Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-06 / 157. szám
lEHsUH&M--------------------M agánpatika Gyulán Ez a gond is megoldódott tegnap, az évi 25 ezer vendéget fogadó szállodában. Itt mindig kitalálnak és bevezetnek valami újat, érdekeset, ami a vendégek kényelmét szolgálja. Tegnap például a megye első magánpatikája nyílt meg a szállóvendégek, az ott dolgozók, valamint a környék lakóinak szolgálatában. A vállalkozó dr. Palovits Gyuláné nyugdíjas gyógyszerésznő — gyógyszerész-dinasztia tagja — garantálja, hogy itt személyhez szóló, minőségi kiszolgálásban részesül a beteg. Dr. Rácz László megyei főorvos nyújtotta át a gyógyüdülő-patika működési engedélyét a gyári készít- ményű gyógyszerek forgalmazójának. Az üdülőtől bérelt helyiségben — az üdülő A mini patika egyszemélyes orvosi rendelési idejéhez alkalmazkodva — egyelőre 9— 13 óráig tart nyitva a kisegítő gyógyszertár. Ebben a gyógyszertárban ugyanolyan áron és feltételekkel jut a beteg a gyógyszeréhez, mint az állami gyógyszertárakban. A recepttel érkezők a jogszabályok által előírt társadalombiztosítási támogatásban részesülnek. Bizonyosan hamarosan kidolgozzák majd országosan és megyénkben is a magánpatikákra vonatkozó részletes gyakorlati tudnivalókat, Fotó: Kovács Erzsébet az együttműködés lehetőségeit a megyei gyógyszertárvállalattal, az adózás, a nyilvántartás egyéb feltételeit. Ma még vannak tisztázásra váró elemek, talán ezért is kevés a gyógyszertámyitás- ra vállalkozó patikus. No, meg a nagykereskedelmi úton beszerzett gyógyszerek haszonkulcsa sem juttatja „gyors meggazdagodáshoz” a gyógyszerészeket. Mindössze egy kérelemről tudunk még, Orosházáról, ahol gyógyszer- készítést is terveznek. B. Zs. Gyakran sóhajtoztak a gyulai gyógyszálló idős, beteg vendégei: „Milyen jó, hogy itt az orvos a közelben, de kár, hogy távol a gyógyszertár!” A helyben megírt receptekkel a városba kellett gyalogolniuk, ami bizony azért csak nagy távolság fájós lábú, nehezen közlekedőknek. Egy vállalkozás A gyulai Dürer Idegenforgalmi és Kulturális Szolgáltató Kisszövetkezet — feltételezve, hogy a nyugati nyelveket, az angolt és a németet sokan szeretnék beszélni — gondolt egyet és nyári táborokat szervezett általános iskolásoknak. Június 13. és július 5. között három csoportban, 140-en tanulhattak Gyulán, a hagyományos és a korszerű re- laxás módszerekkel. A szövetkezet kezdeményezéséről és a mérlegről Kovács Erzsébetet, a tábor vezetőjét kérdeztük. — Számunkra is meglepő vcflt a nagy érdeklődés — mondta. — Sokkal többen jelentkeztek, -mint ahány résztvevőt elhelyezhettünk a kertészeti szakközépiskola Kétegyházi úti kollégiumában. Most még csak kisiskolásokat fogadtunk, de jövőre szeretnénk bővíteni a hallgatók körét gimnazistákkal, egyetemistákkal, a vállalatoknál, intézményeknél dolgozó felnőttekkel. — Eszerint megérte a szövetkezetnek ilyesmire vállalkozni? — Azt hiszem, senki nem fizetett rá ... Igaz, nem volt olcsó mulatság, köszönhetően a relaxás módszerért fizetendő jogdíjnak és az ÁFA-nak. Ezért jövőre, hogy ne csak a tehetősek gyerekei jöhessenek, részletfizetési kedvezménnyel is megpróbálkozunk. — Sokfelé rendeznek nyáron nyelvi tanfolyamokat, év közben is lehet keresni tanárt. Mivel magyarázható mégis az országos figyelem? — A tábor közösségteremtő varázsával, jóízű kirándulásokkal. Nem kellett délután hazamenni, vagy a nyelvlecke végeztével a tanártól. Emellett játékos formában a kezdők barátságot köthettek a választott idegen nyelvvel, a valamennyit tudók elmélyíthették ismereteiket. A táborok gyulai tanárai, Tóthné Sípos Ilona, Reisz Ádám, Remeczki Zsuzsa és Pete István elégedettek, mert a gyerekek szép tudással utazhattak haza. Hogy példákat is mondjak: a záró tábortüzeknél már angol, német nyelvű verseket, színdarabokat adtak elő, vagy szintén e nyelveken, idegenvezetést tartottak egymásnak Gyula nevezetességeiről. Az Eger melletti Sírokról egy tanárnő a relaxás módszer hatékonyságát jött tanulmányozni. Magával hozta tíz diákját is... Érdekes volt megtudni, hogy többnyire értelmiségi szülők küldték el gyerekeiket. \ Úgy látszik, ők már tudják, ahány nyelv, annyi ember ... — Fogalmazhatok így: a kisszövetkezet ezúttal nyelv- oktatást „szolgáltatott”? — Vajlóban, De hozzáteszem: á magánvállalkozást miért ne lehetne közösségi cétokra, netán a kultúra támogatására fordítani, ha már az állami oktatás nem birkózik meg a feladattal? Figyelmet érdemel a Dürer Kisszövetkezet felajánlása is: a helyi 3. számú, tagozatos iskola hat legjobb németes tanulóját ingyen fogadták. Sz. M. Vezérigazgató a munkástanács elfitt 1990. július 6., péntek Táncsicsra is emlékezik a Csorvásiak Baráti Társasága Egy szál hérics a szívük fölött A csorvási határ egy parányi szegletének Európa-szerte ritkaságszámba menő védett virágát, a tavaszi (volgai, erdélyi?) héricset választotta jelképéül a Csorvásiak Baráti Társasága: kis jelvényen örökitették meg a növény ritkaságot. A két éve alakult egyesület tagjai külön-külön csoportokba tagozódva vállalkoznak a hagyományok őrzésére, a környezet védelmére, .illetve a településről elszármazottak összefogására. A& önfenntartó egyesület, 100 tagjával, jelenleg — a politikai pártokat is beleértve — Csorvás legnagyobb létszámot magáénak tudó társadalmi szervezete. Dr. Tóth-Molnár Antal, a baráti -társaság elnöke elmondta, hogy a tagok házastársait, gyermekeit is igyekeznek megnyerni: pártoló tagokká fogadják őket. Szabó István alélnök — aki egyben az elszármazottak baráti körének Budapesten élő elnöke — a társaság munkájáról így beszélt: — Márványtáblával emlékeztünk meg Csorvás 1217-es oklevéli említéséről, s rövidesen ilyen módon gondolunk vissza Táncsics Mi- hályra is, aki Orosháza és környékének országgyűlési képviselője volt. A II. világháborúban elesettek, eltűntek előtt tisztelegve, emlékművet állítunk fel. Makettjét hamarosan közszemlére tesszük. — A hagyományteremtést szerettük volna szolgálni az aratónap idei, harmadszori megrendezésével is — egészítette ki Szilágyi Menyhért tanácselnök a hallottakat. — Kutatómunkával tárjuk fel Bartók Béla szüleinek' házasságkötését is, amelyre — talán sokan nem is tudják — a csorvási katolikus templomban került sor. A társaság tevékenységéről rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot a Csorvási Híradóban. Ez utóbbit az elszármhzottak is rendre kézhez kapják, éljenek akár itthon, akár Csehszlovákiában, Olaszországban vagy az Amerikai Egyesült Államokban. Szabó István a társadalmi kezdeményezésre alapított díszpolgári cím idei odaítéléséről a következőket mondotta: — Tavaly Gulyás Mihály iskolaigazgató, a katolikus egyház kántora érdemelte ki a 80. születésnapján átadott elismerést. Már megtettük idei javaslatunkat is. Nem lenne illdomos döntés előtt kifecsegni a baráti társaság ajánlását. Annyit talán mégis megjegyezhetünk: ha a tanácstestület is elfogadja a társaság jelöltjét, akkor — a falu lakói szerint is — újra méltó helyre kerül a díszpolgári cím. K. A. J. Nem lesz kopogtatícétiula Tarhosi kurzusok a zenei napokon A július 29-ére kiírt népszavazás lebonyolítása némileg el fog térni a tavaly megismert gyakorlattól — mondta Tóth Zoltán, a BM Választási Irodájának vezetője. A választópolgárok ez alkalommal nem kapnak külön értesítést (kopogtatócédulát) a névjegyzékbe történt felvételükről. A névjegyzékek természetesen elkészülnek, és a helyi tanácsokon meg lehet tekinteni őket. Ott lehet jelezni a lista összeállításával kapcsolatos problémákat is. A panaszokat a helyi vb-titkár bírálja, de döntése ellen még bírósági fellebbezésre is mód van. A szavazásra ugyanozkban a helyiségekben kerül majd sor, ahol az országgyűlési képviselőkre is voksolhattak az állampolgárok. A szavazóhelyiségefc pontos címét plakátokról és a tanácsok ügyfélszolgálati irodáiban elhelyezett címjegyzékekből is meg lehet majd tudni. A július 1-je előtt lakóhelyet változtatott választópolgárok már az új lakásuk szerinti névjegyzékben szerepelnek. A békés-tairthosi zenei napok keretében minden évben rendeznek különféle tanfolyamokat. Ezt az egy-két hetes, posztgraduális képzési formát a jövőben intézményesíteni is szeretnék. A tarhosi karvezető-továbbképző tanfolyamra — melynek vezető tanára Hollerung Gábor — 12-en jelentkeztek. A tarhosi karvezető-mesterkurzusra heten. Ennek tanárai: Jürgen Jürgens Németországból és Krikor Csetinyan Bulgáriából. Művészeti vezíető Gulyás György. Tegnap délután, a békési zeneiskolában. a hallgatók be-, mutatták, mit tudnak. (Az előzetes tervek ellenére a mesterkurzus kamagyi versenye aizonban elmaradt.) A záróhangversenyen a karnagyi tanfolyam résztvevői a helyi gimnázium leánykarának előadásában felhangzó műveket vezényelték. A mesterkurzus „tananyagát” pedig egy alkalmi, negyventagú vegyes kar mutatta be, természetesen egy-egy hallgató dirigáláséiban. Ezzel azonban még nem ért véget a tarhosi tanulás időszaka. Szombaton kezdődik ugyanis a nemzetközi kürtkurzus, amelyre a viliág számos tájáról mintegy 70-en jelentkeztek. Vezető tanár Tarjáni Ferenc. Közreműködő oktatók: Francis Orvai az USA-ból, Kökényessy Miklós é^ Szilágyi Pálma Debrecenből. Kürtkurzust, nemzetközi részvétellel harmadik alkalommal rendeznek a békés-tarhosi zenei napok keretében. Körösladány központjában Hat tonna veszélyes hulladék (Folytatás az 1. oldalról) — A régi faipari üzemünk udvarán — magyarázza az elnök — mintegy 60 hordóban hat tonnányi festékiszapot tárolunk. Többek között fém öltözőszekrényeket is gyártunk, bevonásukra Trinát festékeit használunk, ennek maradványait hordókba gyűjtjük, és időnként az említett helyre szállítjuk. Már évek óta itt halmozódik fel, ugyanis nem találunk olyan tároló céget, amely ezt fogadná. — Sajnos, az országban a festékiszap megsemmisítése és központi tárolása nem megoldott, mindenki úgy helyezi el, ahogy tudja — kapcsolódott beszélgetésünkbe Simon Vince főmérnök. — Egyébként ez a festékiszap nehézfémtartalma miatt másodfokú veszélyes hulladéknak számít. Nyerges László elmondta azt is, hogy június végén, a Körkövizig hatósági osztálya átfogó környezetvédelmi ellenőrzést tartott náluk, ami a veszélyes hulladékok tárolására, gyűjtésére, és értékesítésére terjedt ki. A vizsgálat során alapvetően mindent rendben találtak, csupán a festékiszap tárolását tartották szabálytalannak. Az elnök ígéretet tett arra, a veszélyes hulladékot két héten belül a telephelyükre szállítják, és ott az előírás szerint féítetős szín alatt, betonozott területen műanyag hordókban tárolják majd. m A politikai élet változása magával hozza a gazdaság átalakulását is, amelynek egyik mutatója: a növekvő számmal létrejövő vállalati munkástanácsok. A dolgozók végre ténylegesen saját ma- fiuk akarják kezükbe venni sorsuk irányítását, az eltelt évtizedek szólamai helyett valós tulajdonosok akarnak lenni, és a munka után reális bért szeretnének kapni. A május 25-én, Mezőhegyesen még titokban megalakított Nagy-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemének munkás- tanácsa megtartotta munkásgyűlését. A meghívottak között volt dr. Szalóki István vezérigazgató is, akit külön tisztelettel köszöntöttek, hiszen ebben a minőségében most állt először munkásgyűlés előtt. Berkes Imre, a munkástanács vezetőségi tagja megnyitójában kitért arra, hogy megbeszélést kezdeményezték a gazdasági vezetőkkel, de például az üzemigazgató válaszai nem voltak kielé- gítőek. Kifogásolták, hogy a szakszervezetet és a munkástanácsot nem illetik egyforma jogok. Minden segítséget megkap a szakszervezet, holott már 150-en kiléptek soraiból. A munkástanács elnöke, Setényi János a feladatokat fogalmazta meg, amikor kérte a vezetőket, hogy jól szervezett, magas értékű munkának teremtsék meg a feltételeit. Az egész gazdálkodásra legyen érvényes: munkabért csak tényleges termelés után fizessenek! Rámutatott a nagymértékű pazarlásra Az Alföldi Kőolajipari Gépgyár kardoskúti dúsgázüzemében rekonstrukció címszó alatt munkabérek kétszeri, háromszori kifizetése történt. Pénz híján áll a kacsalábán álló brigádház befejezése. A „kiváltságosok” potom pénzért leselejteztetnek eszközöket, vásárolhatnak, ezért a munkások joggal érzik, hogy ezeket elveszik tőlük. És a kiváltságosok még mindig az üzemben vannak. A tanács szeretné elérni, hogy a vállalat különválásával a dolgozók a 40 év alatt ki nem fizetett munkabérüket nevesített részvényként megkapják. — Együtt kell a legokosabb döntéseket meghozni, és én vállalom a felelősséget — mondta többek között a feltett kérdésekre válaszolva dr. Szalóki István. Majd beszélt a termelésről és az olajipar devalválódott imázsáról, melynek helyre- állítása igen fontos. Intézkedéseket is ígért a bér, az érdekvédelem és a szociális támogatások javítására. A munkásgyűlés résztvevőit azonban leginkább a dolgozói részvény foglalkoztatta, melyre konkrét és kielégítő választ a vezetőktől ezúttal sem kaptak. T. Zs. Festékiszap a fedetlen bordóban Fotó: Orav.iikl Ferenc