Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

BÉKÉS MEGYEI 1 HÁZI MINDEN ELŐTT 1990. AUGUSZTUS 1., SZERDA POLITIKAI NAPILAP An: Ul tortát XLV. ÉVFOLYAM 179. SÍAM Új jelszó: munkát és Gól vizet JL-né egyszerűen öltözött, falusi asszony, aki életkoránál (39 év) jóval idősebbnek látszik. A számára szokatlan, ismeretlen helyzetben szégyenkezve magyarázkodik: res­tell!, hogy ennyi gondot ok oz, de amióta elküldték, gyakran rátör a sírás... L.-né a munkaközvetítő irodában elmondja, > hogy munkahelyén felmondtak neki, s amióta kézhez kapta munkakönyvét, teljesen összeroppant, nem tudja, mihez kezdjen. A fa­luban, ahol él, nincs munkalehetőség, s egy keresetből űem tud megélni a négytagú család ... Úgy tűnik, hogy a gazdasági veszteségek mellett abba tud a legnehezebben belenyugodni, hogy miért éppen őt küldték el. Amióta otthon van, csak ez foglalkoztat­ja, nem törődik semmi mással, háztartási teendőit elhanyagolja. Gyakran abba kell hagynia a főzést, takarítást, mert egyszerűen képtelen megállni a lábán, le kell ülnie. Elkezdett csomókban hullani a haja, nem tudja mitől... Az exploráció alapján egy­értelmű számomra, hogy jelenlegi idegállapotában képtelen munkát vállalni, átmene­tileg mindenképpen a munkanélküli-segély igénybevételét kell kezdeményeznünk...” Egy pszichológusi szakvé­leményből való az idézett részlet, amely a munkanél­küliségről szóló megyei szá­moknál, adatoknál is vilá­gosabban mutatja meg en­nek a kétségbeejtő helyzet­nek a mibenlétét, a tények és a számok mögött és fölött az egyes embert. A súlyos mondatokat a Békés Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának teg­nap délelőtt Békéscsabán megtartott ülésén hallhattuk dr. Molnár Margittól, a me­gyei munkaügyi hivatal ve­zetőjétől, amikor a testületi ülésen napirendre tűzött egyik fő témát, a munkanél­küliség helyzetéről szóló be­számolót terjesztette elő. Az ülés másik, szintén megkü­lönböztetett fontosságú, nagy horderejű témája volt az ivóvízminőség-javító program végrehajtása, tekin­tettel a közegészségügyi ha­tására. De tartsunk sort, hiszen a testület — amely Murányi Miklós megyei tanácselnök távollétében (ő országos ér­tekezleten vett részt teg­nap) Szilágyi Menyhért tár­sadalmi tanácselnök-helyet­tes vezetésével ülésezett —, időrendben először az ivóvíz­minőség-javító programról tárgyalt. Jelen voltak az ülésen a legnagyobb parla­menti pártok képviselői is, akik kérdésekkel, vélemény- nyilvánítással, javaslatokkal vettek részt a testület mun­kájában. Katasztrófa- sóftatta terilet? Elsőként tehát az ivóvíz­ről. A kérdésre, hogy tudni­illik miként halad a vízmi­nőség-javító program végre­hajtása, a válasz, a közre­adott tájékoztató szerint, tö­mören: jóval lassabban a tervezettnél. „A nagymérté­kű lemaradás egyetlen oka a beruházási pénzfedezetek beszűkülése, a program megvalósítására tervezett összegek fokozatos és folya­matos csökkenése.” Így fo­galmaz a tájékoztató, ame­lyet a megyei tanács vb mű­szaki osztálya, illetve köz­egészségügyi vonatkozásban a megyei Köjál állított ösz- sze. Az már a hozzászólá­sokban hangzott el, hogy a vízminőségi probléma nem egyszerűsíthető le az arzén- tartalomra, hiszen egyes te­lepüléseken más, illetve újabb gondok mutatkoznak meg, például a jód- és a nitrittartalom. Dr. Futaki Géza (SZDSZ) országgyűlési képviselő javasolta, hogy a vb kezdeményezze a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium­ban a katasztrófasújtotta területté nyilvánítást, yietve azt, hogy a Parlament kör­nyezetvédelmi bizottsága tűzze napirendre a témát. Szintén javasolta: tételes költségvetési elszámolást ál­lítsanak össze a vízminőség­javító programra biztosított pénzek eddigi felhasználá­sáról, hiszen az új önkor­mányzat akkor tudja mun­káját elkezdeni, ha erről át­tekintéssel bír. Nem a segély a megtiltás Amint a bevezetőben már utaltunk rá, az ülés másik nagy horderejű témája volt a munkanélküliség megyénk­ben. Főképpen a munkánál­Milyen vízből kószll? Vajon milyen vízzel készül a csabai konzervgyárból ki’ -“rüló gyümölcslé, tíz üditöital-ipar Schweppes-fe, vagy a csabai gyár szalagjáról lekerülő Kőbányai? — kérdeztük a vb-ülés szünetében Kádi Ilonát, a megyei Köjál osztályvezető főorvosát. Nos, a válasz szerint a konzervgyárban ti saját vizüket hígítják, javitják a városi vízhálózat vizével, s egyide­jűleg tart a gyárban a vizminőség-javitó beruházás. A Schweppes esetében semmi gond, már a beruházás kez­detekor gondoláik arra i*, hogy kifogástalan legyen a felhasznált viz. Ami pedig a sört illeti: a csabai üzem­ben csak üvegmosásra használnak vizet —. az ital kér szén érkezik, itt csak palackozzák. küli-segéllyel és az újrakez­dési kölcsönnel foglalkozott kiemelten a beszámoló, amely szerint már ezerhét- százketten részesülnek Bé­késben munkanélküli-se­gélyben. De ennél maga­sabb %l munkanélküliek szá­ma, hiszen sokan nem jogo­sultak a segélyre. Igen sú­lyos, hogy a segélyen lé­vők jelentős hányada 26—45 év közötti, tehát életük leg­aktívabb időszakában állnak munka nélkül. A legfiata­labbak helyzete sem rózsá- sabb: a nyolc általánost végzettek és a megváltozott munkaképességűek mellett már a szakképzettek elhe­lyezkedése is komoly gondot jelent. A megyében az el­sők között szervezték meg a tnunkaerő-piaci képzést a fiatalok számára. Ami a vál­lalkozói kölcsönt illeti, ez a lehetőség óriási érdeklődést keltett megyénkben is, de a jogszabály hibája miatt sok esetben nem a valóban rá­szorulók jutottak hozzá a maximum 400 ezer forintos hitelhez. Igen élénk vita bontako­zott ki, amelyben a testületi tagok és a pártok képviselői többségében arra keresték a választ, hogy mit lehet ten­ni? Maczák János (kisgazda- párt) szerint vissza kell ál­lítani a munka becsületét, s leszoktatni arról a szemlé­letről, hogy érettségi után íróasztal mögötti állásban helyezkedik el a fiatal. Hi­deg Gábor (MSZP) azt fej­tegette, hogy a kérdést glo­bális és strukturális munka- nélküliségre célszerű meg­osztani, s az előbbit mun­kahelyteremtéssel lehet megszüntetni. Nem kevéssé fontosnak találja a pszichés hatás csökkentését, hogy tudniillik a munkanélküli ne érezte magát a társada­lom számkivetettjének. Dr. Pataki István, a megyei ta­nács vb-titkára szerint, amit pillanatnyilag tenni lehet, az a munkaügyi hivatal támo­gatása, menedzselése, a vég­ső megoldás pedig a mun­kahelyteremtés és a vállal­kozások élénkítése. Danes László (SZDSZ) véleménye szerint is ez az a két terü­let, ahol a leginkább tenni lehet. A hivatal, megfelelő információk birtokában ösz- szekapcsolhatja a kínálatot a kereslettel a munkaerőpia­con és éppen ez az a terü­let, ahol mindenképpen nyit­ni kell. Szokodi Sándor (MD(F) szimpatikusnak ta­(Folytatás a 3. oldalon) I köztársasági elnök stabilizáljon MSZP-tlaiNstni illés — Elfogadhatatlannak mi­nősítette az MSZP Elnöksé­ge Kéri Kálmán képviselő hétfői parlamenti megnyi­latkozását, amely szerint a .Horthy Magyarország had­serege igazságos háborút folytatott a Szovjetunió, a kommunizmus ellen — hang­zott el többek között a párt­elnökség keddi üléséről szó­ló sajtótájékoztatón. A tes­tület sajnálatosnak tartotta, hogy a Parlament elnöke szó nélkül hagyta a kijelen­tést, s nem adott lehetősé­get a reagálásra. Horn Gyu­la pártelhöki az elnökség na­pirendjén szereplő témák­ról szólva hangsúlyozta: a testület megállapítása sze­rint, a népszavazás kimene­tele az előzetes becslésektől és várakozásoktól is eltérő eredményt hozott, hiszen a mintegy 14 százalékos rész­vételi arány csalódás azok számára, akik felkarolták a kezdeményezést. • A szocialista párt véle­ménye szerint az átalakulá­si folyamatban á nép által választott köztársasági elnök mindenképpen stabilizál óbb szerepet játszhatna. Hozzá­tette: a többi parlamenti párt negatív hozzáállása is hozzájárult a sikertelenség­hez, s az időpont is alkal­matlan volt egy ilyen hord­erejű vállalkozás lebonyolí­tására. 'a társadalmi szerve­zetek kezelői jogával kap­csolatban az MSZP Elnök­sége állást foglalt abban, hogy az indítvány* Olyan ki­tételt ' is tartalmaz, amely diszkriminatív, s elfogadha­tatlan a párt számára. Igényes a tőkés megrendelő az Unicon Ruházati Vállalat bérmunkájának átvételénél. Hogy elégedettek, azt bizonyít­ják a gyár gazdasági eredményei. Erről szóló Írásunkat la­punk 3. oldalán olvashatják Fotó: Kovács Erzsébet Ehetne, ha vehetné Az uborkaszezonban kevés az uborka Amióta felröppent a hír, hogy néhány megyében egész­ségre ártalmas vegyszermaradványokat matattak ki az uborkában, a békéscsabai piacon is félénkebbek a vá­sárlók. A termelőknél a vegyszerezés időpontjáról ér­deklődnek, sőt van, aki az uborka ízére is kiváncsi, és a „kóstolásból” von le következtetést. Persze, csak ha egyáltalán talál a piacon uborkát, ugyanis még a Békéi Megyei Köjál közegészségügyi ellenőrének, Szudár Pál- nénak is hosszú idejébe tellett tegnap a békéscsabai nagybani piacon a mintának valót begyűjteni. Az egyik gerendási terme­lőtől a mintavétel után ér­deklődtünk arróL, hogy az idén miért beteg' az uborka és az ellátás. — Vegyszer nélkül nincs uborka, de talán sokan olyan vegyszereket használtak, me­lyeknek hosszabb lenne a várakozási ideje — kezdte a (Folytatás a 3. oldalon) Kisgyerekekre lövöldöznek? — Gumibottal verekszenek? Akció a cigánysoron 1990. június végén az oros­házi rendőrkapitánysághoz körözés érkezett. A dunaúj­városi rendőrség egy bör­tönből szökött fogoly, Si- mondán Pál ellen adta ki az elfogató parancsot. Simondán „megpattanása” után az or­szág különböző városaiban bukkant fel. Feltételezték, hogy Orosházát is „szeren­csélteti” megjelenésével, hi­szen ott számos rokona él. A fentiek miatt tehát az orosházi rendőrség emberei megfigyelés alatt tartották Simondán édesanyjának há­zát. Hová pattaot Simoodán? 1990. július 19-én 18.45­kor érkezett az első lakos­sági bejelentés. Tudatták az ügyelettel, a szökött rab' fel­bukkant Orosházán... Július 19-én tehát az oros­házi kapitányság rendőrei is­mételten a helyszínre siet­tek, hogy ..bilincsvégre kap­ják” a szökött foglyot. A ci­gányok által lakott terüle­ten szidalmazást és kődobá- lást ugyan kaptak, de a „ke­resett személynek” nem akadtak nyomára. Szerkesztőségünket július 30-án egy izgatott férfihang arról tájékoztatta. hogy Orosházán, a Juszt utcában a rendőrök kisgyerekekre lö­völdöznek, gumibottal ve­rekszenek. pánikbá ejtve ez­zel a környék lakóit. A telefonbejelentés igazsá­gát ugyan nem vettük kész­pénznek, de ahogy azt mon­dani szokták: „valami van”. Az ügyről Orosházán, Su- rinás János rendőr kapitány és Szalai Ferenc rendőr szá­zados (a hétfői akció pa­rancsnoka) tájékoztatott. Az elbeszélésből kitűnt — egy amerikai akciófilm sem kezdődhetett volna izgalma­sabban és másként, mint az a bizonyos hétfői „fogolyül­dözés” ... — Másodszori bejelentést kaptunk 30-án 11.30 órakor, miszerint Simondán Pál is­mét felbukkant a rokonai­nál. Miután az 1962-ben szü­letett férfi fogságból szökött és egyébként is súlyos bűn- cselekményt követett el, or­szágosan körözik, ézért az ügy fontosságára és veszé­lyességére tekintettel tízen indultunk a helyszínre. A százados elmondta, hogy (mint azokban a bizonyos amerikai filmekben!) a rend­őrautók távol álltak le a helyszíntől, nehogy a fogoly észrevegye őket, és ki ne szökjön a „fészekből”. Né­gyen tehát élőiről, hatan há-' túlról közelítettek a „célr ponthoz”. Fogoly a fészekben « Igen ám. csakhogy Si­mondán rokohsága észrevet­te a készülő akciót, és fel­szerelték magukat kövekkel, fadorongokkal. Lehettek vagy 15-en. Szalai százados másodmagával biztosította a helyszínt, amíg a többiek a házat „becserkészték”. A felbőszült sereg dühét tehát elsősorban kettőjükön akarta levezetni. Simondán Mátyás- né egy fadoronggal rohanta százados felé, hogy megüs- se._ ö a dühöngő asszony ke­zéből kivette az alkalmi „fegyvert”. Sprét nem hasz­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom