Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-02 / 180. szám

1990. augusztus 2., csütörtök Talpunk alatt mozog a föld Paktum vagy kompromisszum? II hárompárti kiegyezés a földkérdésben Mint az várható volt, a hárompárti parlamenti koalíció megegyezése a földtulajdon-rendezés kérdésében ugyanúgy felrázta közönyéből az agrárszférában-érdekelt társadalmi és politikai szervezeteket, mint a választópolgárokat. A nyári uborkaszezon langyos közhangulata néhány nap leforgása alatt felforrósodott. S hogy a földkérdés valóban a gazda­sági rendszerváltás egyik kulcskérdése, az már a választási kampány finisében is érzékelhető volt. Bár hogy ennyire központi szerepet játszik majd, arra valószínűleg kevesen gondoltak. Békés megyében, a kisgaz­dapárt fellegvárában a meg­egyezés utáni napok hangu­lata alapján egyértelműen arra lehet következtetni, el­indult egy olyan harc, amely­nek kimenetele még nehezen jósolható meg. Azt azonban mindenki érzékeli, most mozdult meg igazán talpa alatt a föld. Az előrejelzések szerint egyáltalán nem kö­zepes erősségűnek ígérkez­nek ezek a földmozgások. Tulajdonosok, örökösök rohamoznak Mindenesetre tény, hogy a a megváltott földek örökö­sei, a volt tulajdonosok az elmúlt napokban szinte meg­rohamozták a földigényeket jegyző helyi kisgazdapárti irodákat és a megyei föld­hivatalokat. De a legtöbb termelőszövetkezetben ~ is egymásnak adják a kilin­cset az érdekelt helyi lako­sok és az elszármazottak. Például a békéscsabai kis­gazdapárt szervezeténél na­ponta 50-60 ember fordul meg. Az igénybejelentések pontos összesítése ugyan még nem történt meg, de az érdeklődés nagyságrendjére lehet következtetni az aláb­bi részadatból: a 6 ezer hek­táron gazdálkodó Békéscsa­bai Lenin Termelőszövetke­zetből eddig 2168 hektár megváltott földet kértek vissza a tulajdonosok, vagy örököseik. A legtöbben ha­gyatéki végzést hoznak, s szinte valamennyien jelenleg is mezőgazdasági tevékeny­séget végeznek. Gy. József, Medgyesegyhá- za: 15 kh, B. Sándorné, Bé­késcsaba: 5 kh földjét, mint örökös igényli vissza. Abban bíznak, hogy saját termelé­sű takarmánnyal eddigi ál­lattenyésztésük jövedelme­zőbb lesz. K. Sándor 70 éves nyugdíjas főkönyvelő 13 kh földjét azért kéri, hogy olyan vállalkozóval társuljon, aki­vel közösen a nagyobb jöve­delem reményében termel­het. Egy 80 éves idős férfi (nevének kezdőbetűit sem hajlandó adni a sajtónak) 40 kh elkobzott földet és ta­nyát kér vissza. Vadonat­újnak tűnő 1927-es és 1928- as dátummal ellátott föld­adásvételi szerződésekkel do­kumentálja tulajdonjogát. A gyulai szervezetnél he­tente egy fogadónapot tarta­nak, s az elmúlt héten 200 földigénylő lapot töltöttek ki. Előre vagy hátra arc? Dr. Gyarmai Sándor, a kis­gazdapárt megyei elnökhe­lyettese úgy véli, az embe­rek ráéreztek a hárompárti megegyezés súlyára, s bíz­nak abban, hogy a Parla­ment rövidesen törvényes úton rendezi a tulajdonjog kérdését. Ám hogy a kiegyezés va­lójában miként is érinti a mezőgazdaságban dolgozókat és a kívülállókat, arról igen­csak eltérőek a szakmai és politikai vélemények. A me­gyei Teszöv utódszervezete éppen a napokban tett köz­zé egy elnökségi állásfogla­lást, amelyben tiltakoznak a hárompárti kiegyezés ellen. Egyik legfőbb sérelmük, hogy a törvénytervezet ér­telmében a földek 80 száza­lékának tulajdonjoga idege­nek kezébe kerül, s így vár­hatóan ezek veszik át a szö­vetkezetben is az irányítást. Több vezető tart attól, hogy felbomlik falun a rend, s megindulnak az önkéntes földfoglalások, amire egyéb­ként már akadt példa. De vannak olyan ágrár- szakemberek is. akik előre­lépésnek tartják a megegye­zést. Bozó József agrármérnök, Újkígyós,1* aki korábban az Agrárszövetségben tevékeny­kedett, úgy véli, néhány részletkérdést kivéve elfo­gadható irányba mozdult el a földkérdés a hárompárti megegyezéssel. Indokai sze­rint azért, mert elsősorban a szövetkezeti tagok és azok kezébe kerül a földtulajdon­jog, akik megművelik. De ezt még csak a kezdetnek tartja, mert a szövetkezeti vagyon 100 százalékos neve­sítéséig, az agrártermelés jö­vedelmezőségének rendezé­séig, a kedvezményes adó- és hitelfeltételek megterem­téséig képtelen létrejönni az az új magyar agrárstruktú­ra, amely már valóban ver­senyképes lehet Nyugat-Eu- rópában. Lempert László, a kétegyházi termelőszövetke­zet elnöke, mint agrárszak­ember szintén előremutató­nak tartja a hárompárti megegyezést. Többek’ között azért, mert a tervezet meg­próbálja átugorrú a 40 évre megszakadt magyar birtok­viszony-fejlődést. Bár aggá­lyai is vannak arra vonat­kozóan, hogy sikerül-e ezt zökkenőmentesen megvalósí­tani vagy sem. Viszont vi­tathatatlan tényként számol azzal, hogy függetlenül a földrendezésben érintett tár­sadalmi rétegektől, Magyar- országon is rövid időn belül — éppen a szabad földpiaci forgalom következménye­ként — elválik egymástól a ■föld két funkciója, a tulaj­don és a használat. Óriási viták előtt Az Agrárszövetség megyei szervezetének elnöke, Bálint Imre viszont úgy látja, az állampárti paktum egyrészt a mezőgazdaságban dolgozók kirekesztettségét növeli, más­részt még inkább rontja megélhetési lehetőségeit. Vé­leménye szerint a Magyar Demokrata Fórum, amely­nek a földrendezéssel kap­csolatos elképzelése -még a választások idején igencsak közel állt az Agrárszövetség koncepciójához, a paktum­ban merőben más. A föld- tulajdonnal nem rendelkező, mezőgazdaságban dolgozók 1,5 hektáros földvásárlási le­hetőségét csak jelképes nagyságrendnek tartja, ugyanakkor az érte fizetendő összeget irreálisan magas­nak. A megyei elnök szerint az Agrárszövetségnek erre a paktumra azonnal válaszol­nia kell, megpróbálni a le­hetetlent, s olyan módosítást kikényszeríteni, amely való­ban megnyugvást hozhat a vidéki lakosság körében. A Békés megyei földtulaj­don megoszlása egyébként (hasonló az országos , adatok­hoz. A terület 5 százaléka úgynevezett állami tartalék­föld, 64,4 százalék a ma ér­vényes jogszabályok alapján szövetkezeti közös terület, melynek többsége az elhalt tagok örököseitől került jel­képes összegért megváltatás- ra. S valóban elenyésző, mindössze 2,5 százalék a je­lenleg dolgozó tagok tulaj­doni hányada. A nyugdíjas tagok tulajdona 13.8 száza­lék és özvegyi haszonélveze­ti joggal terhelt 14,3 száza­lék. Tehát az adatok alapján, ha a földtulajdon-rendezés pillanatnyi hárompárti el­veiből indulunk ki, körülbe­lül 20 százalék az a rész­arány, amely ma a szövet­kezetben vagy állami gaz­daságban dolgozók kezére kerül. Viszont azt sem sza­bad figyelmen kívül hagy­ni, hogy nincs adatunk arra vonatkozóan, hány olyan föld nélküli mezőgazdasági dolgozó van, akinek néhány év múlva örökösödés útján gyarapszik a területe. Ez minden bizonnyal a 13,8 százalékos nyugdíjas tagi, il­letve a 14,3 százalékos ha­szonélvezeti joggal terhelt földekből kerül ki. A meglehetősen szélsősé­ges vélemények, az eltérő földtulajdon-rendezési el­képzelésekből fakadó ke­mény harcok a következő hetekben csak folytatódnak. Az azonban megállapítható, hogy a hárompárti kiegye­zés, a társadalmi vitára bo­csátott termőföldtulajdon­rendezési törvény fő vona­laiban egy meglehetősen szé­les társadalmi kompromisz- szumot hordoz, s minden bi­zonnyal a Parlament elé csak egy részleteiben módo­sított változat kerül. A vár­ható heves társadalmi viták ugyanis valószínűleg egy még tökéletesebb változatot kényszerítenek ki. Rákóczi Gabriella Békéscsabán naponta 4-5 száz hektár tulajdonjogát kérik vissza Fotó: Kovács Erzsébet Mit tesz a TESZ? külföldön élt tovább. A II. világháború befejezése után Németország és Ausztria nyugati zónájában csapato­kat próbált szervezni a ..Gróf Teleki Pál Magyar Cserkész Munkaközösség”. A magyarországi cserkészet megszűnésével a munkakö­zösség átalakult és felvette a Magyar Cserkész Szövet­ség nevet, s egy év múlva 37 csapatához 2113 tag tar­tozott. Az első tengeren túli csapat Rio de Janeiróban alakult meg. majd 1951 ta­vaszától a szövetség köz­pontját az egyesült államok­beli Garfieldbe helyezték át. Jelenleg a szövetség. 4 föld­részen. 87 csapat 6 és fél ezer tagját fogja össze. Ezek közül 31 a magyar egyházak védnöksége alatt működik. 1973- ban megszületett a jel­szó: minden csapat egyúttal legyen magyar iskola is! A magyar nyelvű oktatást a csapatösszejöveteleken, s fő­ként a nyári táborozások al­kalmával biztosítják. Az 1974- ben alakított, egyesült államokbeli „Sik Sándor- cserkészparkban” minden évben magyarságismereti tá­borokat szerveznek. ÚJJÁALAKULT, DE NYOMBAN KETTÉVÁLT A HAZAI MOZGALOM A nagyközönség 1988 nya­rától egyre többet hallha­tott. olvashatott a 40 esz­tendőn át Csipkerózsika- álornra kárhoztatott cser­készetről, a mozgalom sze­mélyiség- és közösségalakí­tó erejéről. Az események a következő hónapokban fel­gyorsultak. Október 12-én a fővárosi Múzeum Kávéház­ban az öregcserkészek a mozgalom újjászervezését határozták el, de a tovább­lépést illetően — jó magyar szokás szerint — nem tud­tak megegyezni. 1989. janu­ár 22-én kimondta megala­kulását a Magyar Cserkész Szövetség. Hat nappal ké­sőbb zászlót bontott a Ma­gyar Cserkészcsapatok Szö­vetsége is. Hogy miért a szétválás. akkor, amikor mindkét tábor a magáénak vallja a 10 törvényt és a fo­gadalom szövegét? Az ok világnézeti, melyet a két alapszabály tükröz. Az MCSSZ az 1912 decemberé­ben alakult szövetség jog­utódjának vallja magát, ra­gaszkodik annak elveihez, s ebből adódóan valláserköl­csi alapokra helyezi ifjúság­nevelő munkáját. Az MCSCSSZ alapszabálya így fogalmaz: „a szövetség cél­ja a magyar ifjúság szilárd erkölcsi alapokon nyugvó, demokratikus és szabadság­szerető szellemben való ne­velése.” Persze, a mozgalom történetében nem a mostani az első eset, a „két úton já­rásra”. A tízes évek elején, alig­hogy megalakultak a csapa­tok. máris kettévált a moz­galom. A cserkészek az an­gol példa nyomán az egész ifjú harmonikus fejlesztését hirdették. A Magyar Őr­szem Szövetség, amely lapot is indított Cserkész-Őrszem néven, a német „ösvény­kereső” szervezet útmutatá­sait követve, a sport- és ka­tonai képzésre kívánta a hangsúlyt fektetni. A két irányzat képviselői — sze­rencsére — hamar egyez­ségre jutottak, és 1913 már­ciusában a fővárosi Múze­um-kertben közös cserkész­napot rendeztek a csapatok. MEGALAKULT A HONT, A MÁRTON ÁRON-, A SZENT LÁSZLÓ- CSAPAT ÉS A BARÁTI KÖR ( Cserkésztörténeti körsé­tánk végén essen szó az új­jáéledt hazai mozgalom el­sői. Békés megyei „fecskéi­ről”. A Tiszántúlon elsőként a múlt év áprilisában bon­tott zászlót a Kárpáti László plébános vezette, kétsopro- nyi HONT-csapat. Május kö­zepén tettek fogadalmat a békéscsabai Márton Áron- csapat tagjai. A parancsnok Szeblák Tamás számítás- technikai programozó. A nyár közepén látott munká­hoz az ugyancsak csabai Szent László-csapat, Gyenes Mihály apátplébános. Ju­hász János lelkész vezeté­sével. Fehér István öreg­cserkész patronálása« mellett. A nyár érdekessége, hogy Kárpáti László a tengeren­túlon. míg 7 Márton Áron­cserkész Bajorországban töl­tött több hetet. A három csapat tagjai a július—au­gusztusi balatoni táborozás után, októberben Pósteleken hangulatos akadályversenyen vettek részt, és remekül si­került az őrsvezetőképző- tanfolyam is. Képviselőik ott voltak a kopjafaállításon, és számos, jelentős rendez­vényen. Ebben az évben — márciusban és májusban — zászlószentelő és -avató ün­nepséget tartottak a csabai­ak. Ezekben a napokban a Szent Lgszló-fiúk és -lá­nyok Ábrahám-hegyen, míg a HONT- és a Márton Áron­csapat — jelentős honvéd­ségi segítséggel — Telki- bányán ütötte fel sátrait. Az ausztriai Grazban Szeblák Tamás, Petrovszkiné Leszkó Mária és Petrovszki Mária vett részt tisztképzőtanfolya- mon. De az öregcserkészek sem tétlenkedtek! Baráti körük — amely 1988-ban alakult, és ma 110 tagot számlál — a Szent István téri, egykori Csemegebolt kirakatában rendezett a kö­zelmúltban színpompás kiál­lítást. Az aranyliliomos mozga­lom „nagy öregjei” egykoron igazi cserkészéletet éltek és próbáltak élni az elmúlt negwen esztendő során is. A maiak, a kétsopronyi, a csabai csapatok tagjai a 10 törvény szellemében indul­tak útnak. Vezetőik az „em- berebb embert, magyarabb magyart” gondolat jegyében foglalkoznak velük. Bízunk abban, hogy a jelenleg még megosztott hazai mozgalom két tábora mielőbb egymás­ra talál, a célkitűzések fo­kozatosan megvalósulnak, és a jövőben egyre több fiú, s leány köszönti így egymást: „Jó munkát, légy résen!”' Machalek István (Vége) A Hazafias Népfront ez év június 23-án megtartott, XI. kongresszusán a küldöttek megszavazták a szervezet megszűnését, és a politikai­lag leszerepelt HNF (gon­doljunk csak az általa tá­mogatott, pártként működni szándékozó Hazafias Válasz­tási Koalíció választási si­kertelenségére) helyett meg­alakult a Társadalmi Egye­sületek Szövetsége, a TESZ. Az előzményekről és az újonnan létrehozott szövet­ség céljairól a napokban Szabó Lászlónét, a TESZ me­gyei ügyvivőjét, a HNF elő­ző évi költségvetésének 35 százalékával működő szövet­ség megyénkben egyedül tiszteletdíjas munkatársát kérdeztük. — Június 23-a tulajdon­képpen a május 12-ére ösz- szehívott kongresszus má­sodik napjának minősült, mivel a közel 400 küldött legalább 2/3-ának tetszését nem nyerte el első nekifu­tásra az a javaslat, hogy szüntessük meg a népfron­tot. Viszont az elnökség — élén Kulcsár Kálmán — le­mondását követően megvá­lasztottuk a 13 tagú ügyvivő testületet, melynek felada­taként á létezés alternatí­váinak kidolgozását jelöltük meg. — Most már tudjuk, az utódszervezet, a TESZ —tu­domásul véve a politikai ‘rendszerváltás bekövetkeztét — nem kíván hatalmi-poli­tikai, illetve Közjogi funk­ciókat ellátni. De vajon a sok esetben népfronti kez­deményezésre létrejövő egye­sületeknek szükségük van-e a TESZ koordináló érdek- képviseleti tevékenységére? — Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy igen. Hogy csak néhány példát mondják: a Kertbarátok Or­szágos Szövetsége, á 68 ezer tagot számláló Nyugdíjasok Országos Szövetsége, a Ma­gyar Egészségvédők Orszá­gos Szövetsége, a Magyaror­szági Cigányok Kulturális Egyesületevés a Német Nem­zeti Közművelődési Egyesü­let már csatlakozott a TESZ- hez. — Békés megyében mi a helyzet? — Talán a nyári szabad­ságolásoknak tudható be, de egyelőre még egyetlen egye­sület sem jelentkezett ná­lunk. — Ha Békésben is lesznek tagjai a TESZ-nek, akkor mit tervez a közeljövőre nézve? — Az ősszel megyegyűlést szándékozunk összehívni, ahol megválasztanánk a két fizetett munkatársat, a me­gyei iroda vezetőjét és az adminisztrátort, valamint egy köztiszteletben álló sze­mélyt, társadalmi elinöknek. — Jelenleg hol található meg a TESZ Békés megyei irodája? — Békéscsabán, az István király tér 10. szám alatt, te­lefon: 28-452. Munkanapokon 8 és 12 óra között ügyelétet tartunk. (d. 1.) Hatan az öregcserkész Baráti Körből. Balról: Hegedűs Ilo­na, Kőhalminé Drugan Mária, a Kanizsa Dorottya-, Martin­csek András a Körös-, Horváth László a Mohácsi Búvár Kund-, Fehérvári Géza a Munkácsy Mihály- és Pataki Jó­zsef, a Fáy András-csapat egykori tagjai Fotó: Csiasely Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom