Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-17 / 166. szám
1990. július 17., kedd IENíHMM „Szerződés” a NATO-val Különleges övezel három ország határszögletében ? Partner: a Gyulai Húskombinát A napokban kaptuk a hírt, hogy a Gyulai Húskombinát komoly tárgyalásokat folytat a NATO Európában állomásozó csapatainak németországi hadtápfőnökségével. E meglehetősen érdekes hírről kértünk bővebb információt Zám András vezérigazgatótól. — Immár második alkalommal ültünk tárgyalóasztalhoz a NATO élelmiszer-ellátásért felelős szakembereivel. Legutóbb az inspektor, illetve a megbízott állatorvos járt Gyulán, akinek az a feladata, hogy állategészségügyi szempontból vizs* gálja meg termékeinket és a feldolgozás valamennyi fázisát ellenőrizze. — A gyulai kolbász, a füstölt sonkarolád, megfelel a NATO-katonák ízlésének? — A minőséggel és a higiéniával egyaránt elégedettek, s rövid időn belül meg is kötjük a szerződést. — Jelentős tételről van szó, vagy egyelőre csak próbaszállítások lesznek? — Nagyobb mennyiségről van szó. ami a Gyulai Húskombinát szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen közel ezer tonna árut szállítanánk évente. Gyakorlatilag úgy is fogalmazhatnék, hogy a Szovjetunióba exportált hasított félsertés mennyiségének a felét. Tehát, a piaci váltást is megvalósítjuk ezzel az üzlettel, s éppen most, a rubel elszámolás körüli viták idején számunkra ez a lehető legjobbkor jött. Bár igaz, hogy elsősorban jó minőségű nyersárut kénnek tőlünk, például karajt, combot, vesepecsenyét. szárazáruból pedig különböző ízesítésű kolbászféleségeket. — Mennyire ígérkezik stabilnak az új piac? Ha az általános európai leszerelésre gondolok, akkor várhatóan egyre csökken majd az igény... — Mi politikai szempontból nem vizsgáltuk a kérdést. Ami viszont a piaci szempontokat illeti1, arról több előnyös dolgot mondhatok. Például azt, hogy negyedéves bontásban kötjük a szerződéseket, ami annyit jelent, hogy a mindenkori világpiaci árak alapján történik az elszámolás. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a beviteli áraknál nincs lefölözés a közös piac részéről. Tehát, aki ilyen jellegű piacon tud eladni ma Magyar- országról, az csak jól járhat, s extra jövedelemre tehet szert. A tárgyalások során a NATO megbízottjai részéről az is nyilvánvalóvá vált. hogy hosszú távon gondolkodnak a gyulai hústermékeket illetően, s nem akarnak váltani. Elégedettek a húsminőséggel, a feldolgozás színvonalával, a csomagolással. A húskombinát export-termékei egyébként is megfelelnek az USA nemzetközi szabványelőírásainak. Üzemünk higiéniai szempontból állja a versenyt bármelyik fejlett tőkésországbeli céggel. Tény viszont, ha technikailag, technológiailag már évekkel korábban nem teszünk lépéseket a tőkésexport fejlesztésére. talán ez a fajta üzlet soha nem jött volta létre. Az élet viszont bennünket igazolt, mert ma már a Szovjetunión kívül hasított félsertést sehol a világon nem lehet eladni. — rákóczi — Helyi „háttérkormányokat” szeretnének Nagy érdeklődés kísérte a közelmúltban Mezőkovács- iházán összehívott kisgazdapárti fórumot a városi tanács nagytermében. Az ösz- szejövetel célja a kisgazda- párt mellett működő polgári tagozat megalakítása volt amelyhez elsősorban a párton kívüliek csatlakozását várták. Az ülésen vendégként és egyben előadóként is részt vett Bakos István, a kisgazdapárt országos ügyvezető alelnöke, valamint Miczifalvi Báron von Miczy Július .Stefhan nyugatnémet üzletember. A helyhatósági választások minden párt számára komoly felkészülést jelentenek. A kisgazdapárt szeretné, ha a megalakult új szervezet a választásokra már olyannyira megerősödne, hogy támogathatná a közérdekű javaslatokat. Kire számítanak? Azokra az értelmiségiekre, vállalkozókra, állampolgárokra, akik eddig nem adtak hangot politikai nézeteiknek, de szaktudásuk erőt jelent a város életének újjáalakulásához. A parlamenti bizottságokhoz hasonlóan szaktitkárságokat kívánnak alakítani, amelyek mintegy helyi „háttérkormányként” dolgoznának. A tervek alapján lenne például oktatási, kulturális és nevelésügyi, egészségügyi, agrárgazdálkodási, ipari és szolgáltatási, munkaügyi és foglalkoztatási, környezetvédelmi, jogi és idegenforgalmi szaktitkárság. — Demokratikus hatalmi rendszert próbálunk kialakítani, amely segíti a majdani helyhatóságot gyakorlati munkájában. Ezért is lenne szükség a magas szaktudású pártonkívüliekre — hallottuk a helyi kisgazdapárt vezetőjétől. — Az agrárgazdálkodási szaktitkárság egyik feladata például az ezüstkalászos, aranykalászos gazdatanfolyám és a farmer- gazdaképzés beindítása lenne. Mit várnak a bizottságoktól? A lakóhelyi lehetőségek kiaknázását és az ön- kormányzati munka közvetlen segítését. Egyes gondok megoldásához erkölcsi és anyagi segítség igényelhető az országos szervektől is. — Nagyobb összefogásra van szükség párttagok és nem párttagok között ahhoz, hogy a „szürkeállományt” hasznosítsák — hangzott el, majd néhány konkrét, a települést érintő bejelentést is hallhattunk. Nem látványos, de eredményes az a beruházás, ami a kisgazdapárt segédletével a helyi áfész és egy francia ügyfél üzletkötéséből ered. A. városban elkezdett kisállat-feldolgozó befejezése érdekében a francia partner 6 millió dollárt ad az építtetőnek. Ezenkívül még 2 millió dollárt a meglévő berendezések fejlesztésére, valamint a kunágotai üzem karbantartására. Emellett a külföldi fél benyújtott egy bankalapítási kérelmet is, amely kedvezőbb kamat- feltételeket biztosítana a magyar partnereknek. A másik, : érdeklődésre számot tartó bejelentés szerint ,a városi tanács által ez évbén elkészített üdülőközponti terv megvalósításához a párt szakemberei segítenek tőkeerős partnert találni. Körvonalazódik az elképzelés, hogy a városban és környékén mezőgazdasági kisgépek összeszerelésével és különféle adapterek gyártásával is foglalkozni lehet. A fórum egyik izgalmas, érdekes része volt Baron von Miczy beszámolója a nyugatnémet és magyar gazdasági együttműködésről és a kistermelés, a piac lehetőségeiről. Az előadás után konkrét kistermelői üzletkötésekre is sor került. h. M. Két megye nemzetiségeinek „csűcstalá Ikozó ja” Aradon Német, román, szlovák és szerb nemzetiségekkel együtt él Békésben a magyarság. Arad megyében — amely- lyel figyelemre méltóan gazdagodnak kapcsolataink — az említett (nációk képviselőin túl bolgárok, csehek, magyarok, szlovákok és ukránok is élnek. A két megye nemzetiségeinek képviseletében találkoztak a napokban román földön a Békés Megyei Tanács és az Arad Megyei Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa nemzetiségi bizottságainak küldöttei. rendűékként kezeljék Őket. Maguk az érintettek sem tudják ma megmondani, hogy mely nemzeti kisebbség, hány lelket tudhat magáénak. Ám a nemzetiségi hovatartozásukat éveken át elhallgatókat sem ostorozni, sem megszégyeníteni nem kívánják. Elmondásuk szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy erőszakos eszközökkel, Emléktábla figyelmeztet a helyre: itt búcsúzott el Kossuth szeretteitől A héten hatályba lépett új román vámrendelkezések : életbe lépése előtti utolsó 24 ■ óra kísértetiesen hasonlított ! a magyarok tavaly áprilisi I bécsi inváziójához. A Var- ; sand közepéig nyúló kocsi- j sor mellett reggel elhaladva, i ki gondolta volna, hogy ké■ íső este az ellenkező irányba i igyekvők oszlopának végével , a gyulai Agip-benzinkútnál : találkozunk majd. A Bóka Mihályné bizottsá- ; gi elnök és Hevesi József titkár vezette magyar kül- í döttségef, valamint a hazaiakat néhány percre Panthea Gheorghe, az Arad megyei tanács elnöke is fogadta. (Gheorghe úrban a Nemzeti Megmentési Front egyik or■ szágos alelnökét is tisztelhetjük. Iliescu elnök párt| funkciójának megszűnésével e beosztása különösen jelentőssé vált.) Helyettese, ■ Cziszter Kálmán — aki egyben a Romániai Magyarok ; Demokratikus Szövetsége i Arad megyei szervezetének j alelnöke is — azonban mind- r végig a program tevékeny í részese volt. A romániai nemzeti ki- : sebbségek képviselői úgy értékelték, hogy a közelmúltig — más embertelenségek mel lett — kétségbeejtő helyzetben volt hazájukban a nemzetiségek ügye. Akadtak pillanatok — mondották —, amikor fennállt a teljes asz- szimiláció veszélye is. Az asszimilációs folyamatot készek természetes jelenségként elfogadni, azt viszont már nem, hogy alacsonyabbmegfélemlítéssel szorították az embereket nemzetiségi mivoltuk megtagadására. Az öntudatra ébredés kritikus megállapításaként hangzott el: eddig a nagy többség határozott a kisebbségek jogairól is. A szemléleti változások új teret nyithatnak: a nemzetiségiek kapcsolatokat építenek ki, nemcsak az anyaországgal, hanem további államok azonos nemzetiségeivel is. Gheroghe Schwartz — aki az országos kulturális felügyelőség tanácsosa Arad megyében — keserűen állapította meg, hogy átmenetileg, s nem a román fél hibájából zátonyra futott egy ígéretes kezdeményezés: az Arad—Békés megyei magazin kiadása. A nemzetiségi kultúra pezsdülését is akadályozó gondként említették, hogy képtelenek hozzájutni egy — a legszerényebb igényeket kielégítő — nyomdagéphez. Pedig volna mit kezdeni vele. Nagyváradon és Temesvárott már kaphatók kétnyelvű lapok, s szeretnék, ha Gyulán román, Aradon pedig magyar nyelvű könyveket árusító bolt nyílna. A találkozó résztvevői délután a nemzetiségek Aradon fellelhető templomait látogatták meg, illetve elzarándokoltak a máriaradnai templomhoz is. A csodálatós természeti környezetben, még 1520-ban alapított templom, egykori kolostor, hagyományos zarándok- és búcsúhely, akár a közeljövőben is a Békés megyeiek kedvelt kirándulóhelyévé válhat: kőbe vésetten üzenik haza a templomkert padjai, hogy mezőberényi, újkígyó- si, eleki és más települések híveinék adományai is segítették a magyar kulturális hagyományok e lenyűköző példájának megőrzését. Fő- hajtásnyi időt töltött a társaság a radnai főutca 339. számú házának falára elhelyezett márvány tábla előtt: itt búcsúzott el családjától 1849 augusztusában a száműzetésbe induló Kossuth Lajos. A Maros túlpartján fekvő Lippára „átugorva” — mint a helybeliek említették, Erdélyből kilépve — még egy csodálatos, 1335-ben alapított ortodox román templom, s a csoda folytán megmaradt török bazár megtekintését tette lehetővé a program. A búcsúzáskor említette meg Cziszter Kálmán a temesvári jugoszláv konzul egy szépséges ideáját: a Vajdaság, valamint Arad, Temes, Békés és Csongrád megye különleges gazdasági, kulturális együttműködésének szorgalmazását. Egyebek mellett ezen is érdemes elgondolkodni a Romániában élő nemzetiségek képviselőinek augusztusban esedékes viszontlátogatásáig. Kiss A. János A Világbank és a szegénység Több mint egymilliárd ember, vagyis a föld össznépességének negyede kénytelen a harmadik világban napi egy dollárnál kevesebből megélni — állapítja meg a Világbanknak a világ gazdasági fejlődéséről és a szegénységről szóld idei jelentése. A harmadik világ szigorú gazdaságpolitikával, a magánvállalkozás pártfogolásával és társadalmi reformok révén a mostani 1,1 milllárdról 0,8 milliárd- ra csökkenthetné a szegények számát a jövő évtizedbén — véli a vasárnap nyilvánosságra hozott jelentés. Szigorú gazdaság- politikán az infláció megzabolá- zását, a fölösleges közkiadások elkerülését és a külgazdasági egyensúly megőrzését érti. A Világbank elnöke, Barber Bonable, a jelentés bemutatására összehívott washingtoni sajtótájékoztatón kifejtette, hogy erre nagy lehetőség nyílik most, amikor a hidegháború múlóban van, és nincs szükség óriási hadigépezetek fenntartására. Ha a fejlett országok csupán i0 százalékkal csökkentenék katonai kiadásaikat, már akkor is köny- nyűszerrel megkettőzhetnék segélyeiket — állapította meg Bonable. Dollár feketén és fehéren Legalizálják-e a moszkvai valutapiacot? Senki sem tudja pontosan, hány tíz- vagy százmillió dollár cserél feketén gazdát egy-egy évben a Szovjetunióban. a feketepiaci árfolyam folyamatos emelkedése az egyik legérzékenyebb mulatója az ország gazdasági romlásának. Még egy-másfél évvel ezelőtt 10-15 rubel körül mozgott egy dollár ára, mára 20-25 rubelre emelkedett. Várható volt, hogy a hivatalos pénzvilág előbb-utóbb 'lépni kényszerül. A jelek azonban arra mutatnak, hogy ezúttal nem az adminisztratív intézkedések szigorával teszik meg a lépést. A napokban interjút közölt a szovjet kormány hivatalos hetilapja az Állami Bank egyik vezető munkatársával. A bankár arra az olvasói kérdésre válaszolt: elképzelhető-e, hogy magánemberek számára is létrejön az országban a hivatalos belső valutapiac? Ez azt jelentené, hogy szabályozott keretek között kereskedhetnének a valutával, nem pedig a kapuk alatt, a rendőrök kemény fellépésétől félve bonyolítanák le a ma még törvénytelen ügyleteket. Ilyen belső valutaütköző piac létezik már a szovjet gyakorlatban: működik — szigorúan vállalatok számára — a valutaárverés intézménye. (Ez kissé leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egyelőre szűkös devizakeret egy része „kalapács alá” kerül, s az viszi a dollárt, aki a legtöbbet adja érte.) A pénzügyi szakértő szerint az egyéni valutapiacra több elméleti megoldás is kínálkozik; vagy engedélyezik az állampolgárok részvételét a ma csak vállalatok által látogatott árveréseken, vagy létrehoznak egy másik ilyen intézményt magánemberek számára. Az interjúalany azonban kételkedik abban, hogy a szovjet lakosság osztatlan lelkesedéssel fogadná ezt a lehetőséget. A belső valutapiac egyelőre szűk, s nincs is igazi kapcsolata a világpiaccal. Jól tudjuk persze az Állami Bankban, hogy igazi győzelmet a feketepiac elleni harcban csak az árutermelés és -ellátás rendbe tétele hozhat, mert akkor rubelért is beszerezhetők lennének azok a termékek, amelyekhez ma csak kemény valutáért lehet hozzájutni. Fotó: Kozma Mihály Évszázados emlékek a radnai hegyoldalban
