Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-14 / 190. szám

1990. augusztus 14., kedd Továbbra sincs béke Irak és Knvait között Előkészületek az evakuálásra Várhatóan e hét második felében indul­nak el a1 magyarok Bagdadból, illetve Ku- vaitból Ammanba, ahonnan repülőgép szál­lítja majd haza őket — közölte az MTI érdeklődésére hétfőn délután a Külügymi­nisztérium illetékese. Nagy Imre elmondta, hogy jelenleg az elszállításhoz szükséges különböző engedélyek beszerzése folyik. A magyar fél katonai biztosítást kért a kon­voj számára, noha erre iraki vélemérfy szerint nincs szükség. A Bagdadban tartózkodó 33 magyar ál­lampolgár közül a nők és a gyermekek tér­nek haza, míg Kuvaitból a 159 magyarnak valószínűleg a nagytöbbsége. A Külügyminisztérium a magyarok ha­zaszállításához két repülőgépet bérelt a Malévtól. A tárca illetékesei most azon fá­radoznak, hogy a jordán fővárosig légkon­dicionált buszokkal tudják elszállítani a kintlevőket. A 20 órás utat ugyanis nagy hőségben, sivatagon át kell megtenni. Szük­ség esetén szállodai elhelyezésről is gondos­kodnak. A török kormány vasár­nap felhatalmazást kapott a parlamenttől, hogy kinyilvá­nítsa a háborús állapotot és csapatokat küldjön külföld­re — a kormánynak azon­ban erre csak akkor van le­hetősége. ha támadás érné az országot. A parlament titkos szava­zással 216—151 arányban hagyta jóvá a kormány ké­rését. Szaúd-Arábiában vasár­nap megérkezett 3000 egyip­tomi katona, akik az Arab Liga mintegy 10 ezer fős kontingensének egyik oszlo­pát jelentik. Ebben a nem­zetközi arab erőben Szíria és valószínűleg Marokkó küld még csapatokat. A ter­vek szerint újabb ezer egyip­tomi katona hétfőn érkezik a szaúdi királyságba. Sajtóértesülések szerint a nemzetközi erőkhöz tartozó amerikai és Arab Liga-egy­ségek mozgását összehangol­ják a szaúdi hadsereg lé­péseivel. Norman Schwarz­kopf tábornok, az amerikai Központi Parancsnokság ve­zetője, aki egyben a Közel- Keletre irányított amerikai egységek parancsnoka is. el­mondta, hogy a parancsnok­ságát Floridából hamarosan áthelyezik Szaúd-Arábiába. A tábornok közölte, hogy az arab egységek vezetése a szaúdi parancsnokság fel­adata. Hozzátette, hogy az amerikSi és a többnemzeti­ségű erőkben részt vevő más országok akcióik koordinálá­sáról folyamatosan tartanak megbeszélést. Az Arab Liga rendkívüli csúcsértekezletéről visszatért Husszein jordániai király vasárnap parlamenti képvi­selők és miniszterek előtt kijelentette, hogy az öböl­beli válság robbanásig fe­szült, a maga részéről pedig még mindig a békés meg­oldáson dolgozik. Hangsú­lyozta, hogy szerinte a Nyu­gat a közel-keleti olajérde­kei által vezérelve reagált Irak kuvaiti annexiójára, s nem a régióban lakók iránti aggodalma miatt. Az Egyesült Államok az igen modern fegyverek . kö­zé számító Patriot és Stin­ger rakétákat és F—15E jel­zésű vadászgépeket küld az Öböl térségébe — közölték vasárnap az amerikai vé­delmi minisztérium részé­ről. Megfigyelők szerint a leg­újabb fejlemények azt jel­zik, hogy az Egyesült Álla­mok esetleges légi támadá­sokra készül fel. A Stinger rakéta az amerikai gyalog­ság legmodernebb légelhári- tó fegyvere. A Patriot ra­kéta egy közép- és hosszú­táv közötti föld-levegő ra­kéta. amelyik a hang sebes­ségének akár háromszorosá­val is képes haladni, hogy megsemmisítsen behatoló ra­kétákat. 'vagy repülőgépeket. Ez a rakéta képes „elfogni” Irak legújabb taktikai bal­lisztikus rakétáját is. Bush amerikai elnök va­sárnap telefonon beszélt Ha­fez Asszad szíriai elnökkel és köszönetét mondott azért, amiért Szíria is készségét fe­jezte ki, hogy egységeket küldjön az öbölbeli államok védelmére egy esetleges ira­ki támadás ellen. Richard Cheney amerikai védelmi miniszter az NBC televíziós társaság egyik va­sárnapi műsorában közölte, hogy az Egyesült Államok akkora erőt küld a Közel- Keletre, amekkorát szüksé­gesnek tart egy esetleges iraki támadás megelőzésére. Hozzátette azonban, hogy nem tudja megjósolni, tény­legesen milyen nagy lesz a csapatok létszáma, s egyben cáfolta a 250 ezres számról szóló jelentéseket. A szaúdi—iraki feszültség újabb súlyos jeleként üre­sen volt kénytelen távozni hétfő reggel Janbu szaúdi kikötőjéből egy iraki olaj- szállító hajó. A 155 ezer tonnás El-Ka- diszijja vasárnap este érke­zett a vörös-tengeri kikötő­höz, hogy iraki olajjal fel­töltve távozzék onnan Ma­rokkó felé. Szaúd-Arábia hatóságai azonban megta­gadták a tankhajó feltölté­sét. majd szállítmány nélkül elengedték. A Janbu szaúdi kikötőig húzódó — Dél-Irakból indu­ló — iraki olajvezeték né­hány napja már nem szállít olajat, mert a tartályok im­portőr híján megteltek. A vezeték kapacitása napi 800 ezer—egymillió hordó. Magyar Szi: Per a vajdasági kormány ellen A Magyar Szó című újvi­déki lap szerkesztősége és Csorba Zoltán főszerkesztő pert indított a vajdasági leg­felsőbb bíróságon, kérve, hogy semmisítsék meg a fő- szerkesztő leváltására hozott kormányhatározatot. Erről július 18-án hozott döntést a tartományi kor­mány, amely hosszú parla­menti vita után elfogadtatta, hogy három hónapra a kor­mány felügyelete alá tartoz­zon a vajdasági sajtó. Ezt a felhatalmazást kérdőjelezi meg keresetében a Magyar Szó, amely szerint a vajda­sági parlament egyik kama­rája sem fogadta el a záró­határozatot, s ezért a döntés jogi alapja hiányzik, annál is inkább, mert nem lap- alapításról. vagy lapkiadás­ról van szó, hanem egy olyan leváltásról, amely még a fő- szerkesztő mandátumának lejárta előtt történne meg. A Magyar Szó szabályzata ér­telmében ezt csak a főszer­kesztő súlyos mulasztásai esetén tehetnék meg, ez pe­dig nem áll fenn — állapít­ja meg a kereset. A vajdasági főszerkesztő leváltásáról hozott döntést nem csak a Magyar Szó tá­madta meg­A kormányhatározatot el­ítélte a képviselőház küldöt­teinek egy csoportja is. Jú­lius 18-án a Magyar Szó fő- szerkesztőjén kívül egyéb­ként felmentették tisztségé­ből az újvidéki rádió és te­levízió több vezetőjét, az új­vidéki szerb, szlovák, román nyelvű lapok főszerkesztőit is. Rada Baiesu „Szegény Péter!” Bár a Szürke Román Te­levízió részletekkel szolgált a crans-montanai találkozó (Románia számára) gyümöl­csöző eredményéről, mégis úgy tűnik, hogy a dolgok nem állnak éppen így. Mi­után az év elején Románia visszautasította ezt a meg­hívást, június 15-én Petre Roman felhívta a találkozó rendezőjét, Jean Paul Carte­ront, bejelentve érkezését Crans-Montanaba. Vissza­tértekor Emanuel Valeriunak adott interjújában a minisz­terelnök kijelentette, hogy a találkozó eredményes volt. íme, mit tudunk meg a sváj­ci ,,L’ Hebdo” folyóirat „Pauvre Petre” című cikké­ből, melyet Alain Campiotti ír alá. A hír abszolút felhá­borító: Petre Roman urat meg sem hallgatták. A mi­niszterelnök úr magyarázatai zavarosak voltak, tehát hihe­tetlenek. A svájci újságíró szerint Petre Roman minisz­terelnök a sarókbaszorított ember látszatát kelti. Meg­tudva, hogy a Szabad Euró­pa Rádió képviselője, Victor Eskenasy a cseh és a román forradalom közti szakadék­ról beszél, Petre Roman azt állította volna, hogy felajánl­ja a lehetőséget a Szabad Európa Rádiónak, hogy Bu­karestben állandó tudósító­ja legyen, követve Vaclav Havel példáját, aki egy cso­dálatos épületet ajánlott fel Prágában a Szabad Európa Rádiónak. Petre Roman mintha azt Is kijelentette volna, hogy óhajtja a kibé­külést Mihály királlyal. Mi több, azt mondta volna, hogy nincs semmi kifogása az el­len, hogy visszatérjen az or­szágba. Mint minden svájci, Jean Paul Carteron pragma­tikus lévén, kézbe vette a te­lefont. Versoix-ban a király hajlandónak mutatkozott el­fogadni a találkozót, de csak egy feltétellel: hogy ez az ő rezidenciáján történjen, s ezt követően Roman úr írjon alá egy, a király által meg­fogalmazott nyilatkozatot. Nyilvánvaló, hogy a feltéte­leket nem fogadták el, végül is őfelsége semleges területet választott: Lausanne-1. Végül is a találkozó csak telefonon történt meg. Nyilvánvaló, hogy erről sem Petre Ro­man, sem Emanuel Valeriu nem szóltak egy szót sem. Akárhogy is, a svájci újság­írók észrevették Petre Ro­man őszinte igyekezetét, hogy kijavítsa, amit már nem lehet megfoltozni. Fordította: Balogh László (Megjelent az Expres-Ma- gazin 1990. július 1-jei szá­mában.) Növekszik a dolláraktívum Az év e!s5 hét hónapjában 603 millió dollár volt a nem rubel- elszámolású külkereskedelem aktívuma — közölték az MTI érdeklődésére a legrissebb ada­tokat a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. Ez jelentős növekedés az elmúlt évhez képest, amikor július vé­géig mindössze 112,7 miUió dol­lár volt az aktivum. Az idei export az elmúlt hó­nap végéig — az előkalkulált szállítási költségekkel — 3 mil­liárd 409 millió dollár volt, ami 15,6 százalékos növekedést je­lent az elmúlt év hasonló idő­szakához képest. Figyelemre méltó, hogy ugyanakkor, az im­portliberalizáció ellenére, 1,1 százalékkal csökkent a behoza­tal, értéke összesen 2,806 milli­árd dollár. A rubel-külkereskedelemben hét hónap alatt 1145 millió rubel passzívum keletkezett, azaz el­lentétben az elmúlt évi helyzet­tel. amikor 374 milliós aktívu­mot mutatott július végén a mérleg — az idén nem nyújt kamatmentes áruhitelt a magyar gazdaság. Az viszont már ke­vésbé örvendetes, hogy a rubel­export hét hónap alatt 29,7 szá­zalékkal csökkent, s összértéke igy 2 milliárd 976 millió rubel. Az import ,19,1 százalékkal ke­vesebb, összesen 3 milliárd 121 millió rubel. Évforduló a berlini falnál Kifejezetten magyar ér­demnek tünteti fel a német történelem tavalyi fordula­tát, a berlini fal lebontásá­nak megkezdését a legna­gyobb példányszámú nyugat­német napilap, a Bild-Zei- tung hétfői számában. A fal felépítésének 29. évforduló­ján megjelent rövid kom­mentár szerint Magyarorszá­gon „csendes hősök tették egyáltalán lehetővé a fordu­latot” azzal, hogy 1989 au- gusztusában-szeptemberé­ben tízezrével engedték át az osztrák—magyar határon az NDK állampolgárait. Az újság tisztelettel adózik az akikori magyar vezetésnek, mondván, hogy „Kádár örö­kösei az NSZEP-rendszer- rel dacolva kinyitották a határokat az NDK-polgárok előtt”, s bár időközben a választók többsége elutasí­totta őket, akkor teljes mél­tósággal cselekedtek. A keletnémet Neue Zeit című újság szerint augusz­tus 13., illetve, a berlini fal az NDK-beli szocialista kí­sérlet bukásának jelképe. A lap azon meditál, hogy a fal meglétének közel harminc éve szomorú örökséget ha­gyott hátra. Ez a „védőfal” annyira mélyen osztott meg bennünket, hogy idegenek lettünk egymás számára. A németek nyugaton egyre tar­tózkodóbban viselkednek a keleti németekkel szemben, mintha nem is lennénk egy nép. Nyugaton egyesek ag­gódnak jólétük miatt, mások (keleten) a humapista érté­kek elvesztése miatt sopán­kodnak. Kanyarójárvány Csehszlovákiában Kanyarójárvány tört ki Csehszlovákiában. Eddig mintegy 2400 esetet regiszt­ráltak, de a betegek száma óráról órára nő. A betegség Bukarestben megrökönyö­dést keltett, a2 NSZK-ban viszont hétfőn délelőtt nem reagáltak arra, hogy a ro­mán televízió egyik hirdeté­sében olyan térképet mutat­tak be, amelyen Észak-Er- dély Magyarországhoz tarto­zik. A román televízió szó­vivője nyugatnémet hírügy­elsősorban azokat a fiatalo­kat sújtja, akik 1972. és 1976. között kaptak védőol­tást. A ihatóságok kapcsolatba nökségi jelentés szerint szer­kesztői figyelmetlenséggel magyarázta azt hogy a Quelle cég hirdetési műsorá­ban a térképes rész adásba kerülhetett. A szóvivő annak a gyanújának adott hangot, hogy a nyugatnémet keres­kedelmi cég hirdetési anya­gába „belecsempészték” az léptek az Egészségügyi Vi­lágszervezettel (WHO), mi­vel az országban jelenleg nem tudják biztosítani kellő mennyiségű oltóanyag gyár­tását. A csehszlovák okta­tásügyi minisztérium 1990 második és 1991 első féléié nagyszabású oltókampányt szervezett. ominózus, a románokat ér­zékenyen érintő térképet. Romániában időről időre, néha legmagasabb szinten is, szeparatista törekvéssel vádolják a magyar kisebbsé­get. A szerkesztői balfogást Bukarestben a második bé­csi döntés 50. évfordulójá­nak évében különösen nehe­zen bocsátják meg. Mint ismeretes, ezzel a döntéssel kapta vissza Ma­gyarország Észak-Erdélyt. Románia ás a Quelle-reklám f1EH3EHCKAfl ; í. S|S.lf«rtrr|ŰI(im "" — Mígímüó FELNEK A NORVÉGOK AZ ALGÁKTÓL A norvég fjordokban a tavaly megjelent algák mér­hetetlenül nagy pusztítást okoztak. Az idén is tarta­nak ettől a veszélytől. A ta- ■ valyi nagy algainvázió so­rán egész lazacfarmok pusz­tultak ki és más nemes hal­fajták is áldozatul estek. Korábban is tudtak ezekről az algákról, de veszélyte­lennek tartották őket, s va­lóban úgy is volt egészen tavaly nyárig, amikor az ad­dig veszélytelen algák vá­ratlanul mérgezőkké váltak. A szakemberek véleménye szerint az algák a vízben le­vő megnövekedett nitrogén- és foszforkoncentráció miatt váltak mérgezőkké. Mostani félelmük is jogos, az algák terjedésének és szaporodá­sának ucn'anis kedvez a me­leg, s nemcsak nálunk, ha­nem Norvégiában is meleg van. AZ AIDS A ’90-ES ÉVEK PESTISE Az Egészségügyi Világ- szervezet szakembereinek becslése szerint a ’90-es években legalább 3 millió nő és gyermek esik áldozatul az AIDS-nek. A szaklapokban közzétett kimutatás szerint Észak- és Dél-Amerika na­gyobb városaiban, Nyugat- Európában és Afrika közép­ső részén a 20 és 30 éves ko­rú nők leggyakrabban AIDS- ben halnak meg. A ’30-as években világszerte 500 ezer nő és gyermek halálát okoz­ta ez a betegség, amely el­terjedésének egyik oka, hogy egyre több a heteroszexuális. Minden valószínűség szerint leginkább ők terjesztik az AIDS-vírust, különösen La- tin-Amerikában és a Karib- tenger térségében. NAGYON FERTŐZŐ A KOLERA A romániai, a szovjet­unióbeli ' és a lengyelországi kolerás megbetegedések kapcsán a francia orvosok figyelmeztetnek, hogy ez a betegség nagyon fertőző. Tömeges előfordulása Ázsiá­ban észlelhető. A betegség a szennyezett víz és élelmi­szer, illetve a piszkos kéz révén terjed. A beteg éles hasi fájdalmakat érez, hány­ingere van, testhőmérsékle­te rohamosan csökken és a dehidrálódás veszélye is fennáll az erős hasmenés következtében, ezenkívül nagyon fájdalmas Izomgör­csök gyötrik. A kolera a múlt században kezdett ter­jedni Ázsiából. Egyelőre még nem tudni, milyen úton vi­szik át egyik kontinensről a másikra, de az orvosok sze­rint a tisztasággal megelőz­hető. Mintegy hatvan „öngyilkos” delfin vetette partra magát a kanadai Űj-Skócia tartomány partvidékén, Cheticamp mel­lett. Á szárazon vergődő állatok közül 20-náI több tengeri emlőst sikerült szakemberek irányításával visszatéríteni a tengerbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom