Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-21 / 170. szám

1990. július 21., szombat TALLÓZÓ ■'kÖRÖSTÁJ Magánegyetemek is lesznek Hurrá! Kijöttünk az alagútból... (Figyelő) Itt felejtett szovjet családok A felsőoktatás évek óta a permanens reform hullámai között vergődik. Dr. Man- herz Károlyt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkárát arról kérdeztük, vajon a kormányváltás nyomán vár- ható-e fordulat ebben a re­formban. — Először is azt kellene eldönteni, hogy milyen típu­sú felsőoktatás kialakulását tartja kívánatosnak a kor­mány? — Arra készültünk, és változatlanul azt tartom most is. hogy csak a kime­net felől kívánjuk szabá­lyozni az oktatást. Arról a jogáról ugyanis egyetlen kormányzat sem mondhat le, hogy a diplomák értékét sza­vatolja. Különösen most, amikor arra törekszünk, hogy a nyugat-európai egye­temekével egyenrangú dip­lomákat lehessen szerezni a magyar egyetemeken is. A kormány egyetlen feladata meghatározni, hogy milyen Ki mondja el a Márkus- hegyi bányászok közül az igazságot: az akna megnyi­tásakor az első adag szén idegen bányából került a la­pátra, aztán amikor megin­dultak a szállítószalagok, azok gumiplatniján is más bánya szene érkezett és nem is a Márkus-hegy mélyéből. Mint cseppben a tenger, a lapátnyi hazugságban az egészhveocénprogram minden önbecsapása, pazarlása, ál- ságossága. Tudják-e a Már- kus-hegyiek, hogy Kessler Hubert professzor már a hetvenes évek közepén cik­ket írt a Magyar Nemzetben arról a veszedelemről, ame­lyikbe karsztvizeinket, egész bányászatunkat s a nemzet- gazdaságot sodorhatja a szakmailag is őrült prog­ram? ... Az eocénprogram olyan program volt — qz egyik olyan program —, amelyik­nek kivitelezését senki sem akadályozhatta. Bányászhat­tak iszapot vízben kötésig állva, a fényes ígéretektől elkápráztatott egyszerű mun­kásokat is évtizedekig félre­vezetve, félreállították az igazat mondó szakembert. Népszava: A nemzetközi prognózisok szerint az ez­redfordulóig az idegenforga­lom lesz a világ vezető ága­zata, megelőzve az elektroni­kát, az informatikát, a ha­diipart. A magyar idegen- forgalom jelenleg — a la­kosság számát és az ideláto­gató, több mint 25 millió kül­földit figyelembe véve —, a világ első tíz turistanagyha­talma közé tartozik. A be­vételeket tekintve viszont csaknem az utolsók közt kul­log. Ez jelzi, hogy a felszín alatt valószínűleg súlyos el­lentmondások rejlenek. Me­lyek ezek, s hogyan lehetne őket feloldani? Gellai Imre, az Országos Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője: — Az idegenforga­lom sem fejlődhetett az el­múlt évtizedekben a „szo­cialista” gazdaságirányítás hatásaitól függetlenül, bár számos területen, a nemzet­közi turizmussal való köz­vetlen érintkezés — a piaci verseny, a magasabb köve­telményrendszer — a magyar átlagtól eltérő színvonalú teljesítményt kényszerített ki. Erre az ágazatra is rá­nyomja azonban bélyegét a koncepciók és a szabályozók gyakori változása, amit az olyan összetett szakma, mint az idegenforgalom, hosszú távon nem képes elviselni. tudásnak kell állnia egy-egy diploma mögött. Ezt célozza az a most ké­szülő minisztertanácsi ren­delet is, amelyik a magán- egyetemek alapítását lesz hivatva szabályozni. Sokan vádolnak minket, hogy szi­gorúbb követelményeket írunk elő az ő számukra, mint az állami egyetemek esetében. De ez utóbbiak fenntartója továbbra is az állam marad, élükön az ál­lamot képviselő, kinevezett vezetőkkel. Az egyetemeken tehát megindult egy belső reform- folyamat’ — igaz, különböző intenzitással, mert a kezde­ményezőkészség sem azonos —, amelynek keretében új tantervek születnek a meg­szűnt kötelező tanterv irányelvek híján, néhol már eltörölték a régi marxista társadalomtudományi tár­gyakat. újakat találtak he­lyettük — művelődéstörté­netet. szociológiát, gazdaság­tant —, vagy egyszerűen la­... Gál István, a Tatabá­nyai Szénbányák igazgatója korán halt nteg. Nem érhet­te meg álmának katasztro­fális végét. Havasi Ferenc és Kapolyi László ma is meg van győződve arról, hbgy létezik olyan műszaki megoldás, mellyel a hatal­mas szénkincsekhez hozzá lehet jutni. A tatabányai medence bányászai ma is szívesen hinnének a helyi bányászat fellendülésében — talán, ha a kormány új ha­tározatot hozna a szénkincs mindenáron való feltárásá­ra: félő, hogy önöket, a sztrájkolókat most is meg lehetne nyerni. De hol vol­tak és hol vannak a szak­emberek? ...Ki a felelős? Általában persze a rendszer. A legna­gyobb szégyen mégis a szakemberek árulása, akik azokat hagyták vízben, akik minderről mit sem tehet­nek. Akik jól látják, hogy a bányászat, a banki és költ­ségvetési hatalom még ma is sumákok Szeretnék a bá­nyászokat lapátra tenni, ahányan vannak, de nem merik. (Mezei András; Élet és Irodalom) Az egymást kioltó intézke­dések, a gazdasági szem­pontból egyik pillanatról a másikra új helyzetet terem­tő feltételek, előbb-utóbb megbosszulják magukat. Az, hogy ma Magyarország ide­genforgalmára leginkább a Budapest—Balaton centri- kusság jellemző — jól kife­jezi ezt. Az ellentmondások is éppen itt éleződnek ki a legjobban: Budapest túlzsú­folt, mert annak ellenére, hogy minden a fővárosban koncentrálódik, nincs elég szállodája. Völgyi László, az Idegen- forgalmi Dolgozók Szakszer­vezetének titkára: ... a kor­mányprogram nem tartalmaz érdemi koncepciót az ide­genforgalom fellendítésére. Ez nemcsak azért baj, mert úgy tűnhet, a kormány nem számol ennek az ágazatnak a teljesítőképességével, ha­nem, meVt mindenki számá­ra nyilvánvaló, hogy érde­mes lenne alapoznia. Össze­hasonlíthatatlanul jobbak az eredmények — mint bárme­lyik más termelőszférában —, a devizakitermelés lé­nyegesen hatékonyabb, mint az iparé, s olyan terméke­ket „exportál” az idegenfor­galom, amelyeket ki sem kell vinni az országból, s egyéb­ként sem lennének eladha­tók. (Népszava) zították azt a tantervi fe­gyelmet, amely bizonyos mértékig középiskolákká degradálta az egyetemeket, s amely ellentmond a kuta­tás, az oktatás szabadsága, és a választás elvének. — ... Miként alakul majd a felsőoktatás finanszírozá­sa? — Mádl Ferenc tárca nél­küli miniszter szerint egy éven belül el kell készíteni az új felsőoktatási és kuta­tási törvényt. Ennek kon­cepcióját a világbanki fel­sőoktatás-szerkezetátalakí­tási projekt kényszerítette ki. Ez tartalmazná mind­azokat a kötöttségeket és szabadságjogokat, amelyek alapján azután kialakulhat és működhet az új felsőok­tatási rendszer is. A készülő tulajdonitör­vény határozza majd meg, hogy az egyetemi önkor­mányzatok csak a kezelői, vagy pedig a tulajdonjogot kapják-e meg az államtól. (Bertalanfy Judit; Figyelő) r Uj német pénzek 1990. október 1-jétől foko­zatosan új bankjegyeket hoznak forgalomba Német­országban. Az új sorozat kli­séinek megtervezését nagy titokban kezdték el még a nyolcvanas évek közepén. Ma már a jegybank újság- hirdetései adják tudtul, hogy az új ötmárkás egyik olda­lára a Petőfit is németre for­dító költőnő, Bettina von Amim képmása és a Bran­denburgi-kapu kerül, a hú­szast Annette von Droste- Hülshof költőnő, a százast pedig Clara Schumann arc­képe díszíti majd. Sor kerül eddig nem létezett címlet, 200 márkás bankjegy kibo­csátására is. A HVG kérdé­sére Manfred J. Körber, a Bundesbank szóvivője el­mondta, hogy a német—né­met valutauniót követően összesen körülbelül 160 mil­liárd márka van forgalom­ban, mintegy 30 milliárddal több, mint 1989-ben. A ha­misítás elleni védelemben újdonságot jelent, hogy az új bankókat alumíniumszá­lakkal átszőtt speciális pa­pírra nyomják. (Heti Világ- gazdaság) A Georghe Bush elnök ta­valy júliusi magyarországi látogatásán környezetvédel­mi célokra fölajánlott 5 millió dolláros támogatást mikor és milyen formában kapjuk meg? Szenes Ervin főosztályve­zető (KVM) válasza: — Az amerikai elnök kor­mányzati és nem kormány­zati szakértők közreműködé­sével Közép- és Kelet-euró­pai Regionális Környezetvé­delmi Központ fölállítását kezdeményezte. Az előirány­zott összeg három évre szól. Alapítványi jelleggel idén júliusban nyílik meg, és nyi­tottságánál fogva bárki csat­lakozhat hozzá. — • Független szervezet lesz, melyben a kormányok csak korlátozott szerepet játszhatnak. A Független ökológiai Központ — a So­ros-alapítvány támogatásá­val — az óbudai Selyem­gombolyító épületében kezd működni, míg alkalmasabb helyet nem találnak számá­ra. Mindössze 8-10 főből áll majd, magyar igazgatóval és egy programirányítóval (project manager). Igazgató- tanács és tudományos ta­nácsadó testület is segíti munkáját. Pálinkáért „davajgitár” Nem tudóim, a BC-szám- lánikkal a- fegyverimportba beszállhatunk-e? De felhí­vom a tisztelt „valutabelföl­di” természetes személyek figyelmét, hogy azt a kézből indítható légelhárító raké­tát, amit a brazil fegyver­katalógus majdnem hétszáz dollárért hirdet, a kabuli fe­ketepiacon már száz dolcsi­ért is megkapják — indító­szerkezettel együtt! Hát igen. Mi, hol olcsóbb? Sokáig drága volt nekünk a szovjet fegyver, s úgy fest, hogy most majd megint drá­ga lesz. Érdemes körülnézni a világpiacon. Brazíliában például nagyon megbízható minőségű, Mercedes típusú katonai teherautókat t lehet vásárolni. Tankot is adnak el. Sőt, vadászgépeket. Nem gyártanak viszont villa­most ... Persze, ha a hivatalos uta­kat megkerüljük, a szovjet fegyver is olcsóbb. Kiskun- majsán, a gyakorlótérhez kö­zeli ősborókásban sokkal ol­csóbban lehet géppisztoly­hoz jutni, mint a hivatalos helyeken. A hatvanas évek elején — azt beszélik — huszonöt liter pálinka volt egy „davajgitár” ára. Ma se sokkal több, de kápé kell fizetni, nem természet­ben. Nem magyarok volnánk, ha nem csinálnánk a változó árú szovjet fegyverből is üz­letet. Az élelmes magyar fegyverkereskedők — állító­lag — láncolnak: megjelen­tek a szovjet fegyverekkel harmadik országok piacain. Régebben az volt a rend, hogy a nagy partner enge­délyezte. Vagy nem engedé­lyezte. Vagyis, a szovjet fe­let tájékoztatni kellett ar­ról, melyik országban akar­ják értékesíteni a Volga menti géppuskákat... Mégis,' az volna a legjobb, ha a fegyverek annyira meg­drágulnának, hogy nem érné meg elsütni őket. És akkor már megvenni se, eladni se. (Zelei; Képes 7) — A magyar és amerikai alapítók bármely érdekelt fél csatlakozását várják. Csehszlovák és lengyel rész­ről máris jelentkeztek, de osztrák, nyugatnémet, hol­land, közös piaci és UNEP- érdeklődést is regisztrálha­tunk. — Mivel Közép- és Kelet- Európa környezeti állapo­tának javítását szolgálja, legfőbb témái: információs központ fölállítása adatok gyűjtésére és terjesztésére, a lakossági részvétel támoga­tása a döntésekben, a kör­nyezetvédelmi jogok érvé­nyesítése a kormányok kö­zötti tárgyalásokban. Segíti továbbá a környezetbarát megoldásokat a technológiák átadásában, a hulladékok csökkentését és újrahaszno­sítását, az energiatakarékos­ságot, mindenfajta szennye­zés megelőzését, környezet­egészségügyi kérdések tanul­mányozását. — A környezeti oktatás ügyét szaktanulmányok ké­szítésével, szemináriumok,’ kiállítások rendezésével, ta­nulmányutak, ösztöndíjak odaítélésével kívánják előse­gíteni. (L. H. Gy.; Termé- szetBŰV AR) Jóllehet májusban végleg elrugaszkodtak a szovjet har­ci gépek a debreceni kato­nai repülőtér betonjáról, az objektum a mai napig sem üres. A szovjet fél ugyanis, bizonyos elhelyezési gondok­ra hivatkozva, a repülőtér­hez tartozó épületek egy ré­szét és az ott működő isko­lát nem ürítette ki. Miután a szovjet családok jelenléte akadályozza a lakások kar­bantartásának elvégzését, debreceni képviselők egy cso­portja felkereste Matvej Burlakov ' vezérezredest, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnokát, hogy akár kompromisszum árán is, de megpróbáljanak valamilyen elfogadható megoldást talál­ni. Milyen eredményt hozott a megbeszélés? Belátható időn belül rendezhető-e — most már véglegesen — a katonai objektum ügye? — Egyebek mellett ezekről be­szélgettünk Szabó Lukáccsal, az MDF országgyűlési képvi­selőjével, a tárgyalóküldött­ség vezetőjével. — A repülőtér kiürítése­kor a szovjetek kérték, hogy az a negyven család, akiket máshová nem tudnak elhe­lyezni, egyelőre maradhasson az objektum területén. Én már akkor is komoly ve­szélyt láttam ebben, és aggá­lyaimról sikerült meggyőzni a többi pártot is ... ... Hogy a kompromisz- szumkészségünkről biztosít­Osztrák környezetvédők mintegy 150 főnyi csoportja öt napon át tartotta meg­szállva az autópálya építke­zését a Lajta mentén a kö­zelmúltban. Végül 400 főnyi csendőralakulat távolította el őket tapintatos erőszak­kal. A magyar határ felt veze­tő autópálya építése már évek óta konfliktusok oko­zója az osztrák belpolitiká­ban. A tervek szerint 1994- re megépülő autópálya meg­szabadítja a Bécs és a ma­gyar határ- között fekvő fal­vakat a már ma is nyomasz­tó forgalomtól. Az osztrák környezetvédők véleménye viszont a következő: „Ez az autópálya katasztrófát hoz ránk, egy Hamburgtól Isz­tambulig vezető forgalmi poklot tesz teljessé! Ha a tranzitlavina megindul, elvi­suk a főparancsnokot, hoz­zájárultunk ahhoz, hogy a tanév végéig az iskola to­vább működhessen a repülő­téren ... — ... A parancsnok vála­szában közölte, hogy ők a debreceni tanács kifejezett kérésére hagyták ott a negy­ven családot a repülőtéren, sőt az újabb hetven családot is a tanács kérésére vitték oda. Vagyis válaszából úgy tűnt, hogy ők tettek szíves­séget Debrecen városának. Debreczeni Ferenc megbízott tanácselnök ez ellen a leg­határozottabban tiltakozott, és elmondta, hogy bár a ja­nuári találkozásukkor való­ban szóba került a téma, a tanácsi vezetők igent sem­mire nem mondtak, és meg­állapodás sem született. Tu­lajdonképpen ekkor vált szá­momra világossá, hogy a szovjet katonai vezetés cél­ja nem más, mint hogy min­ket, debrecenieket összeug- rasszon, és amíg mi egy­mást marjuk, ők tetszés sze­rint valósíthassák meg el­képzeléseiket. ... Nyilvánvaló, hogy ezek a családok itt hagyott hídfő­állások, amelyeket — ezt egyébként Burlakov is meg­fogalmazta — csak akkor költöztetnek ki az objektum­ból, ha a magyar fél kifize- • ti az általuk megálmodott öt- milliárd forintot. (Petneházi Attila; Hajdú-Bihari Napló) zetben az élet!” Tény kérdése, hogy a kor­szerű autópályán a mainál sokszorosan nagyobb áradat, s ezzel Burgenland, Alsó- Ausztria és Bécs térségében a levegőszennyeződés ag­gasztó növekedése várható. Ennek csökkenése érdeké­ben egy, a szakemberek ál­tal a közelmúltban közzétett tanulmány az autópálya egy részének föld alatti alagút- ban való átvezetését, s a megnövekedett költségek fe­dezésére útvám kivetését ja­vasolja. Az ellentétes érdekek konfliktusa, úgy tűnik, nem oldható fel... Az autópálya viszont tovább épül, s az időnkénti útelzáró tünteté­sek még inkább nehezítik a Bécsbe való zavartalan elju­tást ... (—k—; Határőr Ma­gazin) Szénlapátnyi hazugság Idegenforgalmi állóvíz Kaptunk ötmillió dollárt Tüntetők a Lajtánál selhetetlenné válik a kör-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom