Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-05 / 156. szám
o 1990. július 5., csütörtök „Egyedem-begyedem világegyetem.. A szatmári Északi Színház Gyulán Szombaton: fesztivál Gyulán — várják a költőket is Magyar versek Ungvártól Párizsig |a Gyulai Várszínház, akkor történelmi dráma, nyári játék, komédia, de az operaest és a nemzetiségiek kulturális bemutatkozása is beletartozik a képbe. S 1981 óta még egy jellemző színfolt, új műfaj a színpadon: A magyar líra fesztiválja. Kitűnő versek — kitűnő előadóművészek tolmácsolásában. Mint az előőrs vagy a misszionárius, aki fontos küldetést teljesít. úgy jöttek el Gyulára a költemények, az üzenetek, a gondolatok, az érzések határainkon túlról, a környező országok magyar költőitől évről évre. Mostanig csak a versek jöhettek, de az idei randevún végre itt lesznek, itt lehetnek maguk a költők is. A meghívók időben elmentek, és Gyula várja reprezentatív vendégeit. Az „Előre küldött ének”, amelynek legelső megszólaltatásához némi bátorságra is szükség volt, az igazat mondta, nem csak a valódit. A nálunk és a szomszédainknál zajló nagy változások egyben a Várszínház vállalkozásának létjogosultságát is bizonyítják. A történelmi falak már 1982-ben befogadták „az ötágú síp” tötödik ágát, a New Yorkban, Párizsban, Londonban, Kanadában és Ausztráliában élő és alkotó szórványmagyarság költészetét. A hazai és a külföldi magyar líra legszebb alkotásaiból készült az idei válogatás. Ágh István, Bella István, Simonyi Imre és Zalán Tibor „képviselik” az itthoniakat. A Washingtonban élő András Sándor, az újvidéki Ács Károly, az ungvári Balia D. Károly, a Kanadából visszatelepült Faludy György, Kányádi Sándor Kolozsvárról, Székely János Marosvásárhelyről, a kassai Gál Sándor és még sokan mások a határainkon kívül születő, mégis a magyar nemzeti irodalomhoz, kultúrtörténethez tartozó verseikkel szerepelnek a július 7-ei, szombat esti premieren. omáromi, pozsonyi, újvidéki, kolozsvári, temesvári és nagyváradi színészek és előadóművészek mondják a verseket. A hazai előadók között hallhatjuk Bálint Andrást, Bánffy Györgyöt, Berek Katit, Hegedűs D. Gézát, Koncz Gábort, Kohut Magdát. A fő- szerkesztő Regős Sándor, aki a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójának élén a gyulai lírafesztivál ötletének megszületése óta a rendezvény egyik atyja, a rendező Bencze Zsuzsa. Az est létrejöttét a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya támogatta. Szakosított képzés... Korszerű követelmények Középfokú tanfolyam népművelőknek — Apu. honnan jöttek' és ki hozta őket el? — kérdezte egy hároméves forma kisfiú édesapjától hétfőn délután, a gyulai strandon. — Nem tudom ... — hangzott a válasz, amely kitérő után apa. s fia újra belemélyedtek az előadásba. A fúvón még sok kisfiú és kislány üldögélt, a zenés mesejáték izgalmas cselekményét. a tarka-barka ruhás színészeket figyelve. Nyál, madár, vadmalac, vadmé- hek, vízirigó, vaddisznó bácsi és a gonosz, ostoba lódarázs népesítették be az erdővé varázsolt színpadot, no és mindenekelőtt Kukucsi, akit csak a hasa érdekelt, meg Csipike, a törpe és Ti- petupa. a tündér. Az itthon is jólismert mesét Fodor Sándor, romániai magyar író írta, és belőle a színpadi változatot is. A hét elején három alkalommal a szatmári, azaz a Satu Mare-i — Tényleg. Mennyi pénzt, mi szerint és kiknek osztottak szét? — érdeklődtünk mi is a Központi Ifjúsági Alap idei felosztásáról. Legelőször azt tudhattuk meg, hogy ez a központi költségvetésből kiszakított pénz különböző ifjúsági közösségek nyári programjaihoz kívánt segítséget nyújtani. Minthogy az ifjúság részére adható anyagi támogatások napjainkban egyre csökkennek, így ennek a pénznek a szerepe (különösen az idén!) igencsak felértékelődött. Természetes jelenség tehát, hogy egyre többen szeretnének belőle részesülni. A pénzt eddig központilag kezelték, ebben az évben azonban a megyékre bízták a szétosztást. Az igényeket — pályázat útján — színház mutatta be Gyulán, Tóth-Páll Miklós rendezésében. A történet röviden eny- nyi: az erdőben kiüt a házasodási láz, és mindenki el akarja hagyni lakóhelyét. Csipike a szeretet elültetésével próbálja megtartani őket. Tehetetlen, itt is . . . Am megérkezik a hegyeken túlról Tipetupa, aki marad. Házasság köttetik, a gonosz lódarazsat legyőzi a közösség, és mindenki ünnepelhet. Alkalmi táncházban, melybe a színészek behívták a fürdőző gyerekeket is. „Házasodik a tücsök szúnyog lányát kéri dirmeg-dörmög a medve násznagy akar lenni mindenféle csúf bogár vendég akar lenni.” A dunántúli ugróstánc és a többi, Szatmárig terjedő magyarországi dallam, a „hegyeken túlról” érkező ének miatt 1988-ban, néhány előadás után Romániában betiltották a darabot. A szatmájus 31-ig lehetett benyújtani a megyei tanácshoz. — Kettőszázötvenöt pályázat érkezett — mondta Kozák Ferenc. — A rendelkezésünkre bocsátott pénz 680 ezer forint volt. Mindebből nem nehéz -kitalálni, hogy a nyolctagú bírálóbizottságnak bizony főhetett a feje. Kis pénz, sok jelentkező. S hiába állapította meg a bizottság, hogy szinte kivétel nélkül mindenkinek jogos a kérelme, ha egyszer az anyagiak behatárolták a lehetőségeket. Hogy a pénz ténylegesen oda . menjen, ahol legnagyobb rá a szükség, szigorúságra kényszerítette a döntéshozókat. így, mint később azt az ifjúsági referens elmondta, nem értékelték a határidőn túl érkezett vagy túlságosan „Az étel a legfőbb tétel” — pának hiányosan fogalmazott pályázatokat. Egyáltalán nem kaptak támogatást azok, akik csak erre a pénzre számítva próbáltak nyári programokat szervezni. Ezzel ellentétben viszont kiemelten kezelték a tehetséggondozást szolgáló táborokat, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek számára tervezett nyári programokat. Ezek alapján a megyei bírálóbizottság csaknem száz pályázatot értékelt úgy, hogy azok kisebb vagy nagyobb arányban részesülhettek a Központi Ifjúsági Alapból. A táborok, programok átlagosan öt-öt ezer forint támogatást kaptak. Természetesen volt néhány kivétel is. A legnagyobb összegű anyagi segítséget (20 ezer forintot!) azok a táborok kapták, ahol nagy létszámmal és hosszabb időre tervezték a nyári programot. Így a bé- kés-tarhosi gyógypedagógiai intézet káptalanfüredi, a Békési Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet békés-dán- foki, a Békéscsabai Családmagyarázza Kukucsi Tipetumári színház 1990-ben újra műsorára tűzhette a mesejátékot, melyét azóta is folyamatosan játszik. Történet ez a reményről, a szabadságról. a szeretetről, a tisztaságról. A színház, illetve a történet szereplői sok levelet kaptak a szatmári gyerekektől, az 1988-as előadások után. „Kedves Csipike!... A színdarabban gonosz törpe voltál, de valójában nem vagy gonosz, vannak jó tulajdonságaid. például, amit a színdarabban játszottál: tudtál jó barát is lenni, tanítottad az erdő lakóit, felébresztetted őtek.” — írta egy másodikos kisfiú két évvel ezelőtt. Az „egyedem-begyedem világegyetem” tele van csodákkal. Ezt mutatta meg a szatmári színház ámulatba ejtően, sok magyar nyelvű humort felvonultató gyermekelőadása. Hogy pontosan minek köszönhette a társulat a meghívást, nem derült ki, de a lényeg, hogy ittsegítő Központ szanazugi tábora és ezenkívül három ifjúsági üdülő építése részesült ebben a kiemelt támogatásban. Kozák Ferenc csupán egyetlen kérdésre nem tudott válaszolni. Arra, hogy mi leßz a Központi Ifjúsági Alap sorsa? — Az említett 680 ezer forint, amit szétosztottunk — mondta —, csak az első félévi része volt az ifjúsági alapnak. Hogy lesz-e másodig félévi, vagy egyáltalán megmarad-e az ifjúság számára ez a támogatás, azt ebben a változó világban nem lehet tudni. Hogy szükség van rá, azt a kétszázötvenöt pályázat igazolja. Egy közösség számára, még ha kevés is, de minden támogatás jól jön! Persze legjobb az lenne, ha minden tábo- roztatónak, vagy nyári ifjúsági programszervezőnek alanyi jogon járna állami támogatás. De hát ezt most még csak felvetni is illúzió lenne... Magyar Mária A kérdés egyszerűnek és mindennapinak tűnt. Miután megkaptuk az értesítést, hogy a megyei művelődési központ ez évben is meghirdeti a népművelők kétéves középfokú tanfolyamát, azt akartuk megtudni a szervezőtől, Pocsajiné Fábián Magdolnától, hogy vajon ezen a területen miiyen a szakember-ellátottság, azaz van-e elegendő népművelő ... ? A kérdés valóban egyszerű. A válasz azonban már korántsem. Kitűnt ez a feleletből is. — Attól függ, mit értünk a népművelő fogalmán. Mert valódi közösségfejlesztő egyéniség, aki már alkatánál fogva is arra törekszik. hogy az adott településen inspirálja az embereket, kevés van. Nagyon sok ilyenre lenne szükség, különösen manapság. — Ezt a kétéves tanfolya- 'mot mióta hirdetik meg és kinek? — Három éve indult az első csoport, ők már végeztek. Évente mintegy 20-an kapnak végbizonyítványt. Nemcsak a művelődési házak dolgozói jelentkeznek, hanem közművelődési felelősök, mozigépészek és mások. Ezzel a tanfolyammal szeretnénk segíteni az iskolák szabadidő-szervezőinek is, akik egy eligazításon kívül alig kapnak valamilyen támpontot munkájukhoz. — Továbbtanulnak-e a későbbiekben a tanfolyam résztvevői? — Ez változó. A művelődési házak igazgatói igen, a többiek kevésbé. Az első végzett évfolyamunkból/ azonban 15-en tanultak tovább a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola népművelés szakán. Egyszakos diplomát szereztek. A középfokú tan folyamot elvégzett Békés és Csongrád megyei érdeklődők számára hirdették meg ott, Szegeden ezt a képzést. — Amikor a most jelentkezők végeznek, addigra már más szerep és feladatkör vár a népművelőkre. Hogyan igazodik ehhez ez a tanfolyam? — A második év utolsó félévében lehetőséget kínálunk bizonyos szakosodásra. Nevezetesen szociális munkával foglalkozó, helyi lap- szerkesztői és közösségfejlesztői tevékenységekkel ismerkedhetnek meg a hallgatók, mert a jövőben leginkább ezen területek valamelyikén kell dolgozniuk . . . A középfokú népművelői tanfolyam szeptemberben indul, július 15-ig lehet rá jelentkezni Békéscsabán, a megyei művelődési központ címén. A kérvényező augusztus végén egy felvételi vizsgán vesz reszt, ahol népművelői, szakmai ismereteiről. tájékozottságáról, problémaié tó-képességéről és beszédkészségéről győződik meg a vizsgabizottság. A tanfolyam részvételi díja 8 ezer forint. K. K. .,Az a liba, vagy libe-luba” — kezdi a lódarázs (középen). „Az nem libe-luba, hanem Tipetupa” — tiltakoznak az erdő lakói Fotó: Kovács Erzsébet voltak... Sz. M. „Mondja! Mindenki ilyen keveset kapott?” Kik részesültek az idei Központi Ifjúsági alapból? Kozák Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának ifjúsági referense nem győzi felemelni a telefont. Hiába mentegetőzik, az ügyfelek hajthatatlanok. „Miért pont minket hagytak ki!?” — „Igazán többet is adhattak volna!” — „Mondja, mindenki ilyen keveset kapott?” — záporoztak a kagylóban a kérdések.
