Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-04 / 129. szám
BÉKÉS MEGYEI I HNZN MINDEN ELŐTT 1990. JÜNIüá 4., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 129. SZÁM Érdemi döntős nélkül — folytatás egy hénap múlva Hz MDF III. országos gyűlése A pártelnök bevezetőjében hangoztatta, hogy sem ő, sem a kormány többi tagja nem karriervágyból vállalkozott a kormányzás nehéz feladatára, hanem attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy képesek lesznek kivezetni az országot a válságból. nntall József nyilatkozata Az országos gyűlésen számos kritika érte a pártot, s magát a párt vezetését. Antall József pártelnök a véleményekre reflektálva az MTI munkatársának elmondta: nem érzi sem sértőnek, sem a párt szempontjából károsnak az éles kritikákat. Ez a fajta vitastílus a polgári pártok sajátossága, s ez különbözteti mefa ezeket a bolsevik pártoktól. Az azonban kezdettől fogva ismeretes volt, hogy a Magyar Demokrata Fórumban több ellentétes irányzat fér meg egymás mellett, mint bármelyik más magyar parlamenti pártban. Ennek ellenére az MDF végig kiállta a próbát és együtt maradt a legnehezebb időszakokban is. A nézetkülönbségek semmiképpen sem azt jelzik, hogy valamiféle pártszakadás mutatkozna Iaz MDF-en ' belül — mondotta. A felszólalók .közül néhányan arra tettek javaslatot, hogy létesítsenek társelnöki funkciót is az MDF élén. Ezzel kapcsolatban Antall József elmondta: már régóta szorgalmazta, hogy Csoóri Sándor valamilyen formában, vagy tiszteletbeli elnökként, vagy társelnökként vegyen részt a párt irányításában. Eddig azonban erre nem kapott megerősítő választ, bár — mondotta —r ért'tő, ha egy író megőrzi függetlenségét. A pártelnök visszautalt arra a kijelentésére, amely szerint ő a 15 milliós magyarság miniszterelnökének érzi magát. Bár volt, aki a vitában ezt a megjegyzést félremagyarázta — mondotta —, én mégis természetesnek tartom, hogy a magyar kormány miniszterelnöke bizonyos értelemben szószólója, Iképviselője legyen a 15 milliós magyarság nyelvi, szellemi, kulturális közösségének, s védelmükben bárhol és bármikor felszólaljon. *** Az MTI tudósítója (igyekezett megtudni, hogy vajon Csoóri Sándor vállalná-e a társelnöki megbízatást. A neves író kitérő választ adott, ám hitelesnek tűnő forrás szerint visszautasította a felkérést. Majd fontos évfordulóra figyelmeztetett: 70 évvel ezelőtt írták alá a Trianoni békeszerződést, amelynek következtében elvesztettük a történelmi Magyarország területének kétharmadát Hangoztatta: történelmileg ugyan elítéljük a békeszerződést, ám senki sem vitathatja el tőlünk a fájdalom jogát. Magyarország, mint a helsinki alapokmány aláírója. lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, ami szintén benne foglaltatik a béke- szerződésben, nevezetesen a nemzeti kisebbségek jogainak garantálásához. A tanácskozást üdvözölte Alois Moék osztrák alkan- cellár, külügyminiszter, aki ezúttal mint az Európai Demokrata Unió elnöke volt jelen. Ezt követően Kónya Imre, a párt parlamenti csoportjának vezetője adott rövid tájékoztatást. Kijelentette: az MDF országgyűlési képviselői tisztában vannak azzal, hogy a frakció önmagában semmiféle prőt nem jelént, ha nem áll mögötte a pánt tagsága. Dézsák Sándor alielnök azt javasolta, hogy a soron következő. IV. országos gyűlésen — amelyet az őszi hely- hatósági választások után kívánatos összehívni — újít-- sák meg az országos választmányt. A legnagyobb vitát később éppen ez az indítvány váltotta ki. Kiss Gy. Csaba, az MDF választmányi tagja, aggodalmának adott hangot az MDF-en belül tapasztalható széthúzás miatt. Ügy vélte: nem feltétel nélküli egységre van szükség, hanem hidakat kell kiépíteni a különböző nézetek között, ezáltal megtartva a belső hatalmi egyensúlyt. Többen szóltak arról! a jelenségről is, hogy néhány településen a helyi szervezet szétvált, s külön-külön működik tovább. Holott az alapszabály szerint egy MDF-csoport van mindenhol. „Az MDF megnyerte a választásokat és bomlásnak indult” — fogalmazott egy Békés megyei küldött. „Frakciózás, széthúzás réme járja be az országos gyűlést” — mondatta egy másik hozzászóló az időnként követhetetlen vitában. Az MDF III. országos gyűlése közfelkiáltással elfogadta az Elnökség nyilatkozatát. A dokumentum támogatja a „korábbi nómenklatúra vagyoni és politikai elszámoltatását”, a volt állami és politikai vezetők nyugdíjazási körülményeinek, a nyugdíjak mértékének, a korengedményes nyugdíjazásoknak a felülvizsgálatát, az irreális vezetői jövedelmek megszüntetését. Az Országos Etikai Bizottsága javaslatára ugyancsak egyhangú állás- foglalásban fejezte ki elismerését és háláját a maros- vásárhélyi cigányságnak, amiért a megtámadott marosvásárhelyi magyarok segítségére sietett. Szellemi szabadság, megbecsülés, tekintély Pedagógusnapi ünnepség a Parlamentben Tanítókat, nevelőket ünnepeltek szombaton a Parlament kupolatermében. A Pedagógusnap alkalmából rendezett ünnepségen tizenöten vehették át kiemelkedő munkájuk elismeréseként az Apáczai Csere János-dí- jat, s százhetvenkét oktató kajfta meg a Kiváló Pedagógus kitüntető címet Az ünnepségen András- falvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter köszöntötte az új kormány és a tárca nevében a kitüntetetteket. az új generációkat felnevelő pedagógusokat. Azokat, akik tanítványaiknak nemcsak tudást, hanem magatartást, szemléletet, életprogramot is átadnak. Vázolva a nevelés és oktatás területén a tárca előtt álló legfontosabb tennivalókat, a miniszter kiemelte: célja, hogy visszaállítsa a nevelők, a tanárok, illetőleg a nevelés és oktatás szellemi szabadságát, társadalmi és anyagi megbecsülését, tekintélyét. Mindezt. mint mondta, a kormány programja is központi kérdésének tekinti, hisz’ az oktatásba fektetett szellemi és anyagi tőke a leghatéko- nyabbban és leggyorsabban térül meg az ország számára. A nevelés és oktatás műhelyeinek szerepét taglalva aláhúzta a család fontosságát. Szükségesnek ítélte, hogy — az ésszerűség határain belül — felszámolják a központosítást, s a kis falvak visszakapják iskoláikat. A miniszter beszámolója szerint a jövő alsóbb általános iskolai nevelésének az érzelmi-művészeti nevelés áll majd a középpontjában. * * Kiváló Pedagógus kitüntetést nyolc Békés megyei oktató: Beck Zoltánná Bodor Anna, az orosházi Dara yas József középiskolád kollégium nevelőtanára; dr. Daróczy Erzsébet, a szarvasi óvónőképző intézet főiskolai tanára; Gyűrű Mária, a szeghalmi Péter András Gimnázium tanára; dr. Juhászáé Darabos Mária, a szarvasi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatóheVéleménye szerint mindezzel nagyrészt megelőzhető a társadalmunkban ma, jelentkező lelki zavarokból, az elidegenedésből, az elmagányosodásból fakadó önpusztítás, Az alapképzés négy éve után az oktatás további iránya kettéválik. Egyrészt fokozatosan visszaállítják a 8 osztályos humán és reál- gimnáziumot; a másik irány pedig a szakközépiskolai és szakképzés lesz. — Szégyen- teljes a lemaradásunk a felsőoktatásban kiképzett fiatalok száma és tudása tekintetében — folytatta. — Olyan felsőoktatást kell teremtenünk, amely bekapcsolható a világ felsőoktatási rendszereibe és azokkal egyenértékű végbizonyítványt képes adni. A többiekhez képest óriási hátránnyal indulnak iskolába azok, akik nem anyanyelvükön kezdik meg tanulmányaikat — tért át a miniszter a nemzetiségi és etnikai kisebbségek helyzetére. Ezzel összefüggésben kiemelte: alanyi jogon kell biztosítani számukra, hogy anyanyelvű óvódába, iskolába, szakiskolába, illetőleg egyetemre járhassanak. A nemzeti kisebbségek területén. a határok mentén, az első kötelező idegen nyelvként szerinte a kisebbségi, illetve szomszédos országbeli nyelvet szükséges oktatni, s lehetőséget kell adni a többségi, azaz a magyar nyelvet beszélők számára is, hogy megismerjék a kisebbség nyelvét. — Magyarország nem volt, hanem lesz — zárta mondandóját bizakodóan a’ miniszter —, a tanítók építik fel annak emberi alapjait. * lyettese: Krizsán Anna, a gyulai Bakesqu Román Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatóhelyettese; L enkefy Konrádné, a békéscsabai Kölcsey utcai óvoda óvónője; Sári Ferencné, a füzesgyarmati Kossuth Lajos Általános Iskola tanítónője; Sebestyén János, a Gyulai 613. Sz. , Ipari Szakmunkás- képző Szakközépiskola gyakorlati oktatásvezetője kapott. Sok vita, kevés eredmény fl Fidesz kongresszusán Szombat délelőtt plenáris üléssel folytatta munkáját a Fidesz kongresszusa. Az elfogadott napirend szerint a választmány beszámolója mellett a Fidesz jövőjével kapcsolatos elképzeléseket vitatták meg, de ismételten terítékre került a Fidesz tanácsa által kiküldött bizottság jelentése, amely már a kongresszus nyitónapján is kisebb vihart kavart. A dokumentum összeállítói ugyanis gondatlanságot, valamint többszöri indokolatlan és nagy összegű kifizetést észleltek a szervezet pénzügyi kimutatásait vizsgálva. A Fidesz gazdálkodási, pénzügyi tevékenységéhez Deutsch Tamás fűzött szóbeli kiegészítést. Világossá tette, hogy milyen forrásból származnak a Fidesz bevételei, s egyúttal rárnu- tat'<H, hogy a bizottság jelem sében többhelyütt félreértésekről vagy csúsztatásokról van szó, s a bizottság álltad közreadottak kilencven százaléka egyáltalán nem igaz. Azonban elismerte, hogy a Fidesz gazdasági ügyeinek intézése — különös tekintettel a számlák kezelésére és a könyvelésre — kívánnivalókat hagy maga után. A kongresszus résztvevői külön-külön szavaztak a választmány beszámolójának politikád, illetve pénzügyi részéről. A kongresszus elsöprő többséggel fogadta el a beszámoló politikai részét; a választmány gazdaságpénzügyi jelentését pedig 318 igen és 218 nem szavazattal szintén elfogadottnak nyilvánította. A szervezeti és működési szabályzat vitája szerepelt volna a Fidesz-kongresszus harmadik munkanapjának napirendjén. A végeláthatatlannak tűnő szavazási procedúrát végül is Fodor Gábor javaslata törte meg, s indítványát nagy többséggel el is fogadták a jelenlevők. Ennek értelmében felfüggesztették az alapszabály vitáját, s úgy döntöttek, hogy a mostani kongresszus csupán az új vezetőségről, valamint a költségvetésről határoz. Ez utóbbi azért vollt sürgető, mert — mint Fodor Gábor rámutatott — a plénum által jóváhagyott költségvetés nélkül megbénul a Fidesz tevékenysége. Egyébként egy hónapon belül ismét összeült a Fidesz kongresszusa, s ezen immár nem alanyi jogon bármely tag, hanem küldöttek képviselik majd az egyes helyi szervezetéket. Ennek a küldöttkongresszusnak lesz a feladata, hogy részietekbe menően kimunkálja a Fidesz új alapszabályát. Londoni levél „Majd három kilométerrel nyugatabbra, Orosháza és Békéssámson községektől megy tovább...' — olvasható egy határokat módosító titkos bukaresti szerződésben vv A Chaitsworth Road az angol főváros északnyugati részében, Willesden kerületben található. Nem villanegyedr de a csendes és kizárólag két-háromszintes házak mindegyikében módosabb lakók élvezik a környék nyugalmát. Főleg britek, de nem kis számban arabok, főleg irakiak, és irániak is. Itt vásárolt takaros házat Tony Lawrence is, akivel véletlenül ismerkedtem meg, de aki végtelen szívélyességgel kalauzolt el az átalakítás alatt lévő épületbe, mondván, amit mutat, biztosan érdekelni fog. Igaza lett! Déry Tibor Vidám temetés című regényét éppolyan szívesen süllyesztettem táskámba, mint Cs. Szabó László egyik művét, aztán a Fakutya című vicclap hatvanas évekbeli számaiból néhányat — köztük egy újkeletű Göre Gábor-törtónettel —, no és örültem az immár legendásnak mondható páriasi Irodalmi Üjság, ugyancsak majdnem 25 évvel ezelőtti Méray Tibor, Határ Győző és mások írásaival fémjelzett számainak. Toffiy elmesélte, hogy itt működött a Danubia emigráns magyar kiadó, ám két évvel ezelőtt megszűnt. A postás azonban változatlanul hozza a világ minden tájáról ide a küldeményeket — s bizonyságul rámutatott a New Yorkban megjelenő „Székely Nép” legfrissebb számára. Az Erdélyi Bizottság hivatalosnak jelzett újságja egyszerű küllemű kiadvány, amelyen nincs mit csodálkozni, hiszen adományokból fedezik költségeit. A lapot az Erdélyi Bizottság tagjai tagilletményként kapják, az egyesületek és szervezetek pedig cserepéldányként — mint a Danubia is ... Tartalma — mint az sejthető — napjaink erdélyi történéseivel foglalkozik elsősorban, lapjait fémjelzi Sütő András, de az áprilisi szám ismerteti Tőkés László életútját, részletes erdélyi beszámolóval szolgál, egy összeállításban ismerteti, hogy „Mit tettünk az elmúlt 12 hónap alatt?”, felvázolja, hogy „mit tegyünk, mit tehetünk Erdélyért?”, nyílt levelet intéz Serban Alexandruhoz, Kolozsvár polgármesteréhez, közread egy rendkívül érdekes cikket a dákromán elméletről, és arra is biztat, hogy „ki kell vetnünk önmagunkból a félelmet”. Közreadja — egy mosolygós Tőkés László-portré- fotóval az oldalas cikk közepén — a Királyhágómelléki Egyházkerület immár szabadon megválasztott püspökének életútját — hogy csak a legérdekesehbnek vélt írásokra utaljunk. És még valami nagyon fontos-izgalmas olvasható a legutóbbi számban! Talán nem véletlen, hogy e sorok írójának figyelmét is elsőként az ragadta meg itt, Londonban is. Arról a több mint érdekes cikkről állítom ezt, amelynek címe: A bukaresti titkos szerződés (1916), s szerzője Lőte Lajos és Sztáray Zoltán. Ez utóbbié talán a nagyobb érdem, hogy a Le Temps.című francia lapból lefordította a titkos szerződés eredeti francia szövegét magyarra. Neki tartozom tehát elsősorban elismeréssel, egyben bízva abban, hogy a most biztosított hazai nyilvánosság némileg kárpótolja őket a viszonylag korlátozott példányszámért, s még többen szerezhetnek tudomást a nyilvánvalóan napjainkban is jelentékeny figyelemmel kísért téma iránt. De, lássuk a szerződést! Amely elé azért mégiscsak fontosnak tartok egy rövid magyarázatot. így például arra utalni, hogy a központi hatalmak ellen kötött paktum szerint is, Erdély Romániának történő odaítélésének egyik feltétele volt, hogy Románia nem köt különbékét az ellenséggel... Más kérdés, hogy nem tartotta be keleti szomszédunk ezt az ígérvényt, s amikor a németek elfoglalták Bukarestet, illetve az egész Romániát, a román kormány igenis békét kötött a németekkel, majd amikor azok kénytelenek voltak visszavonulni Ukrajnából és Romániából, újból a szövetséges hatalmaik — Anglia, Franciaország, Olaszország, Oroszország — oldalára állt. De hát nem először vagyunk hasonló cselekedetnek tanúi a történelem során, úgyhogy nézzük inkább, mit is tartalmaz a szóban forgó megállapodás! Politikai megállapodás egyrészről a kormányukról különleges felhatalmazással bíró alulírottak: Sir George Barclay, őfelsége Nagy-Britannia, Írország és a tengerentúli angol koronabirtokok királya, India császára által a román Király őfelségéhez delegált rendkívüli követ, és teljhatalommal megbízott miniszter; Gróf de Saint-Aualire, a Francia Köztársaság elnöke által (Folytatás la 2. oldalon)
