Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-14 / 164. szám

BÉKÉS MEGYEI 1 Ház« MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. JÜLIUS 14., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ára: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 164. SZÁM Nyíljanak alkonzulátusok Kassán és Békéscsabán D fenek következnek? Jakab Rébertné Göncz Árpád pozsonyi javaslatáréi A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben az idén 600 hektáron vetettek zöldbabot. Július első napjaiban meg­kezdték a betakarítást. A Pixall zöldbabkombájn „nyeli” a sorokat, s bár a betakarítás jó ütemben halad, szinte egész nyáron folyamatosan dolgozik majd a gép. A búzabetakarí­tás után még másodvetésként is zöldbabot vetnek, s a fa­gyokig így kitart a babszüret. Fotó: veress Erzsi n rendezvény nem cél, hanem eszköz Világkiállítási előkészületek Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök — pozso­nyi látogatásáról szóló teg­napi tudósításokban hallhat­tuk — javasolta a szlovákiai vezetőknek, hogy létesüljön Békéscsabán szlovák kultúr­intézet, alkonzulátusok nyíl­janak Kassán és Békéscsa­bán. Segítséget kért a ma­gyarországi szlovák közsé­gek könyvtárai helyzetének és a pedagógusképzésnek a javításához is. Az elhangzottakkal kap­csolatos véleményéről kér­deztük Jakab Róbertnál, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárát. — Igazából nem volt meg­lepetés Göncz Árpád javas­lata — mondta. — A koráb­bi kormányközi tárgyaláso­kon már felvetődtek ilyen gondolatok. Az utóbbi évek­ben már volt szó arról is, hogy legyen Pozsonyban ma­gyar intézet. Erről a közel­múltban még az előző kor­mányok megállapodást kö­töttek. Nyilvánvaló egy ilyen intézmény fontossága, hisz bemutat egy kultúrát egy másik országban, ugyan­akkor segít is az ott élő nemzeti kisebbségeknek az anyanemzet értékeinek meg­ismerésében, s ezáltal a meg­Állványok erdejében buj­kálva közelítjük meg az épü­lő ház udvarát Valaki ránk­szól föntről, hogy veszélyes itt közlekedni, de nincs más maradásban. Az is nyilván­való, hogy sem a prágai, sem a budapesti kulturális centrum egymagában nem foghatja át tevékenységével az egész országot. Ezért üd­vözlendő a pozsonyi intézet létesítése és a békéscsabai tervezése. Jó lenne, ha mi­nél hamarabb működnének. A békéscsabai bizonyára frissítőén hat majd a dél­alföldi szlovákság életére. — Jó egy éve hallom, hogy szövetségük szintén itt, Békéscsabán, szilovák inté­zetet szeretne létrehozni. — Nem is intézetre gon­doltunk, csupán egy kis cso­portra, akik a hazai szlovák­ság múltjának kutatásával, jelenével foglalkoznának. Szomorúan vettem tudomá­sul, hogy míg a hazai vá­lasztások előtt a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola öröm­mel ajánlott helyet, a vá­lasztások után visszavonta ígéretét. A mi tervünk t3- hát teremgondok miatt bu­kik meg. — Visszatérve a kormá­nyok által alakítandó kul­turális centrumokhoz: jelent ez segítséget a szövetség munkájában? — Feltétlenül, hisz köz­vetlenebb, szervezettebb le­het a münkakapcsolat, több út. Két férfi áll az udvaron, ahol a gépek zaja elnyomja a hangot. Intenek, s az épü­let egyik szárnyának emele­téről máris megindul az a közös cselekvés. Közelebb jut egymáshoz a két ország. A létesülő alkonzulátusok is gyorsabban siethetnek a két szomszédos ország állampol­gárainak segítségére konzu­látusi ügyekben. — Göncz Árpád javaslata a szlovákok lakta községek könyvtárainak támogatására és a pedagógusképzés javí­tására is vonatkozott. — E területeken valóban cselekedni kellene. Nem is annyira könyvekkel, mint inkább a könyvtárosképzés segítésével. Példaképpen: Magyarországon csak egyet­len szlovákul tudó könyvtá­ros van, épp Békéscsabán. Itthon nincs szlovák peda­gógusképzés. Ahhoz, hogy óvodáinkban, iskoláinkban egynyelvűvé válhasson az oktatás, tanár kell. Az el­múlt tanévben hét szlovák vendégtanár érkezett hoz­zánk, ami nagy segítség volt, példa nélküli, de több kel­lene ... Végezetül azt mond­hatom: sok szép szó elhang­zott már, most talán a tet­tek következnek, hisz az utóbbi időben felgyorsultak a kül- és belpolitikai folya­matok. Remélem, megválto­zik a nemzetiségek szerepé­nek megítélése is. egész brigád. Tizennégyen sorakoznak körénk, s csak­nem valamennyien beszélni akarnak. A tizenötödikért, azért a brigádtagért, akit tegnap délután temettek, s akinek halála valamennyiü- ket mélyen megrendítette. — Nem igaz, hogy Varga Károly volt a hibás a bal­esetért — mondja indulato­san Pálfi Gergely brigádve­zető. . — Nem véletlenül ke­rült ő a továbbfeldolgozó üzemrészhez, hiszen aznap bennünket odairányítottak dolgozni. Ott vakoltunk már szombat—vasárnap is. Hét­főn megkérdeztük a műve­zetőt, hogy folytassuk-e a munkát, ő azt mondta, igen. (Folytatás a 3. oldalon) B Legfőbb Ügyészség nyomozást rendelt el a Carlos-ügyben A Legfőbb Ügyészség meg­vizsgálta az úgynevezett Car- los-ügy kapcsán a rendelke­zésére bocsátott iratokat. Megállapítása szerint a cso­port tagjai alaposan gyanú­síthatok azzal, hogy Magyar- országra jövetelük előtt kül­földön, majd itteni tartózko­dásuk alatt hazánk határain túl és belföldön elkövették a következő bűncselekmé­nyeket: , 1. A Carlos-csoport 1975. december 21-én a bécsi OPEC-tanácskozás résztvevői ellen terrortámadást inté­zett. A támadás következté­ben többen meghaltak. 2. Carlos 1979 augusztusá­ban Budapesten többször rá­lőtt egy személygépkocsira, amelyben többen tartózkod­tak. 3. A terrorista csoport 1979- től 1985 szeptemberéig Ma­gyarországon nagy mennyi­ségű fegyvert, robbanóanya­got. lőszert és ezek felhasz­nálására szolgáló készüléket rejtegetett. 4. 1981 februárjában ma­gyarországi bázisukról kiin­dulva, majd a cselekmény után oda visszatérve, Mün­chenben robbantást hajtot­tak végre a Szabad Európa Rádió épülete ellen. A rob­bantás következtében négyen súlyosan, többen pedig köny- nyebben megsérültek. Alapos a gyanú arra is, hogy magyar hivatalos sze­mélyek és mások tevékeny­ségükkel e bűncselekmények elkövetéséhez segítséget nyújtottak, vagy azok bűn­pártolói voltak. Az ügyben ezért a legfőbb ügyész nyo­mozást rendelt el. A nyomo­zás során külföldi hatóságo­kat is meg kell keresni. Er­re figyelemmel, valamint a bizonyítás előrelátható bo­nyolultsága miatt, a nyomo­zás hosszabb időt vesz igény­be. Ennek befejezésekor a Legfőbb Ügyészség részlete­sen tájékoztatja a nyilvános­ságot. A Minisztertanács várha­tóan a jövő héten tűzi na­pirendjére a Budapest—Bégs világkiállítás előkészületei­nek helyzetét. Ezután a munkálatok gyorsulhatnak, s erre nagy szükség van, mert sok idő veszett el az­zal, hogy a világkiállítás előkészítői hetekig nem ta­láltak partnereket a kor­mányzat különböző szint­jein — mondotta Baráth Etele, a Bécs—Budapest vi­lágkiállítás kormánybiztosa^, az előkészületek jelenlegi helyzetéről tartott pénteki sajtótájékoztatón. A mérnöki tervek a kése­delem ellenére elkészültek. Ezek alapján — a mai ára­kat számításba véve — im­már rendelkezésre áll a „mit, hol, mennyiért” kér­désekre adható válasz. Az alapkoncepció továbbra is változatlan: a világkiállítás Dél-Budapesten lesz, az in­frastrukturális beruházások­hoz 90,8 milliárd forintra lesz szükség, és a végleges hasznosítást is figyelembe- véve a rendezvénynek gaz­daságosnak kell lennie. Az úgynevezett minimális program 18 millió látogató­val és 24 millió látogatással számol, 50 hektáros terüle­tet kíván felhasználni, 300 ezer négyzetméter végleges épület és 80 000—100 000 négyzetméter fedett kiállítási terület beépítését tervezi. Ennek létesítési költsége 22,8 milliárd forint. A bevé­tel a kiállítás féléves üze­meléséből várhatóan 14,6 milliárd forint lesz. Az utó- hasznosításból 37 milliárd forint körüli bevételre szá­mítanak. Az infrastruktúra fejlesztése részben Buda­pestet. részben a Budapest— Bécs-tengelyt érinti. Ebben egyebek között 91 kilomé­ternyi autópálya, a Buda­pest—Hegyeshalom közötti vasútvonal, a budapesti pá­lyaudvarok. hajóállomások korszerűsítése, a légiközle­kedés fejlesztése, a Lágy- mányosi-híd megépítése, modern hírközlési hálózat és a világkiállítás informatikai rendszerének kiépítése sze­repel. Az előkészítők továbbra sem győzik hangsúlyozni: a rendezvény nem cél, hanem eszköz Budapest és az or­szág fejlesztésére, amely egyébként is elengedhetet­len, hiszen az idegenforga­lom fejlesztésére az elkövet­kezendő tíz évben 400 mil­liárd forintot kellene fordí­tani. Ebben 500 kilométer­nyi autópálya építése szere­pel. Erre az 500 kilométerre akkor is szükség lesz, ha a világkiállítást nem rendez­nénk meg. Hallgattassők meg a másik (ál is! Sz. M. Hz egész brigád elment a temetésre Meghalt egy munkás Tegnapi számunkban Végzetes mulasztás „ címmel jelent meg cikk a szarvasi baromfifeldolgozó-üzem építése közben történt halálos üzemi balesetről. Ezzel kapcsolatban kereste meg szerkesztőségünket az áldozat, Varga Károly brigádja, a Pálfi kőművesbrigád. Tagjai — mint cikkünkben utaltunk rá — a baleset után kérték, hogy helyezzék át őket másik munkahelyre. Most Békéscsabán, a posta mellett folyó épít­kezésen dolgoznak. A tiltakozók ellen is tiltakoznak A Népújság július 10-i számában „Az orosháziak tilta­koznak” címmel tudósítást közöltünk arról az aláírásgyűj­tésről, melyet az MDF és a Kisgazdapárt helyi szervezete kezdeményezett a Könd utcai ABC-áruház előtt. A cikk megjelenése után gyakran csörgött a szerkesztőségi telefon: olvasóink egy része a tiltakozókra panaszkodott, vagy ha úgy vesszük, akkor a tiltakozók ellen tiltakozott, mondván, az a bizonyos fagyizó (amit Farkas Imre neve fémjelez) Kelet-Európa egyik legmodernebb vendéglátóegysége lesz. Nem beszélve arról, hogy a vállalkozó ezzel a létesítmény­nyel is újabb munkahelyeket teremt a városban, és végre kulturált környezettel gazdagítja a Kossuth utca egy részét. Az aláírásgyűjtés nem csak a vásárlók véleményét osz­totta meg. A tudósítás kap­csán megkereste szerkesztő­ségünket Bezzegh László, a Í Békés Megyei Vendéglátó- ipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, és kifo­gásolta a két párt tiltakozá­sának megfogalmazását. Kér­te, hogy a másik fél is hall­gattassák meg. Szándékosan félrevezették a lakosságot — Téves információkalap­ján történt minden. Akik ol­vasták a tiltakozás miértjét, tudják, hogy az MDF-esek és a kisgazdák azt követe­lik, hogy vizsgálják ki, ho­gyan lett a közterületből ma­gánterület? Ez a megfogal­mazás teljesen alaptalan. Itt soha nem volt szó közterü­let magánterületté nyilvání­tásáról. Ez a telek vállala­tunk tulajdonában és keze- * lésében van. A vállalati hasznosítást senki nem kér­dőjelezheti meg — mondta beszélgetésünk kezdetén Bez­zegh László majd így foly­tatta. — A hely kiválasztá­sánál pedig különösebb vá- logatnivalónk nem volt: nem akartunk pénzt áldozhi te­lekvásárlásra, ezért esett a választás saját területünkre, a Könd utcai ABC előtti részre. — Az aggályoskodóknak elmondom: 1984 óta vagyunk kezelői a Kossuth utca 26. szám alatti teleknek. Akkor (Folytatás az 5. oldalon) Mivel a tetőn dolgoztak, le kellett volna zárni a területet — vélik a brigádtagok

Next

/
Oldalképek
Tartalom