Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-18 / 194. szám

BÉKÉS MEGYEI B HBZB MINDEN ELŐTT IPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Ara: 5,30 forint * XLV. ÉVFOLYAM 194. SZÁM A megyei tanácstól utoljára Elismerés a legjobbaknak é Évek óta hagyomány Békés megyében, hogy augusztus 20-a előtt ki­tüntetést adnak át a gazdaság, a kultúra, a sportélet területén leg­jobban dolgozó szakem­bereknek, kollektívák­nak. A megyei tanács által alapított kitünteté­seket tegnap délután 17-en vehették át Bé­késcsabán. Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke köszöntőjé­ben hangsúlyozta, hogy első ízben vettek részt az érté­kelésben a parlamenti pár­tok megyei képviselői.- Mint mondta, minden bizonnyal utolsó alkalommal osztják ki ezeket a díjakat, bár az új önkormányzatnak is szüksége lesz arra, hogy valamilyen módon ösztö­nözze a jól dolgozó egyéne­ket és munkahelyi csoporto­kat. Békés megye tanácsának Mokry Sámuel-díját kapta dr. Pálfi György, a Gödöl­A mezőberényi Fidesz ren­dezvényén, ahol nem csak fiataj résztvevők jelentek meg szép számmal, alkalmat adott arra, hogy közvetlenül Orbán Viktortól, a párt par­lamenti frakciójának veze­tőjétől értesüljünk, hogyan lói Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény igazgatója, a Kétegyházán megkezdett agrártörténeti gyűjtőmunká­jának elismeréseként. A Szarvasi Öntözési Kutató- Iritézet kollektívája is el­ismerést érdemelt magas színvonalú kutatómunkájá­ért. Ketten kaptak „Mohácsy Mátyás”-díjat. Dr. Beliczai Géza, gyulai magánkertész és Zatykó Sándor kertész­mérnök-tanár, posztumusz díját fia vette át. „Czabán Samu”-díjat ka­pott Baráth Mihály, a vég­egyházi Általános Művelő­dési Központ igazgatója közéleti pedagógiai munká­jáért. Az iskola példás ve­zetéséért, megyei és orszá­gos pedagógiai kísérletekben való részvételért Kovács Gá­bor, a Gyomaendrődi 1-es Számú Általános Iskola igazgatója. A korszerű pe­dagógiai módszerek ered­ményes alkalmazásáért is­merték el a Pusztaföldvári Általános Iskola ftevelőtes- tületének munkáját. Vámos László, a megyei tanács művelődési, ifjúsági és sport­látiák a sárganarancs-jelvé- nyesek az Országgyűlésben eddig végzett munkájukat. — A párt első három he­te a Parlamentben lélektani­lag nagyon izgalmas és két­séges periódus volt — kezd­te beszédét Orbán Viktor. — osztályának vezetője, több évtizedes, kiemelkedő pe­dagógiai, iskolaszervezői és oktatásirányítói tevékeny­ségéért kapta meg a díjat. A megyei tanács művésze­ti díját életművéért kapta Simonyi Imre költő. Békés megyéhez kötődő köztéri al­kotásáért, kisplasztikáiért Varga Géza szobrászművész vehette át ezt a kitüntetést. A tánckultúra magas szín­vonalú, közel három évtize­des műveléséért a Békés­csabai Társastánc Klub kol­lektívája is művészeti díjat kapott. Közművelődési díjban ré­szesült dr. Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, Csobai László, a megyei könyvtár igazgató- helyettese, valamint a Bé­kési Állami Zeneiskola kol­lektívája. A „Békés megye sport­jáért” kitüntetést Göttler Vilmosnak, az orosházi Dó­zsa Mgtsz, versenyzőjének, Szombati György labdarúgó­edzőnek“ és a Békéscsabai Előre Spartacus tornaszak­osztályának adták át. G. K. A választási kampány során mi azt állítottuk, hogy al­kalmasak vagyunk hon­atyáknak és honanyáknak. Huszonéves embereknek azonban komoly erőpróbát (Folytatás a 3. oldalon) gazdaságok a földtörvény' tervezetről Oláh István, az egyesülés igazgatótanácsának elnöke elmondotta: az állami gaz­daságokban egyetértenek azokkal az alapelvekkel, amelyeket a törvényjavas­lat tartalmaz, így a földtu­lajdon és a földhasználat egységével, valamint a ter­mészetes személyek által szerezhető tulajdon intéz­ményével. Az egyesülés — figyelembe véve a gazdasá­gok, a parlamenti pártok, az államigazgatás és a tudomá­nyos intézmények efnberei- nek véleményét — maga is javaslatot tett az állami gazdaságokkal kapcsolatos tulajdonreformra. Olyan álláspont alakult ki, hogy az állami gazdaságok­ban a tulajdonreform több változatban, több formában és több lépcsőben mehet végbe. A 120 állami gazda­ság közül társasággá ala­kulhat mintegy 10-15 nagy­üzem, amelyben a mezőgaz­dasági alaptevékenység ará­nya nem túlságosan magas, és a nyereség eléri az orszá­gos átlagot. További min- egy 35-40 gazdaság szinte csak alaptevékenységet vé­gez, és a dolgozói létszámuk félezer körül van; ezek a gazdaságok szerződéses üze­meltetésre térnek át. Körül­belül félszáz állami gazda­ságban az alkalmazotti tu­lajdonosi program keretében belső szervezeti, vállalkozási, társasági formák kialakítá­sára volna lehetőség. Való­színű, hogy lesznek olyan állami gazdaságok is, ame­lyek adottságaik miatt nem bírják majd a versenyt, és így felszámolásra, értékesí­tésre kerülnek. Korrektek voltak a kormányhoz A Fidesz mezöberéoyi fórumáról Szomjúságtól tikkadt — Haldoklik a határ Eddig 3 milliárd a veszteség Szívderítőén ígéretes volt még júniusban a határ, az akkor becsült hozam kuko­ricából például hektáronként 7,8, cukorrépából 52, nap­raforgóból 2,3 tonna volt. Ám a tapasztalt gazda jól tudja, júniusban még korai az öröm, az á biztos ered­mény, ami már a magtár­ban #van. Nos, ma, már tud­juk,* valóban korai lett vol­na az akkori becslések alap­ján örvendezni, hiszen a legfrissebb ’ termésbecslések már elszomorítóak: kukori­cából a megyében hektáron­ként 6,5, cukorrépából 40, napraforgóból 1,8 tonna a remélhető hozam, sőt, még mindig tovább csökkenhet! így azután, mindent egybe­vetve, Békésben az ágazatot éit veszteség- az idén meg­közelítheti a hárommilliárd forintot —, s akkor a gaz­daságok összesen egymüliárd forint nyereségtől esnek el, ami nem utolsósorban a jö­vő esztendő jó megalapozá­sának a rovására megy. A megye mezőgazdaságá­nak elszomorító helyzetéről beszélgettünk Koltay Zsolt- néval, a megyei tanács il­letékes osztályának főmun­katársával, akitől mindenek­előtt azt kérdeztük, mennyi csapadék hiányzik pillanat­nyilag? — Hiányzik legalább 150 mm. Az éves csapadék egyébként normális évjárat­ban a megyében 540 mm, ezzel szemben eddig 202— 250 mm hullott azt idén, tér­ségenként más-más eloszlás­ban. — Az aszály melyik nö­vényt sújtja a leginkább? — Az idén a vetésszerke­zetben változás történt, csökkent az őszi búza, ugyanakkor 17 ezer hektár­ral növekedett a kukorica vetésterülete, amely így ösz- szesen mintegy 122 ezer hek­tár. A legnagyobb kiesés ennél a növénynél mutatko­zik. Hadd említsem meg, hogy az aszálykárt tetézi a jégkár, amely 15 ezer hek­táron körülbelül 80 millió forint kiesést okozott. — Az utóbbi években, ép­(Folytatás a 3. oldalon) A Szarvasi Arborétumban az idén is megszervezték a természetvédelmi tábort, amelynek keretében 1984 óta nya­ranta egyetemista fiatalok töltenek munkával, pihenéssel és szórakozással 10-14 napot Szarvason. Az idén, egy turnus­ban 60 fiatal dolgozott az arborétumban, s a tábor a tegnapi napon zárta kapuit. Képűnk az utolsó munkanapon ké­szült a diákokról • Fotó: Kovács Erzsébet n fesztivál szervezői másként látják Különös valutázás Kétegyházán Az eleki mezőgazdasági és ipari szakmunkásképző in­tézetben tegnap este értéke­lő ülést tartott a nemrégiben megtartott eleki fesztivál (közel 600-an érkeztek az NSZK-ból) szervezőbizottsá­ga. Szántó István tanácsel­nök bevezetőjében kiemelte: Eleken nem mindenki, még a német ajkú lakosság egy része sem tudott azonosulni a svábok „világtalálkozójá­nak” gondolatával. A ten­nivalók özöne emiatt 30-40 emberre zúdult, amelynek egyenes következményeként időnként a kapkodás jelei mutatkoztak meg. Arról is szóit, hogy mivel Eleken senki sem vállalta fel a ven­déglátói munkát, a gyulai Karaván Kft.-vel kellett kapcsolatot teremteni. Fel­szólalásának végén bejelen­tette: a német vendégek (és összességében az elekiek is) elégedettek voltak a feszti­vállal, így ezentúl kétéven­ként rendezik meg. a kite­lepített elekiek németorszá­gi búcsújának mintájára. A percek alatt forró han­gulatú vitafórummá emel­kedett baráti kiértékelés so­rán szóba került a TV 2 szerdai Napzártája — mely­ben a jelenlevők szerint po­litikai felhanggal mutatták be a fesztivált —, és a Nép­újság hétfői számában kö­zölt olvasói levél is, mely jó néhány visszásságról tett említést. Törzsök Attila, az MDF helyi elnöke a helyzet érzékeltetésére nagy átélés­sel először felolvasta Petőfi Sándor Isten csodája című versét, majd mások mellett Czirok Gyuláné, Gábor Fe­renc nyugdíjas és Topa Sán- dorné, a művelődési ház igazgatója védelmébe vette a fesztivált. Bajaczán Mi­hály és Nánási Mihály és Kerekes Gábor ellenben konkrét hiányosságokat tett szóvá. Továbbra sem értet­ték például azt, hogy miért nem törődött senki a Bo­rossebesről érkezett romá­nokkal, a Karaván Kft. a svábhálon miért nem bizto­sította a világítást, s mikép­pen cserélhetett gazdát a kétegyházi szakmunkáskép­ző iskolában másfél nap le­forgása alatt másfél millió forint értékű valuta. (dányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom