDF III. kongresz- szusán Antall József — feleslegesnek tartva az állandó nyári készenlétet — úgy fogalmazott, hogy elegendő lesz, ha egy hónapos kampány előzi meg a választásokat. Az MDF békéscsabai szervezete osztotta a pártelnökének álláspontját, de azért a két választás közötti időszakban is tartottunk egészségügyi és közbiztonsági fórumot, hogy a csabai és gyulai MDF által szervezett „Juliális”-ról ne is beszéljek. Tehát elmondható: háttérmunkánk folyamatos volt. — Azzal azért feltehetően egyetért, hogy április 8-át, a rendszerváltás napját követően ném kis csend vette körül szervezetüket. Gondolok itt például ,arra, hogy parlamenti elfoglaltságai miatt Szokolay Zoltán képviselő ezen időszak alatt szinte eltűnt a város közéletéből. ' — Öt valóban rendkívüli módon lefoglalták parlamenti kötelezettségei — mint ismeretes, alelnöke a nemzet- biztonsági bizottságnak —, valamint azt is figyelembe kell venni munkájának megítélésekor, hogy családos ember, és néha szeretne együtt lenni feleségével és gyermekeivel is. Ennek ellenére most, .hogy lélegzethez jutott, nyilván aktívan közreműködik majd az MDF békéscsabai szervezetének választási kampányában. — A felkészülés eddigi szakaszát hogyan tudná jellemezni? — Munkabizottságokat hoztunk létre, melyeknek felelősei az elnökség tagjai lettek. Az MDF országos programjából indultunk ki, ám azt a helyi viszonyoknak megfelelően átdolgoztuk. A részletes programok elkészültek, most a rövidített változatokon dolgozunk. Emellett elősegítjük azt is, hogy önkormányzati képviselőjelöltjeink minél többet találkozzanak a lakossággal. Egyébként a városi tanács által javasolt választási körzeteket elfogadtuk. — Milyen szempontok alapján döntöttek arról, hogy kiket indítanak a megyeszékhely 16 egyéni választási körzetében? — Három feltételt szabtunk: a megfelelő szakértelmet, az erkölcsi feddhetetlenséget és az MDF tagsági viszonyt. Amennyiben nem találtunk a jelöltségre alkalmas MDF-tagot, akkor nem ragaszkodtunk a harmadik szemponthoz. — Nevekkel is tud már szolgálni? — Erre nincs felhatalmazásom. Azt .viszont elmondhatom, hogy — a koalíciós kormányzásnak megfelelően — pillanatnyilag tárgyalásokat folytatunk a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal az együttműködés lehetőségeiről. — Végezetül engedje meg, hogy megkérdezzem: a jelenlegi tanácstestület tagjai közül a helyhatósági választásokon hányán indulnak majd MDF-színekben? — Mindössze egy személy. (dányi) Beláthatatlan veszély a környezet és az ember számára! Előkerült az „eltűnt higany” Valószínű, hogy minden idők legnagyobb magyarországi környezetszennyezésére derült fény Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinátban. Megkerült a környezetvédő berkekben csak „eltűnt higanyként” emlegetett óriási mennyiségű szénhigany, amelynek létét a gyár vezetői eddig határozottan tagadták. Sajnos tény: a felhasználó üzemek alatti talaj át van itatva higannyal! A higany a legtoxikusabb nehézfém, amely az élő szervezetben akkumulálódva, súlyos esetben halállal járó mérgezést okoz. (Ilyen tömeges Hg-mérgezés fordult elő Japánban, ahol egy vegyi üzem Hg-szennyezése a halakban feldúsulva mérgezte meg a Minamata-öböl halászait.) Mivel a higany a szervezetből csak nagyon lassan ürül ki, a rendkívül kicsiny, de rendszeres dózisok is krónikus mérgezéshez vezethetnek. Ez indokolja, hogy az ivóvíz minősítésénél a legszigorúbb határértéket a higanyra szabták ki a fémek között: 0,001 mg/1 a megengedhető koncentrációja, tehát egyetlen kilogramm Hg csaknem 1 millió köbméter ivóvizet képes fogyás ~*óSra alkalmatlanná tenni. Higanyt a BVK egyik alapanyagának, a klórnak gyártása során használnak, egy Európában egyre kevésbé megtűrt technológia részeként A BVK-ban két higanyfelhasználó egység működik a klór- és a sósavüzem. A BVK higanyproblémáiról az első jelzéseket a Ho- locén Természetvédő Egyesület adta 1987-ben. Az egyesület akkor KNEB-vizsgálatot kért, de a vizsgálat nem valósult meg, holott a probléma nyilvánvaló volt: minden évben jelentős mennyiségű higanyt kellett bepótolni a rendszerbe. Többet, mint amit a technológiai veszteségek indokoltak, és többet, mint ami a szennyvízbe és a ceilatermek leve- -gőjébe eltávozott. Nagy mennyiségű higany jutott a BVK szennyvizeivel közvetlenül a Sajó folyóba: a WHO-UNDP-OVH Project jelentése szerint 1974-ben körülbelül 1668 kilogramm, és a higany tócsákból naponta levegőbe jutó higany mennyisége is kilogrammos nagyságrendre tehető. AKe- viterv által néhány éve végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a BVK zagytároló kazettáiból és a hőerőmű pernyehálóján elszikkasztott szennyvíziszapból szivárgó higany hamarosan eléri a Bódva folyó ma még ivóvizet adó kavicsteraszait... Az ilyen utakon kijutó higany elég ugyan a súlyos környezetszennyezéshez, kevés viszont ahhoz a közel hetven tonnányi mennyiséghez képest, amelyet minden évben meg kellett vásárolni, és újólag bejuttatni a rendszerbe. A két üzem higanyfelhasználása csak a legutóbbi tíz évben — a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei szerint — mintegy 520 tonnára tehető. A BVK megbízásából a Vi- tuki által elvégzett vizsgálat zárójelentése szerint a hiányzó higany egy része az üzemek alatt húzódó egykori bányavágatokba leszivárogva található. Az Ékövizig és a Környezetvédelmi Minisztérium illetékesei szerint ötszáz és ezer tonna közé tehető ez a mennyiség!!! (A higany világpiaci ára tonnánként 38 ezer dollár.) A fúrásminták tanúsága szerint az egy kilogramm talajmintára eső higany meny- nyisége meghaladja a 170 grammot: a talajminta tömegének közel egyötöde higany! A kavicsos, homokos, márgás talajban és a csak helyenként tömedékelt bányavágatokba szinte akadálytalanul és főleg ellenőrizetlenül szivároghat a higany. Ilyen óriási tömegű higany potenciálisan és a valóságban is felbecsülhetetlen veszélyt jelent a környezet és az ott élő emberek számára. * * * A Zöld Akció Egyesület és a Magyarországi Zöld Párt Miskolci Csoportjának tagjai követelik az üzem azonnali leállítását, és azoknak a személyeknek a szigorú felelősségre vonását, akik évek óta figyelmen kívül hagyták e rendkívüli környezetszeny- nyezést, annak ellenére, hogy ismerték a higany „eltüntetésének” tényét! Szakoktatásunk ma n pénz a szinten tartáshoz sem elég A szakoktatás alacsony színvonala és elavult technikai bázisa nem kis mértékben hozzájárult a magyar gazdaság csődjéhez — jelenítette ki Györiványi Sándor munkaügyi miniszter, azon a tanácskozáson, amelyet a szakképzés jelenéről és jövőjéről a fővárosi és megyei munkaügyi hivatalok, valamint a tanácsok művelődési osztályai vezetőinek tartottak kedden, a Bolyai János Textilipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközép- iskolában. Vitaindító beszámolójában a miniszter hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek alatt a szakképzés területén is rengeteg gond halmozódott fel. Mivel ezeket egyik napról a m5sikra lehetetlen megszüntetni, a következő tanévben még semmiféle változás nem várható a szakintézetek életében. Változtatni kell viszont azon a szemléletmódon, amely a szakmai és közismereti feladatoknak egyformán meg kívánja feleltetni a szakiskolákat. A változtatásokat mindenekelőtt az oktatási rendszer alapjával, vagyis az általános iskolánál kell kezdeni. A megoldást az alapképzés bővítése, annak 16 éves korig való kiterjesztése jelentheti. Ez különösen a szakmunkásképzésre lenne jótékony hatással, hiszen oda főként az általános iskolákban gyenge eredményt elért tanulók jelentkeznek — mondta Györiványi Sándor. Az oktatásra szánt ősz- szegekről szólva a miniszter elismerte, hogy bár azok ab- szolúf értéke folyamatosan emelkedik, a pénz ma már a szinten tartáshoz sem elegendő. A legnagyobb gondot az iskolák elavult szerszám- parkjai jelentik, mert ezek cseréjére nincs meg a fedezet. A század elején még 23 fiákeres volt Kiskunfélegyházán. Napjainkra közülük csak a 80 éves Hegedűs Antal folytatja a régi mesterséget. Az idős fuvaros 6 évtizedes pályafutása alatt több mint 100 ezer kilométert hajtott le, a Magyar Császári és Királyi Udvari Kocsigyárban készült« fiakerével MTI-fotó: H. Szabó Sándor Áttörés nem várható a magyar gazdaságban Sajtótájékoztató a vállalati tanácsok újjáalakításáról Egyelőre nem várható áttörés a privatizációban, ezért hosszú távon számolni kell más tulajdonlási formával is. így az elkövetkezendő időszakban a vállalati tanácsok továbbra is fontos szerepet játszanak a magyar gazdaságban. Nem arról van szó, hogy e testületek a gazdaságban nélkülözhetetlenek, hanem arról, hogy átmenetileg — mivel jobb nincs helyettük — megtarthatók. Ez egyáltalán nem jelent centralizációt, csupán annyit, hogy változtatni kívánnak a jelenlegi helyzeten. Az ugyanis képtelenség, hogy az alapítónak — a minisztériumnak vagy az ön- kormányzatnak — semmilyen beleszólása nincs tulajdonának életébe. Egyebek között ezt hangoztatta Bőd Péter Ákos miniszter az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban kedden megtartott sajtótájékoztatón, amelyen részt vettek a Munkaügyi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium képviselői is. Mint ismeretes, egy, a közelmúltban kiadott minisztertanácsi rendelet alapján, szeptember 15-éíg kell újjáalakítani a vállalati tanácsokat. Az önigazgatásra és tulajdonlásra egyaránt alkalmatlan vállalatirányítási forma megtartása mintegy 800 vállalatigazgatót érint, ráadásul ezeket a vezetőket az idén június 30-áig erősítették meg posztjukon, a napokon belül leköszönő vállalati tanácsok. Ennek fényében talán érthető, hogy az utóbbi hetekben igen sok támadás érte a minisztertanácsi rendeletet. A kritikák szerint a vt-k újraválasztát sa nem más, mint a kormányzat centralizációs törekvéseinek újabb jele, ráadásul fölösleges meghosz- szabbítása az amúgy is idegesítő átmeneti állapotnak. Az önkormányzati választási kampány pedig elterelheti a figyelmet e fontos eseményről — hangzik el gyakran vádként. Huszonöt éves a Hortobágyi Hídi Vásár „Kívántam, és kislányom született” — szemébe — ízléses „hazai” képek ,Kácsintani” más asszonyának Forróságtól remeg a Hortobágy levegője. Egymást érik a sátrak és a kíváncsiskodók. Már az sem biztos, hogy a legtöbben a sátorban lévő ízléstelen bóvlit nézik, mint inkább egymást. Hátha ismerőst fedeznek fel a tömegben. Bevallóig, még sohasem jártam a hortobágyi kilenc- lyukú híd közelében. Pedig 25 éve már, hogy augusztusban háromnapos vígság- ra jönnek itt össze országból, világból. Nem voltak jók a benyomásaim a háromnapos vásáron kínált árukból. (A kulturális műsor elemzésébe most nem bonyolódom.) Ki tudja, miért engednek itt mindenféle giccset árulni, szégyenszemre? Mert nemcsak az országból, hanem külhonból is ellátogatnak ide, s bizony meglehet a véleményük a kínálatunkról. * * * ' Sokan a szép szoborcsoport lábazatán pihenik ki fáradalmaikat. Pihegnek a melegtől. Mama a lányával éhségét csillapítja. — Hogy tetszik a hortobágyi hídi vásár? A mama, Sós Mária elmosolyodik. — Akármilyen, nekem csodálatos. Hallotta-e, hogy ha valaki először látja meg a kilenclyukú hidat és kíván valamit, az teljesül? — Szégyellem, de nem tudtam. — No látja. Tizenhat éve voltam már asszony, amikor először eljutottam Székesfehérvárról a Hortobágyra. Hallottam erről a babonáról, és kívántam, hogy szülessen egy kisbabám. Nézze, itt van! Kilenc hónapra, hogy itt jártunk, megszü)e- .tett... Majd elájulok a melegtől, meg attól, amit látok. Három, az idősebb korosztályhoz tartozó férfi jön szembe velem. Beöltöztek, mintha hóvihar söpörne végig a Hortobágy sík vidékén, és nem a nap tűzne hét ágra. Pápai Sándor, Bálint Sándor és Pásztor Ferenc tetőtől talpig a juhászok ünneplőjében díszeleg. Kunmadarasról hívták meg őket a rendezők. — Ügy ám — mondja a huncut szemű Bálint Sándor. — Minden évben küldik a meghívót, mi meg gyüvünk örömmel. (Folytatás a 3. oldalon)
