Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-31 / 178. szám

Ismét lesz országos tűzoltó-zenekari fesztivál Gyulán Vigyázat, zenészek! fl vérfürdőbe hangszert vinni tilos! A tűzoltózenekari mozgalom több mint százéves múlt­ra tekint vissza a világban. A nyugati államokban máig is a legnépszerűbb események soraiba tartozik egy-egy ilyen zepekari találkozó, illetve fesztivál. Magyarorszá­gon a második világháború idején szűnt meg a tűzoltó­zenekarok országos találkozója, versenye. Ezzel eltűnt az egyetlen megmérettetést lehetőség az önkéntes zeneka­rok számára, s az egymással sohasem találkozó, elszi­getelten működő zenekarok (s ezáltal az egész tűzoltó­zenekari mozgalom is!) sorvadásnak indult. Kockázatvállalás a kultúráért A gyulai tűzoltóság éppen ezt ismerte fel, amikor-1988 augusztusában újra találko­zót szervezett az ország még aktívan működő tűzoltóze­nekarai számára. A minősí­téssel egybekötött találkozón azután a zenekarok ponto­san megtudhatták, hogy a többi zenekarhoz képest mi­lyen színvonalon játszanak, s ami a legfontosabb: a résztvevőknek alkalmuk nyílt megismerkedni egy­mással. Két évvel ezelőtt, augusz­tus 20-án este, amikor a gyulai vár melletti téren négyszáz zenész egyszerre szólaltatta meg hangszeréta találkozó gáláján, amikor a sötét égbolton megjelentek a fesztivál végét jelentő szí­nes tűzijátékcsóvák, a szer­vezők elhatározták, 1990. augusztusában újra vállalják a házigazda szerepét, s ha­gyománnyá teszik ezt a szen­zációsan jól sikerült találko­zót. Íme eltelt két év, s elér­kezett 1990 augusztusa. Fe­kete Józsefnét, az egykori szervezőt, a gyulai tűzoltó­ság technikai-pénzügyi elő­adóját arról faggattuk, va­jon lesz-e az idén tűzoltó­zenekari fesztivál Gyulán. Válasz helyett egy vaskos' dossziét tett az asztalra, ben­ne több száz hivatalos ihat: az idei rendezvény levelezé­sei. — Nemcsak a zenekarok, de maga Gyula városa sem tudta feledni azt a két évvel ezelőtti találkozót — mond­ta azután, és megint csak szavak helyett arra kért, nézzem meg a fesztiválról készült 1988-as videofelvé­teleket. A bejátszott képso­rok valóban azt igazolták, Gyula három napra ünnep­lőbe öltözött, az emberek ki­vonultak a terekre, utcákra, mindenhová követve a fel­lépő zenekarok dallamos muzsikáit. — Hát lehet ezt nem meg­ismételni!? — sóhajtotta Fe- keténé Teriiké, amikor a fel­vételek láttán még egyszer felidéződtek benne a tavaly- előtti események. Persze az idén, mint el­mondta, sok mindent más­ként szerveznek mint akkor, hiszen a gyakorlat a hibákat is megmutatta. Mindenek­előtt a fesztivál időpontját módosították. Míg tavaly­előtt augusztus 19-től 21-ig tartott a találkozó, addig az idén már 17-én elkezdődik, s még augusztus 20-a előtt befejeződik. Erre azért van szükség, ment a zenekarok közreműködésére, fellépésé­re augusztus 20-án általában a szülővárosok és falvak is igényt tartanak, hiszen — Az idei fődíj egy közel egy méter magas trombitás tűz­oltózenészt ábrázoló kerámia lesz. A képen még az égetés előtt álló figura látható ké­szítőjével, Földvári László karcagi kerámikussal. tegyük hozzá —. legtöbbjü­ket a helyi tanácsok finan­szírozzák. Azután tanulság maradt az is, hogy a minő­sítő fellépésen nem láthat­ták egymást a zenekarok. •Amíg. egy zenekar minősíté­se folyt, addig a többiek a város különböző pontjain térzenét adtak. Az idén ke- • vesebb lesz a térzene, vi­szont a zenekarok végignéz­hetik egymás minősítő hang­versenyét. Üjdonság lesz az is, hogy a városerdei, illet- ve szanazugi fürdőzők a víz­parton ízelítőt kaphatnak a tűzodtózenekarok repertoár­jából. — Ezt a lehetőséget a Vár­fürdő vendégeinek is szeret­tük volna biztosítani, ám a fürdő igazgatója elzárkózott ez elől — tette hozzá Fe- keténé. Végül a találkozót záró tűzijáték került szóba, amely szintén színvonalasabb lesz és hosszabb, mint a két év­vel ezelőtti. Fekete József - nével pedig abban marad­tunk, legközelebb augusztus 17-ért, a fesztivált nyitó fel­vonuláson találkozunk... M. M. Nem szoktam játszani sem totón, sem lottón, nem veszek sorsjegyeket, nem váltok nyereménybetétköny- vet: általában nem a sze­rencsében bízom. Most mégis — családi mércével mérve — jelentős összeget fordítok tombolára. Ez eddig magán­ügy. Amiért viszont most tombolát vásárolok, akár közügy is lehet. Hetek óta hallunk a Szarvas és Vidékében a szarvasi Vajda Péter Műve­lődési Központ sorsjátéká­ról. Célja: a színházterem székeinek felújítása. Min­den sorsjáték célja a pénz­szerzés. Csakhogy a jövede­lem felhasználása általában a titkok homályába vész. Itt a cél világos és nemes. Ugyanakkor különös is. Fel­vetődött kételyeimre keres­tem választ Mótyán Tibor­nál, a művelődési központ munkatársánál. — Miért kellett ezt a mód­ját választani a pénzszerzés­nek? — Nem szívesen választot­tuk ezt, hiszen általában nem tartozik a művelődési intézmények profiljába a vállalkozásnak ez az igen kockázatos formája. Széke­ink állapota azonban roha­mosan romlik. A felújítás közel 500 ezer forintba kerül, ennyi pén­zünk nincs. — Mennyibe kerül önök­nek ez a játék? — 300 ezer forint értékű nyereményt sorsolunk ki, 60 ezer forint a reklámköltség, a műsor és az egyéb költ­ség. — Nem veszélyes játék ez? Mi lesz, ha nem térül meg ez az összeg? — Az nagy baj lenne. A deficitet nincs honnan fe­deznünk. — Nem lett volna egysze­rűbb a 360 ezer forintot a székek felújítására fordíta­ni, s valahonnan pótolni a hiányzó százezret? — De igen. Csakhogy ne­künk egy fillérünk sincs er­re. A tombola nyeremény­tárgyait lefoglaltattuk, és ahogy a sorsjegyek ára be­folyik, úgy fizetjük ki. — Ha ez nem sikerül, az állásukba is kerülhet. Meg­éri? — Ha a saját érdekünket nézzük, akkor nem! De itt jóval többről van szó: egy város lakosságának kultu­rált fogadásáról. — Ezek szerint ezen a já­tékon mindenki nyerne, de mik a konkrét nyeremé­nyek? — Akár a francia Rivié­rára is elutazhat az, aki a legszerencsésebb. Fortuna kegyeltje az is, aki parabo­laantennát, színes televíziót, videomagnót, fagyasztószek­rényt, aranyláncot, BMX ke­rékpárt vagy órát, fényképe­zőgépet nyer. — Meddig lehet még tom­bolát venni? — Egészen a sorsolásig, melyet augusztus 10-én mű­soros est keretében fogunk megrendezni. Déri János, az MTV munkatársa vezeti a műsort. Fellépnek: Bojtor Imre és Urban Katalin nó­taénekesek, Lehoczky Zsuzsa opéretténekes, a Showder- duó. * * * Ennyi a beszélgetés. Ve­gyes érzelmekkel fogadtam a hallottakat. Azt hiszem, én nem mertem volna ilyen egyéni kockázatot vállalni, ezért tisztelem azokat, akik mertek. Viszont, ha e célra gyűjtést . indítanak, vala­mennyit biztos adtam vol­na. Most itt a lehetőség az „adományra”. Ha sorsjegyet veszek, hozzájárulok a szé­kek felújításához. Mivel a tombola helyi jellegű, sokkal nagyobb az esély a nyerésre, mint egy országos sorsjáté­kon." Miért ne lehetne most az egyszer szerencsém?! Kutas Ferenc Az 1988-as fesztivál díjnyertese a Dunaújvárosi Vasmű tűz­oltózenekara lett. Képűnkön a gyulavári kastélynál adnak térzenét (Archív) Sikerkönyvek Legszívesebben sosem fog­lalkoznék krimivel ebben a rovatban, csak szépiroda­lommal, értékes, élményt és ismeretet adó könyvekkel. Hogy időnként más műfaj is sorra kerül, annak több oka van. itt most csupán néhá­nyat említek. Sikerkönyvsorozatunk nem azzal a céllal indult valami­kor régen, hogy az olvasók ízlését egy irányba kénysze- rítsük, illetve, hogy ráeről­tetnénk bárkire egyéni igényt, mércét az olvasmá­nyok kiválogatásánál. Sok­kal inkább az volt az ere­deti szándékunk, hogy a gaz­dag könyvkínálat lehető leg­szélesebb skálájáról ajánl­junk érdekes újdonságokat, figyelembe véve a legkülön­bözőbb érdeklődési köröket, divathullámokat, valamint az eladók tapasztalatait. Ráadá­sul éppen nyár van, aki te­heti, szabadságát élvezi, mi­ért terhelnénk hát fajsúlyo­sabb irodalommal? Ennyi mentegetőzés talán elég is lesz. Ross Macdonald A barbár part című krimi­jét nyugodtan magával vihe­ti. aki nyaralni készül. Az 1983-ban elhunyt amerikai szerző a műfaj egyik nagy mestere. A búcsúpillantás, a Csipkerózsika, A kék pöröly után ebben a művében is arról a lenyűgöző és egye­dülálló. egyszerre csodálatos és félelmetes túlsó partról, a kaliforniai felső tízezer vi­lágáról fest megdöbbentő ké­pet. Gátlástalan és teljhatal­mú filmcsászárok és köny- nyűvérű színésznőcskék, nagystílű, dúsgazdag gengsz­terek és pénzhaj hász gyil- kosielöltek életébe enged bepillantani. S majdnepi elfelejtettem, pedig lényeges lehet, mert akár a bevezető magyaráz­kodáshoz még egy adalék:az amerikai Ross Macdonald könyveiben nemcsak izgal­makkal látja el bőven olva­sóit, hanem kitűnő elbeszé­lőkészségét, irodalmi erénye­it is csillogtatja. Így van ez A barbár partban is. A négy* évtizedig tartó, kényszerű szilencium idején — bár a hatalom szemében vörös-posztót jelentett a cserkészet — az egykori csa­pattársak szívéből, leikéből 6oha sem tűnt el az össze­tartozás érzése. Az viszont tény, hogy igazi cserkészta­lálkozókra a Körös-örégraj 1978 áprilisi összejövetelét kivéve, nem került sor. Az­után 1988 elején Gyenes Mi­hály apátplébános ösztönzé­sére Thiesz János, a Körös- kiscserkészek egykori pa­rancsnoka június 2-re talál­kozót hirdetett. A randevú­ra egytucatnyian mentek el, akik azóta is rendszeresen találkoznak. Megalakították a Békéscsabai öregcserkészek Baráti Körét, melynek tag­létszáma ma már meghalad­ja a százat. A beszélgetések során kiderült: annak elle­nére, hogy a politikai veze­tés 42 esztendőn keresztül a legkülönbözőbb módon fe­ketítette a mozgalmat, az öregcserkészek páratlan ér­tékű relikviákat — Petőfi- csapatzászlót, kürtöt, őrsi naplót, jelvényeket, kiadvá­nyokat, bélyegsorozatokat — őriztek meg, ezernyi fotóval együtt. Szerencsére! f BÉKÉSCSABA: CSERKÉSZVAROS Csabán az 1921—22-es tan­évben Vidovszky Kálmán ■ evangélikus vallástanár a Rudolf főgimnáziumban szervezte meg a város első, 184. számú Csaba cserkész­csapatát. Történelmi tény, hogy ezt megelőzően, már 1916-ban felhívták magukra a figyelmet Kálmán bá’ fiai, akik az őszi hónapokban, a csabai vasútállomáson az Erdélyből érkező menekülte­ket meleg teával várták, s ők kalauzolták el szálláshe­lyeikre a messziről érkezet­teket. Ekkor még nem tet­tek fogadalmat, de már iga­zi cserkészszellemben . tevé­kenykedtek. A gimnazisták után, 1922 és ’28 között a következő csapatok alakul­tak Békéscsabán: 225. számú Petőfi Sándor a polgári és felső mezőgazdasági iskola, 239. Munkácsy Mihály, az iparostanonc-iskola, 27. Ka­nizsai Dorottya, a polgári le­ányiskola, 568. Körös, a vá­ros, 572. Fáy András, a fel­sőkereskedelmi iskola csapa­ta. A taglétszám 60-100 fő között mozgott, viszont a Körös a kis- és öregcserké­szekkel együtt több mint másfél száz fiút számlált. A csapatok tekintélyes száma, valamint Vidovszky Kálmán kitűnő szervezőmunkája azt eredményezte, hogy Békés­csaba az V. szegedi kerület­ben előkelő helyet szerzett és kivívta a -„oserkészváros” címet. A Magyar Cserkész című lap a húszas évek második felében ggész sor, sikeres, helyi rendezvényről adott számot. Ezek közül — táv- « inati stílusban — néhányról. 1925. pünkösd. Szegedi, ma­ckói, vásárhelyi, gyomai, bat- tonyai, gyulai, szentesi, szarvasi, bajai, kiskunhalasi, s a helyi csapatok 700 tagja vett részt a csabai cserkész- napokon. Vasárnap este a mai Kórház utcai sporttele­pen tábortüzet rendeztek a nagyközönség számára. Hu­moros jelenetek, szólóének, tárogató- és kürtszólók, né­pi tánc, csatakiáltások válto­gatták egymást. Hétfőn reg­gel, lobogókkal, trombitaszó­val vonultak fel a csapatok. Délelőtt vívó- és úszóverse­nyeket .rendeztek. Délután nagy ünnepi -bemutatóra ke­rült sor. 1926. március. Ke­rületi, tisztitovábbképző tá­bor Genla-pusztán. 1927. jú­nius 12. A csabai csapatok együttes, ünnepélyes újonc- avattása. Ezen megjelent gróf Teleki Pál főcserkész. Itt vet­te át az életmentő kitünte­tésit Nádai József cserkész­tiszt. És még egy adalék a húszas évek végéről. 1929. április 13-án a vigadóbeli cserkészbál előtt, zeneszá- mökból és jelenetekből ösz- szeállitatt műsoros estet ren­deztek a csabai csapatok. A városi fiúcsapatok test­véries és közös munkálko­dásának elősegítését szolgál­ttá a „helyi bizottság” életre hívása. Ebben helyet kapott egy kormányfőtanácsos, a polgármester, több városi ta­nácsom iskolaigazgató, cser­késztiszt. Thiesz János 1927 novemberétől 1944 januárjá­ig vezette a bizottság gazda­sági ügyeit és a mai napig megőrzött pénztárkönyv el­árulja, milyen forrásokkal rendelkezett és hogyan tá­mogatta a csapatokat a he­o lyi bizottság. 1928-ban pél­dául a város adományából, a fogadalmi ünnepség, a Gyulai út melletti korcsolya­pálya, a különböző gyűjtések bevételeiből 2200 pengő folyt be a kasszába. Ebből az ösz- szegből így részesültek a csapatok. Csaba: 260, Petőfi: 221, Munkácsy: 391, Körös: 266, Fáy: 200 pengős támo­gatás. A csapatok saját be­vételeiket teadélutánok, tom­bolák, műsoros estek rende­zésével', kézimunkák árusí­tásával, a karácsonyi bazá­rok bevételével növelték. A táborozásokhoz a fiúk-lá- nyok maguk is hozzájárul­tak, viszont a vezetők — kapcsolataik révén, a nagy­kereskedőktől, malmosoktól élelmiszert, lisztet, a kato­naságtól takarókat, szalma­zsákokat kértek és kaptak. TÁBOROZÁS: A CSERKÉSZÉLET SAVA-BORSA A környékbeli erdőkben, a Bandika-fához tett hétvégi kirándulások vonzóak vol­tak. de a cserkészélet savát- borsát a hegyes vidékekre szervezett, nyári nagytábo­rok jelentették. Táborverés, zászlófelvonással kezdődő napi program, túrák, játé­kok, az újabb próbák telje­sítése sikerélményt adott a résztvevőknek. És az esti tá­bortüzek! Mókával, éneklés­sel eltöltött órák, az elcsen­desedő erdőben felhangzó, takaródéra hívó kürt hangja tette felejthetetlenné a két­N. K. autótulajdonosok! Igazi újdonság «I A SLIDER 2000 teflonkoncentrátum, megnöveli a motor és a sebességváltó élettartamát, 30%-kaI olcsóbb, mint a SLICK 50. Címünk: Generál Leányvállalata, BÉKÉSCSABA, Bartók B. u. 46—50. sz. Telefon: 24-788 28. Békéscsaba, amely egykor cserkészvárosnak számított Fejezetek a nyolcvaneszlendős magyar és békéscsabai cserkészet történetébél t

Next

/
Oldalképek
Tartalom