Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-19 / 168. szám
1990. július 19., csütörtök o Általános üzlettípusok a tőzsdén a „bika” és a „medve” egyformán spekuláns Megközelítőleg kétszáz éve létezik a tőzsde, mint a szabadpiac-gazdaság egyik hajtómotorja. Fennállása óta különböző üzleti tranzakciók jöttek létre. Más az áru- és megint más az értéktőzsde eladási és vételi rendszere. A Budapesti Árutőzsdén ma négyféle üzletkötési gyakorlat alakult ki: Azonnali üzletkötés. A nevéből is kitűnik, kötött megállapodásról van szó. Konkrétan áru-, szaknyelven fizikai árumozgás történik, ahol az eladó a tárgyhónap 15-ig. vagy hóvégi határidőt vei köteles az árut a vevőnek leszállítani. Az elszámolás (a vételár) alapja a mindenkori tőzsdei ár. Fontos megjegyezni, hogy a tőzsde garanciát vállal a pénzügyi és a szállítási teljesítésért egyaránt. A közvetítésért, az áru értékének 0,3 százalékát tőzsdei illeték címén levonja. Az eladó a szállítás teljesítését követő 8 napon belül kapja meg a pénzét a tőzsdétől. Csereüzlet. A már ismert fogalommal élve, fizikai árucsere történik, azaz terméket termékre cserélnek. Pénzmozgás nincs, a vásárlás a mennyiségi arányok megjelölésével valósul meg. Például a Terménytőzsdét alapul véve, 1 egységnyi kukoricáért 1,2 egységnyi takarmánybúzát adnak. A legkisebb kereskedelmi egység 20 tonna, a tőzsde nyelvén 1 kontraktus. Felmerülhet a szakemberek körében, hogy van-e szerepe ebben a cserében a minőségnek. Nem mindegy ugyanis,' milyen osztályba sorolható a cserére kínált termék. Erre a „tőzsdei szokványminőség” nyújt garanciát. Tehát a portéka nem lehet rosszabb, mint a tőzsdén eladásra szánt ugyanazon fajtájú termékek átlagminősége. Ezt szintén szigorú feltételrendszer szabályozza. Határidős vagy hedzs-üz- let. Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy a chicagói tőzsdén az üzletek kétharmada ebbe a típusba sorolható. Itt nincs árumozgás, a szerződéseket előre, maximum 17 hónapra lehet kötni. Az eladó és a vevő úgy ad el, illetve vesz, hogy az árut nem látta. Jelentőségét a rögzített (éppen a piac által elfogadott) ár és a biztos piac, a potenciális vevő előzetes megléte adja. A vevő csak az áru leszállítása után fizet, foglalót nem ad. y Kérdésként merülhet fel, mi van akkor, ha valamelyik fél eláll eladási vagy vételi szándékától? A tőzsde ebben az esetben is nagy szabadságot biztosít. Amiga határidő nem jár lie, addig bármelyik fél meggondolhatja magát. Szaknyelven: „eladási és vételi pozícióját ellentétes üzletkötéssel visz- szavásárolhatja”. Spekulációs üzlet. Talán úgy lehet a dolog lényegét leginkább érzékeltetni, ha azt mondjuk; ebben az üzletben senki nem termel árut (nincs mit eladni) és senki nem akar vásárolni árut (nem tudná miire használni.) Itt a cél bizonyos nagyságú összeg befektetése, forgatása, árnyereség eléréséért. Az igazán ügyesek a lekötött tőkéjüket nagyobb haszonnal kamatoztathatják, mintha bankba helyeznék el. A gyakorlatban úgy működik a rendszer, hogy a spekuláns valamilyen árut kiszemel magának, azt formálisan megveszi, majd emelkedő árfolyam mellett eladja. A vétel és az eladási ár közötti különbség a spekuláns nyeresége. Természetesen a mérleg eredménye negatív is lehet, aki rosszul kalkulál, az veszíthet az üzleten. Kis ízelítő a szakzsargonból: Aki a növekvő árra spekulál, azt „bikának”, aki a csökkenőre játszik, azt „medvének” nevezik. P. J. Nem lesznek esküdtszékek Villáminterjú az igazságügy-miniszterrel A közelmúltban Békés megyébe látogatott dr. Balsai István igazságügy-miniszter; ez alkalommal kértük meg, hogy a közvéleményt is fog- : lalkoztató néhány kérdésünkre válaszoljon. — Megmarad-e a magyar bíróságokon az ülnöki rendszer, vagy esküdtszékeket állítanak í fel? — Valamilyen formában az ülnökök működése marad meg — válaszolta a miniszter. — Az ülnöki tevékenységet érő kritika mindig a jelölés és á kiválasztás megoldását vitatja. A polgári ügyekében talán megszüntetjük a laikus bíráskodást, viszont más területen — főként súlyosabb ügyekben — alkalmazni kívánjuk. Esküdtszékre viszont nem gondolunk. Az ülnökök is csak az első fokú eljárásban kapnának szerepet. — A közeljövőben felállítják-e a közigazgatási bíróságokat? — Az erre vonatkozó törvénytervezetet még az előző kormány eljuttatta az Országgyűléshez. Az önkormányzati törvény elfogadása előtt viszont nem érdemes dönteni sorsáról: addig ugyanis nem ismertek a hatósági jogkörök. Márpedig ehhez fűződik a közigazgatási bíráskodás is. Ha nem várnánk, akkor a gombhoz varrnánk a kabátot. — Az önkormányzati törvény egyszál magában, vagy szorosan hozzá kapcsolódó közszolgálati, államháztartási, önkormányzati tulajdoni és más törvényekkel együtt jelenik majd meg? — Először az önkormányzati törvényt alkotja meg a Parlament, s csak utána a többit, hiszen e nélkül nem dolgozhatók ki az említettek. — Lesz-e négyfokozatú bíráskodás? — Igen, gondolkodunk megoldásán. — Ml a véleménye a halálbüntetésről? — Ellenzem. — Eddig az előző miniszter is eljutott... — Ez ügyben döntés előtt áll az Alkotmánybíróság. Nem akarok ennek elébe vágni, de azt hiszem, hogy a halálbüntetést ki kell majd venni a büntető törvény- könyvből. — Milyen tapasztalataik vannak az amnesztia hatásáról? — A visszaesésre gondol? — Arra is, de elsősorban a hangulatra gyakorolt hatására. — Kinek a hangulatára? Az érdekeltekére? — Gondolom ők — köszönik szépen — jól vannak. Inkább az amnesztia közvéleménybeli megítélésére lennénk kíváncsiak. — Az érdekelteket megnyugtatta. A börtönökben teljesen megszűntek a villongások, rendetlenségek. Ami a közvéleményt illeti: én egyetlen tiltakozó levelet sem kaptam. Az amnesztia ugyanis nem vonatkozott a közvéleményt leginkább irritáló esetekre. — Kellett-e lehallgatást vagy más hasonló eszköz igénybevételét engedélyeznie minisztersége eddigi időszakában? — Mivel én vagyok ennek illetékese ... gyakorlom e hatáskört. — Ezek szerint előfordult ilyen a gyakorlatban? — Igen. — Ezekben az esetekben Ismeri-e az ijgy részleteit? — Az elém terjesztett kérelmet kell megvizsgálni, hogy az abban foglaltak helytállósága esetén eldönt- hessem: engedélyezhető vagy sem. — Kellő információ nélkül nehéz lehet nemet mondani. Nem formális egy kicsit ez a döntési lehetőség? — Ilyen a törvény. — Fogalmazhatok úgy, hogy ez mégiscsak meglehetősen formális jogkör? — Nem, ne fogalmazzon így _ mondta nevetve dr. Balsai István. K. A. J. Hol lehet jelentkezni? Igény a szervezett érdekvédelemre Napjainkban igen sokat foglalkozunk a munkavállalói érdekvédelemmel. A minap felkereste szerkesztőségünket K. Péter békéscsabai olvasónk. Érdekes megvilágításban közelítette meg a témát. Elmondta: kőműves szakmunkásként dolgozik és egy helybéli kisiparos alkalmazásában áll. Ki, vagy mi védi az ő munkavállalói érdekeit a munkaadójával szemben? Panaszosunk természetesen ismeri a Munka Törvénykönyv reá vonatkozó rendelkezéseit, de hogyan lehet ő ilyen helyzetben szakszervezeti tag? — tette fel a kérdést. A problémával megkerestük Hagy Mihály Jánost, az Építők Szakszervezete megyei szövetségének titkárát. — Meg kell mondanom — kezdte válaszát Nagy Mihály János —, éppen jól jött a kérdés. — A napokban hasonló problémával kereste megyei szervezetünket néhány, szolgáltatásban dolgozó munkás. Nekik is ilyen gondjuk van. Történetesen az, hogy munkahelyükön nem működik semmilyen szakszervezet sem. Elmondták, szeretnék érdekeiket szervezett keretek között védeni. Félnek a leépítéstől, a munkanélküliségtől. A jövőben alapvető szükségletté válik az érdekképviselet. Tudjuk, hogy megyénkben sok szaktársunk különböző okok miatt nem tartozik egyetlen érdekvédelmi szervezethez sem. így, ha segítségre szorul, nincs kihez fordulnia. — Mi tehát a megoldás? — Az Építők, Fa- és Építőipari Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ) Békés megyei alapszervezeteinék szövetsége területi alapszervezetek megalapításáról határozott. Éppen az előzőekben jelzett problémák megoldása miatt. Az ilyen jellegű szakszervezeti alapszervezeteknek tagja lehet bárki, bármilyen munkahelyen dolgozzon is. A területi elven létrejövő érdekvédelmi szervezet tagjait ugyanazok a jogok illetik meg, mint a vállalati szakszervezetben dolgozókét. Annyi a különbség, hogy itt a megyei testület vállalja át a munkavállalók képviseletét a munkaadójukkal szemben. Az üzemekben erre tisztségviselőt választanak az ismert mechanizmus szerint. Néhány dolgozó is elég ahhoz, hogy bárhol a városban olyan területi alapszervezet jöjjön létre, amely egyenesen a megyei szövetséghez tartozna. Md arra kérjük azokat a szaktársakat, akiknek ilyen igényük van, keressenek fel bennünket személyesen vagy levélben az ÉFÉDOSZSZ megyei szövetségében (Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 12. Telefon: 24-155.). P. J. f Csehszlovákiába utazók figyelmébe! Ölvén százalékos benzináremelés ötven százalékkal drágul a benzin és a gázolaj csütörtöktől Csehszlovákiában. A döntést kedden este jelentették be hivatalosan Prágában. A csehszlovák hivatalos hírügynökség közleménye szerint az egy liter normál- benzinnek megfelelő „special” literje a jövőben 12 koronába, a 96-os oktánszámú szuper és az ólommentes benzin literje 13,50 koronába, egy liter gázolaj pedig 9 'kánonába kerül majd. (A special literje eddig 8, a szuper és az ólommentes benzin literje pedig 9 korona volt.) A CTK közleményében az olvasható, hogy az ötven százalékos benzináremelésre a szovjet olajszállítások csökkenése miatt .szükségessé vált intézkedések keretében került sor. A CTK azt is közölte, hogy a benzin árának emelése nem lesz kihatással a tömegközlekedési díjtételekre. Ugyanakkor szeptember 1-jétől újonnan állapítják meg a kőolaj és származékai nagykereskedelmi árát is. II nagycsaládosok segítik egymást Minden családot érzékenyen érintenek a meredeken felfelé szökő árak. Különösen a három, négy, vagy még több gyermeket nevelő szü- •lők kerülnek egyre nehezebb helyzetbe, hisz manapság már nemcsak öltöztetni, de etetni sem könnyű egy népes családot. A kölcsönös segítségnyújtás jegyében jött létre pár éve a Nagycsaládosok Békés Megyei Egyesülete. Tagjainak , száma gyorsan emelkedett, s egyre több helyi csoport alakult. Némi tagsági díj ellenében kedvezményes élelmiszer, és ruhaakciókkal, nyaralási lehetőségekkel segítették tagjaikat. A városi, községi csoportok között nem szövődtek eddig igazán szoros kapcsolatok. E hiányt most pótolni kívánják, ezért gyűltek ösz- sze kedden,este Gyulán, az Erkel Művelődési Központban a megyénkben működő 16 csoport vezetői, a nemrég megalakult gyulai egyesület kezdeményezésére. Göndöcs Péter, a gyulai nagycsaládosok vezető ügyvivője bevezetőben arról szólt, hogy rendszeres kapcsolattartási lehetőséget szeretnének teremteni a csoportok között. A mozgalom koordinálását a megyei egyesület már nem vállalhatja fel, hiszen jelentősen megnőtt a taglétszám. Kocsisné Pomucz Rozália, a gyulaiak szervező ügyvivője elmondta, hogy tapasztalatai szerint a vállalatok, üzemek, intézmények általában segítőkészek, így február óta sok kedvezményes akciót tudtak szervezni. Olcsón árultak rizst, cukrot, kakaót, mosószereket, tagjaik kedvezményes áron jutnak rendszeresen húshoz és tejtermékekhez. Volt ingyenesruha-ak- ció, olcsózokni-vásár. Mások is hasonló segítőkészségről számoltak be, bár akadt olyan gyár, amelyik visszautasította kérésüket. Gondjuk most leginkább az — mondták —, .hogyan lehetne minél olcsóbban nyaraltatni a nagycsaládosokat? Valószínűleg kapnak néhány sátrat a Máltai Szeretetszolgálattól, s ha párat még tudnának jutányos áron vásárolni, számukra sem lenne lehetetlen a gondtalan nyári pihenés. Csereüdültetési lehetőséget keresnek az ország más tájain élő többgyermekesekkel is. Ezen az első, hasznosnak bizonyuló fórumon megbeszélték, hogy szeptemberben Gyulán megrendezik a nagy- családosok első megyei találkozóját. G. K. Mákszüret... ... Medgyesegyházán, a Haladás Termelőszövetkezet háztáji földjein Fotó: Gál Edit