Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-26 / 148. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JÜNIUS 26., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 148. SZÁM Ma a részletes vitával folytatódik az állam- és közbiztonságról szélé törvényerejű rendelet módosítása A napirend előtti felszólalók sorát Nagy Varga Dezső (FKGP) kezdte meg, aki 1950. június 23-ára emlékeztette képviselőtársait. Mint mondta: ezen a napon Soprontól Szegedig több ezer embert hurcolt el az ÁVO — Kádár János belügymi- nisztersége alatt — azzal az indokkal, hogy jelenlétük lakóhelyükön közrendi és köz- biztonsági szempontból nem kívánatos. Minden ingó és ingatlan vagyonuktól megfosztották őket, s 35—45 hónapot töltöttek kényszermunkatáborokban. A képviselő ügyükben — a Recski Szövetség országos küldött- gyűlésén részt vevők megbízásából is — jóvátételt sürgetett. Ezt követően rendkívüli ügyben kért szót Torgyán József (FKGP), s a tőle megszokott vehemenciával idézte fel a legutóbbi ülésnapon kirobbant „nyomógombos ügyet”. Utalt arra, hogy az ország kormányoz- hatóságát biztosító alaptörvény módosítását „súlyos provokáció” zavarta meg: az 1MSZP padsoraiból üres helyről adva le szavazatot. Páris András (SZDSZ) rövid felszólalásában a népszavazással összefüggő aláírások mielőbbi hitelesítését szorgalmazta annak érdekében, hogy az Országgyűlés már a jövő heti ülésén foglalkozhasson az üggyel. Ezután éles, vádaskodásoktól sem mentes, heves vita alakult ki a képviselők között. Pozsgay Imre (MSZP) ismertette pártja népszavazással kapcsolatos álláspontját, amely szerint azt a .helyhatósági választásokkal egy időben kellene megtartani. Az Országgyűlés tekintélye szenved sérelmet, ha a képviselők tovább élezik a vitát a nyomógombos ügyben — vélekedett Kónya Imre (MDF). A népszavazás július 14-ei kitűzését a pártfrakció nevében elutasította. Még a napirend előtti vitában emelkedett szólásra Horváth Balázs belügyminiszter. Leszögezte: a Belügyminisztérium és a magyar közigazgatás képes a megadott időpontban lebonyolítani a népszavazást. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a közigazgatásban dolgozókra ez óriási terheket ró. (Folytatás a 3. oldalon) Hosszadalmas, több mint egy órán át húzódó, személyeskedő megjegyzésekben bővelkedő napirend előtti felszólalások váltogatták egymást azt követően, hogy Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke néhány perccel fél 11 után megnyitotta az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának hétfői ülésnapját. Az elnök felsorolta a napirendi pontokat, amelyeket a két napon a képviselők várhatóan megvitatnak. Bejelentette: a kormány sürgős tárgyalást kérve benyújtotta a helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Ház egyetértett a három összefüggő törvényjavaslat sürgős tárgyalásával, megvitatásukat a jövő heti ülésen kezdi meg. Hogyan választunk önkormányzati képviselőt és polgármestert? Elkészült a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat, amely a települések lakosainak számától függően háromféle választási rendszert javasol. Az 5000-nél kevesebb lakosú községekben és városokban — mintegy 2700 településen — a javaslat szerint valamennyi jelölt neve egy szavazólapra kerül fel. A választópolgár annyi nevet jelölhet meg, ahány tagja lehet az önkormányzati képviselőtestületnek. Azok a jelöltek kapnak mandátumot, akik a legtöbb szavazatot érik el. Az 5000 és 60 ezer közötti lakosú községekben, városokban egyéni választókerületekben választják meg az önkormányzati képviselőket. A 60 ezernél nagyobb lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a szavazás az egy szavazatot kétszer értékelő rendszerben történik. A képviselőtestület kétharmadát egyéni választókerületekben választják meg, egyharmada pedig a szavazatok második értékelésével kap mandátumot — a pártok képviselőjelöltjeire adott voksok arányában. Egy másik javaslat szerint a választók külön pártlistára ás szavazhatnak. A budapesti választópolgárok két szavazólapot kapnak, mert meg kell választaniuk a fővárosi képviselő- testület, a közgyűlés tagjait is. Erre a listás módszert javasolja a tervezet. Hasonló módon történne a tervezet szerint a vármegyei közgyűlések megválasztása is. Az 5000-nél kevesebb lakosú községekben és városokban a polgármestert közvetlenül választják meg. Az ennél nagyobb településeken a polgármesterek személyéről a képviselőtestület dönt majd. A jelöltállítás nem ajánlási szelvénnyel történik majd, hanem a jelenlegi tanácsoknál elhelyezett ajánlóíveken. Az a személy lehet önkormányzati képviselőjelölt, akit a választókerület választópolgárainak 1 százaléka jelöltnek ajánlott. Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat. Az egy szavazatot kétszer értékelő rendszerben az a párt állíthat listát, amely legalább az egyéni választókerületek egynegyedében jelöltet állított. A nemzeti és nyelvi kisebbségi jogok védelmére is gondoltak a szakemberek. Amennyiben egy településen nem alakítható ki olyan választókerület, ahol a helyi kisebbségi csoporthoz tartozó lakosok többségben vannak, akkor részükre legalább még egy választókerületet kell kialakítani. Folyamatos Vöröskereszt-segély a földrengés sújtotta Iráonak Mi áll az MDF felhívása mögött? Rendszerváltozás; testközelben A Magyar Vöröskereszt hétfőn folytatta akcióját a földrengés sújtotta Irán segítségére. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok genfi ligájával egyeztetett lista alapján 24 órán belül további antibiotikum-küldeményt iridít útnak, másfél millió forint értékben. Ezzel egy időben állítják össze azt az újabb másfél millió forintos ' küldeményt, amely csontrögzítő felszereléseket, sebészeti fonalat, egyszer használatos injekciós tűt, fecskendőt tartalmaz. A harmadik szállítmányban sátrak, lepedők és törülközők lesznek — közölte az MTI- vel Légrády Eszter, a Magyar Vöröskereszt szóvivője. Alább olvasható egy fel- ' hívás, amely szemmel láthar tóan túllép a pártoktól lassan megszokott, pártpropaganda ihletésű akcióhirdetések csalafintaságán. A munkástanácsok alakítására biztató felhívás születésének indítékairól, az elérendő célról Bodzás Lajos, az MDF gazdasági kérdésekkel foglalkozó megyei elnökhelyettese adott felvilágosítást. — Arra a véleményre jutott egyeztető tanácsunk és a megyei ideiglenes elnökség, hogy a Parlament a szükségesnél jóval lassabban alkotja meg azokat a törvényeket, amelyekkel a rendszerváltozás helyi szinten is biztosítható lenne — mondotta elöljáróban Bodzás Lajos. — Az MDF egy olyan koalíció vezető pártja, amely kormányt alakíthatott, s abszolút többséggel rendelkezik a Parlamentben — utaltunk arra, hogy a kormánynak lehet eszköze a törvényhozási folyamat gyorsítására. — Akkor is ez a véleményünk. Akciónkkal éppenséggel segíteni akarjuk a kormányt. A lassúság megállapítása mellett természetesen azt is látjuk, hogy nem kapkodhat a Parlament: nincs értelme az előkészítetlen törvény kezésnek. De tétlenül sem szemlélhetjük, hogy a gazdasági vezetők — pártállásuktól függetlenül — elviszik, kisajátítják munkahelyük évtizedeken át felgyülemlett szellemi tőkéjét. Félő, hogy amikorra megszületnek a privatizációt szolgáló törvények, az üzemek dolgozóinak már nem állnak rendelkezésére a hatékony működéshez, fejlődéshez szükséges eszközök. Ennek pedig munkanélküliséget gerjesztő hatása lehet. — Éppen ez okból, a szak- szervezetek nem tudnak közbelépni? — Nem jellemző, hogy a szakszervezetek kellő meggyőző erővel és eredményességgel lépnének fel a munkavállalók érdekében. Vajon megakadályozták-e eddig azt, hogy például teljes fejlesztési részlegek váljanak ki a gyárakból, s kft.- ként kisszámú ember kisajátítsa az üzem közös tulajdonának számító értékeket? — Milyen feladatokat kellene megoldaniuk a munkás- tanácsoknak? vezető a lehető legrövidebb időn belül megmérettessék. Ha alkalmas beosztására, nincs mitől tartania. Ha viszont szakmailag nem az elvárható eredményességgel ténykedik az adott vezető, vagy a munkavállalók számára egyszerűen elfogadhatatlan módon vezeti az üzemet, akkor az ott dolgozók igenis váltsák le őt. Ugyanis vagy így, vagy úgy, de fel kell oldani a vezetők és a munkavállalók között kialakult általános bizalmatlanságot. Mégpedig azért, mert Az üzemekben nagyon fegyelmezett munkavégzéshez kell hozzálátni. Ha nem így lesz, akkor katasztrófába rohanunk. — A bizonytalan helyzet veszélyezteti az irányítás, a vezetés hatékonyságát is? — Hogyne. Ma sok vezető — köztük rengeteg alkalmas is — úgy gondolkodik, hogy nem néz le az üzembe, mert ott vagy magát átmentőnek, vagy kommunistának tekintik, illetve nevezik is. Ezért inkább le sem megy a termelésbe. Ez az állapot viszont nem tartható, s minél tovább húzódik, annál rosz- szabb. Vonatkozik ez egyébként a hivatalokra és intézményekre is. — Mi tehát a megoldás? — Kapjon bizalmat ismét az, aki vezetésre termett, ugyanakkor az alkalmatlanok helyett álljanak új emberek az élre. Mindkét esetben meghatározott idejű kinevezésre gondolhatunk, amely alatt viszont a vezetőknek legyenek megfelelő jogosítványaik, akár a kemény kezű irányításhoz is. Ha a munkafegyelem nem áll helyre, képtelenek leszünk bármilyen fejlett technológia hatékony és termelékeny befogadására. Ez esetben pedig feloldhatatlanná, válnak társadalmi feszültségeink. — A munkástanácsok magukhoz ragadják az üzemi hatalmat? — Nem hatalomátvétel, még kevésbé anarchiakeltés a cél. Éppen ellenkezőleg: rendet kell tenni az üzemekben. A lehető legrövidebb időn belül el kell dönteni a személyi kérdéseket, hogy pont kerüljön egy áldatlan állapot végére. S utána hozzá kell látni a kemény munkához. Nem járható az az út, hogy a munkanélküliség rémével fenyegessük a dolgozókat, ugyanakkor váltakra tegyük a terhet: egyszál magukban szálljanak szembe mindennel és mindenkivel. Két dologgal segíthetünk nekik: jó törvényekkel és felelősséggel dolgozó munkás- tanácsok megalakulásával — mondotta Bodzás Lajos. Kiss A. János — A cél az, hogy minden Felhívás! A Magyar Demokrata Fórum Békés megyei elnöksége az MDF Békés megyei egyeztető tanácsának június 18-i határozata alapján azzal a felhívással fordul Békés megye munkásaihoz, munkavállalóihoz, hogy alakítsanak munkahelyeiken MUNKÁSTANÁCSOKAT. A Békés megyei MDF-szervezetek vállalják, hogy a munkástanácsok létrehozásához segítséget nyújtanak mindazon üzemek munkásainak, akik erre igényt tartanak. Ügy ítéljük meg, hogy a szakszervezetek nem töltik be azt a szerepet, amelyet a mindenkori munkavállalók és az egész társadalom érdeke megkíván. A munkástanácsok létrehozásával — azon kívül, hogy'a gazdasági életben elengedhetetlennek tartjuk, hogy a mindenkori , munkaadóval szemben működjön egy valódi érdekvédelmi szervezet — elejét kívánjuk venni a végleges privatizációs törvények megjelenése előtti olyan kisajátítási, átmentési akcióknak, amelyek csupán elenyésző számú ügyeskedő, nem pedig a társadalom egészének y érdekét szolgálják. Az egyszerű, átlagos munkavállaló érdekének érvényesülését szeretnénk a magunk eszközeivel képviselni és segíteni. A ,helyi szervezeteink mellett a munkáskollektívák elküldhetik leveleiket a következő címre is: Magyar Demokrata Fórum Békés megyei elnöksége, Békéscsaba, Pf.: 292. MDF BÉKÉS MEGYEI ELNÖKSÉGE Békéscsaba, 1990. június 19. * Összeomlott házának romjai alól próbálja egy férfi menteni, ami még menthető (Telefotó)
