Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-10 / 160. szám
188». Julim IP., kedd o Az orosháziak tiltakoznak Az elmúlt héten, csütörtökön és szombaton bizonyára sokakat késztetett megállásra az a tiltakozótábla, melyet az orosházi Könd úti ABC előtt állított fel a kisgazdapárt, s az MDF helyi szervezete. A forgalmas csomópontban nagyhangú asz- szonyságok, felháborodott vásárlók adták kézből kézbe a tollat, hogy aláírásukkal is megerősítsék: tiltakoznak a fagyizó építése ellen. — Hová tegyük a kerékpárokat, a gyerekkocsikat, ha nem marad talpalatnyi hely sem? — méltatlankodik egy idős úr. — Ki az az arcátlan ember, aki fát kivágva, a gyalogátkelőhely elé építi ezt a monstrumot? — dohog egy anyuka. * — A rendelőintézetnél sem engedtük meg, hogy butikot építsenek, itt sem lesz a fa- gyizóból semmi! — csattan fel egy harcias vásárló. — Én is aláírtam a tiltakozó levelet, mert úgy érzem, csak így szerezhet a lakosság érvényt jogainak. Az itt a nagy baj, hogy ahol a pénz, ott a törvény... — nem folytatja mondandóját az aláíró, hanem átadja a tollat a soronkövetkezőnek és továbbáll. Záporoznak a kritikus megjegyzések az építőre, a tanácsra, a vendéglátóra és még ki tudja, kire, mire. Az emberek nem győzik hangoztatni: eddig is kénytelenek voltak betonrengetegben élni, legalább ott ne vegyék el azt a lélegzetvételnyi helyet, ahol nem muszáj. Mennyivel jobb lenne, ha ' betonvas helyett inkább parkosítana a vállalkozó, vagy jótékony célra adakozna. Az aláírást gyűjtő pártok álláspontja: messzemenőkig támogatják a vállalkozói kezdeményezéseket, de nem minden áron. Az építkezés előtt tájékoztatni kellett volna a lakosságot, meghallgatni a többség véleményét. A kisgazdák és az MDF-esek követelik, vizsgálják felül,, hogyan lett közterületből magánterület?! , cs. j. Fotó: Szűcs Lászlóné Tíz nap szép környezetben Ők is nyaralhatnak! A kislány semmi pénzért el nem engedné. Sanyi kezét. Amerre bátyja megy, arra veszi az irányt ő is: követi a pingpongasztalhoz, a focipályára, a tv elé. Különösen összetartozik most a két testvér, hisz idegenek még itt, a szanazugi táborban. No, meg együtt izgulnak apuért,- aki csak így — hogy tíz napig jó helyen tudja őket — vonult be nyugodt szívvel a kórházba. Kati mosolygós, szőke kislány. Nem telik unalmasan a szünideje, hisz a tanyán — ahol szüleivel és hat testvérével él — sok a jószág. Segíteni kell anyunak malacot, csirkét etetni, füvet szedni, ebédet főzni. A család még soha nem volt nyaralni, hogy is telne nekik ilyesmire? így hát Kati örül, hogy itt táborozhat, ráadásul vele van az unokatestvére is. A három srác jó ideje üti a pingponglabdát. — Tessék számolni! — villantja ránk Matyi huncut, kék szemét, ö aztán csöppet sem félénk. Már az első nap otthon érezte magát a táborban, igaz, ebben közrejátszik az is, hogy nem egyedül jött a családból. Különleges tábor ez, hisz a Békéscsabai Családsegítő Szolgálat először szervezett nyári programot nehéz kö- rülméhyek között élő családok gyerekeinek. — Hatvan, 6—14 éves korú gyereket tudunk üdültet- ni az idén — tájékoztat Csereiné Árgyelán Anna táborvezető, a családsegítő munkatársa. — Részben pályázaton nyertük a szervezéshez szükséges pénzt; a családokra csak minimális költség hárult. A különösen rossz körülmények közt élőknek semmit sem kellett fizetniük. A szülők nagy örömmel fogadták ezt a lehetőséget, hisz családi nyaralásra a mai árak mellett nem is gondolhattak. Tíz napig egészséges, szép környezetben, biztonságban tudhatják a gyerekeket, s ez nagy könnyebbség, különösen az egyedül élők számára. Segítséget is kaptunk. A táboroztatáshoz hozzájárult a városi tanács ifjúsági és sportosztálya, a Kakas ABC- ből 65 tábla csokoládét küldtek, a konzervgyár üdítőket adott kedvezményes áron. Bár ma nem éppen strandolásra alkalmas az idő, senki sem unatkozik. A nagyobbak önismereti játékkal töltik a délelőtt egy részét; s ez több mint szórakozás. A kicsik gyurmáznak, rajzolgatnak, vagy megnéznek egy jó videofilmét. A délutánt házibajnokságok teszik izgalmassá, de lesz műsoros est, egészségügyi vetélkedő, tábortűz is. Azért a nap fénypontja mégis a fagyis délutáni látogatása. Akkor elő a pénztárcát és futás! Nincs félnivalója annak sem, akinek nem volt, vagy már elfogyott a zsebpénze; mindig akad felnőtt, aki befizet egy fagyira. G. K. Önismereti játék a nagyoknak Fotó: Kovács Erzsébet Egy napirendi pont—egy nap Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) mánykoalíció legerősebb pártjának képyiselője a délutáni vitában szemléletesen megfogalmazta: a jelek szerint más szemmel olvasta az önkormányzati' törvény tervezetét, mint ellenzéki képviselőtársai. Az eltérő pozíciókból fakadó • megközelítésnek tudható be, hogy miközben a kormánykoalícióban helyet foglaló pártok törvényhozóinak egy része, erős érzelmi töltésű felszólalásokban jobbára az ön- kormányzati törvény korszakos jelentőségét igyekeztek kidomborítani, addig az ellenzékhez tartozó képviselők, főként szakmai indíttatást követve, az önkormányzatok várható működési feltételeinek szempontjából a beépített garanciális elemeket kutatva vették bonckés alá a javaslatot. Az általános vitán belül egy kisebb, de horderejét tekintve nem mellékes polémia robbant ki a vita vége felé, elsősorban a frakcióvezetők részvételével az ön- kormányzati témakörben döntésre váró kérdések kétharmados, illetve egyszerű többségű elfogadását illetően. A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról, valamint az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat egész nap tartó, több mint 5 és fél órás általános vitáját este 6 óra előtt néhány perccel rekesztette be az elnöklő Szűrös Mátyás, bejelentve, hogy a kérdéskör tárgyalását a következő ülésen, jövő hétfőn folytatják. Mivel a képviselőkre még több tucat indítvány megtárgyalása vár, a Házbizottság olyan intézkedések megtételét tartja indokoltnak, amelyek segítik a hatékonyabb munkát, nem sértve a képviselők jogosítványait. A Házbizottság ülésén egyetértés volt abban, hogy egy ülésre minden képviselőcsoport legfeljebb három interpellációt vagy kérdést nyújtson be. Az interpellációk ismertetésére öt perc, a válaszra két perc áll rendelkezésre. A kérdés elmondására három perc jut. A Házbizottság egyetértett abban is, hogy a napirend előtti rendkívüli ügyekben a képviselőcsoport nevében kapjanak szót a törvényhozók. E szándékukat a frakció vezetőjével előzetesen egyeztetni szükséges. A Házbizottság egyetértésével már mától az ülések 10 Órakor kezdődnek. A soros elnök. Szűrös Mátyás kérte, hogy ezeket az ajánlásokat az Országgyűlés vegye tudomásul. Ezután az Országgyűlés — a tárgysorozatban szereplő temérdek témakörre való tekintettel — úgy döntött, hogy a rendkívüli ülésszak idején minden szerdán, délután 14 órai kezdettel rendkívüli ülésnapot iktatnak a Parlament munkájába. A most elfogadót! indítványnak megfelelően az Országgyűlés ma 10 órakor, vélhetően az 1990. évi pénzügyi egyensúly javítására szolgáló törvényjavaslatok és ország- gyűlési határozati javaslat megtárgyalásával folytatja a munkát. Csurka István és Varga Zoltán megyei MDF-képviselők a Parlament folyosóján András- falvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter társaságában Negyvenmilliárd forint értékű állami vagyon kerül magántulajdonba (Folytatás az 1. oldalról) gyors javítására és a szociális védőháló kiépítésének megkezdésére helyezi a hangsúlyt. Bebizonyosodott, hogy az éveken keresztül folytatott restriktiv pénzügyi politika semmiképpen sem kényszeríti ki a struktúraváltást. A vállalatok mindig kivédték a pénzügyi szigor szorítását, s a kölcsönös nem fizetések, az így kialakult sorbanállás rendszere révén előteremtették a hiányzó pénzt. Ez azonban az egész gazdaság ellehetetlenüléséhez vezet, így a legfontosabb teendő ennek a rendszernek a gyors, drasztikus felszámolása. Egyes becslések szerint a kölcsönös vállalati tartozások összege 150-300 milliárd forintra tehető. A tényleges, vagyis a nettó tartozások összege azonban ennek csak a töredéke, 40-45 milliárd forint. A kormány tervei szerint az első lépés az úgynevezett fekete lyukak, vagyis az igazán eladósodott vállalatok felszámolásának megindítása. 10-12 vállalatról van sző, amelyeket a kormány az Állami Vagyonügynökség révén államigazgatási irányítás alá kíván vonni, hogy megkezdhessék felszámolásukat. A vállalatok nagy többségének helyzetét a tartozások kölcsönös beszámításával, vagyis klíringkörök szervezése révén lehet rendezni. A Magyar Nemzeti Bank már hozzálátott ilyen akciókhoz, elsőként az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank számára folyósított 1 milliárd forint refinanszírozási kölcsönt, s a bank ebből 3 milliárd forint kölcsönös tartozást tudott partnerei közreműködésével rendezni. Azoknál a vállalatoknál, amelyek esetében egyik megoldás sem alkalmazható — 400-500 kis- és középméretű cégről van szó — még vitatott, hogy milyen eszközöket alkalmazzanak. Valószínűleg váltóleszámítolással biztosítják a szükséges forrásokat. A legeladósodottabb 10-12 vállalat felszámolása következtében még az idén számottevően növekedni fog a munkanélküliség, 40-60 ezer új munkanélkülivel számol a kormány. Budapesten a munkanélküliek többsége rövid időn belül el tud helyezkedni, vidéken, főleg a kritikus térségekben viszont tovább súlyosbodik a helyzet. További részletek kerültek nyilvánosságra az alkalmazandó privatizációs megoldásokról. Matolcsy György beszámolt arról, hogy a kormány egyaránt tervezi úgynevezett mintavállalatok — mintegy 30 gazdaságosan tevékenykedő cég — magánkézbe adását, valamint a nehéz helyzetbe jutott cégek privatizációját. A magántulaj donha adásnál a főszerep a Vagyonügynökségnek jut, amely várhatóan — a Parlament döntése nyomán — a kormány irányítása alá kerül. Első lépésként a privatizálásra kiszemelt vállalatok államigazgatási irányítás alá kerülnek. Ezt követően, attól függően, hogy milyen cégről van szó, különbözőképpen járnak el. A mintavállalatok — ugyanúgy, ahogy az IBUSZ-nál történt — részvénykibocsátással, az értékpapírok értékesítésével kerülnek magánkézbe. A programban szereplő centralizált nagyvállalatoknál a privatizáció a szervezeti egységek szétbontásával, új kis- és középvállalatok alakításával valósul meg. Ugyancsak • privatizálják a csődbe jutott cégeket, és sor kerül a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vagyonkezelő szervezetek magántulajdonba adására is. A jelenlegi számítások szerint első lépésben mintegy 40 milliárd forint értékű állami vagyon kerül magántulajdonba'. A tervezett privatizáláshoz rendelkezésre áll a szükséges forrás is. Erre a célra fordítják a két NSZK tartomány, Bajorország és Baden-Württemberg által a múlt évben felajánlott 250-250 millió márkás hitelkeretet, s rendelkezésre áll egy újabb 100 millió márkás hitelkeret is.
