Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-11 / 161. szám
1990. július 11., szerda o Menekültek és határsértők Szakszervezeti vezetők az érdekvédelemről Oszd meg és uralkodj? Társadalmunk politikai és gazdasági átalakítása fokozott terhet ró a munkavállalókra és az érdekvédelmi szervezetekre. Szerencsére ez utóbbiakból Is egyre több lesz. Ügy gondoljuk, érdeklődésre tarthat számot az is, hogy a SZOT jogutódja, a három és fél millió tagot számláló Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és Békés megyei alapszervezetei mennyire érzékelik a kor kihívásait. Három szakszervezeti tisztségviselőt kérdeztünk meg aktuális kérdésekről; Nagy Mihály Jánost, az Építők Szakszervezete Megyei Szövetségének titkárát, Valaczkai Bálintot, a Vasas Szak- szervezetek Békés Megyei Szövetségének titkárát és egy termelő vállalat, a Gyulai Húskombinát Vállalati Szak- szervezeti Tanácsának titkárát, Bezdán Jánost. Egymás torkának esve — önök mindannyian a hagyományos szakszervezet tisztségviselői. Mi a véleményük az MSZOSZ-t ért különböző ■ támadásokról, mennyire igaz az, hogy szervezetük, a volt MSZMP- funkcionáriusok búvóhelye? Nagy Mihály János: — A bírálat, ha jogos, mindenképpen megfontolandó. Itt viszont másról van szó. Ahelyett, hogy a különböző érdekvédelmi csoportok, benne a különböző szakszervezetek és munkástanácsok egymásra támaszkodva igyekeznének a munkások és alkalmazottak érdekeit megvédeni, inkább egymás torkának esnek. Teljesen nyilvánvaló, így nem az MSZOSZ vagy más lesz a vesztes a kapott sebek ellenére sem, hanem az érdekvédelmi szervezetek tagjai. Az MSZMP- funkcionáriusok búvóhelye lenne a szakszervezet? Ezt nem gondolnám. Egy-egy esetben előfordulhat, de ott feltehetően maga a tagság állítja félre, ha nem úgy látja el a feladatát, mint kellene. Az ilyen hamis állításokat úgy tekintem, mint olcsó propagandafogást. De ha komolyra vesszük a dolgot, akkor érdemes lenne megvizsgálni, hány volt MSZMP-s ül most a Parlamentben, vagy mennyien I kormány nem tárgyal — Gyakran esett szó a munkások, az alkalmazottak valódi érdekvédelméről. A korábbi időkhöz viszonyítva, milyen előrelépésre lehet számítani ezen a területen? V. B.: — Korábban a pártállam idején a szakszervezet csak annyit tehetett amennyit megengedtek neki. Ez a jövőben is így lesz, bármily furcsán hangzik. Egy példával élve: Magyartöltenek be vezető tisztségeket az úgynevezett modem. demokratikus pártokban? Valaczkai Bálint: — Nem más ez a támadási sorozat, mint az oszd meg és uralkodj elv gyakorlati alkalmazása. Nekünk nincs semmi kifogásunk az újonnan alakuló érdekvédelmi csoportokkal szemben. Teljesen érthetetlen viszont hogy ezeknek a csoportoknak miért kellene egymással szemben állva dolgozniuk? Kinek jó ez? Bezdán János: — Nálunk, a húskombinátban szerencsére van hitele a hagyományos szakszervezetnek. El kell érni, hogy a szakszervezeti funkoionárius független legyen a vállalat vezetésétől. Magyarul, ne közvetlenül tőle kapja a fizetését. Erre vonatkozóan vannak elképzeléseink, s ha sikerül, komoly támadási felülettől szabadulunk meg. A mostanában leierősödő bírálatok szerves részei a pártok irányította hangulatkeltéseknek, melyeknek célja, a munkás kijátszása a munkás ellen. És sajnos minden munkavállaló külön-külön áldozatává válhat ennek a harcnak, hiszen kevesebb idejük jut valódi érdekeik képviseletére. a szakszervezettel országon nincs érdekvédelmi törvény és a kormány a legutóbbi áremeléskor is megengedte magának azt, hogy a szakszervezetek véleményét ne kérje ki. A legnagyobb erőfeszítésünk ellenére sem tudunk előrelépni, mert Antall József és' kabinetje nem hajlandó szóba- állni az MSZOSZ-szal. Nekik ez a demokrácia. B, J.: — Félő, hogy az egy- párti diktatúrát a többpárti diktatúra, vagy az MDF egyeduralma váltja fel1. Nem véletlen, hogy a Magyar Demokrata Fórum sürgeti a munkástanácsok megalakulását. Ez önmagában nem lenne baj, de az már igen, hogy ezt a szakszervezet- ellenes propaganda kíséretében teszi. N. M. J.:— Szövetségünk minden, a kormánynak beterjesztett indítványa süket fülekre talált. Olyan érdek- védelmi törvény szükségességét valljuk, amelyik garanciát és egyben szankciót is tartalmaz mindkét irányban. A munkavállalók közel 70 százaléka még mindig az úgynevezett hagyományos szakszervezet tagja. Gondolva az erősödő érdekvé- délmi szerepre, jelentős sztrájkalapot hoztunk létre, s ezt egy kormány sem hagyhatja figyelmen kívül. — Mi a véleményük a munkástanácsokról? B. J.: — Egyetértünk azzal, hogy az érdekvédelmi szervezetek sokasodjanak, s legyen közöttük egyfajta egészséges versenyszellem. Ezért elfogadom a munkástanácsok létjogosultságát. A vállalatnál is azt mondtam, ha a munkástanácsok csak egy forinttal több bért tudnak adni, mint amennyit a szakszervezet kiharcolt, akkor elsők között fogom kezdeményezni a létrehozásukat. — Miként látják a privatizáció problémáit és hogyan vélekednek a munkanélküliségről? B. J.: — Belátjuk a privatizáció szükségességét, valódi tulajdonos nélkül nem •lehet piacgazdaságot építeni. Ugyanakkor, elengedhetetlennek tartjuk a dolgozók részesedését abból a vállalati vagyonból, melyet ők hoztak létre, ők termeltek meg. Megmondom őszintén, mi ingyen részvény kibocsátása méllett vagyunk, ami után az állam kamatot fizetne. Szoros összefüggést látok a privatizáció és a munkanélküliség között. Az utóbbit, ahol csak lehet, el kellene kerülni. N. M. J.: — Messzemenően kiállunk a dolgozói részvény mellett, de nem úgy, ahogy a törvény előírja. Mi keve- sell'jük a 10 százaléknyi felső határt. Ez sérti a dolgoN. M. J.: — Engem nem zavar még az sem, hogy az MDF felkarolta a munkás- tanácsokat Nem baj az, ha a szakszervezet vagy a munkástanács valamelyik párthoz kapcsolódik. Hiszem, a demokrata fórum sohasem kardoskodott volna a munkástanácsok létéért, ha a hagyományos szakszervezetet be tudta volna kebelezni. S mivel erre irányuló kísérlete kudarcot vallott, más lehetőség után nézett. Sajnálatos, hogy a munkástanácsok egy része a szak- szervezetek ellen alakul. Elképzelhetőnek tartok a két szervezet , között valamiféle munkamegosztást. Mire gondolok? A munkástanács felügyelné a .tulajdonnal és a működtetésével, tehát a vállalat irányításával kapcsolatos dolgokat, a szakszervezet pedig a hagyományos tevékenységét látná el: a bérrel, a szociálpolitikával összefüggő érdekvédelmet. V. B.: — Én már azt sem értem, miért gondolja bárki is, hogy elleneznénk a munkástanácsok létrehozását? Még a régi SZOT idejére esett a kezdeményezés, amikor magunk hirdettük a munkástanácsok megalakításának szükségességét. Mi csupán az ellen próbálunk szót emelni, ne egymás ell- len alakuljunk, ne tördeljük szét az érdekvédelmi munkát szervezetek közötti csatározásokkal. zók érdekeit. Feltételezhetően a munkanélküliség — néhány kivételtől eltekintve — elkerülhetetlen. Tehát erre készülni kell, a tehető legemberségesebb megoldást választva. A szakszervezetnek, rendszeres segély formájában, anyagilag is támogatni kell az átmenetileg munka nélkül maradtakat. Nem ártana az sem, ha a kormány munkahelyteremtő beruházásokon is tömé a fejét, nemcsak a munkanélküliség kezeléséről vitatkozna. V. B.: — A privatizációval kapcsolatos véleményekkel egyetértek. A munkanélküliségről annyit, hogy szerintem az adminisztratív területen várható nagyobb létszámcsökkentés. A vasasok az átképzések és a munka- nélküliek támogatására külön alapítványt hoztak létre. Papp János Az elmúlt évben tagadhatatlanul előtérbe került a tájékoztatásban az államhatárok őrizetének kérdése. Az ismert romániai történelmi folyamatok, a menekültáradat. az orosházi határőrke- rület feladatrendszerét nagymértékben átformálták. Tevékenységének megítélése és általánosítása határőrizeti vonatkozásban hangulati tényezővé válik. Ahhoz, hogy államhatárunk őrizete hazánk érdekeinek mindenkor megfeleljen, elengedhetetlen a határőrizet munkájának a határterületi lakosság részéről történő közvetlen erkölcsi és gyakorlati támogatása, amely csak akkor bír kellő tartalommal, ha az érintett állampolgár ismeri és érti a befolyásoló tényezőket, körülményeket. A kerület határszakaszán — Békés megye teljes, Csongrád és Hajdú-Bihar megye egy részén — továbbra is folyamatos a menekültek zöldhatáron való átjö- vetele. Elgondolkodtató azonban ezek összetétele. Közel 50 százalékuk román nemzetiségű, csak románul be- szélő állampolgár. Értelmiségi ez évben 2 fő jött be, a többi gyári, mezőgazdasági, illetve segédmunkás, sőt 20 százalékuk tanuló, 12 százalékuk pedig munkanélküli. Csaknem 100 főről (16 százalék) derült ki, hogy büntetett előéletű, de ez nem tükrözi a valós számot, mivel a tettüket fel nem fedők ellenőrzésére nincs tehetőség. Jelentős a köztörvényes bűnözők száma, 10 százalékuk gyilkosságot, erőszakos nemi közösülést, rablást, súlyos testi sértést követett el hazájában. Romániában. A magát menekültnek vallók 35 százaléka eleve Magyar- országon keresztül nyugati országokba akar kijutni, de meghallgatásukkor a tiltott határátlépést elkövetők jelentős része az ideiglenes letelepedést kéri, félve a visz- szaadástól, holott igazi szándékuk a már említett országokba való kijutás. Rendszeres a hatóság félrevezetése céljuk elérése érdekében. Megnövekedett a tiltott határátlépéssel párosuló bűn- cselekmények, elsősorban az árucsempészések száma. Különösen figyelemre méltó a cigány nemzetiségiek lóval való üzérkedése. A Romániában lopott lovakat — számuk a négyet, ötöt is eléri, egy alkalommal —a határon átvezetik, magyar cigányoknak eladják, a viszszacsempészett forintot hazájukban 1,5-3 tejért eladják. A leírt és napjainkban is megtevő cselekményeknek veszélyességét nem szükséges kommentálni. Az viszont tény, hogy elenyésző azoknak a száma, akik valódi politikai ok miatt választják az államhatár megsértését, mivel ezen állampolgárok tisztességes úton, útlevéllel a határátkelőhelyeken keresztül jöhetnek Magyarországra. Egyre inkább felvetődik határterületi lakosságunk körében, hogy mi tesz a határsértést elkövetőkkel. Azok. akik valóban politikai menekültek, ideiglenes letelepedési engedélyt kapnak a megyeszékhelyeken működő menekültügyi koordinációs bizottságoktól. A többi, magát menekültnek nevező, az illetékes megyei bizottságok döntése alapján visszaadásra kerül a román határőrizeti szerveknek. Figyelmet érdemel ezzel párhuzamosan a turizmus erőteljes fellendülése is a román határon. Sokatmondó szám az, hogy a személyforgalom 82,88 százalékát román, míg csak 6,1 százalékát magyar utasok teszik ki. Az orosházi határőrkerület feladatát a törvényekben meghatározottak szerint látja el. A lakosság segítségének mindenkori állapota feltételezi, hogy ez milyen eredményességű. Nem kétséges, hogy a hazaszeretet tartalmazza az érte való kiállást, amelynek része, hogy a határainkat illegálisan átlépve csak olyan emberek kapjanak tehetőséget letelepedésre, akiknek szándéka tiszta, de elfogadható okok miatt — politikai üldözöttek — nincs más választásuk. Az orosházi határőrkerület parancsnoksága köszönetét fejezi ki a ..határterületen élő lakosságnak azért az együttműködésért, amely a Magyar Köztársaság államhatárának ránk bízott szakaszán nap mint nap megnyilvánul. Reméli, hogy a határőrizettel összefüggő kérdések reális ismerete, a határőrség személyi állománya valamennyi tagjával való személyes kapcsolattartás szorossá teszi az azonos célokért történő cselekvést, amely hazánk államhatárát megsértő, nem kívánatos személyek kézrekerítésében jut kifejezésre. Papp Imre László, határőr őrnagy Ingyen részvény — munkásrészesedés a két falu rossza Kunágota megkönnyebbült Ismét rács mögött A kunágotaiak percekig nem jutottak szóhoz, s hüledezve figyelték, amikor néhány hete hazatért az a két fiatal gyerek, akikről úgy tudták, részük volt Multyán Lajos agyon- verésében. Gyűjtötték is az aláírásokat, közben erősödött bennük az elszántság a közbiztonság és a nyugalom kivívásáért. Hogyan is engedhették ki őket az előzetesből, amikor ilyen súlyos bűncselekménybe keveredtek? — kérdezték, amikor szerkesztőségünkbe telefonálva magyarázták, miféle közállapotok uralkodnak Kunágotán. Nos, Békés megye főügyésze, dr. Kovács László is megütközött azon a történeten, amely lapunk június 26-1 számában megjelent. Az ügy ugyanis sokkal bonyolultabb volt. mint első pillantásra tűnt, ráadásul az információk is megakadtak valahol Battonya és Gyula között. Lássuk, hogyan is göngyö- lődött a Multyán-ügy február óta (amely, mint látni fogjuk, nem csupán a szerencsétlenül járt kunágotai gépkocsivezető agyonverésé- ben merült ki). A két 17 esztendős fiú bizony alaposan belebonyolódott a tragédiával zárult verekedésbe, igaz. ma még nem tisztázódott. hogy a főgyanúsított, Nagy Zoltán mellett milyen szerepük volt február 5-én késő éjszaka. Nem tudta ezt a battonyai ügyészség sem, hiszen a vizsgálatot a gyulai ügyészség folytatta. Az viszont már csöppet sem mellékes, hogy Battonyán is gyarapodik egy akta, ugyanennek a két fiatalnak a törvénytelenségeit tisztázandó. Történt ugyanis, hogy szilveszter óta mindketten belekeveredtek mindenféle sötét ügyekbe, rablásokba, betörésekbe. Sokáig előzetes letartóztatásban voltak, sőt, a rendőrség kérte annak meghosszabbítását is, de a battonyai ügyészség nem kezdeményezte a bíróságnál, mondván, a rendőrök fejezzék be a nyomozást, a gyanúsítottakat pedig szabadlábra helyezték. Nem is sejtették, hogy időközben a Multyán-ügyben is tisztáznia kell magát a két gyereknek. Azóta persze minden részletkérdés tisztázódott, sadu- haikodók a múlt héten újra rács mögé kerültek, míg felnőttkorú társuk, Nagy Zoltán jelenleg elmeorvosi megfigyelés alatt áll. A nagy ijedtség után tehát Kunágota ismét megkönnyebbült, s kíváncsian várja a folytatást, immáron a bírósági tárgyalóteremből. L. E. Olasz gyártmányú filterezőgépeken percenként 125 darabot csomagolnak, mintegy 7-fajta teából a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat Békéscsabai tizemében. A filteres teákon kívül még húszfajta specialis keveréket is készítenek, közei százféle gyógynövényből Fotó: Verese Erzsi
