Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-21 / 195. szám

1990. augusztus 21.,kedd o Csak hetvenezer a jogos kárigény Magyar Bálint: „Rz SZDSZ következetesen a rendszerváltás híve" Politikai üldözőitek találkozója Gyomaendrödön Fónay Jenő (középen, fehér ingben) beszélget Kiáltás című könyvéről Fotó: Fazekas Ferenc A hét végén háromnapos programra hívta a Politikai Foglyok Országos Szövetsé­ge a politikai üldözötteket Gyomaendrődre. Hogy miért éppen ebbe az alföldi vá­rosba, arról Krucsó László, a rendezvény szervezője tá­jékoztatta lapunkat. E sze­rint az 1956-os forradalmi események után a Kistar- csai Internáló Táborba Gyo- máról elhurcolták 1990. áp­rilis 29-i találkozóján úgy döntöttek, hogy a még élő 11 gyomai internált megszer­vezi az augusztusi összejö­vetelt. Akkor (áprilisban) nyolc- vanan tudtak, vagy mertek elmenni. A hétvégén sajnos, ennél kevesebben, pedig történelmi személyiségek, így Fónay Jenő, a Pof ősz országos elnöke, a legendás hírű Széna téri parancsnok, kétszeres halálraítélt, Wit- ner Mária, szintén ’56-os ha­lálraítélt és Pongrácz Ger­gely, az USA-ban élő ’56-os forradalmár, a Korvin-köz parancsnoka is megtisztelte jelenlétével a jól előkészí­tett ünnepséget. Szombaton a. szervezők, két jogász, 4dr. Luczi József és dr. Bányász Vince segít­ségével az önkormányzati törvény rejtelmeibe, és a helyhatósági választások gyakorlati tudnivalóiba nyerhettek betekintést a résztvevők. És talán nélkü­lözhetetlen jogi útmutatást kaphattak magánügyeik in­tézéséhez. Az ingyenes jogi tanácsadás, a nyugdíjak rendezésére, a kárigények benyújtására és a volt ha­difoglyok, politikai üldözöt­tek egyéb ügyeinek rende­zésére terjedt ki. Később Fónay Jenő tar­tott előadást a helyhatósági választások politikai jelen­tőségéről. Beszédében kie­melte, hogy a politikai fog­lyok első számú joga bele­szólni az ország demokrati­kus átalakításába. Minden­fajta pártérdeknél fonto­sabbnak kell tekinteni a nemzet érdekét, érvelt a szónok. Kifejtette: mennyi­re káros és félrevezető szer­vezete számára az a becslés, mely szerint Magyarorszá­gon egymillió elítélt él. En­nek köszönhető, mondta Fó­nay úr, hogy a lakosság ve­gyes érzelmekkel fogadja a politikai üldözöttek kártala­nítási igényeit. A Pof ősz úgy véli, hazánkban 70 ezernél több jogos kárigény nem lehet. S ezek anyagi rende­zése nem élősködés az aktív keresők nyakán, hanem a kormány által megoldható feladat. A Pofosz követeli a magas pártnyugdíjak és egyéb, a Kádár-rendszer hű kiszolgálásáért kapott nyug­díjak felülvizsgálását. Ha ez megtörténik, akkor a kárta- i lanítás anyagi bázisa is elő­teremtődik. A helyhatósági választá­sokról szólva az előadó meg­állapította, hogy hazánkban jelenleg kettős hatalom lé­tezik. A demokratikus par­lament megválasztásával az ország vezetése kicserélő- j dött, de a városok, falvak vezetői a régi rendszer ka­tonái. Fónay Jenő a Pofosz tagjait a kormánykoalíció pártjainak és azok jelöltjei- nek a támogatására szólítot­ta fel. Ugyanakkor hangsú­lyozta, a települések lakói szeptember 30-án maguk kö- j zül választanak, és itt első helyen az emberi tisztesség és a szakmai hozzáértés áll­hat a döntés középpontjá­ban. A találkozó második nap­ján, vasárnap az ország­alapító Szent István és az Új Kenyér ünnepéről, vala­mint az elhunyt mártírokról emlékeztek meg a reformá­tus és a katolikus templom­ban tartott ünnepélyes is­tentiszteleten. Ezt követően olyan szoborpark helyét je­lölték ki, ahol ma még élő, üldözött művészek alkotá­sait kívánják kiállítani. Dél­után az Újrakezdési Szövet­ség vállalkozókat segítő programját ismertette Kru- cső László, az ötlet szülő- j atyja. Az érdeklődők szemé- j lyes panaszaikkal kapcsola- / tos kérdéseiket a helyszínen tehették fel dr. Árvái Lászlónak, az MDF egyik gazdasági tanácsadójának. Augusztus 20-án folytató­dott az ünnepségsorozat, melynek keretében a hely­színen kiállított képzőművé­szeti munkát lehetett meg­tekinteni és megvásárolni. A szabadidős programok kedvelői pedig a gyomai lo­vasok bemutatóiban gyö­nyörködhettek. papp Tűzoltózenekarok fesztiválja Gyulán Az országos tűzoltózene­kari fesztivál második nap­ján szombaton, a résztvevő együttesek versenyműsorai­kat mutatták be Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Az első cso­port, a Hevesi Fúvós és Majoréit Együttes a műve­lődési központ előtti téren vonta magára a járókelők figyelmét. Akik tetszetős produkciójuk után a többi hét versenyző együttes mu­zsikálására is kíváncsiak voltak és helyet foglaltak a nézőtéren, képet alkothattak arról, hol tart ma a tűzoltó­zenekari mozgalom Magyar- országon. Valószínűleg nem volt ne­héz dolga az együtteseket minősítő zsűrinek — Balázs Árpád zeneszerzőnek, a Ma­gyar Fúvószenekari Szövet­ség elnökének, dr. Friedrich W eyermüllernek, a Zenei Egyesületek Nemzetközi Szövetsége és az Osztrák Fúvószenei Szövetség elnö­kének, valamint Mossóczy Vilmosnak, a Tűzoltóság Központi Zenekara karmes­terének —, hisz nem volt vita közöttük a zenekarok értékelésében. — A paletta igazán színes volt — mondta Balázs Ár­pád zsürielnök —, s ez nem­csak a zenekarok korára, hanem műsoraikra is vonat­kozik. A múlt századi zenei hagyományoktól a legújabb kompozíciókig életre keltet­ték a műfajt. Színvonalban nem maradtak el más, szak­mai, például bányászzeneka­ri fúvóstalálkozókéhoz mér­ten. Jó érzés volt tapasztal­ni, hogy a szakmai értéke­léskor nem volt sértődés, a tanácsokat megszívlelendő segítségként fogadta min­denki. S, hogy a zsűriben nem volt vita, az számom­ra a zene közös nyelvét bi­zonyítja. Osztrák társunk, Weyermüller úr véleménye szerint a gyulai fesztivál méltó arra, hogy nemzetkö­zivé váljon.- Kérjük a leen­dő megyei és gyulai önkor­mányzatokat, vegyék ezt fontolóra, a város őrizze meg a fesztivált, mert nem­csak Magyarországon, de Európában is egyedülálló kezdeményezésként ismerték el. Valóban, jó lenne egyszer skótszoknyás zenészeket is látni a gyulai tereken, ám a külföldi érdeklődés első jelei már most jelentkeztek: olasz, osztrák és német ven­dégegyütteseket láthattunk a vár előtti téren, ahová so­kan eljöttek vasárnap dél­után. Színes és hangulatos volt az esti gálaműsor. A nézők többsége, valószínűleg nem találkozott még ilyen muzsikával, így az érdekes szórakozást nyújtott. A gá­laműsor után adták át a különféle díjakat, elismeré­seket, ajándékokat a ver­senyző együtteseknek. A zsűri ezúttal sorrendet nem állított fel, csupán a nagy­díjat adta ki; melyet, mint két évvel ezelőtt, most is a Dunai Vasmű nemzetközi sikerű zenekara nyert el. A közönségdíjat a hevesiek kapták (képünkön). A II. Országos Tűzoltó­zenekari Fesztivál a hagyo­mánnyá vált, gyönyörű tűzi­játékkal zárult a gyulai vár­nál- ’ sz. m. Fotó: Fazekas Ferenc Még mindig a Koppányok uralkodnak A Szabad Demokraták Szövetsége augusztus 20-án Békésen kampányindító nagygyűlésre várta pártja tagjait és az érdeklődőket. A rendezvényen Sós Sándor, a városi SZDSZ ügyvivője és Futaki Géza országgyűlé­si képviselő bevezető szavai után Magyar Bálint, a párt országos ügyvivője tartott ünnepi beszédet. Kifejtette, hogy az SZDSZ következetesen képviseli a rendszerváltás szükségessé­gének gondolatát, amely egyelőre csak a , Parla­mentben történt meg. Szent István és az Üj Kenyér ün­nepén általában a hagyo­mányokra hivatkozunk, mondta az előadó, de Szent István épp abban "volt ki­emelkedő egyéniség, hogy szakított Koppánnyal és mindenfajta hagyománnyal, azért, hogy a nemzet Euró­pához tartozhasson. Jelenleg viszont hiába van új kormá­nyunk, Magyarországon, még mindig a „Koppányok” uralkodnak és nem a „Szent Istvánok”. A helyhatósági választásokon a jelöltek ala­pos ismeretében egy máso­dik honfoglalást hajthatunk végre. — A Parlamentben — mondta Magyar Bálint —az SZDSZ következetesen kiállt a települések önállósága mellett, szemben a kormány­tervezettel. A centralizált megyerendszer nem lehet alternatíva az önkormányza­tok számára. A régihez tör­ténő igazodás: a vármegye­rendszer, a főispáni hivatal és minden olyan intézkedés és intézmény a centralizált hatalmat részesíti előnyben. Nekünk fontos célunk volt: megteremteni a lehetőségét annak, hogy a települések el tudjanak menekülni a megyéktől, ha elégedetlenek vele. Kiharcoltuk az ötven­ezernél nagyobb lélekszámú települések megyejogúsá- gát és a megyehatárokon levő községeknek, falvaknak azt a jogát, hogy más me­gyét választhassanak önma­guknak. Szintén az SZDSZ érdeme az az előterjesztés, mely szerint egy-egy megye ketté, vagy többfelé szakad­hat, ha az ottlakók úgy akarják. Lehet ezt a kormányt bí­rálni — hangsúlyozta az előadó —, de azt ne felejt­sük el, hogy a helyhatósági választásokon olyan embe­rek fognak bennünket ve­zetni. akiket az ott élő la­kosság választ. Itt a hiteles­séget és a szakmai hozzáér­tést kell szem előtt tartani. A földkérdést Magyar Bá­lint úgy értékelte, mint a kisgazdapárt nemzetvesztő programját. Ebben az évben „két dolog sújtotta a me­zőgazdaságot, az aszály és a kisgazdapárt földprogram­ja”. A kisgazdapártnak semmilyen politikai kérdés­ben nincs programja, csak a föld kérdésében — érvelt az SZDSZ ügyvivője. — De ez olyan cinikus húzás, ame­lyet, ha elfogadna a kor­mány, akkor az ország so­sem heveri ki. Ha ez így lesz, jövőre augusztus 20-a nemcsak az Üj Kenyér ün^ nepe, hanem az utolsó ke­nyér ünnepe is lehet. Az SZDSZ nem támogatja, hogy a földtől távol élő örökösök földhöz jussanak. A vállalati tanácsokról szólva kifejtette: a helyha­tósági választások mellett az állami vállalatok vezetésé­nek kicserélése is fontos fel­adat. Ma a Magyar Demok­rata Fórum, ugyanúgy, mi­ként h pártállam tette, ugyanazon módszerekkel cseréli, illetve nevezi ki a gazdasági egységek és intéz­mények vezetőit. Az MDF szerint — „mindegy kinek, milyen politikai múltja van, ha már hozzájuk belépett” — mondta Magyar Bálint. — „Aki idejében behízeleg­te magát a párthoz, annak volt és lesz helye az új rendszerben is.” Befejezésül a rendezvény végén Magyar Bálint a hall­gatóság kérdéseire válaszolt. P. J. Filia azt jelenti: „hajlandóság a szeretetre” Idősek otthona — magánalapítványból Az épületek modernek, szépek, a park tágas, gondozott Fotó: Gál Edit Az ország feltehetően első magán-szeretetotthona nyílt meg tegnap Békéscsabától 3 kilométerre, a 44-es út mentén, a volt Botyánszki- tanyán. A családi alapokról felnövő és prosperáló Penta- coop Szolgáltató Kisszövet­kezet vezetőinek ötlete volt a Filia-alapítvány (a szó szeretetre való hajlandósá­got jelent), amelynek va­gyonából létesítették, rész­ben fenntartják majd a 30 millió forint értékű szere­tetotthont. Huszonnégy „lak­osztályt” (kétszemélyesek, de egyedülélők is lakhatják), konyhát, étkezőt, számos mellékhelyiséget alakítottak ki az épületben és az egy- hoidnyi területen. Magánerőből épült az ott­hon* minisztériumi, hivatali segítséget nem kapott a Pan- ta, sőt, még több százezer forintot kellene előteremte­niük, hogy használhassák elektromos berendezéseiket, és a 180 volt helyett 220-as legyen az áramerősség. A telefon egyelőre csak vágy­álom maradt, pedig nélkü­lözhetetlen lenne. A katoli­kus egyház ígérete biztató, ha visszakapják száz hold földjüket, a szeretetotthoni- ak gazdálkodhatnak rajta. Rengeteg az otthonba je­lentkező idős ember, öten már beköltöztek, többek sorsáról még nem döntöt­tek. Az máris látható, bő­vítésre lesz szükség. —: Mi is az evangélikus közösséghez tartozunk, akik támogatják az otthont — mondja a vendégek közül Pribolyszki Zsófia. — Ma­gam is szeretnék itt dol­gozni, majd itt megöreged­ni. Hídvégi Győző bácsi 75 éves, fehér bottal jár-kél a békéscsabai Kulich-lakótele- pen. Már nem sokáig, ő is az otthon lakója lesz: —Be­láttam, hogy nincs más meg­oldás, mert nem tudom el­látni magam. A gyerekeim nagyon távol élnek. Hat hó­nap ittlét után dönthetek, mar§dok, vagy nem, s ha igen, átadom a lakásom a *• Pantának. özvegy Gazsó Pálné, Ilon­ka néni, hamarosan költö­zik, jövendő szobáját néze­geti, tervezi, hogy milyen bútorokat vásárol majd ide. (Mindenki a sajátját hoz­hatja.) Rózsaszentmártoni házát eladta: — Ha csak egy évig élek is, boldogan ho­zam ide a házam árát. Nem leszek egyedül a négy fal között, és érzem, szeretni fognak — magyaráz meg­győződéssel. Jagyugy Zsuzsanna főnő­vér kalauzol Gabnai Ilona nénihez: — Tegnapelőtt volt a 62. születésnapom, tegnap a névnapom. Én szinte tag­ja vagyok a pantacoopos családnak, szeretetből hoz­ták ide, nem fizettem, nem adtam semmit. Olyan meg­nyugtatóan pihentem az el­ső éjszaka, vasárnap szinte újjászülettem. Az csak jó, hogy távol vagyunk a vá­rostól. Ha be akarunk utaz­ni, hallottam, hogy autóval bevisznek. Ma még az ilyen otthon szinte luxusnak számít. A Pantacooposok már terve­zik a következőt, Békéscsa­bán, az Urszinyi utcában. Remélhetően az új önkor­mányzat partner lesz a ter­vekhez. u 2s_

Next

/
Oldalképek
Tartalom