Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-08 / 133. szám

1990. június 8-, péntek NÉPÚJSÁG Radikális magyar előterjesztés Király Zoltánt nem sikerült hámba fogni 'A magyar kormány je­lentős diplomáciai sikerének nevezte a kormány szóvivő­je azt a tényt, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének csütörtökön Moszkvában megtartott ülésén sikerült lé­nyeges kérdésekben érvénye­síteni a Magyar Köztársaság törekvéseit. A magyar kül­döttség konfrontáció nélkül tudta teljesíteni feladatát. Már a délelőtti ülésen si­ker volt, hogy az elnöklő Antall József javaslatára a résztvevők elfogadták az egyik napirendi pontnak az eredetitől .eltérő megfogal­mazását. Ä magyar kor­mányfő azt javasolta, hogy az eszmecsere a VSZ szer­vezetének felülvizsgálatáról és ne pusztán gyökeres át­alakításáról szóljon. Emel­lett a tagállamok által el­fogadott nyilatkozat két pontja is a magyar javaslat szerinti szöveget tartalmaz­za. A tanácskozás végén el­fogadott dokumentum sze­rint Európa jelenlegi fejlő­dése megteremti a tömbök­re épülő biztonsági modell és a kontinens megosztottsá­ga felszámolásának feltéte­leit. Ez a fejlődés visszafor­díthatatlanná válik. A magyar javaslat elfoga­dását jelenti az a megfogal­mazás, amely .szerint elen­gedhetetlen a Varsói Szerző­dés jellegének és funkciói­nak felülvizsgálata. Egyetértés volt abban, hogy nagyrészt meghaladot­tá vált az ideológiai ellen­„Szenvedés vagy irreden­tizmus” címmel heves ma­gyarellenes kirohanásokat tartalmazó cikkeket közölt június 1-jei számában a Literárny Tyzdennik című szlovák irodalmi és közéleti hetilap. A cikk szerzőjének állí­tása szerint Magyarország közvetlenül beavatkozik a szomszédos országok bel- ügyeibe, ami ,,azt bizonyít­ja, hogy a magyar politika a szomszédokkal szemben mind ez ideig nem veszítet­te el nacionalista agresszivi­tását és a volt történelmi Magyarország kizsákmányo­ló filozófiáját”. „Budapest álláspontja a Magyarorszá­gon élő kisebbséggel szem­ben nem csak a múlt ma­radványa, amely egyáltalán nem demokratizálódott és nem vált humánusabbá” — folytatódik az okfejtés. — Magyarország, amely hódító asszimilációs politi­kájával szélesítette etnikai határait, mind a mai napig nem békült meg a megvál­tozott határokkal. Miután az agresszív erők tudják, hogy ma a határok megváltozta­tása lehetetlen, a jelenlegi stratégiát a közös európai ház tervének rendelik alá. _ — A magyar kisebbség mindenáron ki akarja szo­rítani a szlovákokat Dél- Szlovákiából, hogy ezáltal nemzetiségileg kompakt te­rületek jöjjenek létre. Ezt ségkép, s maga a kelet és nyugat fogalma visszanyeri pusztán földrajzi jelentését. A nyilatkozat szerint ve­szélyt csak azok jelentenek, akik bármilyen módon fe­nyegetnék a tagországok biz­tonságát, függetlenül attól, hogy ki teszi azt. A VSZ és a NATO dokumentumaiban foglalt konfrontációs elemek többé nem felelnek meg a kor szellemének. A VSZ PTT következő so­ros ülése Prágában lesz, s addig a szervezet főtitkári teendőit Zdenek Matejka csehszlovák külügyminisz­ter-helyettes látja el. „Minden szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a magyar küldöttség képvisel­te a legmarkánsabb állás­pontot. A legfontosabbnak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését tart­juk, s meggyőződésünk sze­rint kívánatos, hogy. a jö­vő év végéig megszűnjön a Varsói Szerződés katonai szervezete” — mondta An­tall József. A magyar miniszterelnök csütörtökön azután tájékoz­tatta a Moszkvában dolgozó magyar újságírókat, hogy véget ért a VSZ PTT ülése, majd a magyar delegáció ta­lálkozott Mihail Gorbacsov- val és a szovjet küldöttség tagjaival. Először arra utalt, hogy a nyugati kormányok is súlyt helyeznek a gorbacsovi po­litika támogatására. — Magyarország olyan po­litikát folytat, amely nem veszélyezteti > nemzetközi _____________L_____________ szo lgálják a szlovák nyelv­nek mint hivatalos nyelv­nek az elutasítása és az iskolahálózat bővítésére tett javaslatok. Budapest prog­ramja szerint olyan helyze­tet kell kialakítani, amely­ben egy kedvező időpontban területi autonómiát lehet kérni, majd az európai ház­ba lépés során önállóságot. A szerző azzal folytatja, hogy a magyar kisebbség fő problémái az öröklött fel­sőbbrendűség más nemze­tekkel szemben, s a magyar kormánynak az ez iránt lep­lezett vagy leplezetlen poli­tikai erőfeszítései. A cikk szerzője megoldásnak azt látja, hogy a magyar kisebb­ség elfogadja a hivatalos nyelvet, mint a szlovákok­kal való együttélés elenged­hetetlen kulturális, társa­dalmi feltételét. Elítélően ír a lap Szűrös Mátyás Václav Havelhez in­tézett leveléről, valamint Horn Gyula állítólagos kije­lentéséről, miszerint Ma­gyarország csak akkor érde­kelt a pozsonyi találkozó­ban, ha a magyar kisebb­ség problémáját megoldják (az idézet Horn nyilatkoza­tának félreértelmezett és el­ferdített formában közzétett verziója — a szerk.). A szerzőnek ez Horthy hasonló ultimátumát juttatja eszé­be. „Csehszlovákiának már vannak tapasztalatai a ma­gyar irredentizmussal, és megítélésünket és gazdasági helyzetünket. Ennek kap­csán utait Antall József az energia- és nyersanyagellá­tásra, valamint a piaci le­hetőségek jelentőségére. — Magyarország kiszá­mítható partner akar lenni — mondta a magyar kor­mányfő. — Gorbacsov meg­értette programunkat, a szovjetek látják céljainkat, s azokat el is fogadják. Megértést szereztünk Ma­gyarország számára, partne­reink tudják, mire számít­hatnak, s ezt Mihail Gorba­csov is kifejtette — mond­ta a magyar politikus. Az Antall József által rendkívül jó légkörűnek ne­vezett találkozón Mihail Gorbacsov őszintén szólt a Szovjetunió belső nehézsé­geiről, a reformokkal szem­beni ellenállásról. — Teljes diplomáciai si­ker jellemezte a magyar de­legáció munkáját, ami azt mutatja, hogy helyesen mér­tük fel a politikai realitáso­kat — jelentette ki Göncz Árpád ideiglenes köztársa­sági elnök az MTI tudósító­jának nyilatkozva. — Ismerjük Magyarország belpolitikai helyzetét, a nép kívánságát. A nézeteket odahaza a pártok nézetei­vel egyeztettük. Többé-ke- vésbé egyértelmű volt, mit kell tennünk, mondanunk, legfeljebb a körülményele voltak ismeretlenek—mond­ta a magyar politikus. — Csehszlovákia szándékaival egyeztek szándékaink, -job­bára még a megfogalmazás­ban is, és ez nem meglepő. mindaz, ami most történik, amit a magyar vezető kép­viselők tesznek, ugyanarról a tőről fakad, a formák sem teljesen véletlenek.” „A magyar kisebbség ma is a politika játékszere, amely a mai napig nem nyu­godott bele abba a történel­mi ténybe, hogy a szlovák nemzet önálló, területileg szuverén. Ügy tűnik, hogy a magyar kormány nem akarja vagy legalábbis a legutóbbi időkig nem akar­ta a szlovák kormány sza­vait és jóindulatú tetteit megérteni, sőt. mindezeket figyelmen kívül hagyja. Ki­fejezésre juttatja, hogy a magyar kisebbségről) Prágá­val és nem Pozsonnyal fog tárgyalni. Nem akarja tu­domásul venni, hogy -a kor­mány a nemzeti kisebbségek jogi kérdéseit az alapvető emberi jogok és nem a köl­csönösség alapján kívánja megoldani. Egyszer s mind­örökre el kellene búcsúzni a nagy Magyarország vá­gyától. amely más nemzetek erőszakos beolvasztását va­lósította meg. Ez az ideoló­gia vollt a nemzetiségi el­lentéteknek a kiindulópontja a múltban, és még a mai életre is rávetíti árnyékát.” „A szlovákok tudata még mindig érzékeny a Buda­pestről érkező irredenta hangokra. Védekezésben van, és nem veszi át az erősza­kos politikát. A határtalan tolerancia, tisztesség és en­gedékenység azonban nem fizetődik ki. sőt. Provokálja a Duna másik Oldaláról je­lentkező agresszivitást. Nem tudom — fejezi ibe cikkét a szerző —, nem érkezett-e el az az idő, amikor változtat­nunk kell. amikor a meg­hátrálást a kulturált öntu­datnak kellene felváltani. ” Egy szlovák irodalmi és közéleti hetilap Irredentizmussal vádolja Magyarországot Ceausescuék az Antillákon nyaralnak? Nicolae Ceausescu él? — teszi fel a kérdést a Baricada című bukaresti hetilap legutóbbi számában Liviu Valenas. Majd gyorsan hoz­záteszi: ö is hinni szeretné, hogy a nemzet Ti- ránusa minden kétséget kizáróan halott, és valahol Havasalföldön (talán Bukarestben?) van eltemetve. 'Viszont az ellenvélemény egy­re hangosabb, és főleg meggyőző érvekre tá­maszkodik. A diktátor-házaspár halálának egyetlen bi­zonyítéka az a Videofelvétel, amelyet két vál­tozatban Is megtekinthettek a televízió nézői. Ez a felvétel édeskeveset nyaan a latban, hi­szen a szemtanúk a későbbiekben ellentmon­dásos nyilatkozatok egész sorával rukkoltak ki. A halotti bizonyítványokat meghamisították. A halott Ceausescu nem hasonlított az élő Ceausescuhoz, még akkor sem, ha a kivég­zést követően már eltelt öt nap. Mintha a haj­színe és a nyakkendője is más lett volna. Fel­tehetően a teátrális mozzanat kedvéért iktat­ták a forgatókönyvbe a diktátorok megkötö­zését. Valószínű, hogy az agyonlőtt házaspár legalább 4-6 órája halott volt, és Ily módon a film kedvéért már csak kihűlt tetemekbe eresz­tették a sorozatokat. Komoly kétségeket éb­reszt az emberekben ia két diktátor „keresz­tény temetési szertartása”, amit Geli Voican- Voiculescu koreografált. A „per” résztvevői azóta Igen különös pá­lyát futottak he. Gica Popa tábornok öngyil­kos lett, bár egyes változatok másról tanús­kodnak ... Az orvosról az a hír Járja, hogy eltűnt, míg Nicht Teodorescu ügyvédet hátba lőtték, de túlélte a gyilkosság! kísérletet. Ha Ceausescuék élnek, akkor megkérdezhetjük: most hol tartózkodnak? A cikk szerint, Fidel Castro vendégszeretetét élvezik Kubában, Vina del Marban, egy diszkrét villában tengetik naoiaikat. Abból a pénzből, amelyet a titkos külföldi számlákra utaltattak át. (Folytatás az 1. oldalról) Akiket nem köt a múlt, semmiféle paktum, felszaba­dultan és sziporkázóan szel­lemesen szerepelnek, azok a fideszesek. — Miért ült át az MDF- frakcióból közéjük? Az MDF legutóbbi közgyűlé­sén az önéhez sokban ha­sonló álláspontok is meg­fogalmazódtak. Vannak te­hát elvbarátai. Nem siette el a döntést? ,Kilépésem kényszerű és sürgető volt” — Egyelőre nincsenek kész, kiforrott pártok, egy- egv pártban1 sokféle nézet je­lenik meg és csap össze. Majd négy év múlva ítélhe­tő meg — hacsak nem lesz­nek már korábban képvise­lő-választások —, hogy mek­kora valóságos tömeg van egv-egy párt mögött. A pár­tok megítéltetése jelenleg nem egyértelmű a polgárok részéről. Nyilvánvalóvá vált, hogy az MDF-en belül is vannak, akik nem rejtik vé­ka alá eltérő gondolataikat, ellenvéleményüket. Akkor sem, ha ez felzúdulást vált ki. Az MDF parlamenti frak­ciójának nagy része azon­ban sokkal lojálisabb a ve­zetéshez, mint a tagsága. Ez számomra csak részben ért­hető, hiszen a képviselői tisztség nem kell azt jelent­se, hogy úgy menjenek együtt a nyájjal, ahogy a pásztor tereli őket. — Csupán a meggyőző­dése vezette a közvetlen köztársasági elnökválasz­tásra tett javaslatában és az ennek érdekében indí­tott képviselői aláírás- gyűjtésében, vagy ennél többet akart? Netán a kis­sé apatikus közvéleményt is szeretné felrázni és köz­vetlenebbül bevonni a po­litikai döntésekbe? — Áttételes módon ez is szerepet játszott elhatározá­somban. A mai amorf poli­tikai helyzetben ezt a fon­tos jogintézményt is erősen befolyásolják az aktuálpoli- tákai érdekek, a napi politi­zálás kényszere. Keddi felszólalásomban azért is hangsúlyoztam, hogy az alkotmánymódosítást és ezen belül a köztársaságiel- nök-választás mikéntjét ezek a motívumok nem határoz­hatják meg. Fontos lenne a köztársaságielnök-választás módjára egy stabil és hosz- szú távú formulát kialakíta­ni. Ehhez pedig most elen­gedhetetlen a népakarat ki­nyilvánítása. Az a veszély fenyeget ugyanis, hogy a képviselők kétharmadának szavazatával megváltoztatha­tó a népszavazásról szóló törvény is. — Pedig az előző rend­szer Parlamentjének talán ez volt a legdemokratiku­sabb törvényhozói gesztu­sa. „R nép a pártok fölé emelné a köztársasági elnököt” — Én bizonyos tekintetben megértem azt a jogos félel­met, aggodalmat, ami a mó­dosítási szándék mögött meg­húzódik. Elképzelhető ugyan­is, hogy a Parlamenten kí­vül rekedt pártok, érdekszö­vetségek, ha nem tetszik né­kik Valami, visszaélnek a népszavazás intézményével. — Például obstruálhat­ják a Parlamentet... — Ez is elképzelhető. Ez­zel a javaslattal nem vonom kétségbe az Országgyűlés le­gitimitását, és semmiképpen nem szolgálok önös célt. Többször is kinyilvánítot­tam, hogy nem jelöltetem magam. Csupán azt állítom, hogy a polgárok jogosultak kijelölni az ország eme köz­jogi méltóságát viselő sze­mélyt. Egy szűk jogosítvá­nyokkal rendelkező, gyenge köztársasági elnök is be­töltheti szükség esetén e funkciót. Megakadályozhatja, hogy a kormány a Parlament fölé nőjön, de fordítva se történ­jen meg. Egy közvetlenül választott elnöknek, akinek személyében is megtestesül a közakarat, nagyobb a presztízs^. Erőteljesebb pár­tatlanságot követelhetnek tő­le és ehhez tágabb lehetősé­get is biztosítanak számára. A Parlament által választott elnök kétségtelenül kompro­misszumokra kényszeríti a pártokat, de egyben erősen függne a pártpolitikától. A nép viszont mintegy a pár­tok és a politika fölé emel­né a köztársaság elnökét. — Az utóbbi időkből két arca maradt meg emléke­zetemben. Az egyik, ami­kor boldogan mosolyog az MDF választási győzelmét ünneplők között. A másik a frakcióból való kilépése előtti-utáni gondterhelt ar­ca. Mivel nem tudott, nem tud megbékélni? — Lehet, hogy furcsán hangzik, de én ma is hiszek abban, hogy lehet tisztessé­gesen politizálni. Ezt próbál­tam korábban is, ez vezérelt most is. Ha legutóbb az MDF-frakcióból állok föl mondandómmal, hogy nézett volna az ki? Én komolyaji veszem azt, hogy az új de­mokratikusan választott kor­mány mögött fel kell sora­koznia egy biztos, egységes MDF parlamenti csoportnak. Nincs jogom megbontani ezt az egységet azzal, hogy on­nan belülről bírálom Antall József stílusát, módszereit, vagy az MDF—SZDSZ-meg- állapodást. Ez több mint bűn, ez hiba lenne. Azt tar­tottam tisztességesnek, hogy ellenvéleményemet már füg­getlen képviselőként adjam elő. Kékesi Katalin EZT NE HAGYJA KI! Nyári látványosság — mindennapi program! VAKJUK BÉKÉSCSABÁN A 44-ES ÜT MENTÉN! A sportcsarnokban és környékén, a 44-es út mindkét oldalán nagyszabású kiállítás és vásár sok-sok látványos rendezvénnyel. A vásár egész területén árusíthatnak vállalatok, kiskereskedők, iparosok, magánszemélyek. Látogatóink szórakoztatását — a vásár mellett — a következő állandó rendezvények szolgálják: sétarepülés a Körösök völgyében, mini vidámpark, lovasprogramok, lacikonyha, perzsavásár, lengőteke, biljárd, a foci-vb folyamatos közvetítése. KŐVETKEZŐ HETI KÜLÖN PROGRAMUNK: 12-én 10 óra: MEGNYITÓ. — Vasutas fúvószenekar — MAV-majorettecsoport. Délután: bemutatkoznak a résztvevők. 15- én 16 órától sörivóbajnokság, selejtező, a SPATEN söröző rendezésében (ez nem áprilisi tréfa!). 16- án 10 órától biliárd- és tekeverseny a PRIZMA GMK rendezésében. 16 órától sörivóbajnokság, döntő. 17- én 10 órától és 15 órától divatbemutató a küzdőtéren, sok-sok humorral. Minden héten külön programok, figyelje heji programajánlatunkat! Rendezvényünk ideje alatt vásárolható a „Csarnok Tombola”. Sorsolás: 1990. július 29-én, különleges nyereményekkel. BAKATOR KFT., BÉKÉSCSABA, Gyulai út 45. Tel.: (66) 25-781.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom