Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-13 / 163. szám

1990. JÚLIUS 13., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 163. SZÁM BÉKÉS MEGYEI II jelenlegi privatizáció a dolgozó kollektívák kirablása A Központi Munkástanács sajtótájékoztatója — Az Antall-kormány még nem hozta meg azokat az intézkedéseket, amelyekből a munkások bizalmat merít­hetnének, s amelyek révén türelemmel várhatnák a •kormányzat további lépéseit. — mondta Rácz Sándor, a Központi Munkástanács el­nöke csütörtöki sajtótájékoz­tatójukon. A Központi Mun­kástanács azt várja a kor­mánytól, hogy az mielőbb garantálja a dolgozók tulaj­donszerzési jogát, mert nem lehet kizárni a tulajdonlás­ból azokat a munkásokat,, akik 40 évig éhbérért dol­goztak. Így egyetértenek a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének ez irá­nyú aláírásgyűjtési akciójá­val és csatlakoznak hozzá. A jelenlegi privatizációt az el­nök a dolgozó kollektívák kirablásának minősítette. Másik követelésük, hogy törvény garantálja az alDaku- ló, új munkásérdek-védelmi szervezetek működési lehe­tőségét. Mint Rácz Sándor elmondta, tapasztalataik sze­rint ugyanis sokhelyütt a régi vállalatvezetők igye­keznek megakadályozni a munkástanácsok létrejöttét. Bírják viszont a Munkaügyi Minisztérium vezetőinek ígéretét, hogy a munkásta­nácsok minden ilyen eset­ben számíthatnak a segítsé­gükre. A sajtótájékoztatón bemutatták a Központi Mun­kástanács törvényjavaslatát is a dolgozói önkormányza­tokról, amelyek elképzelé­seik szerint munkáltatói és tulajdonosi jogosítványokkal rendelkeznének. Az új hatalomtól várt in­tézkedések közé tartozik to­vábbá, hogy váltsák le azo­kat g régi vezetőket — egé­szen művezetői szintig —, akik felelősek az ország je­lenlegi helyzetéért, a gazda­ság leromlott állapotáért. A Központi Munkástanács sze­rint ugyanis e nélkül nem lesz rendszerváltás. Rácz Sándor szólt arról is, hogy támogatják a köztár­sasági elnök nép által tör- ■ ténő közvetlen megválasztá­sát.. függetlenül attól, mely párttól indult a kezdemé­nyezés. A szakszervezetekkel kapcsolatban pedig kifejtet-- te: elképzelhetőnek tartják, hogy a munkahelyeken egy ideig egymás mellett mű­ködjenek a szakszervezetek és a munkástanácsok, s majd a dolgozói kollektívák eldöntik, melyiket kívánják fenntartani. .A munkástaná­csok számának gyarapodásá­ról Rácz Sándor nem kívánt nyilatkozni, ám végül is annyit elárult, hogy az or­szágban jelenleg már leg­alább 300 munkástanács mű­ködik, de ez a szám sze­rinte akár néhány százzal is több lehet. A sajtótájékoztatón jelen volt Czakó Ignácz, az' orosz­lányi bánya munkástaná­csának vezetője is, aki Rácz Sándorral ellentétben a ré­gi hivatalos szakszervezetek szétverését tartja szükséges­nek, mert azok nem tudják megfelelően képviselni a dolgozói érdekeket. Egy kér­désre válaszolva pedig kije­lentette: bár a kormány ré­széről némi visszakozás ta­pasztalható a márkushegyi bányászokkal kötött megál­lapodás tekintetében, ők azt a maguk részéről nem ve­szik figyelembe, s arra tö­rekednek, hogy a megálla- oodásban foglaltak megva­lósuljanak. Kevesebb olaj érkezik a Szovjetunióból Ülést tartott a kormány Antall József elnökletével csütörtökön délelőtt 10 óra­kor összeült a miniszterek tanácsa. A kormányülés na­pirendjén a korábbi alkal­makénál szerényebb számú téma szerepelt, ám a tár­gyaltak nehézségi fokára utal, hogy megvitatásukra ez alkalommal sem volt ele­gendő a polgári munkaidő. A kormány számba vette, hogy a költségvetésben ere­detileg nem szereplő július 29-ei, a köztársasági elnök megválasztásának módjára. vonatkozó népszavazás elő­készítésére és lebonyolításá­ra milyen forrásokból bizto­sítsák a pénzügyi fedezetet. A miniszterek tájékoztatót hallgattak meg a központi közigazgatási szervek kö­zötti feladat- és hatáskör- átcsoportosítással kapcsola­tos munkákról, így a műve­lődési és közoktatási mi­niszter, illetve a környezet­védelmi miniszter feladat­köréről. Az előterjesztés fog­lalkozott még a gazdasági érdekegyeztetés tapasztala­taival és az ennek tovább­fejlesztésére kialakított ja­vaslatokkal. Már e napirend címéből is kiolvasható, hogy a jelenlegi érdekegyeztető tanács munkája nem a leg­megfelelőbb, így vélhető, hogy valamilyen más szer­vezeti rendszerben kívánják megoldani az érdekegyezte­tés további tennivalóit. László Balázs kormány- szóvivő, a kora esti szünet­ben az MTI-nek elmondta, hogy 18 óráig eddig jutottak a napirendi pontok megvi­tatásával. A gazdasági ér­dekegyeztetéssel összefüggő napirenddel kapcsolatosan elmondta még, hogy a kor­mány javaslatára augusztus elején ülne össze — még je­lenlegi formájában — az érdekegyeztető tanács, meg­vitatni a minimálbérek új összegét, és véleményt mon­dani egy új érdekegyezteté­si mechanizmus kialakításá­ról. Beszámolt arról is, hogy Auth Henrik, ipari minisz­tériumi közigazgatási állam­titkár röviden tájékoztatta a minisztereket: a szovjet tár­gyalópartnerek közölték az OKGT és a Mineralimpex képviselőivel Moszkvában, hogy a III. negyedévben a szerződésben lekötöttnél 30 százalékkal kevesebb olajat szállítanak. Ennél részlete­sebb tájékoztatást nem ad­tak; a tárgyalásokról ma délelőtt várható újabb in­formáció. László Balázs mindehhez hozzátette: ha á IV. negyedévben is ezzel a szállítási mennyiséggel kell számolni, akkor az komoly kihatással lesz konvertibilis fizetési mérlegünkre, a költ­ségvetés egyensúlyára és az infláció mértékére. A csök­kentés hatásainak pontos felismerését az illetékes tár­cák szakemberei megkezd­ték, akárcsak annak vizs­gálatát, hogy a kieső meny- nyiség milyen más források­ból pótolható. Fogdában zárult sajtótájékoztató Emberibb a környezet, de hol vannak a feltételek? Sajtótájékoztató a legrit­kább esetben szokott rend­őrségi fogdában végződni. Pedig ezúttal „előre kiter­velték” a Békéscsabai Rend­őrkapitányság szakemberei, hogy az újságírókat „cellalá­togatásra” invitálják. Az „indíték” pedig: még az elő­ző kormány belügyminiszte­re alkotott rendeletet arról, hogy az őrizetbe, illetve elő­zetes letartóztatásba vett gyanúsítottak jogait szélesí­teni kell, ezzel együtt ter­mészetesen a fogdaszabály­zatot is módosítani kellett. Mit jelent az új szabályozás a gyakorlatban? Erről be­széltek' tegnap a rendőrök, s maguk a fogdára „ítélt” gyanúsítottak is. Van, aki a lazafröccsöt szereti Az úi szabályok április 1- jétől léptek hatályba, ám a rendőrök csöppet sem vol­tak ettől tréfás kedvükben, ugyanis a rendeletek végre­hajtásához szükséges tárgyi, személyi feltételeket nem biztosította a minisztérium. A félreértések elkerülése vé­gett: a fogva tartottak jo­gainak bővítésével mindany- nyian egyetértettek a rend­őrök. az ellentmondások a gyakorlati megvalósításban rejlenek — mondotta ' töb­bek között Balta János al­ezredes. a megyei rendőr­főkapitányság közrendvédel­mi és közlekedési osztályá­nak vezetője. Mindenesetre, a gyanúsítottakban oldódott az a feszültség, amit az elő­zetes letartóztatásból eredő bizonytalanság okozott; eny- nyiben könnyebbé is vált a fogdaőrök munkája — de csak ennyiben! Alapvető gond a létszámhiány; jelen­leg ugyanis tízen dolgoznak a fogdában (a nap 24 órá­(Folytatás a 3. oldalon) fl Haza MINDEN ELŐTT A baleset helyszíne változatlan Fotó: Veress Erzsi Göncz Árpád az erdélyi magyarságról „Készen állunk bármilyen tárgyalásra, teljesen nyitot­tak vagyunk minden olyan kérdés megbeszélésére, ami az erdélyi magyarság sorsá­nak rendezését, vagy akár Románia Európához való jíözeledésének kérdését il­leti. Meggyőződésem, hogy Románia útja Európába Ma­gyarországon keresztül ve­zet, és ennek kulcsa a ki­sebbségi kérdés megoldása” — jelentette ki Göncz Ár­pád, ideiglenes köztársasági elnök, a Nagyváradon meg­jelenő Bihari Napló függet­len magyar nyelvű napilap­nak adott interjújában. — Nem rajtunk, hanem elsősorban Románián mú­lik, hogy megadja-e azokat a jogokat a magyarságnak, amely jogok a helsinki egyezmény szerint is meg­illetik. Városcsinosító táborlakók Hagyomány már Békéscsa­bán, hogy a várósi tanács vb ■ és a városi diákszövetség minden év júliusában város­építő tábort szervez diákok­nak. Az elmúlt években a Gyulai úti parkerdőt gon­dozták a fiatalok, most vi­szont a város belterületeit tisztítják, csinosítják. Idén először 22 jugoszláv fiatal is érkezett a 15 magyar diák mellett a békéscsabai szlo­vák kollégiumba. A napi 6 órás munka után a táborozóknak bőven van lehetőségük a kikapcsolódás­ra is. A kínálatban sport- program, diszkó, táncház, gi­tárest szerepel. Érdekesség, hogy a tábor nyitott, és az esti rendzvényeken a kör­nyező táborok lakói — len­gyelek, csehszlovákok — is részt vehétnek. ny. 1. Fotó: Kovács Erzsébet NÉPÚJSÁG POLITIKOI NUPILOP Halálos baleset az építkezésen Végzetes mulasztás A halál mindig felháborító. Hát még, ha egy élete derekán levő férfit ér utol a vég, mely elkerülhető lett volna. Ha azon a bizonyos építkezésen nem sietnek any- nyira a munkával, ha a tetőszerkezetet előírásszerűén rögzítik, ha a dolgozókat erélyesebben eltiltják a terü­letről, ha... De ez a „ha” most már örökre a levegőben marad. A 44-es főút mellett Szarvas előtt hatalmas épít­kezés folyik. A semmiből nőtt ki alig egy év alatt ez a gigantikus beruházás, a külföldi és magyar érdekelt­ségű baromfikeltető-feldol­gozó üzem, mely a terveik szerint már ez év őszén megkezdi működését. A Dó­zsa Tsz a Békés megyei ÁÉV-nél rendelte meg az építőipari munkákat. A Bé­kés Megyei Tervező Vállalat tervei alapján múlt év ok­tóberében fogott hozzá az ÁÉV — mint generálkivite­lező — a munkálatokhoz. Nem a magyar építőipartól megszokott tempóban halad­tak. Hihetetlenül gyorsan — 11 hónap alatt — 80 szá­zalékig elkészültek az épü­letegyüttessel minden baj nélkül. Az utolsó veszélyes feladat a továbbfeldolgozó üzemrész tetőszerkezetének felszerelése volt. És ekkor következett be a tragédia. — A múlt hét végén tet­tük fel ideiglenes rögzítéssel a hat darab 4 tonna súlyú acélelemet — számol be a történtekről Szikora János (Folytatás a 3. oldalon) A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom