Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-29 / 151. szám

KIFDNKÁa 1990. június 29., péntek liCrUJjMVJ |> Háromszéki Pál (1929—1990) Gyászol a Kner Nyom­da, gyászol az egész nyom­dásztársadalom. Hosszú szenvedés után, életének 61. esztendejében, 1990. jú­nius 27-én, alig pár hó­nappal nyugdíjba vonulá­sát követően, elhunyt Há­romszéki Pál, a Kner Nyomda volt vezérigazga­tója. Negyven évet töltött a nyomdaiparban, a szakma egyik legnagyobb és egy­ben legellentmondásosabb egyéniségeként. Sosem volt nyugalom körülötte, min­dig forrt a levegő. Részt vett a Kner Nyomda nagy re­konstrukcióiban, számos technikai újdonság hazai beve­zetése fűződik a nevéhez. Technokratának és a nyomta­tott betű szerelmesének vallotta njagát. Háromszéki Pál tevékenyen részt vett a Népújság mai, korszerű arculatának kialakításában, sokat segítette a szerkesztőség mindennapi munkáját. A nyomda és a szerkesztőség közötti egészséges munka- és emberi kap­csolatok megteremtésében jelentős szerepe volt. Emlékét megőrizzük. Felkészülés a népszavazásra Az MTI értesülése szerint a július 29-re tervezett or­szágos népszavazás előtc a választópolgárok nem kap­nak kopógtatócédulát, mert így a mintegy 350 millió fo­rintba kerülő népszavazás költségei közel 100 millió fo­rinttal csökkenthetők. Ehhez azonban szükség van a nép­szavazásról szóló törvény módosítására, amely jelenleg előírja, hogy a népszavazás­ban részt vevő állampolgá­rokat előzetesen értesíteni kell a szavazás időpontjáról, illetve arról, hogy hol ad­hatja le szavazatát. Törvénymódosítás esetén a szavazáshoz elegendő a személyi igazolvány felmu­tatása. Természetesen a jö­vőben is mindenki csak az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben adhatja le voksát. Fontos tudnivaló azonban, hogy népszavazás esetén az egész ország egy választókerületnek számít. Ez azt jelenti, hogy ha va­laki ideiglenes tartózkodási helyén kíván szavazni, pél­dául a nyaralók, akkor elő­zőleg az állandó lakóhely szerint illetékes tanácstól kell igazolást kérni arról, hogy az illetőt törölték a vá­lasztók névjegyzékéből. Az igazoló lap és a személyi igazolvány egyidejű felmu­tatásával aztán az ország bármelyik szavazókórében lehet voksolni. Várhatóan jelentős vita lesz a Parlament jövő heti ülésén arról, hogy a szavazó­lapon hogyan fogalmazzák meg azt a kérdést, hogy köz­vetett vagy közvetlen mó­don válasszák majd meg a köztársasági elnököt. Az aláírásgyűjtéskor az íveken ugyanis legalább ötféle mó­don fogalmazták meg a kér­dést. Négymillió forint idegenforgalomra Bár megyénk nem dicse­kedhet fejlett idegenforga­lommal, az ország e szögle­tének is vannak olyan he­lyei, melyet szívesen felke­resnek a bel-, és külföldi tu­risták. A Körösök és a gyógy­források vidéke talán még vonzóbb lenne, ha szépen ki­épített, rendezett pihenőhe­lyek várnák a szabadidejüket ezen a tájon eltölteni kívá­nókat. Ám — mint sok más fontos dologra — erre is igen kevés a pénz, s még azt a keveset sem könnyű elosztani. Nem volt irigylésre méltó helyzetben tegnap a Békés Megyei Tanács idegenforgal­mi szakbizottsága, amikor a megyei idegenforgalmi ala­pot kellett elosztania, ugyan­is csak mintegy harmadát kapták a szükséges összeg­nek. A benyújtott pályáza­tok alapján 14 millió forint­ra lett volna szükség, ezzel szemben csak négymillióval gazdálkodhattak. A 13 pá­lyázó elsősorban infrastruk­turális és kommunális jelle­gű beruházásokra kért pénzt. Az elbírálásnál természete­sen figyelembe vették, hogy a helyi tanács, vagy az il­letékes szerv mennyi saját erővel rendelkezik, vagyis a tervezett beruházás hamaro­san megvalósítható-e. A szakbizottság 200 és 700 ezer forint közötti összegeket ítélt oda a legjobb pályáza­tokra, többek közt a gyopá- rosfürdői strand fásítására, a Békés Tourist gyulai ki- rendeltségének korszerűbb elhelyezésére, a fancsika- pusztai tanyasi turizmusfej­lesztésére. Több település kapott kisebb összeget par­kosításra, partszabályozásra, közművesítésre. A szakbizottság utolsó ülé­sén, arról is szó esett, mi módon kapcsolódik majd megyénk a világkiállítás elő­készületeibe, de ez már egy új bizottság feladata lesz. gk­Egy vizsgálat már lezárult Kis vonások záróhangversenye Tarhoson (Folytatás az 1. oldalról) Pódiumon a vonószenekari tábor lakói. Vezényel Gál Tamás Fotó: Fazekas Fereno A szünet után került sor a versenyművek bemutatá­sára, ahol már valamennyi táborozó együtt lépett fel. Elsőként Haydn 12 kis di- vertimentójából hangzott el három, majd Bach .G-dúr zongoraversenyének máso­dik, harmadik tételét hall­hattuk. Vezényelt Gál Ta­más, a budapesti 'MÁV szimfonikus zenekar karna­gya, zongorán közreműkö­dött' Céderic Peseta. Vivaldi a-moll hegedűversenyét ré­gi módon mutatta be a tá­bori zenekar: karmester nél­kül, a szólamvezetők Bevich Sándor és a Svájcból érke­zett Bernadett Előd veze­tésével, . irányításával. Befe­jezésül pedig Kocsár Miklós Pozsonyi táncok című da­rabját játszották. Mit Is lehetne zárszóként írni? Talán azt a közhelyet, hogy a zene sok mindenre képes: hiszen rövid idő alatt közösséggé tudta kovácsolni a különböző helyről érkezett kis zenészeket, megszüntet­te a helyi nehézségeket Svájc és Magyarország kö­zött, s néhány szám erejé­ig egyforma gondolkodásra bírta a híres hegedűművészt és tizenéves partnereit. _ „ Lehet, hogy néhány év múlva közülük kerülnek ki a díszhangverseny vendégei, s ha nem is, az együtt töl­tött napokat biztos nem fe­lejtik el, s a zenének min­dig is értő művelői lesz­nek ...” — hallhattuk befe­jezésül a műsorvezetőtől. A Békés-Tarhosi Zenei Napok következő koncertje péntek este 19 órakor lesz a zenepavilonban. A Magyar századok című koncerten Benda Kálmán történész is tart egy előadást Mátyás ki­rályról. K. K. IBUSZ-Shop Tegnap új üzlettel gyara­podott a megyeszékhely; az IBUSZ Rt. a Beloiannisz ut­cában konvertibilis valutá­ért árusító boltot nyitott. Lakatos Barnabás, az rt. vállalkozási igazgatója ün­nepi beszédében elmondta: a sorban ez az ötödik ilyen jellegű elárusítóhely. Az IBUSZ fennállása óta — csaknem 90 éve — a legjob­ban prosperáló hazai válla- latok egyike. Fő tevékenysé­gükön, a turizmus szervezé­sén túl sok mindennel fog­lalkoznak. Céljuk a több lá­bon állás. Ma már az IBUSZ biztosító- és légitársasággal is rendelkezik. A shop-üzletek létesítésé­Békéscsabán vei olyan termékek hazai forgalmazását vállalják fel, amelyekért eddig külföldre kellett utazni. A békéscsa­bai üzlet egyelőre márkás italokat, illatszereket, do­hányárukat, gyermekjátéko­kat kínál valutáért. Később, amennyiben erre igény lesz, szélesítik a választékot mű­szaki cikkekkel és más kur­rens hazai termékekkel. Az IBUSZ-Shop a jogsza­bály által előírt maximum 28_százalék árrésig tervez­het, így a nyereségük 8-10 százalék körül várható. A szakemberek szerint, bár ja­nuár elsejétől itt is kötelező az áfa, azért minden bizony­nyal megéri. Kinevezések A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Bartha Ferenc államtitkárt, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökét e tisztségeiből, érdemei el­ismerése mellett, saját kéré­sére 1990. június 30-ai ha­tállyal felmentette. Dr. Su- rányi Györgyöt 1990. július 1-jei hatállyal a Magyar Nemzeti Bank elnökévé ki­nevezte. Egyidejűleg Tarafás Imrét, az MNB első elnök- helyettesét, dr. Bódy László, Czirják Sándor és dr. Hárs­hegyi Frigyes elnökhelyette­seket jelenlegi beosztásuk­ban megerősítették. Dr. Hoós Jánost a Magyar "Köztársaság ideiglenes elnö­ke államtitkári, a Miniszter- tanács a KSH elnöki tisztsé­géből, érdemei elismerésé­vel, 1990. június 20-ai ha­tállyal felmentette. Egyide­jűleg a Minisztertanács dr. Vukovich Györgyöt nevezte ki a KSH új elnökévé. ..,a „múzeumügynek” mégsincs vége „Miskolczi úr! Ön tetszik nekem!” A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszer­vezetének Múzeumi Bizottsága — mint azt hírül adtuk la­punkban — májusban panaszlevéllel fordult a Békés Me­gyei Tanács művelődési osztályához jogosítványai megcsor­bítása miatt. Az osztály munkatársainak tapasztalatairól fel­jegyzés készült, melyet teljes terjedelmében közlünk okulá­sul — esetleg — más munkahelyek vezetőinek, s a szakszer­vezeti tisztségviselőknek. „A KKDSZ múzeumi bi­zottsága május 21-i panaszos levelére tekintettel megvizs­gáltuk Halmosi Miklósné te­remőr és Nagy Vilmosné gyűjteménykezelő munkavi­szony-megszűnése, ill. gyed miatt megüresedett állása betöltésének körülményeit. A vizsgálatban dr. Kertész János és Krasznahorkai Gé­za vettek részt. A vizsgálat során dr. Szénászky Júlia bizalmit, Sonkoly János tit­kárt, dr. Grin Igor és Südi Istvánná igazgatóhelyettese­ket, valamint dr. Szabó Fe­renc igazgatót hallgattuk meg. Megállapítottuk, hogy _ az új, szerződéses alkalmazásra az Országos Alkalmazott Grafikai Biennálé rendezé­se Okozta kényszerhelyzet­ben került sor április utolsó napjaiban. Az új teremőrt száz forinttal kevesebbért, 2650 forint/hó (négyórás), a másik helyettesítőt 3000 fo­rint/hó (4 órás) fizetéssel al­kalmazták. A bérmegállapí­tás során valóban nem kér­ték ki a szakszervezet véle­ményét, azonban május 25- én, 'a szerződés meghosszab­bításakor egyeztettek a bi­zalmival, s akkor dr. Szé­nászky Júlia egyetértett az összegekkel, s ezt aláírásá­val igazolta. A gazdasági he­lyettest ezért a jóhiszemű mulasztásért nem tartjuk el- marasztalhatónak. A beszélgetésből kitűnően a szakszervezeti bizottság nem is elsősorban a konkrét esetet, hanem a szakszerve­zeti jogosítványok csorbulá­sát sérelmezi, ill. hogy több esetben is külön vitát kell folytatni érvényesítésükért. Ez a konkrét eset nem oko­zott volna konfliktust egy harmonikusan működő intéz­ményben, ám ott, ahol a dolgozók sokszor pletyka­szinten, vagy kávézás köz­ben értesülnek a múzeum belső ügyeiről, találgatások­ra vannak utalva a közös­séget érintő kérdésekben, s a vezető sem tud kellő gya­korisággal részt venni az in­tézmény belső életében, ter­mészetes, hogy egy ilyen he­lyileg korrigálható ügy is összetűzést hoz. A probléma nem újkele­tű, a múzeum igazgatójával való számos személyes be­szélgetés témája volt. Nyil­vánvaló, hogy a dolgozók ér­dekeit a szakszervezeti jogo­kat elődjénél sokkal karak­teresebben képviselő KKDSZ nem hagyja szó nélkül a munkahelyi légkör romlá­sát, a belső tájékoztatás fó­rumainak esetlegességét, a vezetés hiányosságait. Fel­hívtuk mind a szakszerveze­ti bizottság, mind a vezetők figyelmét a most születő kollektív szerződés fontossá­gára, ahol konkrétan, a jogi szabályozáson túl is meg kell határozni a munkáltató és a munkavállalók közötti jogosítványokat, az egyezte­tés fórumait, a múzeumon belüli együttműködés tech - nikáit. Elengedhetetlennek tart­juk, hogy az igazgató többet foglalkozzon a múzeum bel­ső ügyeivel, jobban és ér­demben támaszkodjon mun­katársaira, csökkentse külső vállalásait.” (Folytatás az 1. oldalról) szél, nem tagadva, hogy gyermeke most érkezett ha­za a börtönből... Bármeny­nyire is aranyos a bácsi, za­var. De hát mégsem mond­hatom, hogy nem« hozzá jöt­tem. Egyébként is az 6 la­kásában vagyok... A fiához fordulók: — Miskolczi úr! ön tet­szik nekem! (Házassági partnerként jöttem, cselből. Ne lógjon hát ki a lóláb, ezért kezdem „udvarlással”.) Meséljen, halgatom! Elmosolyodik, cigarettára gyújt: — Először is köszö­nöm a bókot! Mivell kezd­jem, a jóval, vagy essünk túl élétem rosszabbilk kor­szakán? — önre bízom! (És Miskolczi János be­csülettel elmeséli börtön­éveit. A szegedi „Csillag­ban” töltötte de büntetését, ami köztudottan az ország egyik legszigorúbb fegyin­tézete. Kemény fizikai mun­kát végzett a 12 év allaitt, aminek „eredményeként” 2500 forinttal a zsebében szabadult!!) Hz öngyilkosság határán Ezek után úgy tisztessé­ges, hogy felfedjem magam. Nem lepődik meg nem vá­lik ellenségessé. Ott foly­tatjuk a beszélgetést, ahol abbahagytuk, mielőtt meg­tudta volna, hogy tolilíforga- tó vágyói». — Az a hír járta önről, hogy felakasztotta magát- Volt valami alapja ennek a híresztelésnek? — Sokszor álltam az ön- gyilkosság határán. De há­rom gyermekem van, tud­tam. hogy élnem kell. Em­bertelen volt a 12 év — el­hiheti ! „Legyen fekete vagy szőke” — Gondolom, azt elisme­ri, hogy cselekedeteiért ezt érdemelte! Gondoljon csak a lányaira! Ha velük törté­nik meg, az, amit ön sok nővel megtett? — Tiszta sor! Megbűn­hődtem érte. Tisztességes munkával akarom folytatni az életemet. Szomorú, hogy a múltam után ítélnek & mocskolódnak telefonon, ki­készítve idős szüleimi idie- géit. Ezért húztuk ki a zsinórt. Mélységesen bánt az, amit 12 évvell ezelőtt el­követtem. Tudom, hogy a becsületes életmód a járha­tó út. Magamtól mentem a rendőrségre is be jelenteni: Kiszabadultam. Itt vagyok, nem lész velem több dol­guk ... — Ebben, úgy gondolom, senkinek sincS joga kétel­kedni! — jegyzem meg! —Képzelje, van egy másfél éves unokám is. Ara­nyos kisbaba. A lányaim boldogok, sokszor megláto­gattak a börtönéveim alatt. Az egyik orvos, a másik óvónő, a harmadik admi­nisztrátor lett. És mindezt az édesanyjuknak köszön­hetem, aiki ilyen tisztesség­gel nevelte, anélkül, hogy tőlem eltiltotta volna őket. — Amikor feladta a hir­detését, volt-e ' valamilyen elképzelt nőideálja? — Nem vagyok maxima­lista, és hozományvadász­nak se higgyen senki. A szüléim Kukásán lakom. Ter­mészetesen jó lenne, ha olyan hölggyel hozna össze a sorsam, akinek önálló la­kása van. Legyen 30-40 év körüli, fekete vagy szőke, fehér bőrű, kedves és .ba­rátságos. Hiszek abban, hogy találkozom ilyennel! Béla Vali Sonkoly Jánossal, az szb-titkárral telefonon beszéltünk arról, hogy miként zárult a „múzeumügy”. Mint megtudtuk, a kedélyek korántsem csitultak le, a bizalmit azóta vissza­hívták tisztéből, mire a szakszervezeti bizottság az orszá­gos központtól vizsgálatot kért maga ellen. „Bár ne lett vol­na minderre szükség. Bár munkahelyen belül is rendezni lehetett volna ezt az ügyet!” — mondta Sonkoly János, amellyel teljesen egyetértünk. Mindenesetre — mit tehetünk mást? — a jövőben is figyelemmel kísérjük a megyei mú­zeumi igazgatóságon történteket. N. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom