Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-05 / 130. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JÚNIUS 5., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 130. SZÁM n vártnál is viharosabb ülés a Tisztelt Házban Felfüggesztették a tsz-földek eladását A vártnál korábban befejeződött az Országgyűlés hét­fői ülésnapja:' délután háromnegyed három után néhány perccel a képviselők úgy határoztak, hogy az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot csak kedden reg­gel kezdik el megvitatni. Ezt megelőzően Deme Zoltán (MDF) képviselő visszavonta javaslatát a Nemzeti Gyer­mek- és Ifjúsági Alap felülvizsgálatáról szóló ország- gyűlési javaslat megtárgyalására, mert — mint mon­dotta — arról tájékoztatták, hogy az ügy kivizsgálása megkezdődött, s ez számára megnyugtató. Egyórás ügyrendi vita Frakcióvezetők, kontra Szabad György A meghirdetett kezdési időpont után csaknem egy órával kezdhette meg terve­zett napirendjének, a szö­vetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdonátruházá­sának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat tárgya­lását hétfőn az Országgyű­lés. Ugyanis ez az ülésnap sem kezdődhetett ügyrendi vita nélkül. Az elnöklő Szabad György javaslatára a plenum egy­perces néma felásással em­lékezett meg a hazánk szá­mára oly tragikus trianoni békeszerződés 70. évforduló­járól — a Fidesz kivételével. Frakciójuk kivonult a te­re nből. Fodor Gábor kép­viselőtársai nevében ezt ké­sőbb úgy indokolta: nem a témával, hanem a módszer­rel szemben fejezték ki el­lenérzésüket. A képviselői padsorokban a legkülönbözőbb reakciókat kiváltó bonyodalom akkor kezdődött, amikor Szabad György javaslatot tett arra: a május 24-én elfogadott, s azóta folyamatosan tárgyalt napirendet egészítsék ki az alkotmánymódosítás általá­nos vitájával. Mielőtt azon­ban saját indítványát meg­szavaztathatta volna, szót kért Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője. Ar­ra figyelmeztetett: az elnök javaslata ellentétes a Ház- bizottság legutóbbi állásfog­lalásával, amely szerint az alkotmánymódosítás általá­nos vitáját külön ülésen kezdik meg. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője óráját nézve kért szólási lehetősé­get. Megerősítve Tölgyessy Péter véleményét, hangsú­lyozta: a javaslat megsza- vaztatásának egyik súlyos következménye, hogy visz- szatereli a Parlamentet abba a működési zsákutcába, ahonnan csak épphogy kiju­tott. Pozsgay Imre, az MSZP képviselőcsoportjának veze­tője — egyetértve az előtte szólókkal — úgy fogalma­zott: ha az elnök mégis fel­teszi szavazásra javaslatát, akkor talán el kellene gon­dolkodni azon, hogy a Par­lamentnek nem kellene-e feloszlatnia ' a Házbizottság intézményét. Szabad György természe­tesen minden felvetésre kü­lön válaszolt, hangoztatva: javaslata az ésszerűség alap­ján azt szolgálja, hogy a plénum folyamatosan végez­hesse munkáját, külön tárgysorozat megállapítása nélkül. A plénum 163 egyetértő szavazattal, 118 ellenében, 9 tartózkodással elfogadta, így tárgysorozatába felvette az alkotmánymódosítás vitáját. Ezt követően — a kor­mány kérésére sürgősséggel — napirendjére tűzte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meg­hatalmazott kijelöléséről rendelkező országgyűlési ha- "tározat módosításáról szóló javaslatot. Szabad György ezután ar­ról tájékoztatta a plénumot, hogy különböző bíróságok Bogárdi Zoltán (MDF), Pre- pelicza\) István (független kisgazdapárt) és Speidl Zol­tán (MDF) képviselők men­telmi jogának felfüggeszté­sét kérték az Országgyűlés­től, ezeket a kezdeményezé­seket a Mentelmi és össze­férhetetlenségi Bizottság megkapta, és javaslatait az Országgyűlés elé terjeszti. Lukács Tamás (KDNP), az Enjberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság el­nöke bejelentette: a bizott­ság eláll sürgősségi indít­ványától, amely a volt egy­házi ingatlanok elidegeníté­sének tilalmára vonatkozott. A termelőszövetkezetek tu­lajdonában levő termőföld tulajdon-átruházásának át­meneti tilalmáról szóló tör­vényjavaslat általános és részletes vitájában mintegy húsz képviselő kért szót. A (Folytatás a 2. oldalon) Budapest vendége a finn minisztereinek Újabb 100 millió dollár hitel lehetősége Antall -József miniszterel­nök meghívására hétfőn há­romnapos hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett Harri Holkeri, • a Finn Köz­társaság miniszterelnöke. A finn miniszteréllnök kü- lönrepülőgépen a déli órák­ban landolt a két ország zászlajával díszített Ferihe­gyi repülőtéren. A küldött­ség ezután szálláshelyére hajtatott. Az ünnepélyes fo­gadtatásra kora délután a Kossuth Lajos téren került sor, ahol a véndégek tisz­teletére felsorakozott a Ma­gyar Honvédség díszszázada. A térre érkező Harri Hóiké­nt és feleségét Antall Jó­zsef és felesége üdvözölte. A finn és a magyar himnusz elhangzása után a két kor­mányfő elépett a katonák sorfala előtt. A hivatalos program a két miniszterelnök négy­szemközti megbeszélésével kezdődött. A hivatalos magyarorszá­gi látogatáson Budapesten tartózkodó Harri Holkeri finn miniszterelnök és ven­déglátója. Antall József mi- niszterelrtök hétfőn délután a Parlamentben hitelmegál­lapodást írt alá. Finnország igen előnyös feltételekkel 100 millió dol­láros hitelt ajánlott fel ha­zánknak, szerkezetátalakí­tásra. A hitel' a finn export támogatását, illetve modell­értékű beruházások megva­lósítását szolgálja, s elsősor­ban a magánvállalkozásokat részesíti előnyben. Az erről szóló bankközi megállapodást ez év január­jában írták alá, a két mi­niszterelnök ezúttal a hitel- nyújtás kormányközi jegyző­könyvét látta el kézjegyé­vel. Jubiláló alma mater — 75 év történelme Napok óta zajlanak az ünnepi rendezvénysorozat eseményei a Békéscsabai 3. Sz. Általános Iskolában. Az intézmény ugyanis jubilál az idén: 75_ éves. Ennek tiszte­letére volt már gyalogtúra, tanulmányi kirándulás, lesz akadályverseny, szakmai nap. Tegnap pedig megtar­tották az ünnepséget, mely­re hajdani tanárok, diákok is eljöttek. Ünnepi köszön­tőt mondott Mázán Mátyás, a városi tanács elnöke, aki egy darabig óraadó tanár volt itt. Ezen a napon há­rom kiállítás is nyílt: az egyik Slezák Lajos festmé­nyeiből; a másikat gyermek­rajzokból rendezték. Egy kis teremben pedig az iskola történetével kapcsolatos do­kumentumokat, régi tanesz­közöket láthatnak a pedagó­gusok és a tanulók. Fotó: Veress Erzsi A környezetvédelem elsősorban pénz kérdése Az új környezetvédelmi törvény adjon módot, illetve ösztönzést — környezetvé­delmi bűncselekmények ese­tén — a megfelelő vissza­tartó erővel rendelkező bír­ságok, büntetések kiszabásá­ra. Az egyre-másra nyilvá­nosságra kerülő súlyos ta­laj-, víz- és levegőszennye­zések azt jelzik, hogy a je­lenlegi jogszabályok és a büntetési gyakorlat ma még nem rendelkezik ilyen be­folyásoló hatással — mon­dotta Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi Miniszté­rium politikai államtitkára az MTI munkatársának. Mindehhez hozzátette: a szigorúság nem lehet cél, csak eszköz. A cél ugyanis az, hogy az ipari, mezőgaz­dasági termelőhelyeken és a hétköznapi életben az állam­polgárok nagyobb felelősség­gel viseltessenek az egészsé­ges környezet megteremtése, a szennyezések megakadá­lyozása iránt. A már meglévő környe­zetszennyezések felszámolá­■sának kikövetelésében, az újabbak megakadályozásá­ban komoly szerepe lehet — az államtitkár asszony véle­ménye szerint — a helyi ön- kormányzatoknak. Minde­nekelőtt a községi, a városi, vagy a több település ösz- szefogásával kialakított szak­mai testületek együttműkö­désére számít a regionális környezetvédelmi irányítás, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium. A környezetvédelem nyil­vánvalóan elsősorban pénz kérdése. A jelenleginél sok­kal inkább a környezetvé­delmet előnyben részesítő adó-, ár-, hitel- és vámpoli­tikára van szükség — mon­dotta. A bírságokból, az esetleges használati díjból és más'forrásokból képzett ala­pok felhasználását is haté­konyabbá kívánja tenni az újjászerveződő tárca. A ke­vesebb pénz is eredménye­sebben felhasználható, ha pontosan tudják, mik a leg­sürgősebb megoldásra váró feladatok. Nagykamarási anzix Reformra szorul a takarmánygazdálkodás Az időre igazán nem pa­naszkodhattak a résztvevők. Szombaton, amikor a pro­dukciók nagy részét bemu­tatták, nemcsak a hangulat, hanem a napsütés is ragyogó volt. Az előbbi azonban még a vasárnap délelőtti boron- gósabb idő sem tudta lehű­teni ... Szombaton kora délután érkeztünk Nagykamarásra, a Bot -tó mellé, a színjátszó- juniálisra. A tóparton körben sátrak, mindjárt a bejárat mellett műanyag játékokat kínáló pult, harsány zene. Itt nem nagy a tolongás. Hallótávol­ságon kívül, a tér másik vé­gében áll a színpad. Éppen a sarkadiak darabja megy. A nézők — pár tucatnyian lehetnek — lelkesen hallgat­ják őket. Azok pedig, akiket nem a többiek előadása ér­dekel, csónakáznak, tollasoz­nak, sétálnak, vagy beszél­getnek benn a sátorban. Egy biztos, nem unatkozik senki. A tér nagy, egyik csoport sem zavarja a másikat. Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Boda-tó partján a színjátszó-juniá- list. Azóta egyre nő iránta az érdeklődés. Csak az első évben tudták egy nap alatt lebonyolítani, azóta mindig kétnapos a rendezvény. Nemcsak a megyéből érkez­nek csoportok, az idén sem, hanem Szegedről, Makóról, sőt Aradról is. Igaz, ők ki­rínak egy kicsit az általános iskolás korú mezőnyből, hi­szen felnőtték. Mindez azt mutatja, a szakma számára fontos a kamarási bemutatkozás. De a vendéglátók is szívélyesek. Köböl András tanácselnök, akivel ugyancsak a helyszí­nen találkozunk, kifejti, hogy a falu életében is va­lóságos kis ünnepély ez a juniális. ök igyekeznek el­látni a jó házigazda szere­pét, bár a mostani anyagi körülmények között ez nem is olyan könnyű feladat. A Mezőhegyesről érkezett szakkör vezetőjével. Sás Menyhértnével is erről vál­tunk néhány szót. — Itt minden évben ki­épül valami — mondja —, de ugyanakkor a részletek­ben látszik, hogy mennyire nincs pénz. Apróság, de ta- valyelőttíg kaptak a gyere­(Folytatás a 3. oldalon) — A külföldi tőke nagyobb részvételére számít a föld­művelésügyi kormányzat a magyar takarmányipar mun­kájának megújításában — hangoztatta Nagy Ferenc Jó­zsef földművelésügyi mi­niszter az I. Kelet-Nyugati Takarmányozási Konferen­cia hétfői megnyitásakor. A miniszter kifejtette: a kor­mány agrárpolitikája jelen­tősen módosítja a kis- és a nagyüzemek arányát; előbb a tulajdonviszonyokat, majd az agrárár-rendszert igazít­ják a piacgazdaság követel­ményeihez. Az Atrium Hyatt Szálló­ban kezdődött háromnapos nemzetközi tanácskozáson a 33 országból érkezett csak­nem 600 résztvevő, köztük 100 magyar szakember a korszerű állattenyésztésben nélkülözhetetlen ipari takar­mányok gyártásával, a ta­karmányok minőségének kér­déseivel foglalkozik. Jelenleg 600-620 üzemben, évente 10-11 millió tonnát készíte­nek, ami bőven fedezi az igényeket. A takarmánygyá- rak mintegy fele nem ké­pes a jelenleginél jobb mi­nőségű takarmány készíté­sére. A hazai takarmányellátást valószínűleg egyébként is át kell szervezni, mert ezt kö­vetelik meg az egyre na­gyobb számban létrejövő kisgazdaságok, amelyek a nagyüzemeknél jobban ra­gaszkodnak a hagyományos takarmányokhoz, vagyis több, főleg szemes terményt tartalmazó etetnivallót ren­delnének. A csónakázótavon nagyüzem van

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom