Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-21 / 195. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. AUGUSZTUS 21., KEDD Ara: 1,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 195. SZÁM Legfontosabb teendőnk, kivezetni az országot a válságból Göncz Árpád 1 Megbecsülés csak eredményes munkáért jár Intill József: Bz ellenzékkel közös felelősséggel Tegnap Ópusztaszeren, a Szent István napi nagygyűlésen Göncz Árpád, köztársasági elnök bevezetőjében a hely történelmi jelentőségét, a szeri pusztán tartott első „Országgyűlés” máig ható üzenetét méltatta, majd rámutatott: — Ma már egybeötvöződik a honfoglalás, Szent István, államalapító királyunk emlékezete, az államiságunkat kifejező alkotmány —. most a megújult Magyar Köztársaság alkotmányának — megbecsülése, az új kenyér, s a kenyeret megtermelő parasztságunk tisztelete, a haza és a haladás egymástól elválaszthatatlan szolgálatának gondolata. — A királynak — a legjobb királynak is — csak alattvalói vannak, a köztársaságnak — a szabad emberek társult közösségének — csak polgárai, akik egyként felelnek a haza üdvéért, s akik jogaik — polgári és emberi jogaik — tudatában, bátran kezükbe veszik önnön sorsuk intézését, szabadon választják az Ország Házába képviselőiket, ott végzett munkájukról beszámoltatják őket, ellenőrzik az ország kormányának működését, szakadatlan figyelemmel' kísérik lakóhelyük ügyeit, maguk választják meg azokat, akik ügyeiket intézik, meghatározzák és figyelemmel kísérik a munkájuk gyümölcséből, törvényes keresetükből befizetett adónak a köz érdekében legcélszerűbb felhasználását és soha. egy pillanatra nem felejtik el, hogy a közigazgatásnak kell őket szolgálnia, s nem nekik a tisztségviselőket. — Köztársaságban senki nem süvegei meg senkit — sem urat, sem elvtársat — hivataláért. Köztársaságban nem egyenlő mindenki, de megbecsülés csak a több és eredményes, a közösséget és önmagunkat egyaránt szolgáló munkáért jár. Mint ahogy jutalom is csak azért jár — hangsúlyozta a köz- társasági elnök, majd befejezésül a közelgő önkormányzati választások jelen-' tőségére hívta fel hallgatói figyelmét. A Szombathelyen tartott egész napos Szent István napi népünnepély több ezer résztvevője előtt, a város főterén Antall József miniszterelnök mondott beszédet. Hangsúlyozta: Európa és a magyarság mindig elválaszthatatlan volt egymástól, s Szent István ezt megalapozó életműve nemcsak a múltat jelenti, erőt ad a jövőhöz is. A tennivalókat illetően kiemelte: — Most mindennél fontosabb, hogy túl legyünk a diktatúra, az államszocia- lista rendszer embert elbátortalanító világán, és egy szabad, demokratikus, kormányzóképes kormánnyal, a bírálatokra hivatott ellen- 'zékkel, közös felelősséggel vezessük ki az országot a válságból. A kormány és a Parlament egyaránt fontos döntések előtt áll. Teendői közé tartozik a tulajdonviszonyok szilárd megalapozásához szükséges új gazdasági tör- • vények megalkotása. Azt azonban mindenkinek világosan látnia kell: nem lehet egyszerre támogatást adni a mezőgazdaság és a technika fejlesztésére, a vállalkozóknak és a kultúrának, mégpedig úgy, hogy közben — a nép igényei szerint — az adók és a terhek csökkenjenek. Ez lehetetlen. Mindezt csak nagy nemzeti közteherviseléssel, sok türelemmel és az indulatok megfékezésével lehet megoldani. A kormány csak önálló, független és szabad emberi közösségekkel a háta mögött tudja a feladatait végrehajtani. A helyzet tisztázásához tartozik az is, hogy akik részt vettek a hatalomban, gondolják végig, mi következhet be irányításukkal, segédletükkel. Vegyék tudomásul, miután csődtömeget hagytak maguk után, félre kell állniuk, és jobban teszik, ha önként szánják rá magukat erre a lépésre Tisztavatás Nem sikerült a pontszerzés... Tatabányai Bányász-Békéscsabai Elére Spartacus 2—t (1-0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Tatabánya, 3506 néző. V.: Bay (Kovács II-, Nagy II.). TATABANYA: Tőkés — Vincze, Váczi, Kiss, Szalma«— Hegedűs, Kiszi, Simon, Klausz — Süveges, Horváth I. Edző: Tomyi Barnabás. BÉKÉSCSABA: Gulyás — Mracskó, Szenti, Zahorán, Ottlak'án — Belvon, Csató, Csanálosi, Horváth L. — dr. Kovács, Nagy I. Edző: Vigh Tibor. Csere: Belvon h. Takő az 55., dr. Kovács h. Argyelán a 64., Hegedűs h. Lázár, Horváth I. h. Udvardi, mindkettő a 79. percben. Gólszerző: Simon a 15., Mracskő a 76., Váczi a 89. percben. Sárga lap: dr. Kovács a 14., Zahorán a 64., Szalma a 77. percben. Kiállítás: Csató a 77. percben. A hazaiak közül hárman életük első NB I-es mérkőzésére készültek, miként a vezető edző Tornyi Barnabás is, aki a debütálás előtt ezt mondta: Egészséges versenylázam van. Azt tudjuk, hogy ennél többet nem dolgozhattunk volna. Még nem tudjuk, mennyi türelmi időt adnak nekünk, de egy érési folyamaton túl kell jutnunk, hogy igazán jók legyünk. Egyél .vént most nyerni fogunk. A vendégeknél a Romániából érkezett Nagy István készült első magyar NB I- es bemutatkozására, valamint dr. Kovács, aki első ízben mutatkozott be „békéscsabaiként”. A kispadon pedig a Gyuláról érkezett Argyelán várta a „lehetőséget”. Vígh Tibor a lila-fehérek vezető edzője bizakodó volt: — Szeretnénk meglepetést okozni a bányászvárosban, annak ellenére, hogy eddig itt nem sok babér termett számunkra. Tatabányai helyzettel kezdődött a találkozó: Váczi 35 méteres jobb oldali szabadrúgására Horváth I. csapott le, de közeli fejese Gulyás zsákmánya lett. A 10. percben Horváth remek ütemben ugrott ki, a vendégek kapusa a 16-oson kívülre futva csak kézzel tudott tisztázni — sárga lap helyett a játékvezető továb- bot intett, öt perccel később megszerezte a vezetést a Tatabánya. Simon 18 méteres szabadrúgása a sorfalon irányt változtatott, és a labda a dermedt Gulyás mellett a jobb sarokba vágódott, 1—0, A 23. percben Vincze jobb oldali beadását Horváth I. fejelte hat méterről kapura, de a békéscsabai portás hallatlan bravúrral kibokszolta a labdát a jobb felső sarok elől. A lefújásig hátra levő időben a vendéglátók birtokolták többet a labdát, és a játék is jobbára a Békéscsaba térfelén zajlott. A szünet után ismét a Bányász lépett föl támadólag, mit gyakran kisebb-na- gyobb szabálytalanságokkal igyekeztek megállítani a viharsarkiak. A 66. percben Takó élesen belőtt szöglete a jobb kapufánál álló Vá- cziról pattant szögletre. Az ellentámadásnál Süveges remekül indította a felfutó Horváth I.-t. A csatár egyedül törhetett középen kapura, de 15 méteres lövésébe Gulyás vetődve reflexszerű- en belenyúlt, így a várva várt hazai gól elmaradt. A 71. percben Argyelán közeli lövését Tőkés védte bravúrral. Am nem sokkal később a vendégek kiegyenlítettek. Argyelán beadását Mracskó a 76. percben közvetlen közelről bekotorta a hálóba, 1—1.* (Folytatás 8. oldalon) Az Országház előtt, a Kossuth téren, hétfőn délelőtt 830 fiatal tiszt tett fogadalmat az új csapatzászló előtt. A ceremónia számos új vonást tartalmazott, így például a fiatalok nem ökölbe szorított kézzel, hanem két újjukat felemelve mondták el a fogadalom szövegét, amely szintén változott. Behozták a térre a magyar történelem kimagasló korszakainak zászlóit is. Für Lajos honvédelmi miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta: felemelő érzés, hogy a fogadalmat tett tisztek életének nagy pillanata a magyar történelem egyik kivételes nagyságú géniuszának ünnepnapjára esik. Első koronás királyunk ünnepnapjára, aki méltán tölti 'be a magyar történelem egyik kivételesen kimagasló helyét. Szent István olyan államiságot alapított, amely biztosította mind a mai napig a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében. Majd arról szólt, hogy amilyen az ország, olyan a hadserege. Az elmúlt évtizedek terhes örökséget hagytak a Magyar Honvédségre is. Elhasználódott, leromlott technikai fegyverzetet, erkölcsében és közállapotában is számos kívánnivalót maga után hagyó honvédséget. A miniszter emlékeztetett arra, hogy folyik a fegyverzet- és haderőcsökkentés, s végre megszabadul az ország a megszálló szovjet csapatoktól. Üj feladatokat jelent a kormányzatnak az a bejelentett és elhatározott szándéka, hogy hazánk 1991 végére tárgyalások útján kilép a Varsói Szerződésből. Felszabadult hangulat, csodálatos idő, szórakozó emberek tömegei jellemezték államalapító királyunk ünnepét, az Üj Kenyér felszentelésének napját Békéscsabán Fotó: Gál Edit Augusztus 20. Békésben Nádi Boldogasszony búcsú Gyuláo A középkorra nyúlik visz- sza a gyulai Nádi Boldog- asszony búcsújáró ünnepség, amikor is a török hódoltság idején Gyulán a lakosság a környező mocsaras, nádas helyekre rejtőzött el a hódoltság idején a támadások elől. Persze a katolikusok magukkal vitték a szentképeket és egyéb kegyeleti tárgyakat. Erről kapta nevét a mostani búcsújárás, amely elnevezés P. Szent- iváni Márton búcsújáróhely katalógusában úgy szerepel, mint a „nádasból való Mária”. Az ünnepség már a korábbi években is rendszeres volt és nagy tömegeket vonzott. Gyulay Endre szeged-csaná- di megyéspüspök celebrálta a gyulai katolikus templomban a szombati szentmisét A gyulai belvárosi katolikus nagytemplom belső terét éppen az augusztus 18-ai hálaadó szentmisére hozták rendbe. A délelőtti Nádi Boldogasszony gyermekbúcsú után, az 1945-ben mártírhalált halt Apor Vilmos püspök emléktáblája melletti sekrestyében kértünk interjút Gyulay Endre szeged- csanádi megyéspüspöktől. — Az a benyomásunk, hogy az emberek lelkében mintha megváltozott volna augusztus 20-a értelmezése, ön is így látja? — Augusztus 20-a visszakerült arra a helyre, amelyről bizonyos erőszakkal élvitték — válaszolta. —Szent Istvánról elterelték a figyelmet, mert féltek, hogy róla olyasmi is eszébe jut az embereknek, ami az előző rezsim elveivel nem egyezik. Mi a templomban mindig úgy ünnepeltük Szent Istvánt. ahogy meg kell ünnepelni. Ö nemcsak hirdette a kereszténységet, hanem maga is imádságos, teljes keresztény életet élt. Másrészt az ország felépítését, a szorgos munkát, a családi otthon megteremtésének gondolatát honosította meg nálunk. Európai nemzetté formálta az ázsiai népet. — Mi lehet a magyarázata annak, hogy világnézetétől függetlenül a legtöbb magyar megőrzött valamit abból az eszmeiségből, amit az imént elmondott. — Ha egy rugót lenyomva tartanak, az ugyan feszültségét megőrzi, de amint elengedik, azonnal kirúgja magát, s visszatér eredeti helyzetébe. Szent Istvánnal kapcsolatban a magyarságnak nagyon sok adóssága van: vissza kell emlékezni cselekedeteire. Rómából, s nem a német császártól kért koronát, abszolút függetlenséget akart. A királyság — hangsúlyozom, akkor — a legcélszerűbb megoldást, s a legélesebb politikai előrelátást jelentette. — Az államalapítás és a mai társadalomszervezés párhuzamára gondolva: mi lehet a legfőbb üzenete tíz istváni eszméknek a mai ember számára? — Az a családi élet, amelyet ő bemutatott, az az er- kölcsiség, amely a tízparancsolatra és az evangéliumra épül, az a hazaszeretet és kötelességteljesítés — a haza és a többi ember iránt —, ami lelkében volt, az (a szociális segítőkészség, amely tetteit jellemezte. Egy olyan világ kiépítése, amely szabadon! de ugyanakkor a belső lelkiismereti szóra hallgatva Isten törvényeit végrehajtja — válaszolta Gyulay Endre püspök, aki nem sokkal később maga celebrálta a misét. * * * Bielek Gábor gyulai, apátot az augusztus 19-én délelőtt 10 órakor megtartott szentmiséről kérdeztük. — Tempfli József nagyvá(Folytatás a 3. oldalon)
