Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-20 / 169. szám

NÉPÚJSÁG 1990. július 20., péntek „Óvatosan kell áttérni a piacgazdálkodásra” Finn professzor Békéscsabán Útban egy ljubljanai nemzetközi tudományos konferenciára, két napot megyénkben töltött Markku Tykkylainen professzor, a finnországi Joensuuban le­vő egyetem egyik intézeté­nek igazgatója. A fiatal tu­dós, aki az európai határ menti térségek összehangolt fejlesztésével és együttmű­ködésével foglalkozó nem­zetközi konferencia szerve­zője, a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként tar­tózkodik Békéscsabán. Teg­nap a MTESZ megyei szer­vezetének székházában elő­adást tartott közgazdászok­nak és területfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek, „Mezőgazdasági jellegű tér­ségek fejlesztésének straté­giai kérdései finn és nyugat­európai tapasztalatok alap­ján” címmel. Ez alkalommal rövid beszélgetésre kértük. — Mik a benyomásai Ma­gyarországról? — Hétfő óta tartózkodom ebben a szép kis országban. Először járok itt, s feltűnt, hogy Magyarország — s ezen belül Békés megye — milyen gazdag természeti erőforrá­sokban. Az aráradottságok is jók, jobbak, mint Finnor­szágban. — Miről beszél majd. elő­adása során? — A finn agrártérségek fejlesztési stratégiájáról. Ügy vélem, hogy ami a me­zőgazdaságban történik, az hatással van az egész társa­dalom életére, s kihat az ál­lampolgárok közérzetére is. A mi mezőgazdaságunkra jellemző, hogy általában ki­csi, átlag 12 hektáros far­mergazdaságokból áll, az er­dőövezetben ez 50-80 hek­tár. Finnországban — külö­nösen a ’60-as évek eleje óta — nagy gond a mezőgazda- sági túltermelés, önellátóak vagyunk, s meglehetősen magasak az agrártermékek árai; emiatt gyakran éri Kri­tika á kormányt. ' — Ad-e gyakorlati taná­csokat á magyar mezőgaz­dáknak? — Nagyon nehéz lenne vállalkozni erre, hisz telje­sen különbözik ilyen szem­pontból a két ország. Ma­gyarországon állami tulajdo­nú az agrárágazat zöme. bár a mostanában tapasztalható változások valószínűleg ezt a gazdasági szférát is érintik majd. Véleményem szerint nagyon óvatosan kell áttérni a piacgazdálkodásra. — Látogatása egy kapcso­lat első lépése? — Ittlétem egyik tárgyalá­si pontja: hogyan lehetne ki­szélesíteni az együttműkö­dést a magyar és a finn szakemberek között? Szerin­tem van igény a rendszeres tapasztalatcserékre, csak en­nek módjait kell minél ha­marább megtalálni. G. K. Fotó: Gál Edit Munkanélküli-segély — pályakezdőknek is (Folytatás az 1. oldalról) valamint a pártok helyi kép­viselőivel is. A Duna—Tisza köze fog­lalkoztatási- problémái orszá­gosan általánosíthatók. Az egyik legsúlyosabb gond a pályakezdők munkába állí­tása. Bács-Kiskun megyében az idén négyezer, országosan pedig az elkövetkező néhány évén belül 300 ezer olyan fiatal végez, akiknek az el­helyezkedése bizonytalan. A csődbe vagy válságos hely­zetbe kerülő munkáltatók tervezett létszámleépítése csak megerősíti,' hogy egyre huzamosabb ideig tart majd, amíg egy-egy pályakezdő el­helyezkedhet. A kormálty ezért már a közeljövőben ki­terjeszti a munkanélküli-se­gélyre való jogosultságot a pályakezdőkre is. (Jelenleg, mint ismeretes, csak az kap­hat munkanélküli-segélyt, akinek már legalább 18 hó­napos munkaviszonya volt.) A foglalkoztatási gondok egyik, fő oka Bács-Kiskun- ban is, országosan is, hogy a képzettség nincs összhang­ban a munkaerő iránti ke­reslettel. Államközi megálla­podás alapján foglalkoztatni lehetne külföldön például a Duna—Tisza Közi Építőipari Vállalat volt dolgozóinak többségét, ha nem lenne akadály a nyelvtudás hiánya. A kormány ezért tervezi, hogy a jövőben a munkanél­küli-segély folyósítását ese­tenként feltételhez köti, az­az az ebben részesülőknek vállalniuk kell a szervezett átképzést vagy a nyelvta­nulást, az utóbbit is termé­szetesen szervezett keretek között. Az újrakezdési kölcsön fo­lyósításának megszüntetésé­ről szólva az államtitkár el­mondta, hogy ez azért vált szükségessé, mert nem csök­kentette a munkanélkülisé­get, sőt mesterségesen növel­te, foglalkoztatási célok he­lyett Vállalkozásokat szol­gált. A kormány ugyan a foglalkoztatási feszültségek enyhítésében a jövőben nagy szerepet szán a vállalkozá­soknak, ám nem újrakezdé­si kölcsönnel, hanem a je­lenlegi kamatoknál kedve­zőbb feltételekkel nyújtandó vállalkozói hitelekkel. Köz­ponti és külföldi támogatá­sokkal segítik majd az úgy­nevezett inkubátor házak működését is, amelyet több szervezet és a Vállalkozók Pártja együttesen először Kecskeméten kíván megva­lósítani. Az inkubátor ház­ban a kezdő vállalkozók a tervek szerint hozzávetőleg egy éven át úgy próbálhat­ják ki önmagukat, vállalko­zói képességüket, hogy nem kockáztatják anyagi bizton­ságukat, a kikötött időre ugyanis a hélyiséget ingyen kapják meg, és ez idő alatt megélhetésük fedezésére is kapnak majd egy meghatá­rozott összeget az inkubátor házakat működtető szerveze­tektől. Hz érdekképviselet is tulajdonosokat akar! A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat Békés Megyei Kirendeltsége az alábbi SZAKKÉPESÍTÉST NYÚJTÓ tanfolyamok indítását tervezi: — Felsőfokú áruforgalmi — Boltvezetőképző — Üzletvezető-képző — Ünkiszolgáló bolti pénztárosképző — ABC-áruházi eladó — Ital- és büféáru-eladó — Idegenvezető-képző. Jelentkezni lehet a kirendeltségen, a megyei tanács épületében, Békéscsaba, Felső Körös sor 2., 416-os szoba. Igény esetén egyéb ágazati tanfolyamok indítása is várható. (Folytatás az 1. oldalról) lyozás, az árrendszer, a hi­telkonstrukció, a társada­lombiztosítási járulék, a földadó, a forgalmi adó megnyugtató rendezése kö­rül. Dr. Zsíros Géza, a kisgaz­dapárt nevében részletezte az agrárpolitikai program tervezetét, amelyet átnyúj­tott a szövetség képviselői­nek. Hangsúlyozta, hogy a fő cél a jelenlegi szövetkeze­ti tulajdon megszüntetése, illetve átalakítása. ’ A ter­mőföldnek természetes sze­mély legyen elsősorban a tulajdonosa. A földrendezés­nél a ’47-es állapotokhoz kí­vánnak visszatérni. Földhöz azok is hozzájuthatnak, akik nem vittek földet a közös­be. A tsz-vagyon nevesíté­sében, a szövetkezetek átala­kításában az érdekképvise­lettel egyetértenek. Az át­alakult szövetkezetek azon­ban nem lehetnek nyereség- orientáltak. Érdekképvise­letre ebben az átmeneti idő­szakban is szükség van. összegezve az elhangzotta­kat, a vita valamennyi részt­vevője elfogadta a magán- és vegyes, illetve összetett gazdálkodást, mint célt. El­térés csupán a megvalósítás módjában és technikájában merült fel. Azt viszont köl­csönösen leszögezték, hogy a korábbi, nem túl barátságos viszonyt feloldják, kölcsönö­sen együttműködve, egymást támogatva elősegítik a fal­vak fejlődését. És hogy mindez hogyan történik, arra az új földtör­vény és jóvátételi törvény tesz pontot, melyet a Parla­ment a közeljövőben tárgyal. G. M. Szokodi Sándor félelemben tartja az orosházi tanácsot? A polgármesterjelölt pártonkívüli legyen Beszélgetés a 6. választókerület SZDSZ-szervezeteinek ügyvivőivel (Folytatás az 1. oldalról) lasztani. Veszélyes lehet ugyanakkor — érvelték az SZDSZ-'esek —, ha a nép ál­tal megválasztott köztársa­sági elnök erős hatalmat épít ki. Ebben az esetben mint Parlament feletti sze­mély csorbíthatná a demok­ratikusan létrejött, legitim Országgyűlés jogkörét. Félő továbbá — mutattak rá a jelenlévők —, ha a népsza­vazás a közvetlen választás mellett dönt, akkor az ápri­lis 8-án megválasztott 368 országgyűlési képviselőre rá­ruházott állampolgári biza­lom veszíthet súlyából. A harmadik vélemény szerint a népszavazás költségei ele­ve rombolhatják az amúgy is nehéz helyzetben lévő gaz­daságot, nem beszélve a pártok kampányversenyének pénzügyi kihatásairól. A fentiek ellenére az SZDSZ nem bojkottálja a népszava­zást, s tagjai lelkiismereté­re bízza, miként cseleksze­nek július 29-én. Politikai életünk másik fontos eleme az önkormány­zati választás. Nehezíti a felkészülést, hogy még min­dig nincs elfogadott önkor­mányzati törvény. Rácz Jó­zsef, a nagyszénási SZDSZ- csoport ügyvivője röviden összefoglalta szervezete ész­revételeit: — Számunkra teljesen egyértelmű, az MDF erős összpontosított hatalmat sze­retne, ami nem egyeztethető össze az önkormányzatiság­gal. Néhány ténnyel támasz­tom alá állításunkat. A me­gyei főispánokat a kormány elnöke nevezné ki, tehát a kormány befolyása egyenes ágon érvényesülhet. Az így létrejövő közigazgatási in­tézmény felülről irányított kormányzat, nem pedig ön- kormányzat. A törvényterve­zet egyik beterjesztett vál­tozata sem foglalkozik az önkormányzatok pénzügyi forrásaival. Nincs rendezve az önkormányzati tulajdon problémája. A településeken működő állami vállalatok sorsával kétféle, egymásnak ellentmondó MDF-es variá­ció létezik. Hol az önkor­mányzatok, hol az Állami Vagyonügynökség felügyele­te alá helyezi azokat. Egyéb­ként az utóbbi is a kormány ellenőrzése mellett dolgozik. Ezért támogatjuk az SZDSZ parlamenti frakciójának mó­dosító javaslatait. A 6. választókerület né­hány településének,, Oroshá­za, Tótkomlós, Nagyszénás polgármester-választásáról az alábbiakat mondták az ügyvivők. Kocsis János: — Mi erős követelményrendszer alap­ján keressük a megfelelő •személyt az önkormányzatok élére. Szerintünk a jelölt él­vezze a lakosság bizalmát, legyen rátermett, értsen a gazdálkodáshoz. Képes le­gyen a különböző pártérde­kek integrálására, rendel­kezzen kompromisszumkész­séggel. További elvárásunk, hogy az illető ne legyen tag­ja egyik pártnak sem. így elkerülhető, hogy valame­lyik párt is rátelepedjen az önkormányzatra. Vélemé­nyünk szerint az Orosházán polgármesternek jelölt, MDF- és kisgazdapárti tá­mogatással induló Szokodi Sándor ezeknek az elvárá­soknak nem felel meg. Szo­kodi úr a városi MDF-szer- vezet elnökeként már most félelemben tartja a tanácsi apparátust. Az ő megválasz­tása esetén a demokrata fó­rum uralkodna az önkor­mányzat felett. A fenyegető­zés, az elfogadhatatlan vi­selkedési mód, az MDF je­lenlegi vezetőjének politikai eszköztárából nem hiányzik, erről tanácsüléseken megfe­lelő tapasztalatokat szerez­hettünk. Orosházán és Tótkomlóson az SZDSZ még nem találta meg a számára elfogadható polgármesterjelöltet. Nagy­szénáson a dolog előrébb jár. A nagyközség polgármeste­rének az SZDSZ helyi cso­portja Király Gábort jelöli. A jelölt 36 éves, nő, egy kis­fia van. Szakképzettségét te­kintve pénzügyi és jogi szakember, jelenleg a bél-’ megyeri tanács elnöke. Papp János PAX ART Rendhagyó kiállítás Gyulán, a Bürer Teremben Jövő héten még látható Gyulán, a Dürer Teremben a PAX ART kiállítás, melyet nyolc Hajdú-Bihar megyei alkotó munkáiból rendez­tek. Mind a nyolc nő. S ezt azért lényeges megemlíteni, mert bár különböző egyéni- ségűek, a képzőművészet más-más ágát művelik, mégis, végignézve alkotásai­kat, fel tudunk fedezni va­lami közös vonást bennük: a világ, az ábrázolt valóság sajátos, elmélyült, nőies szemléletét. Mit is láthatnak az érdek­lődők ezen a tárlaton? Holb Margit esztétikus textilmunkáit, Madarasné Kathy Margit ruháit, ame­lyeken archaikus elemeket — például életfamotívumot Madarászné Kathy Margit: Ruha életfával — láthatunk díszítésként, Papp Lászlóné tűzzománcait, Szabó Antónia erdélyi fény­képsorozatát, és négy festőt, akikre az a legjellemzőbb, hogy elsődleges fontosságot tulajdonítanak a színnek, az árnyalatoknak, a hangulatok foltszerű ábrázolásálnak. Fekete Borbála igazi hor­tobágyi atmoszférát ábrázol képein, Tóth Irén kompozí­cióival a színek, a képi fe­lületet betöltő apró formák­hoz tapadnak, Török Anikó munkáiban szinte egymásba olvad az élő, intim és a tár­gyi világ. Sípos Zsófia pedig egészen sajátos technikával fest: aprólékosan, nagy ér­zékenységgel ragadja meg a lényegi mondanivalót, egy arcot, egy udvar-, vagy egy folyóparti részletet. Igen ér­dekes az általa használt ké­kes árnyalatú színvilág. A nyolc képzőművészt nem tartja össze semmilyen szer­vezett forma, nincs dekla­rált programjuk, és nem is közös műhely növendékei. Mindössze a majd húsz éve fennálló barátságuk jelenti számukra a kapcsolatot (k) i .................— F ekete Borbála: Ősz a Hortobágyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom