Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-23 / 171. szám

\ Merülőfal a békalencse ellen Hidrometeorológiai jelentés Az elmúlt hetek szélsősé­ges hidrometeorológiai kö­rülményei miatt országszer­te csökkent a felszíni vízte­rek ökológiai stabilitása. A Körös-vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgató­ság ezért fokozott gondos­sággal — a gát- és osator- .maori -hálózatán keresztül — figyeli a vízminőséget. A k.ülönösen érzékeny vízte­reknél sűrített laborvizsgá­latokat végeznek, az előírt üzemrendek szigorú betar­tásával igyekeznek a kriti­kus vízminőségi állapot ki­alakulását megelőzni. Az igazgatóság területén rendkívüli szennyeződés ha­tására bekövetkező vízminő­ségromlást nem észleltek, így hatósági intézkedést nem kezdeményeztek. Folyóink vízminőségi állapotát (júni­us—július) kedvezően befo­lyásolta az a tény, hogy a kis vízhozamú időszakokat kisebb, rövidebb idő alatt levonuló árhullámok követ­ték. Tartós meleg, intenzív napsütés, kis vízhozam tartós egybeesése nem volt jellem­ző, így erős algásodás, víz­virágzás nem alakult ki. A vegetációs időszaknak meg­felelően a vízterek (holt­ágak, kettős hasznosítású csatornák) tápanyagkínála­tából adódóan megindult a békalencse és hínár képző­dése, melynek mértéke — a korábbi évekhez viszonyítva — közepesnek mondható. Az igazgatóság a Horto­bágy—Berettyó torkolatánál az árvízikapu elé július 4-én merülőfalat telepített, hogy a Hármas-Körös vízterét a Hortobágy—Berettyóról, le­vonuló békalencse és [hínár ne terhelje. A víznövényzet letermelése folyamatos. Az igazgatóság területén kritikus vízminőségi állapot a vízfrissítéssel nem rendel­kező víztereknél alakult ki. A heves záporok hatására — a belterületi csapadékvíz el­vezetését és tarozását szol­gáló —• holtágmedrek és anyagár.kok vízterében ész­leltünk vízminőségromlást. Ezekről a vízterekről —me­lyek többnyire tanácsi ke­zelésben vannak — a követ­kező helyekről érkeztek jel­zések: Szeghalom, Széles- kerti csatorna; Gyomaend- rőd, révzugi holtág; Gyula, belterületi anyagárok. Oxigénhiányos állapot, magas szervesanyag-tarta- lom jellemezte az Élővíz­csatorna Békéscsaba és a kettős-körösi torkolat közöt­ti szakaszt azon időszakok­ban, amikor a duzzasztás hiánya miatt a friss víz be­táplálása a Fehér-Körös (Gyula) irányából csökkent, a Kettős-Körösból (Dánfok) pedig szünetelt. Körkö vízig igazgatósága Legalább annyi búzát vetnek, mint tavaly Az állami gazdaságok az idén legalább annyi kenyér- gabonát vetnek, mint ta­valy. Oláh István, az Álla­mi Gazdaságok Országos Egyesülése igazgató taná­csának elnöke, a Hejőmenti Áliami Gazdaság vezérigaz­gatója az MTI munkatársá­nak elmondotta: az egyesü­lés 120 tagvállalata összesen mintegy 155—160 ezer hek­táron készül elvetni a ke- nyérnekvalót, amiből jövőre az elmúlt évek átlagát elérő csaknem egymillió tonna terméssel számolnak. Eddigi információja szerint az ál­lami nagyüzemek többsége — kihasználva a nagyüzemi keretek nyújtotta előnyöket a búzatermelésben — a nap­jainkban learatott kalászo­sok talaját, illetve a „vetés­forgó” kínálta területeket már a következő vetéshez készíti elő. Mindez azért figyelemre méltó, mert az utóbbi idő­ben egyre több szó esik ar­ról, hogy ha a kormány nem emeli az étkezési búza fel- vásárlási árát, a termelők kisebb területen vállalkoz­nak a növény termelésére. Tény. hogy az alacsony ár az állami mezőgazdasági nagyüzemek számára is kedvezőtlen, ám ebben az üzemi körben azzal is tisz­tában vannak, hogy a búza­termő terület drasztikus csökkentése másoknak, így a kis- és a középméretű üzemeknek is hátrányos. Egyebek között azért is, mi­vel az állami gazdaságok­nak még mindig jelentős szerepük van a megfelelő minőségű búzavetőmag elő­állításában. Hogyan védekezzünk? Újra és újra az aszályról A mezőgazdaságra nem kedvező éghajlati periódusban vagyunk. Évről évre mintegy 50-150 milliméterrel csök­ken az évi csapadék (most télen-tavaszon is aszályos hónapokat éltünk), ugyanakkor az évi hőmennyiség szép csendesen emelkedik, 3-4 százalékkal. Félő, hogy ezek a tényezők és az egyáltalán nem javuló, de feltétlenül dráguló technikai szint mellett további problémákat okozhatnak a gazdálkodás menetében. A 30 évi éves csapadékát- liag, 649 milliméter, az utób­bi 9 év alatt 550 mm-re csökkent, ez 15 százalékkal kevesebb csapadék. Megkö­zelítően havi 100 mm csa­padékhiány a sokévi átlag­hoz viszonyítva. Tekintve, bogy a növényeknek 1 kilo­gramm szárazanyag előállí­tásához adott mennyiségű vízre van szüksége, a követ­kezőkben ezzel számolni kell. Ugyanakkor a hőmennyi­ség értéke következetesen emelkedett, és a sokévi 9,95 fok átlaghőmérséklet már meghaladta a 10 fokot, ami 3,6 százalékos növekedésnek felel meg. Az eddigiek szerint to­vább romlott a helyzet 1990 első két hónapjában, a csa­padék a sokévi átlagnak csupán 40 százalékánál tar­tott. Van-e lehetőség ennek az állapotnak a megváltoztatá­sára? Ez idő szerint a gaz­da -nem tudja a gyakorlat­ban befolyását kiterjeszteni a hőmennyiség, a napfény­tartam megváltoztatására és A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ (Békéscsaba, Lázár u. 1. sz.) VÁLLALKOZÓT KERES a 14. sz. italbolt — in. o., Telekgerendás, Tanya 5OS. sz. — üzemltetésére 1990. augusztus 1-jétől, 3 éves időszakra. a Lehulló csapadék növelésé­re. Akkor viszont mit tehet, hogy a leesett csapadékkal okosan gazdálkodjék, abból minél többet tudjon a ter­melt növénnyel hasznosan felvetetni? Arra van némi lehetősége, hogy a lehullott vízből minél nagyobb meny­nyi ség hatoljon be a talajba és a tudomány gyakorlati felhasználásával minél job­ban segítse a vízháztartás kedvezőbb alakulását. Lehet nagyobb gondot fordítani a talaj szerkezeté­nek javítására, aminek egyik alapfeltétele a humusszal való okszerűbb gazdálkodás, illetőleg a humusznak, mint a talajok egyik legfontosabb energiaforrásának a lehető­ségek szerinti növelése. Ha az előállított és elfekvő szerves trágyát felhasználnánk, né­mileg javulna a humusz élet- pozíciója és ezzel együtt a leesett csapadék talajba va­ló hatolása és annak hasz­nosítása. Mind a vízbefogadás, mind a víztartó képesség szoros kapcsolatban van a '■ talaj agyag- és televénytartalmá­val. Ebből adódik, hogy mi- hé'l kötöt-tebb egy -talaj és ‘szerkezet nélküli, annál ke­vésbé tudja a vizet befogad­ni, annál -több folyik le a lejtőn, illetve a mély fekvé­sű -helyeken pangó vizek ke­letkezhetnek. A leeső csapa­dék által elérhető termés­eredmény attól függ, hogy mennyi vizet tud a talaj sa­játos vízgazdálkodási tulaj­donságától függően gyorsan a mélybe vezetni, és ott hasznosan raktározni. A tarlóhántás, az őszi mélyszántás-, a tavaszi simí­tózás időben való elvégzése (még 1990 tavaszán- sem volt általános), szerves és szer­vetlen trágya okszerű fel- használása (és áLtalában fel- használása) egyben a víz- háztartás javításának köz­vetlen, vagy közvetett gya­korlati eszköze. Mégis üzem és üzem között 2-3 hetes kü­lönbségek is vannak pl. a tarló -időbeni művelésében, vagy a tavaszi simítózásban egyaránt, miközben 20-30 milliméteres csapadéknak megfelelő mennyiséggel csökken a talajok vízkész­lete. Vagy meri-e vállalni a szakemberek egy része, hogy felhasználja az elővetemény tudományos és olcsó lehető­ségét az egyes növények egymás utáni sorrendjében? Pedig ökonomikusán ezzel is lehet befalyásoln-i a talajok vízkészletét és okos felhasz­nálását. A búzaterületek csökkenésével pedig erre egyre nagyobb lehetősége van a gazdának. y A szárazságot jobban tű­rő fajták termesztése ugyan-* csak embertől függő tényező. A tervszerű gyomirtás (en­nek biológiai folyamatában a vezetesd sorrend is segít), a vegyszerezés tudatos al­kalmazása ugyancsak a ned­vesség megőrzését segíti, ide értve az optimális növény­szám beállítását is. A túl sűrű állományban növekszik a meddő tövek száma és ezek az egyedek már gyomként jelentkeznek és a tápanyag-, vízkészlet indokolatlan fo­gyasztását okozzák. Nézetem szerint a talajok vízkészletének növelése ér­dekében külön meg ’kell ter­vezni a lejtős területek ész­szerű és -tudományos vízgaz­dálkodását is. Kísérleti és baranyai gyakorlati eredmé­nyekkel bizonyítandó, hogy a lejtős területekre leeső csapadék, ha nem történik intézkedés jó részének ott- tar-tására, intenzitásától, lej­tőszögétől, hosszától, kitett­ségétől, növényi borításától függően 30-40 százalékban is lefolyhat, magával vive a legértékesebb talajréteget. Így lehet, hogy évente 700* milliméter eső is eshet, még­is a -nyári melegben, száraz­ságban szomjúságtól szen­vednek a növények. ... több mint 150 évesek, de még naponta ellátják a ház körüli munkát és gon­dozzák a hatalmas kertet, amely a megélhetésük is egyúttal. Ezer szál ötszínű szegfűpalántát dédelgetnek, rózsát metszenek és a virá­gokat Marika néni eladja a •piacon. Pali bácsi már hu­szadik éve nyugdíjas — a Haféban volt marós —, most a méhekkel foglalatoskodik. Az idén sok az atka, ezért már kora hajnalban füstöl­tek ellenük a mamával. Egy tanyán élnek Békés­csaba mellett, Fürjesen. Ki­tartásuk. szorgalmuk példa­ként állhat napjaink nem túlságosan kitartó ifjúsága előtt! Kép, szöveg: Veress Erzsi Elhamarkodott kijelentés? fl mezőkovácsházi áfész nem kötött megállapodást a kisállat-feldolgozó ügyében A közelmúltban Mezőko- vácsházán tartott kisgazda- párti fórumon — amelyről lápunk, e hónapi 17-i szá­mában adtunk hírt — el­hangzott egy kijelentés, mi­szerint a városban épülő kisállat-feldolgozó befe­jezéséhez a kisgazdapárt se­gítségével sikerült egy francia üzletemberrel meg­állapodást kötni. A helyi párt részéről elhangzott — adatokkal alátámasztott in­formáció — úgy tűnik, el­hamarkodott volt. A hír hal­latán a szövetkezet és a ba­romfifeldolgozó vezetése ré­széről több cáfolat is érke­zett. A legilletékesebb Szil­vást Ferenc, a feldolgozó- üzem ‘ igazgatója az alábbi tájékoztatást adta: Vállalatok figyelem! DESZTILLÁLT ION CSERÉLT VÍZ­ELADÁS a Démász-fűtőműnél. Felhasználás: akkumulátorok, központifütő-rendszerek feltöltésére stb. Ára: 7,77 Ft/1 + 25% ÁFA. Értékesítés: Békéscsaba, Bocskai u. 31. Telefon: 21-594. — A mezőkovácsházi áfész az építés alatt álló barom­fifeldolgozó üzemének befejezéséhez és üzemelteté­séhez külföldi és belföldi befektető ’társakat keres már hosszabb idő óta. Énnek során több külföldi és bel­földi céggel folytatott és folytat tárgyalásokat, E tár­gyalások során került szóba a kapcsolatfelvétel — Ba­kos István kisgazdapárti ügyvezető alelnök segédletér vei — az újságcikkben sze­replő francia üzletemberrel is. Az üzletemberrel azon­ban a szövetkezet semmifé­le megállapodást nem kö­tött. Lényegében a tárgya­lások is megszakadtak azért, mert a francia üzletember nem volt hajlandó egyértel­A NÍVÓ Hanglemezgyártó és -forgalmazó Kft. FELVESZ saját gépkocsival rendelkező jutalékos TERJESZTŐKET ÉS MOZGÓÁRUSOKAT. Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal. Telefon: 182-0376, 166-2564. mű és kellő garanciákkal alátámasztott szándéknyilat­kozatot adni több dologra. Sem arra, hogy a vállalko­zásban részt kíván venni, sem pedig nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy az ehhez szükséges tőke ren­delkezésére áll. A másik ok az, hogy a részvétel feltéte­leként olyan követelménye­ket támasztott a szövetke­zettel szemben, amely a szö­vetkezetre és tagságára néz­ve egyértelműen hátrányos lett volna. Nem esett szó a tárgyalá­son a kunágotai üzem tár­saságba történő beviteléről, hiszen közismert, hogy az áfész kunágotai tagságának esetleg más elképzelései vannak. Szövetkezetünk már csak ezért sem tárgyalha­tott a kunágotai üzemről. Ezzel a változattal szemben más tárgyalásaink ígéretes befejezés előtt állnak a meg­felelő befektetési alapokkal és olyan üzletfelekkel, akik méltányolják a szövetkeze­tünk álláspontját és a köl­csönös, előnyök alapján kí­vánnak velünk társaságot alapítani. A kissé elhamarkodott ki­jelentés alapja tehát az elő­zetes tárgyalás volt, amit a fórumon már tényként is­mertettek. H. M. Kénén együtt...

Next

/
Oldalképek
Tartalom