Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-03 / 181. szám

BÉKÉS MEGYEI ft HAZA MINDEN ÉLŰIT 1990. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK An: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 181. SZÁM ___________________________________________________—- * I Az Országgyűlés elfogadta az alkotmánymódosító törvényjavaslatot Ma: kSztársaságielnSk-választás a Parlamentben Térzene, szentmise „tér-keresztelö...” Hétvégén: Eleki Fesztivál Napirend előtti felszólalá­sokkal csütörtökön délután folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. A nyá­ri hangulatot tanúsította a jelenlevők száma, összesen 250 képviselő vesz részt a munkában. 107-en be nem jelentetten vannak távol. Tor'gyán József (FKgP) frakcióvezető magánjellegű tajvani útjáról tájékoztatta képviselőtársait, felhívta a figyelmet arra, hogy a kis tigriseknek nevezett orszá­gokban Van jelenleg a vi­lág beruházásra váró tőké­jének 60 százaléka. A kor­mányzó pártok képviselőiből plusz egy független képvise­lőből álló küldöttség a gaz­dasági együttműködés lehe­tőségeiről tájékozódott, és felkínálta a lehetőséget a magyarországi tőkebefekte­tésekhez. Tárgyán József be­számolójára élesen reagált Katona Tamás (MDF) kül­ügyi államtitkár, hangoztat­va, magánjellegű 'útról a sajtóban és nem az Ország- gyűlés plénuma előtt kell beszámolni. Solt Ottilia (SZDSZ) kép­viselő indította el a lavinát, amelyet Kéri Kálmán tábor­nok (MDF) hétfői napiren­den kívüli hozzászólása vál­tott ki. „Mi, szabaddemok­raták kategorikusan vissza­utasítjuk azt a beállítást, amely a hitleri Németor­szággal való szövetségbe tor­kolló Horthy-féle politiká­nak bármiféle értéket tulaj­donít” — mondotta. Szabad ' György házelnök szavazással rekesztette be azt a napirend előtti vitát, amely Kéri Kálmán tábor­nok (MDF) legiutóbbi. a Horthy-hadsereg egykori szerepét is érintő felszóla­lásáról alakult ki. Kártya Imre, az MDF frakcióveze­tője közölte, hogy Kéri tá­bornok szavairól nem tart szükségesnek képviselőcso­porti állásfoglalást, hiszen minden egyes képviselő sza­badon kifejtheti a Parla­mentben saját nézeteit, ha nem frakciója nevében te­szi- azt. Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője vi­szont a kormány és a koa­líciós pártok frakcióvezetői­nek hivatalos állásfoglalását kérte arról, hogy miként minősíti a hitleri Németor­szág oldalán vállalt magyar katonai szerepről elmondot­takat, különös tekintettel ar­ra, hogy tudomás szerint a párizsi békeszerződésben vállalt kötelezettségeink a többi között tiltják azoknak (Folytatás a 3. oldalon) Az Elekről kitelepítettek- nek és a kényszermunkára ítélteknek rendeznek talál­kozót augusztus 3. és 5-e kö- ,zött. A vendégek pénteken este 5 és 6 óra között gyüle­keznek az eleki művelődési házban, ahol Szántó István tanácselnök köszönti őket. Válaszul a kitelepítettek ne­vében is elhangzik majd kö­szöntő, végül ajándékcsoma­gokat adnak át a rendezvény résztvevőinek. Szombaton reggel 8 órakor Újtelepen, a Jutka-presszó előtt térzenével ébreszti Elek lakosságát a Borossebesi fú­vószenekar. A templom mel­letti téren — ahol később a programok folytatódnak —9 órától lesz térzene, ezúttal az etyeki fúvósok közremű­ködésével. A rendezvény hi­vatalos megnyitója ugyanitt (Folytatás a 2. oldalon) Az idén 30 százalékos az infláció. És jövfire? % Világbanki programok finanszírozására A legutóbbi áremeléseket, s a jelenlegi folvasztói ár­változásokat is figyelembe véve — a Központi Statisz­tikai Hivatal becslése sze­rint — az idén az éves inf­láció mértéke várhatóan 30 százalék körül alakul. Az első hat hónapban — a nSúlt esztendő hasonló idő­szakához viszonyítva — a fo­gyasztói árak 25,7 százalék­kal növekedtek. Az áremel­kedés főleg az év első hó­napjaiban volt gyors, már­ciusban, áprilisban és má­jusban az inflációnövekedés havi mértéke jelentősen csökkent. Míg januárban — decemberhez képest — 7,7 százalékkal emelkedtek az árak, áprilisban, márciushoz képest 2,5 százalékkal. Má­jusban ez az érték 0.8 szá­zalékra, júniusban 0,5 szá­zalékra csökkent. A követ­kező hónapokban azonban ismét gyorsul az inflációnö­vekedése. A jövő évi áremelkedések­kel kapcsolatban egyelőre a szakemberek semmi biztosat nem tudnak mondani. Az Árhivatalban úgy véleked­nek: az infláció szempontjá­ból meglehetősen kockázatos esztendő következik. Bizony­talan ugyanis, ’ miként ala­kulnak Magyárország KGST- kapcsolatai. Ebből a szem­pontból főleg az a lényeges, hogyan oldják meg a *na- gyar—szovjet kereskedelmi forgalomban a dollárelszá­molás bevezetését. Ha azon­ban a szükségesnél keve­sebb olaj érkezik a Szovjet­unióból, és a különbözeiét a Közel-Keletről kell besze­rezni. a magasabb szállítási költség a termelői és így a fogyasztói árakban minden­(Folytatás a 3. oldalon) Magyarország először je­lent meg kötvénykibocsátó­ként a fix kamatozású, hosz- szú lejáratú eurokötvények piacán, ahol csak a legjobb adósok tudnak kölcsönökhöz hozzájutni. Mindez úgy vált lehetővé, hogy az Állami Fejlesztési Intézet által ki­bocsátott 200 millió dollár értékű, 10 éves lejáratú, fix kamatozású kötvényekért a Világbank vállal garanciát. Ipper István, a Magyar Nemzeti Bank főosztályveze­tője, az MTI munkatársának elmondotta, hogy a Világ­bank ügyvezetősége 1 éve hozott döntést új program­jának indításáról. Az úgyne­vezett ECO-programot (Ex­panded Cofinancing Opera­tions) azoknak az orszá­goknak a számára hozták létre, amelyek pontosan ele­get tesznek nemzetközi fi­zetési kötelezettségeiknek, ám strukturális gondjaik megoldásához külső segítség­re szorulnak. A .magyar szak­értők 1 fv óta dolgoznak a kötvénykibocsátás előkészí­tésén, s a magyar kötvény az első, amelyet az új prog­ram keretében világbanki garanciával piacra vittek. Ennek révén hazánk olyan, feltétélekkel jut külső for­ráshoz, mintha a legjobb adósok közé tartozó Világ­bank saját nevében hozta volna forgalomba az érték­papírokat. A kötvényeket várhatóan francia, német, japán és an­gol befektetők vásárolják meg. Az így nyert külső for­rást Magyarországon külön­böző világbanki programok finanszírozására, többek kö­zött a közlekedés fejleszté­sére, az ipari szerkezetát­alakítás gyorsítására hasz­nálják. i A búza már a raktárban, most a borsót tisztítják az orosházi üzemben Fotó: Kovács Erzsébet őszi kalászosok Ki mit vet? - Azt, amire telik! A „szegény ember vízzel főz” kényszerű igazsága mu­tatkozik meg abban is, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek közül egyre több mond le a fémzárolt őszigabona- vetőmagról, s pótolja azt ki­sebb biológiai értékű, saját termelésű maggal. Amint egy tegnapi MTI-hír közre­adta: a Vetőmagtermelő és Értékesítő Vállalattól a nagyüzemek ez idő szerint rendkívül kevés fémzárolt vetőmagot szereztek be. A megrendelések elmaradását a vállalat vezérigazgatója a tapasztalatok alapján két okra vezeti vissza. Az egyik, hogy az üzemek nagy részé­ben tovább romlott a pénz­ügyi helyzet, a másik fő ok pedig a tulajdonrendezés kö­rüli bizonytalanság. Egyéb­ként a vállalatnál az őszi kalászosok — búza, ősziár­pa, rozs — fémzárolt vető­magjából bőséges a készlet. — Mi a helyzet vetőmag­ügyben Békés megyében? — kérdeztük Gubacsi László­tól, az orosházi székhelyű, „Agrosüd” Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft. ügyvezető igazgatójától. — Békés megye idei őszi kalászos vetőmagellátásában igen jelentős hányadot, 75- 80 százalékot biztosít az „Ag­rosüd” Kft. — adta a tájé­koztatást a vezető szakem­ber. — őszi árpából az el­múlt év őszén mintegy 2000 tonnát forgalmaztunk, míg a jelenleg megrendelt meny- nyiség 1800 tonna. A három szaporító gazdaságban a biz­tonságos ellátás érdekében 2500 tonnát fémzárolíattunk, öt, igen jótermő fajtából. Bízunk a naponta növekvő igényekben. — Mekkora a kereslet őszi búza vetőmag iránt? — A tavalyi 12 ezer ton­nás forgalomhoz képest a* üzemek megrendelése 6900 tonna, ami egy-két hét ót* nem is emelkedik, a hat, je­lentősebb volument termelő és feldolgozó szaporító gaz­daságban teljes fajtaválasz­tékkal készültünk a szezon­ra, mégpedig a tavalyi elő­zetes megrendeléseik alap­ján azonos, de inkább na­gyobb mennyiséggel szá­molva. — Tapasztalatuk szerint mi az oka a csökkenő ke­resletnek? — Megkeresve a nem ren­delő, vagy igen keveset ren­delő üzemek szakembereit, azt a választ kaptuk, hog ’ az állandósuló pénzügj, gondok, a földtulajdon kö­rüli vita — egybemarad vagy szétmérik a tsz-t — miatt, nem bátorkodnak a meg­rendeléssel. Ez a vetőmag­felhasználás természetesen azt jelenti, hogy sók, szinte ismeretlen minőségű, foko­zatú búza, vetőmag kerül majd a földbe, ami döntően befolyásolja a következő évi termés mennyiségét és mi­nőségét is. A jelenlegi pénz­ügyi helyzet nem teszi le­hetővé kft-nk részére azt, hogy átmenetileg is meghite­lezzük az őszi kalászos ve­tőmagot. Sajnos, még sok, tavasszal értékesített vető­mag ellenértéke sem folyt be hozzánk az üzemekből. Tóth Ibolya Vita a földtörvénytervezetről Békéscsabán Tulajdonosra vár a föld Békés megyében is Kormány-kérdés a Körös Volánnál Az igazgató vándorbotot vesz a kezébe? A Csabai Hírmondó heti­lap tegnapi számában — (— Zéta—) aláírással — Le­mondatták Vándor Pált, a Körös Volán igazgatóját címmel megjelent egy cikk, melynek alcíme a követke­ző volt: A szakszervezet kö­veti’te az igazgató azonnali felmentését. Nos, a meglepő hírrel kapcsolatosan Szeve- rényi Pál, a vállalat megbí­zott szakszervezeti titkára lapunkhoz fordult. Mint el­mondta, nem érti, hogyan kerülhetett a nyilvánosság elé a szakszervezeti bizott­ság július 25-i értekezletén megszületett döntés, mely szerint a testület Vándor Pál igazgatót felszólította az azonnali lemondásra. A je­lenleg szabadságát töltő igazgatóval ugyanis megálla­podtak abban, hogy az ügy­ről visszatértéig nem adnak tájékoztatást a sajtónak. Ám ha már kiszivárgott a hír, a megbízott szakszerve­zeti titkári funkciót mellék­állásban ez év június else­jétől betöltő buszvezető megjegyezte: — A Csabai Hírmondó említett, egyébként inkorrekt cikkéből az tűnik ki, hogy az igazgató úr Békéscsabán tett eleget kérésünknek. Ez egyáltalán nem így van, hi­szen nem is tartózkodott a városban azon a nevezetes napon, amikor a kritikus gazdasági helyzet, a dolgo­zók elégedetlensége és elke­seredése következtében ki­alakult hihetetlenül feszült hangulat hatására kinyilvá­nítottuk bizalmatlanságunkat a vállalat jelenlegi vezetői­vel szemben. Úgy mentünk utána július 27-én Balaton- világosra, a Volán-üdülőbe, ahol végül is — szóban — beleegyezett abba, hogy au­gusztus 10-én ketten megje­lenünk a Közlekedési Mi­nisztériumban Kálnoki-Kis államtitkár-helyettes úrnál, a felmentése iránti kérelem benyújtása végett. Még azt is megígérte, hogy a válla­latnál történt „puccs” mi­att semmiféle megtorlást sem fog alkalmazni. — Mikor ér véget Vándor Pál szabadsága? — Augusztus 6-án, vagyis hétfőn. Reményeink szerint akkor írja alá a lemondását tartalmazó nyilatkozatot. (dányi) Talán sohasem voltak még annyian politikai jellegű rendezvényen a megyeszék­hely ifjúsági házában, mint tegnap este. Jöttek az embe­rek — az MDF, a független kisgazdapárt és a Keresz­ténydemokrata Néppárt ál­tal nemrégiben szentesített — a termőföld tulajdonjogi kérdéseiről szóló törvény­tervezet megvitatására, a szélrózsa minden irányából. Amit nem sikerült elérnie a letűnt rendszernek, a ma­gyar paraszt megmozdult, hogy végre valódi társadal­mi vitában vehessen részt. A nagytermet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt (még a pótszékek sem tud­ták feledtetni a helyiség szű­kös voltát) először Varga Gábor, a megyei földhivatal vezetőhelyettese tartott há­romnegyed órás bevezető előadást. Elöljáróban hang­súlyozta: bőven lesz föld a megyében azon természetes személyek igényeinek kielé­gítésére, akik 20-30 évet dol­goztak le a termelőszövetke­zetekben, illetve állami gaz­daságokban, és szeretnének 1,5 hektár termőföldhöz jut­ni. Az előadó bejelentette, az Orosháza és Mezőkovácshá- za térségéből beérkezett jegyzőkönyvek szerdai ösz- szesítése során kiderült: 26 településen — többségében 0—5, illetve 5—10 hektár kö­zött — 23 ezer hektár föl­det igényelt mintegy 3 ezer állampolgár. A jelenlévőket megnyugtatta afelől, hogy amennyiben egy-egy község ben kevésnek bizonyulna a föld, a szomszéd község föld­jeiből pótolják majd a hi­ányt. Rátérve a földigénylések­kel kapcsolatos procedúrák­ra, külön felhívta a figyel­met arra, a földtörvény ha­tályba lépését követő 6 hó­napon belül kell beadni a kérelmeket, amelyek elbírá­lásakor ázt tekintik döntő momentumnak, hogy ki volt 1947-ben a bejegyzett telek- tulajdonos. Végezetül arra kérte a feszült figyelemmel hallgató polgárokat, hogy tü­relmükkel és megértésükkel segítsék a földhivatal elkép­zelhetetlenül alacsony bérért dolgozó munkatársainak ál­dozatkész feladat'"'Halasát. Varga C .bort követően dr. Zsíros Géza parlamenti képviselő, a kisgazdapárt megyei elnöke emelkedett szólásra. A törvénytervezet atyja arra kérte a hallgató­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom