Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-30 / 177. szám
1990. július 30., hétfő II privatizálás első érintettjei — B miniszterelnök szerint december 31-ig — Kiskocsmától az áruházig Akiket a tőke szele már megcsapott Békés Megyei Vendéglátó-ipari Vállalat Csütörtökön Békéscsabán: a kormánypárti földprogram ismertetése és nyilvános vitája A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából a Békés Megyei Földhivatal az érdekeltek részére a TERMŐFÖLDTULAJDON RENDEZÉSÉRŐL szóló törvénytervezet ismertetését és nyilvános vitáját rendezi meg augusztus 2-án, csütörtökön délután 17 órakor Békéscsabán, az ifjúsági házban. A készülő törvény szempontjából igen fontos, hogy a kormánykoalíciós pártok megegyezése nyomán létrejött törvénytervezetről széles körben, minél több visszajelzés érkezzen a végleges parlamenti döntéshez. A Békés Megyei Földhivatal ezért kéri a pártok vezetőit, tagjait, az egyénileg gazdálkodókat, a mezőgazda- sági nagyüzemek vezetőit, termelőszövetkezeti tagokat, állami gazdaságok dolgozóit, a közigazgatás hivatalból érintett munkatársait és a földprogramban érdekelt lakosságot, hogy a törvénytervezet ismertetésén és vitáján minél nagyobb számban vegyenek részt. A nyilatkozatok elhangzottak: december 31-ig túl leszünk a privatizálás első lépcsőfokán. Antall József miniszterelnök jó héttel ezelőtt, az NSZK-ban tett látogatása során jelentette ki, hogy év végéig magánkézbe adják a különböző vendéglátóipar! egységeket, kereskedelmi üzleteket. Néhány nappal később az Állami Vagyonügynökség vezetője erősítette meg az elhatározás tényét, majd a Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára beszélt arrólj hogy 40 ezer vendéglátóegységet kell mihamarabb magánkézbe adni. Nagyjából-egészéből ennyi információja lehet honfitársainknak a privatizáció kezdetéről. De vajon mit szólnak mindehhez a leginkább érintettek? A kulisszák mögött vajon többet tudnak, vagy pedig — jó magyar szokás szerint — ott is nagy a bizonytalanság? Sorozatunkban először a Békés Megyei Vendéglátó-ipari Vállalat igazgatójával készített beszélgetést közöljük, majd az Univerzál Vállalat vezetője nyilatkozik, végül pedig az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat irányítója szólal meg. Víz, vízdíj, vízóra Az 1990. .július 9. hétfői számban megjelent „Ivásra jó?” című cikk félreérthető. Olyan utalások vannak benne, mintha a teljes újkígyósi vízműre vonatkozna a vízfertőzés. A Kőfüggvényében. Egy lakótelepi tömbház esetében a napi 6-700 literes vízfogyasztás háromtagú családnál lehetséges. A saját vízóra felszerelésével kapcsolatban vállalatunk a nagy érdekjál hatósági mérések szerint az utóbbi időben, beleértve július 2-át is, a vízmű által szolgáltatott víz bakteriális szempontból nem kifogásolt. Az, hogy a sörözőben a Köjál ivásra és pohármosásra nem adott engedélyt, arra utal, hogy a söröző belső vízellátó rendszere volt fertőzött. Valószínű, hogy az átalakítás során a belső vezetékrendszert nem fertőtlenítették ki szakszerűen. Ezt az új- kigvósi lakosok többsége is Így tudta, ezért nem alakult ki pánikhangulat a cikk alapján. Az 1990. július 16. hétfői számában megjelent „Tengernyi víz” című cikkre a következő választ adjuk. A tapasztalat szerint az átlagos napi vízfogyasztás normája 150-250 l/fő/nap, a komfortfokozat és a vízhasználati szokás lődésre való tekintettel részletes tájékoztatót adott a lakosság felé (pl. Népújság február 23.-1 szám, Dél-kelet című hetilap). Ennek lényege az, hogy a vállalat továbbra is a közős vízmérőn elfogyasztott vizet számlázza, egy összegben. Ezután a lakók egymás közötti megegyezés alapján osztják el (családonkénti létszám, saját vízmérő, lakószoba szám szerint) a vízdíjat. A lakásonkénti vízórát- üzemeltetésre átvenni a Jelenlegi jogszabályok és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 1139 1990. ügyiratszámú állásfoglalása szerint nem tudjuk. Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Szarvas János igazgató Tóth József igazgató először igencsak meglepődött, amikor hírül vette, hogy mi-- ért szeretnénk beszélgetni vele; „Hiszen még mi sem tudunk semmit, csak a tömegkommunikációs eszközök híradásaiból következtethetünk a kormány szándékára ” — mondta. — De mégis, mit szóltak Önök a 40 ezer vendéglátó- egység eladási szándékához? — Országos szakmai vita támadt arról, hogy mit takar a szám. Tudniillik nemcsak az állami vállalatok, hanem szövetkezetek, gazdaságok és egyéb gazdálkodó szervezetek is működtetnek vendéglátóegységeket, és ezek együttes száma jóval több, mint 40 ezer, amelynek az államiak legfeljebb a negyedrészét teszik ki. A megyében a forgalom 20 százalékát sem éri el az állami vendéglátás! Meglehetősen fufesa lenne, ha csak a valamikor a megyei tanács által alapított vállalatot kellene privatizálni. — Ha még az sem biztos, hogy mire gondolt a kormányzat, akkor könnyű feltételezni: az úgynevezett részletkérdésekben szintén a sötétben tapogatóznak. — Például a vagyonügynökség helyf képviselete még létre sem jött. Egyszóval nincs, aki az államot képviselje a privatizálás során, akire a vagyon kezelését bízhatnánk. — No de, közismert, hogy a privatizálás hónapokkal ezelőtt elkezdődött a vendéglátó vállalatnál. — Valóban, az érvényes jogszabálynak • megfelelően gazdasági társulások alakultak. S hogy az olvasóknak áttekintésük legyen vállalatunkról. most néhány számadatot vagyok kénytelen ismertetni. Mindösszesen 91 üzletünk van a megye városaiban, falvaiban, ebből saját kezelésű 61. Bérelt állami tulajdon 24 darab, magánszemélytől bérelt 6 darab. A hagyományos szoros elszámoltatásban mindössze a cukrászüzemünk dolgozik. Szerződéses rendszerű 25 darab, jövedelemérdekeltségű 1 üzlet, bérleti jogviszonyban 15 üzlet dolgozik, a többi pedig' az úgynevezett egyszerűsített jövedelemérdekeltségben. A privatizálások során a tőke bevonására törekedtünk, az üzletvezetők önálló kockázat- vállalására. Az állóeszközein- ket és ingatlanainkat nem vittük be a kft.-be! — Egy pillanatra álljunk meg ezen a ponton. Föl kell tenni a kérdést, hogy akkor a vállalat mivel szállt be a kft.-be, ha az épületeket és állóeszközöket megtartotta? — A vagyonértékelés ma a legkényesebb probléma, hiszen nincs olyan szervezet. amely erre hivatott lenne az országban. Ha valaki magasra értékeli föl a vállalatot, akkor azzal vádolják. hogy a régi helyzet megtartására törekszik. Ha pedig alacsonyan értékel, akkor a nemzeti vagyon elherdálása a vád. Ezért tartottuk fontosnak, hogy az 1989. december elsejétől március 31-ig megalakult 39 vállalkozásba csak forgóeszközöket vigyünk be. — A már említett 39 kft.- ben mennyi a vállalat alapító tőkerészesedése? — Átlagosan 50—75 százalék, de 50 százalék alatt egyetlen kft.-ben sincs részesedésünk. Az értékek kiárusításával, szétforgácsolá- sával senki sem vádolhat bennünket. — ön mennyire értékeli a megyei vendéglátó-ipari vállalat teljes vagyonát, amely hónapokon belül valamilyen formában magánkézbe kerülhet? — A könyv szerinti értéke 243 millió forint, s ebből a vállalkozásokba bevitt forgóeszközök mindössze 12,2 százalékot tesznek ki. A vállalat valós értéke persze ma — tényleges piac híján — megjósolhatatlan. — Végül egy kérdés arról, hogy mindezen bizonytalanság ellenére van-e a vállalat vezetésének konkrét elképzelése a privatizálás következő szakaszairól? — Természetesen igen, de ezekről csak a vonatkozó kormányrendelet megjelenése után szeretnék nyilatkozni. Lovász Sándor Fotó: Kovács Erzsébet Kép a Munkácsy Mihály-csapat 1926-os fogadalomtételéről. Sándor főcserkész Orosházi rocktalálkozó, negyedszer galom helyzetét. A rivális és kötelező leventeintézmény — a Honvédelmi Minisztérium támogatásával — a katonai előképzés eszközévé akarta tenni a nemzetközi testvériség, a pacifizmus eszméjéhez hű cserkészetet. Az eltérő álláspontokat az 1939- ben miniszterelnökké kinevezett ex-főcserkész, Teleki Pál személyes tekintélyével ellensúlyozni tudta. Ekkorra már a cserkészek száma 50 ezerre nőtt. A jxilitikai vezetés németbarát körei ellenségesen fordultak szembe a mozgalommal. Teleki halálával megszűnt a szövetség viszonylagos védelme, a leventébe való beolvadással szemben. A kormányzó azonban — politikai megfontolásokból — kitartott a cserkészet megtartása mellett. Ettől függetlenül az 1942-ben elkészült új szervezési szabályzat a fő hangsúlyt a nemzetvédő és -építő cserkészetre helyezte és keresztülvitte a felekezeti alapon történő megkülönböztetést. Megkezdődött a katonai előképzés, de — különösen vidéken — sok minden át- njentődött a korábbi eszményekből. 1944. október 15. után, az ország nyugati részében, a nyilasok „hungarista őrszemmozgálommá” akarták átszervezni a cserkészetet, de erre már a felszabadító hadműveletek miatt nem maradt idejük. A lányok is cserkészruhát öltöttek. Az első magyar leánycserkészcsapatok 1919-ben alakultak, a fiúcsapatok zász- lai alatt Budapestén, Miskolcon, Debrecenben. 1921- ben jött létre a lányok intézőbizottsága és 1924 áprilisában hívták életre önálló szövetségüket. A mogyoró- barna inget, nyakkendőt, rakott szoknyát és széles karimájú kalapot viselő lányokat jellemes, életrevaló, testben és lélekben egészséges, munkát vállaló, a hazát, a családot szerető nővé, és anyává kívánta nevelni a mozgalom, mely az elemi és a középiskolákban gyorsan terebélyesedett. Békéscsabán 1925. április 5-én jött létre a polgári iskola Kanizsai Dorottya-csapata. Az országos fejlődést a számadatok illusztrálják. 1919-ben száz, 1927-ben 5 ezer, míg 1944- ben a 285 csapathoz 12 500 leánycserkész tartozott. A magyar szövetség súlyát, tekintélyét bizonyította, hogy Balról az első sorban a 4. Sík (Repró: Kocziszki Zsuzsa) 1928-ban Párádon mondta ki megalakulását a világszövetség. A mozgalom 1939 július—augusztusában ke- rjylt a zenitre. Ekkor rendezték meg Gödöllőn a Pax Ting-világtalálkozót, sok ezer hazai és 2500 külföldi résztvevővel. A sors különös fintora: miután véget értek a béketalálkozó aranybetűs ünnepnapjai, egy hét múlva kitört a II. világháború ... Hattyúdal itthon, odakint: 6500 magyar cserkész. A Dunántúlon még dörögtek a fegyverek, amikor 1945. febfuár 4-én Pesten létrejött az ideiglenes intézőbizottság és újjáalakult az MCSSZ. A vezetők elhatárolták magukat a korábbi, háborús, katonai vezérléstől, annak szellemétől és a csapatok újult erővel fogtak munkához. Ám csakhamar antidemokratikusnak és reakciósnak bélyegezték a több tízezres taglétszámú szövetséget, melyet a belügyminiszter 1946. július 19-én feloszlatott. A betiltás után három nappal azonban megalakult a Cserkészfiúk Szövetsége. 1947 nyarán 212 csapat táborozott. Augusztus 9 —19. között 200 fiú képviselte a szövetséget a franciaországi Moisson-ban megrendezett Jamboree-n. A következő év nyarára a belpolitikái küzdelmek eldőltével ja cserkészet lehetőségei összeszűkültek.. A monolit hatalmi struktúra az ifjúság körében sem tűrte meg a pluralitást. A szövetség ezért 1948. június 27-én kimondta az Üttörőszövetséggel való egyesülést. A csapatátadások szeptember végéig elhúzódtak, ekkor azonban az MCSSZ ténylegesen már nem létezett... A világháború a leányszövetség munkáját is visszavetette. Tagjai elsősorban a hadirokkantak, özvegyek, árvák megsegítésében hasznosították ismereteiket. A nagy világégés után lábra kapott a mozgalom. Békéscsabán tovább tevékenykedett a Kanizsai Dorottya- és a líceum Rozgonyi Cicelle-csapa- ta, de aztán a lányok sem kerülhették el a fiúk sorsát. Egyébként — a kengyeleket kivéve — valamennyi közép-kelet-európai államban megszüntették a cserkészetet. Ennyit — dióhéjban — a Boy Scout és a hazai mozgalom jellegéről, történetéből. 1948-tól négy. évtizeden át a magyar cserkészet históriáját külföldön írták. Az európában alakult MCSSZ központját 1951-ben az egyesült államokbeli Garfildbe helyezték át. A szervezet 4 földrész 14 országában működő 87 csapat 6500 tagját tömöríti. Sok helyen a fiatalok magyarságmegőrzésének egyetlen szervezett formáját jelenti a cserkészét. És idehaza? A reformok útjára lépett magyar közéletben lehetőség nyílott arra, hogy 1988. október 12-én a fővárosi Múzeum kávéházban összegyűlt öreg cserkészek kimondják a hazai szövetség megalakítását, és ezzel egyidejűleg hozzákezdjenek a mozgalom újjáélesztéséhez. Machalek István (Folytatjuk) A negyedik orosházi rock- I találkozót augusztus 2. és 5. I között rendezik meg. A részt I vevő amatőr rockegyüttesek I ennek keretében bemutat- I kozhatnak egymásnak, a kö- I zönségnek, a szakma képvi- I selőinek. A találkozón húsz I zenekar vehet részt, akiket I a jelentkezők közül már ki I is választottak. A rendezvény részleteiről, I a célokról Tóth Erikát, az I orosházi Petőfi Művelődési I Központ munkatársát kér- I deztük. — öt évvel ezelőtt zajlott | le nálunk az első ilyen ta- I lálkozó — kezdte —, azóta I egyszer elmaradt, így tar- I tunk most a negyediknél. I Mint annak idején, most is | ugyanaz a cél: a hajdani | beatfesztiválok hagyomá- | nyainak felelevenítése, ahol i a szakmabeliek találkozhat- I nak egymással; de ezentúl I szeretnénk ezt az orosházi I rendezvényt bekapcsolni a i hazai rockélet vérkeringéséI be. — Milyen az érdeklődés? — Huszonnyolcán jelent- I kezték az ország különböző I vidékeiről, ebből választot- I tunk ki húszat. A jelentke- I zőktől kértünk műfajmegha- I tározást, így erről is tudok [ nyilatkozni: bemutatkoznak I itt a heavy-metal, a rock, a | folk-rock, punk-rock, count- I ry-rook és a dzsesszrock I képviselői is. — Milyen szempontok I alapján válogattak? — Nem számított, hogy E milyen régi az együttes, és I hogy mit játszanak. Csak a I kazettán beküldött hangfel- I vételeiket vettük figyelem- I be. — Mi vár rájuk a néhány orosházi nap alatt? — A program a következő: augusztus 2-án megbeszélés, majd este 20 órakor Exotic-koncert. Ahová 130 forint a belépő. Ezt azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, mert a bevétel a találkozó rendezési költségeihez járul. Igyekeztünk ugyanis, hogy a résztvevőknek minél kevesebbe kerüljön az itt-tartózkodás. Harmadikén próba, majd este héttől jam sassiont rendezünk. Ez egy improvizálás, amely addig tart, amíg a fellépőknek kedvük van hozzá, lehet, hogy reggelig. Negyedikén 9-től 5-ig lesz a verseny, majd utána eredményhirdetés. A programjaink persze nyilvánosak. — Kikből áll a zsűri és mi a jutalom? — A zsűri tagjai: Berki Tamás, az Országos Közművelődési Központ munkatársa, Antal Gábor, a Petőfi Csarnok igazgatóhelyettese, jön valaki az Országos Szórakoztatózenei Központból, itt lesz Kutas János, a Szegedi Rádió zenei osztályától. Tiszteletbeli zsűritag: Hajdú Antal, az Országos Szórakoztató Központ területi képviselője. Különböző jutalmakat osztunk ki. Az első három helyezettnek ideiglenes működési engedélyt adunk, s ehhez még azt is el szeretnénk érni, hogy ezért ne kelljen nekik fizetniük. Az első helyezett pénzjutalmat is kap, és lesznek különdíjak... k. k.
