Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-20 / 169. szám
NÉPÚJSÁG 1990. július 20., péntek „Óvatosan kell áttérni a piacgazdálkodásra” Finn professzor Békéscsabán Útban egy ljubljanai nemzetközi tudományos konferenciára, két napot megyénkben töltött Markku Tykkylainen professzor, a finnországi Joensuuban levő egyetem egyik intézetének igazgatója. A fiatal tudós, aki az európai határ menti térségek összehangolt fejlesztésével és együttműködésével foglalkozó nemzetközi konferencia szervezője, a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként tartózkodik Békéscsabán. Tegnap a MTESZ megyei szervezetének székházában előadást tartott közgazdászoknak és területfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek, „Mezőgazdasági jellegű térségek fejlesztésének stratégiai kérdései finn és nyugateurópai tapasztalatok alapján” címmel. Ez alkalommal rövid beszélgetésre kértük. — Mik a benyomásai Magyarországról? — Hétfő óta tartózkodom ebben a szép kis országban. Először járok itt, s feltűnt, hogy Magyarország — s ezen belül Békés megye — milyen gazdag természeti erőforrásokban. Az aráradottságok is jók, jobbak, mint Finnországban. — Miről beszél majd. előadása során? — A finn agrártérségek fejlesztési stratégiájáról. Ügy vélem, hogy ami a mezőgazdaságban történik, az hatással van az egész társadalom életére, s kihat az állampolgárok közérzetére is. A mi mezőgazdaságunkra jellemző, hogy általában kicsi, átlag 12 hektáros farmergazdaságokból áll, az erdőövezetben ez 50-80 hektár. Finnországban — különösen a ’60-as évek eleje óta — nagy gond a mezőgazda- sági túltermelés, önellátóak vagyunk, s meglehetősen magasak az agrártermékek árai; emiatt gyakran éri Kritika á kormányt. ' — Ad-e gyakorlati tanácsokat á magyar mezőgazdáknak? — Nagyon nehéz lenne vállalkozni erre, hisz teljesen különbözik ilyen szempontból a két ország. Magyarországon állami tulajdonú az agrárágazat zöme. bár a mostanában tapasztalható változások valószínűleg ezt a gazdasági szférát is érintik majd. Véleményem szerint nagyon óvatosan kell áttérni a piacgazdálkodásra. — Látogatása egy kapcsolat első lépése? — Ittlétem egyik tárgyalási pontja: hogyan lehetne kiszélesíteni az együttműködést a magyar és a finn szakemberek között? Szerintem van igény a rendszeres tapasztalatcserékre, csak ennek módjait kell minél hamarább megtalálni. G. K. Fotó: Gál Edit Munkanélküli-segély — pályakezdőknek is (Folytatás az 1. oldalról) valamint a pártok helyi képviselőivel is. A Duna—Tisza köze foglalkoztatási- problémái országosan általánosíthatók. Az egyik legsúlyosabb gond a pályakezdők munkába állítása. Bács-Kiskun megyében az idén négyezer, országosan pedig az elkövetkező néhány évén belül 300 ezer olyan fiatal végez, akiknek az elhelyezkedése bizonytalan. A csődbe vagy válságos helyzetbe kerülő munkáltatók tervezett létszámleépítése csak megerősíti,' hogy egyre huzamosabb ideig tart majd, amíg egy-egy pályakezdő elhelyezkedhet. A kormálty ezért már a közeljövőben kiterjeszti a munkanélküli-segélyre való jogosultságot a pályakezdőkre is. (Jelenleg, mint ismeretes, csak az kaphat munkanélküli-segélyt, akinek már legalább 18 hónapos munkaviszonya volt.) A foglalkoztatási gondok egyik, fő oka Bács-Kiskun- ban is, országosan is, hogy a képzettség nincs összhangban a munkaerő iránti kereslettel. Államközi megállapodás alapján foglalkoztatni lehetne külföldön például a Duna—Tisza Közi Építőipari Vállalat volt dolgozóinak többségét, ha nem lenne akadály a nyelvtudás hiánya. A kormány ezért tervezi, hogy a jövőben a munkanélküli-segély folyósítását esetenként feltételhez köti, azaz az ebben részesülőknek vállalniuk kell a szervezett átképzést vagy a nyelvtanulást, az utóbbit is természetesen szervezett keretek között. Az újrakezdési kölcsön folyósításának megszüntetéséről szólva az államtitkár elmondta, hogy ez azért vált szükségessé, mert nem csökkentette a munkanélküliséget, sőt mesterségesen növelte, foglalkoztatási célok helyett Vállalkozásokat szolgált. A kormány ugyan a foglalkoztatási feszültségek enyhítésében a jövőben nagy szerepet szán a vállalkozásoknak, ám nem újrakezdési kölcsönnel, hanem a jelenlegi kamatoknál kedvezőbb feltételekkel nyújtandó vállalkozói hitelekkel. Központi és külföldi támogatásokkal segítik majd az úgynevezett inkubátor házak működését is, amelyet több szervezet és a Vállalkozók Pártja együttesen először Kecskeméten kíván megvalósítani. Az inkubátor házban a kezdő vállalkozók a tervek szerint hozzávetőleg egy éven át úgy próbálhatják ki önmagukat, vállalkozói képességüket, hogy nem kockáztatják anyagi biztonságukat, a kikötött időre ugyanis a hélyiséget ingyen kapják meg, és ez idő alatt megélhetésük fedezésére is kapnak majd egy meghatározott összeget az inkubátor házakat működtető szervezetektől. Hz érdekképviselet is tulajdonosokat akar! A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat Békés Megyei Kirendeltsége az alábbi SZAKKÉPESÍTÉST NYÚJTÓ tanfolyamok indítását tervezi: — Felsőfokú áruforgalmi — Boltvezetőképző — Üzletvezető-képző — Ünkiszolgáló bolti pénztárosképző — ABC-áruházi eladó — Ital- és büféáru-eladó — Idegenvezető-képző. Jelentkezni lehet a kirendeltségen, a megyei tanács épületében, Békéscsaba, Felső Körös sor 2., 416-os szoba. Igény esetén egyéb ágazati tanfolyamok indítása is várható. (Folytatás az 1. oldalról) lyozás, az árrendszer, a hitelkonstrukció, a társadalombiztosítási járulék, a földadó, a forgalmi adó megnyugtató rendezése körül. Dr. Zsíros Géza, a kisgazdapárt nevében részletezte az agrárpolitikai program tervezetét, amelyet átnyújtott a szövetség képviselőinek. Hangsúlyozta, hogy a fő cél a jelenlegi szövetkezeti tulajdon megszüntetése, illetve átalakítása. ’ A termőföldnek természetes személy legyen elsősorban a tulajdonosa. A földrendezésnél a ’47-es állapotokhoz kívánnak visszatérni. Földhöz azok is hozzájuthatnak, akik nem vittek földet a közösbe. A tsz-vagyon nevesítésében, a szövetkezetek átalakításában az érdekképviselettel egyetértenek. Az átalakult szövetkezetek azonban nem lehetnek nyereség- orientáltak. Érdekképviseletre ebben az átmeneti időszakban is szükség van. összegezve az elhangzottakat, a vita valamennyi résztvevője elfogadta a magán- és vegyes, illetve összetett gazdálkodást, mint célt. Eltérés csupán a megvalósítás módjában és technikájában merült fel. Azt viszont kölcsönösen leszögezték, hogy a korábbi, nem túl barátságos viszonyt feloldják, kölcsönösen együttműködve, egymást támogatva elősegítik a falvak fejlődését. És hogy mindez hogyan történik, arra az új földtörvény és jóvátételi törvény tesz pontot, melyet a Parlament a közeljövőben tárgyal. G. M. Szokodi Sándor félelemben tartja az orosházi tanácsot? A polgármesterjelölt pártonkívüli legyen Beszélgetés a 6. választókerület SZDSZ-szervezeteinek ügyvivőivel (Folytatás az 1. oldalról) lasztani. Veszélyes lehet ugyanakkor — érvelték az SZDSZ-'esek —, ha a nép által megválasztott köztársasági elnök erős hatalmat épít ki. Ebben az esetben mint Parlament feletti személy csorbíthatná a demokratikusan létrejött, legitim Országgyűlés jogkörét. Félő továbbá — mutattak rá a jelenlévők —, ha a népszavazás a közvetlen választás mellett dönt, akkor az április 8-án megválasztott 368 országgyűlési képviselőre ráruházott állampolgári bizalom veszíthet súlyából. A harmadik vélemény szerint a népszavazás költségei eleve rombolhatják az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdaságot, nem beszélve a pártok kampányversenyének pénzügyi kihatásairól. A fentiek ellenére az SZDSZ nem bojkottálja a népszavazást, s tagjai lelkiismeretére bízza, miként cselekszenek július 29-én. Politikai életünk másik fontos eleme az önkormányzati választás. Nehezíti a felkészülést, hogy még mindig nincs elfogadott önkormányzati törvény. Rácz József, a nagyszénási SZDSZ- csoport ügyvivője röviden összefoglalta szervezete észrevételeit: — Számunkra teljesen egyértelmű, az MDF erős összpontosított hatalmat szeretne, ami nem egyeztethető össze az önkormányzatisággal. Néhány ténnyel támasztom alá állításunkat. A megyei főispánokat a kormány elnöke nevezné ki, tehát a kormány befolyása egyenes ágon érvényesülhet. Az így létrejövő közigazgatási intézmény felülről irányított kormányzat, nem pedig ön- kormányzat. A törvénytervezet egyik beterjesztett változata sem foglalkozik az önkormányzatok pénzügyi forrásaival. Nincs rendezve az önkormányzati tulajdon problémája. A településeken működő állami vállalatok sorsával kétféle, egymásnak ellentmondó MDF-es variáció létezik. Hol az önkormányzatok, hol az Állami Vagyonügynökség felügyelete alá helyezi azokat. Egyébként az utóbbi is a kormány ellenőrzése mellett dolgozik. Ezért támogatjuk az SZDSZ parlamenti frakciójának módosító javaslatait. A 6. választókerület néhány településének,, Orosháza, Tótkomlós, Nagyszénás polgármester-választásáról az alábbiakat mondták az ügyvivők. Kocsis János: — Mi erős követelményrendszer alapján keressük a megfelelő •személyt az önkormányzatok élére. Szerintünk a jelölt élvezze a lakosság bizalmát, legyen rátermett, értsen a gazdálkodáshoz. Képes legyen a különböző pártérdekek integrálására, rendelkezzen kompromisszumkészséggel. További elvárásunk, hogy az illető ne legyen tagja egyik pártnak sem. így elkerülhető, hogy valamelyik párt is rátelepedjen az önkormányzatra. Véleményünk szerint az Orosházán polgármesternek jelölt, MDF- és kisgazdapárti támogatással induló Szokodi Sándor ezeknek az elvárásoknak nem felel meg. Szokodi úr a városi MDF-szer- vezet elnökeként már most félelemben tartja a tanácsi apparátust. Az ő megválasztása esetén a demokrata fórum uralkodna az önkormányzat felett. A fenyegetőzés, az elfogadhatatlan viselkedési mód, az MDF jelenlegi vezetőjének politikai eszköztárából nem hiányzik, erről tanácsüléseken megfelelő tapasztalatokat szerezhettünk. Orosházán és Tótkomlóson az SZDSZ még nem találta meg a számára elfogadható polgármesterjelöltet. Nagyszénáson a dolog előrébb jár. A nagyközség polgármesterének az SZDSZ helyi csoportja Király Gábort jelöli. A jelölt 36 éves, nő, egy kisfia van. Szakképzettségét tekintve pénzügyi és jogi szakember, jelenleg a bél-’ megyeri tanács elnöke. Papp János PAX ART Rendhagyó kiállítás Gyulán, a Bürer Teremben Jövő héten még látható Gyulán, a Dürer Teremben a PAX ART kiállítás, melyet nyolc Hajdú-Bihar megyei alkotó munkáiból rendeztek. Mind a nyolc nő. S ezt azért lényeges megemlíteni, mert bár különböző egyéni- ségűek, a képzőművészet más-más ágát művelik, mégis, végignézve alkotásaikat, fel tudunk fedezni valami közös vonást bennük: a világ, az ábrázolt valóság sajátos, elmélyült, nőies szemléletét. Mit is láthatnak az érdeklődők ezen a tárlaton? Holb Margit esztétikus textilmunkáit, Madarasné Kathy Margit ruháit, amelyeken archaikus elemeket — például életfamotívumot Madarászné Kathy Margit: Ruha életfával — láthatunk díszítésként, Papp Lászlóné tűzzománcait, Szabó Antónia erdélyi fényképsorozatát, és négy festőt, akikre az a legjellemzőbb, hogy elsődleges fontosságot tulajdonítanak a színnek, az árnyalatoknak, a hangulatok foltszerű ábrázolásálnak. Fekete Borbála igazi hortobágyi atmoszférát ábrázol képein, Tóth Irén kompozícióival a színek, a képi felületet betöltő apró formákhoz tapadnak, Török Anikó munkáiban szinte egymásba olvad az élő, intim és a tárgyi világ. Sípos Zsófia pedig egészen sajátos technikával fest: aprólékosan, nagy érzékenységgel ragadja meg a lényegi mondanivalót, egy arcot, egy udvar-, vagy egy folyóparti részletet. Igen érdekes az általa használt kékes árnyalatú színvilág. A nyolc képzőművészt nem tartja össze semmilyen szervezett forma, nincs deklarált programjuk, és nem is közös műhely növendékei. Mindössze a majd húsz éve fennálló barátságuk jelenti számukra a kapcsolatot (k) i .................— F ekete Borbála: Ősz a Hortobágyon
